Prágai Magyar Hirlap, 1925. november (4. évfolyam, 247-271 / 990-1014. szám)

1925-11-21 / 264. (1007.) szám

Szombat, november 21. Himka csak az autonómia alapjáé tárgyal Malirisch-Osíraii, november 20. •A Morgenzcitung egyik szerkesztője be­szélgetést folytatott Hlinkuval, aki a válasz­tási eredményekről és jövő munkájáról töb­bek között ezeket mondta: — A választási eredményekkel meg va­gyok elégedve. Ezelőtt 11 mandátumunk volt, most pedig 24 lesz. Programunk nem válto­zott. Mi éppen úgy, mint eddig, a jövőben is a felles autonómiáért fogunk harcolni, zazaz; Szlovenszkót a szlovákoknak akarjur 'f/lztositani. Az autonómia különösen egyházi és közigazgatási téren hajtandó végre. Auto­nómiát követelünk az iskoláügyben is. Szlo­vák és nem cseh hivatalnokokat akarunk, mivel már elég iskolázott anyagunk van. Amig a teljes autonómiát meg nem kapjuk, szó sem lehet a kormányba való belépésről. Adott esetben a németekkel ellenzékbe me­gyünk, ha ezt érdekeink megkövetelik. Sem­miféle tárgyalásokat és közös munkát nem végzünk a csehekkel, amig meg nem lesz iz autonómiánk. Mogszünlk a pétkarendsser Svehia csak a jövő héten áSHtia össze az u) kormányt — Markovics, Káilay, Becska, Novák és Malypetr nem kap tárcát — Ipar ügy: mmisztéi iirnsot terveznek A cseh szociáldemokraták válaszúton A munkásság sorsáért a kommunistákra há­rítják a felelősséget — Belépnek vagy nem lépnek be a kormányba? A csehszlovák szociáldemokrata párt vég­rehajtó bizottsága két manifeszíumot adott ki. Az egyik a választási eredményekkel fog­lalkozik és megállapítja, hogy a munkásosz­tály politikailag meggyengült. A párt huszon­öt mandátumot elveszített s abból 16 Szlo- venszkóra esik. A vezetést az államban most az agráriusok és a katolikusok veszik át. A párt mindig figyelmeztetni fogja az államot, hogy most a kommunista klub a legerősebb és így öreá hárul a munkásosztály sorsáért a felelősség. A második felhívásban foglalkozik a párt irányelveivel a jövőre vonatkozólag. A vég­rehajtó bizottság megengedi, hogy a párt törvényhozói az uj kormánytöbbség megala­kításának előkészületi munkálataiban részt vehessenek s a frakció a jövő paPamen:i kormányba is beléphessen azzal a feltétellel, ha az uj kormánypártok egy határozottan ki­dolgozott koalíciós programiban egyeznek meg. A végrehajtó bizottság elsősorban kö­veteli a valutareformot, a. közigazgatás re­formját, az adók, iskolák reformját, a lakás­kérdés és a közalkalmazottak kérdésének el­intézését, valamint Oroszország de jure el­ismerését. A párt ragaszkodik az egyház és állam ■elválasztásához és ebben a kérdésben együtt ■akar dolgozni a koalic'ó haladó pártjaival. A kormány felelősségét a parlamenttel szemben emelni kell. Ma az előkészítő mun­káiknál a párt programkövetelései nem telje­síthetők, úgy a párt parlamenti frakciója a kormányon kívül marad, hogy annak poli­tikájával szemben szabad keze legyen. Prága, november 20. A párton kivüli Tribuna azt írja, hogy a jövő héten megkezdődnek a döntő tárgya­lások, amelyeket Svehia miniszterelnök a régi koalíciós pártok vezéreivel, valamint a cseh ipa^spárttal meg is kezdett. Legelső- sorban az uj kormány programját fogják tár­gyalni, amely főként szociális és gazdasági kérdéseket foglal majd magában. Biztosra vehető, hogy a közélelmezési minisztériumot likvidálják, de nincs kizárva, hogy egy uj iparügyi mi­nisztériumot létesítenek, amelynek veze­tésével egy cseh iparospáríí képviselőt bíznak meg, A kereskedelemügyi minisztériumot leg­nagyobb valószínűség szerint Dvoracsek nemzeti demokrata képviselő veszi át. A pénzügyminisztérium vezetésével egy pár- tonkivüli szakembert akarnak megbízni. Hogyha ez megvalósul úgy csak 15 minisz­teri tárcát tol fenének be politikai pártsze- mélyckkel. Az agrárius párt kapna négy, a cseh néppárt, a nemzeti szocialisták és szo­ciáldemokraták három-három, a nemzeti demokraíapárí és a cseh iparosp'rt egy- egy tárcát. Az uj kormányból kimarad­nak az eddigi miniszterek közűi Marko­vics, Kállay, Becska, Novák és lú aiypetr, aki valöszimüeg képviselőházi elnök lesz. Az uj képviselők közül a miniszteri szé­kek betöltésénél számításba jöhetnek Vv'is- kovsky dr. és Sr diliké dr. az agráriusok ré­széről, Micsura vagy Nősek dr. a cseh nép­párt részéről és Mlcsoch az iparospárt ré­széről. Stribrny és Bechyne, valamint Kramár nem vállalhatnak miniszteri tárcát, úgy­hogy a régi peíkábóS csak Svehia és Sramek maradnának meg az uj kor­mányban. Az uj kormányt a legrövidebb időn be­lül megalakítják és a parlamentet Is össze­hívják, hogy ez év végéig az állami tisztvi­selők fizetésrendezéséről szóló törvényt még le lehessen tárgyalni. Ezek a terveztetések azonban nem egyebek kombinációknál, mert Svehia eddigi tárgyalásai csak magán- jeüsgüek. A harmadik skrutinium után a köztár­sasági elnök megbízza Svehlát az uj kor­mány megalakításával. Emiatt Svehia hiva­talos tárgyalásai csak jövő héten kezdőd­hetnek meg. A cseh lapok megállapítják, hogy a jövőben teljesen megszűnik a petka- rendszer, helyébe nem alakítanak sem sesztkát, sem szedmicskát, hanem miniszteri bizottságot, amely ugyanolyan módon fog dolgozni, mint az eddigi politikai peíka. November 27-én ül össze a parlament állandó bizottsága Prága, november 20. Tomasek elnök no­vember 27-re hivat össze a parlament ál­landó bizottságát, amelyen valószínűleg megtartják a Benes expozéja feletti vitát. Ez lesz az állandó bizottság utolsó ülése. A nem­zetgyűlés mindkét házát december elején hívják össze. Eddig az ideig elvégzik az ügyes klubhelyiségek átalakítását, mivel a pártarányok megváltozása miatt a helyisé­gekben is változások történnek. A fiiiinr ecí kockáztatták oz ország nMamát Apponyl nagy beszéde Ottó születésnapján — Cáfolják az Albrecht főherceg nevéhez r. 3" fűződő kombinációkat' Budapest, november 20. (Búd apesti szerkészrŐ$égünk ielőfonje- lent és e.) Tegnap megemlékeztünk arról a bonyadalomiról, amely Albrecht főhercegnek a társadalmi egyesületek szövetségének kor­mányzóelnökévé való megválasztása alkal­mával elhangzott beszédek nyomán kelet­kezett. A jogfolytonosság alapján álló ki- ráíypártiak körében érthető izgalmat okozott különösen a Raffay evangélikus püspöknek beszédében elhangzott b’bliai alézet s az ezzel kapcsolatban a magyarországi és a né­met sajtóban napvilágot látott számos kom­bináció IdöbHiíeg csaknem egybe esett ezzel az eseménnyel Ottó trónörökösnek születés­napja amelyet a legitimisták minden ez'en dőben meg szoktak ünnepelni. A tegnapi Hangár iá-szállóbeli vacsorára szokatlan nagyszámú közönség gyűlt egybe. Közei negyedfélszázan jelentek meg a díszvacso­rán, hogy meghallgassák Apponyi Albert grófot, az estnek egyetlen szónokát. Apr nyi beszédében a törvényes király­sághoz való ragaszkodást fejtegette. Az Ot­tóhoz való ragaszkodás — moudo.ta — nem egyéb, mint ragaszkodás a léthez, a jog­folytonossághoz és a közjog egységéhez. A törvényes királyság rendíthetetlen Írvei nem tűrhetik azt, hogy állandóan napirendre tűz­zék a tévesen királykérdésuek nevezett ügyét. K'rálykérdés ugyanis Magyarorszá­gon egyáltalában nincs. De nem tűrhető eu- tmk nanirendre tűzése m'ndaddig. amig az az országra veszéllyel járna. Mert nem ho­mokra, hanem szilárd alapokra akarjuk mi fektetni a törvényes magyar királyságot. Azonban nem lehet struccmadárként a ho­mokba dugnunk a fejünket, amikor nagyte­kintélyű férfiak átlátszó evangélium/ rejtély - lyel példálóznak, anélkül, hogy a várva várt nyílt és férfias szóval az igy keletkezett ho­mályt eloszlatnák. Nekünk kötelességünk nyíltan beszélnünk, hogy mi az országot veszélybe sodró próbák­hoz néni kezdünk, hanem minden nemzeti erőnkkel efhme szegülünk az olyan kí­sérleteknek, amelyek — ha pillanatnyilag talán sikerre! is kecsegtetnének — de a jogi helyzetet elhomályosítanák. Beszéde végén éltette Ottó királyfi A jelen voltak nagy tapssal és éljenzés­sel ünnepelték Apponyit. Majd sürgönyileg üdvözölték Ottó királyfit. A helyzet tisztázásához hozzájárult inég Gömbösnek, a fajvédők tegnapi vacsoráján az üggyel kapcsolatban elhangzott beszéde. Gömbös k:jelen:ette. hogy Albrecht k'rályi hercegtől teljesen távol állanak a magyar trónra va!ó asp’ráctók, ezt csak a liberális sajtó magyarázta bele a társadalmi egyesületek szövetségének köz­gyűlésén elhangzóit beszédekbe. A faivédők különben sem tartják akin- áösnak a királykérdésnek felvetését. A kormány félhivatalosa is megcáfol'a az Albrecht főherceg nevével kapcsolatosan elterjedt híreket. A kormány nem tartja szükségesnek ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert Albrecht királyi herceg távol áll at­tól a mozgalomtól amelyet a sajtó az utób­bi napokban nevéhez fűz. A legitimisták ma délelőtt a lipótvárosi Szent István Bazilikában ünnepi misére gyűltek ös^ze, amelyet Szm-recsernyi egri érsek ponti-fkait nagy páni segédlettel. A parlament folyosóján ma is sokat tár­gyal'ak az újból felvetett király kérdésről s o-’van hírek is keringtek, h-ogv Albrecht fő­herceg az olasz lrrály egyik leányával. MaVda hercegnővel jegyzi el magát. A bal- o’dali ellenzék, mint azt már jelentettük, a nemzetgyűlés ülésén is szóvá teszi az ügyet s ma Hegymeghy Kiss Pál interpellációt jegyzett be az Albrecht-probléma ügyében az összkormányhoz, de különösen a kul­tusz- és népjóléti miniszterhez. Az ellenzék ugyanis nyilatkozatra akarja bírni a kor­mányt ebben a kérdésben. Az interpellációt a nemzetgyűlés legközelebbi interpelláeiós napján fogják tárgyalni mindenki csak WeriB is Tsi MdMaa Uadilltllá ol. Telefon 10*3 és 236;. rasaHQBKaBMpMMUmew A miú Irta: Szombaíhy Viktor. Duliogy Takács nagyot nyújtózott, ásí­tott s egy hatalmas csapással tömte be a szá­ját — Aoob ... — mondta elnyújtva s vet­te a kalapját, kilendült az ajtón. Az őszi ugart ment megnézni. A két év óta pihent íöldecskébe szórt buzaszemek most bontogatták zöld levelüket. Hát szép volt ez igy: zöld szőnyeg. Duhony Takács még el- legeltette a szemét s meggyutóttá a pipáját. Boldog megelégedéssel krákogott. Aztán el- terveltc a mai napot. Délig# az ügyvédhez is kellene menni, a városba. Jó volna már megsürgetni az ügyeket. Hejiiye, no, azok az ügyvédek mind egykaptafások. Hát még egy dédelgető pisi au tás a fö­dök re, oszt gyerünk haza. Dohát nem sikerült Hlyen egyszerűen. Ahogy menne, erősen gondolkodva, megszór ty folt ja a pipáját. Erős, dühös, kacs- kariiigós szortyintás volt. Akar a vihar. Még káromkodni se ér rá, amért a dohány- lé a szájába futott, csak zörren a kukorica- góró, oszt Iiupp — ki. ugrik egy kövér nyúl. Megriadt a nagy pftffeníéstöl s nagy ugrá­sokkal keresztül a tál ión. Oszt valamit ül megijedt a oszíu.ttál. hát visszacsapott sebes-rohairvást. — Az anyád, —- tátotta c1 a száját egy pisiaiiíásra Dühotiy Takács, de a ' gyors n.yulrohani íolnyllazta az ő kezét ;s és még szinte meg sem gondolta, máris repült ké­zi bűi az ólmos bot. No, Hlyen fene tan ál a!.! -■ ámult el a nagy vadász, mei a nyúl imetíe nyekkent egyet s felfordult széles bukfenccel Maga csodálkozott legjobban — s tűnődve kapta magához a lábántört nyulat. — Az ügyvédire kéne vinni, — gondolta örömmel, — hátha gyorsabban igyekezne.., Hazamenni, zsákot keresni, nyulat bele- dugni: mindezt a kertek mögül hogy az asszony ne lássa: elég neihez dolog vót. De sikerült. Hátán a zsák. kezlbe a nagybot, szá­ján a fütty: igazán szerencsés napnak lát- szódott, ha igy kezdetrül nézi az ember. Ment is visszatarthatatlánul. Fii.ötté az :gyekezct. Meg az iidvégy. Már a város szélit érte: De itt követ­kezett a nagy megakadás. Egypár legény ku.gli.zott a város szél in a kis, kocsma udvarán. Széles kurjantások- kal, örültek a vasárnapnak s vadul dönget­ték a kuglizó oldalát. Egyikük ingujjra vet­kőzve fogadta meg a kdenc-bábut. Szabó Danyi kipillantott az országidra. Ott megy Duhony Takács, hátán a nyulvai Mifene lehet a? — Héj! Takács bá‘! Gyüjjék be! — ki­áltotta t öl cs é rteny érből. A többiek is klóbévadak. Duhony Takács megállt. — Nem megyek! — Má mér? — ütivégyhe mellek. Nyálat fittem, azt viszem . . . — De egy pohárral csak, 110! Jó putno- ki bor! Duhony Takácsot húzta a nyúl Meg a bor is. — Gyűjtök hal­Hát igazán, nem lehet ellenállni, ha po­harat nyutanak az embernek. Beljebb iga­zodott. Le a nyulat a szék mögé, oszt elé a poharat. Jó, tavalyelőtti bor. Putnoki szedés. Egy pohár, két pohár, sok pohár. Az asztal alatt egy kutya kujtorgott. Szelíd, békés szürke kis eb. Ugyh'.tták, hogy Szavasincs, mert még ugatni se akarózott tlöki. — Eriggy a nyó’amtul, — rúgta félre Duhony Takács Szavas'ncset, merliogy azér igen szagolt a kutya. No, itatták az öreget. Két legény ösz- szevillantia a szernit, oszt lassan húzzák ol­dalt a zsákot, a nyúllak Má erősen délfelé hajtott az idő, mikor Duhony Takács megunta a dolgot. Hirtelen mozdulattal kerekedett föl s dobta a zsákot a hátára. — Mene'k, —- mondta borzüen s istene­sen köszönt el a cimborák túl. — Hát jó bor vót! — szólt vissza az ajtóbul. És ment a zsákkal Csakhogy akikor már a kiskutya aludt benne, nyúl helyett. De ezt nem tudta Duhony Takács. Az ügyvéd álmos arccal fogadta. Még az e'őzö esti luunpolás ráncai az ábrázatján Duhony Takács leteszi az előszobába a nyulat. S kopog illendőségesen. Kedvetlen arccal fúgadia az ügyvéd, dohát kliens-kliens meg kell hallgatni akármit is mond. Hát be­szélt is Duhony Takács, akár az októberi hetes eső Megtámogatta minden mondását kézzel lábbal. Úgy egy félóra múlva felvl- 1őtt az ügyvéd s kezet nyújtott Duhony Ta­kácsnak. — Isten áldja meg, minden jó lesz, — mondta türelmetlenül. Duhony Takács nagy titokzatosan má­szik az előszobába s huppantja a zsákot a íŐdhö. Valami nyekkent benne. Nembaj. — Ha meg nem sérteném, nagyságos iidvégy ur, hát leütöttem valakit az ur szá­mára . . .--- Mit, hogyhogy? — riadozük az ügy­véd. — Hi. rsz ez a nyúl még ugrik is — ámui kicsit sántít, de megehető, úgy vélem , . . Megörül az ügyvéd. Viszik a konyhába, — No, rázza ki a zsákból Bogozza, bogozza a madzagot Duhony Takács. Ahogy a zsák száját a világosság felé tartaná, csak ugrik ki belőle valami nagy sebesen s be a kemenoelynkba. — Hi, is ez a nyúl még ugrik is — áitml cl Duhony Takács. Nocsak egy seprőt! Taszigaflák a sitét lyukat. Valami ott- benn nyöszörög. — Meg lesz má! Az ügyvéd izgatottan nyúl be a sötét ny'lásba, de abban a rebbenésben rántja is vissza a tenyerit. — Az eba.tta! Iszen ez a nyúl harap! És iiti keservesen a porlóval a sötétet Hát ez micsoda ott bent erre csak elkezd csaholni. Duhony Takács is, az ügyvéd is. a sza­kácsnő is csak megmerevednek s ifodt sze­mekkel révíihiek egymásra. Az ügyvéd leli először a szót: — De iszen az a nyúl ugat . . .! Duliogy Takács riadt arca ráncokba sza­kul. Metáörli a homlokát. — Ejnye no, nyi.il e! Tudom én. hogy nyúl Csakhát, követem alásan, ijedtibe ugat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom