Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-13 / 231. (974.) szám
Kedd, október 13. Ilsücfififsci a iiciizdiiil horizoif Stribrny pártja kongresszusán vészijóslóan hadseregerősiíést követe! s védi régi riválisát, Benest — Hat-hét pártból fog áílani az uj koalíció — Srámek a jövő embere? Két megkéselt ember Pénz — Szerelem — Vér Rimaszombat, október 12. Két férfi fekszik a nagy kórházterem fehér ágyán, lihegő betegek között. Pár ágy választja el őket egymástól s talán sohasem tudott egy.ik a másikról, nem is fog ezután sem. Véres kötésük lazán burkolja a mellüket. Az egyik önmagát szúrta meg. Szivén. j'Az újsághír mondta róla: ML János cipészse- ; géd, most sorsjegyiigynök. Egy közeli faluból hozták be. Fekszik, a halott mozdulatlanságával. Szőke, nagy haja tenger, ahogy homlokára hull Sápadt, szomorú. Nem érdekli semmi. 1 — Miért tette? — kérdezem. Halk hangon adja a választ. — Mert nem tudtam megélni. Kassától Losoncig jöttem már gyalog. Egy cseh vállalat sorsjegyeit árultam. Havi keresetem volt ötven korona. Elkeseredtem. — Nem szerelem? Kerekre nyitja a szemét: — Szerelem? Hát érdemes ezért ilyet ...ilyet tenni? Kerüli az „öngyilkos'1 szót. „Iyen dolog“ — ezt mondja rá. Majdnem mosolyog: — Szerelem? Manapság még szeretni sem lehet, kérem ... — Akkor miért? Vállat von kínosan s a menyezetre néz. Aztán lassan borítja el a könny és szégyenlősen vonja magára a pokrócot. — Hogy éljek meg? A mesterségemmel nem tudtam, fühöz-íához kaptam. Legyek becstelen? Hát inkább ez... A sírás meg-megrázza. — Hogy történt? — kiméietlenkedem 'tovább. — Nem tudom. A zsaluzsányi bíró kertjében leültem s éreztem, nem bírom tovább. Gondolkodni se tudtam, akkor már három napja nem ettem. Szédültem. Nem tudtam magamról. — S mivel? — A bicskámmal. Nem ment mélyre. De elfutott a vér .. Azitán a kocsin ébredtem fel. Szakadozva, halkan beszél, önmagának. — S nem bánta meg? — Nem! Nem! Mégegyszer megtenném. a kórházban jó: enni kapok legalább. Nem bántam meg — ismétli fanatikusain. — Mihez fogjak? Dolgozni akarok! A szive fölött kis szúrás. Kis szúrása fölött tapasz. Egészen kicsiny. De ha egy centivel odébb szúr, ma már a földben fekszik ... A másik legény balog: s Sz. András a neve. Erős, megtermett testét dobálja a láz. A melle sípol. Jajgat, kin 1 ódik. Apja, egyszerű parasztember, mellette sir. Az anyját be sem engedik. — Mi történt vele? — Megfricskázták. Rohamkéssel. — Miért? — Hát egy lyányt késiér gettek ketten. Oszt van a faluba egy mérges legény. Verekedni kezdett a fiammal. Szegény, ártatlan, jó fiam. Égi'- lyány miatt. Nem is vót jó lyány. Csak amoliyan ... A legény nem bir beszélni, A falusi romantika áldozatának homlokán vasiak veri- t ék cseppek gördülnek. A tüdejét kinyitotta egy rohamkés. A tettes elszökött. S a lány meg, ki tudja, melyikkel cicázik azóta... Köröskörül az egész kórterem hallgat. A vakbelesek, a sérvesek, csonttöröttek és gyomorbajosok előre hajolva figyelik a beszédet. Nekik szokatlan és szörnyű. De a jóságos apácák szörnyülködése nem indul meg: ók ismerik az ilyen eseteket. A pénz és a szerelem két véres áldozata ott kacérkodik a halállal. Amelyik szántszándékkal kereste: az nyugodtan társalog vele. Akit orvul támadott meg idegen kés, az kiabálva tiltakozik ellene, dobálja magát. Aztán felordit. A többi betegek el rémülve hallgatnak: itt az Élet játszik. Szombathy Viktor. Telelőn: 8357-VI. Telelőn: 3357-VL Bellin Marat azelőtt Carlton Prágai, ProvaznicM 1 m Másiknál. m&mm ic. Mindennap délután 3 órától este 8 óráig koncert. — Este 9 órától kabaré. Szabod bemenőt! Szabad bemeneti tf<rac/;gU4*£ ivaatiivj. « íc fruijpotf! exf Prága, október 12. A cseh nemzeti szocialista párt szombat este tartotta meg pártnapját, hogy a jelölőlistákat véglegesen megállapítsa. Ez alkalommal Stribrny exminiszter a bel- és külpolitikai helyzetről nagy beszédet mondott. Kijelentette, hogy véleménye szerint a nemzetközi horizont ismét elsötétiilö- ben van s ezért sürgősen szükséges egy megbízható és megfelelő hadsereg. — Külpolitikánkban eddig minden sikerült. Benest, ha a visszatér, ismét támadni fogják az ellenpártok, de én leszek az első, aki őt megvédem, mert munkáját meg tudom becsülni. Benes csodákat miivel. A mi államunknak sokkal nagyobb befolyása van a világon mint bármely erősebb és h^talmaPáris, október 12. Egy nagy város életiét, ideges, lázas életének a karakteréit, gyors-tempójú fejlődését, a benne felhalmozott morális és gazdasági erőt mi seim tükrözted jobban vissza, mint az egyszerű statisztikai adatok. Egy-két hideg, látszólag semmitmondó szám s mindenki előtt, akik a számokból olvasni tudnak, nyitott könyv lesz Paris, a modern Bábel. * Paris a fény városa, a vilié hűmére. Ezt a fényt effektive 1512 elektromos ivlámpa és 51.000 gázlámpa szolgáltatja. Pária még nem tért át az elektromos világításra, a németek egyelőre még elég szenet szállítanak jóvátétel cimién a franciáknak, hogy ne kelljen jó ideig arra gondolniok, hogy a jóval költségesebb gázvilágitásról a villanyvilágításra térjenek át. Az utak világítására szolgáló fényenergia összege 1,050.000 tizgyeríyafényes villanyliámpa fényenergiájának felel meg. Egyedül a Concorde-téren 180 elektromos ivlámpa vagy gázlámpa ég, ami esténként valóban tündérivé varázsolja ezt a gyönyörű teret. Ami pedig a Viliié Luimiérenek nem fizikai, hanem a szellemi világítását illeti, arra jellemzésül álljon itt csak ez a két adat: az egyetemi és főiskolai halgatók száma Parisban túlhaladja a 75.000-et, ennek 22.5,százaléka külföldi, másodszor, hogy a paris: könyvkiadó cégek száma 564, (csak a Quar- tier Latinban 287 könyvkiiadóváUalat van) és hogy naponként átlag 25 uj könyv jelenik meg. * Az épületek. A folytonos épités és rombolás miatt számát egész pontosan megállapítani nem lehet. Az utolsó statisztikai adatok szerint ez a szám körülbelül 80.000. Feltűnően nagy a hotelek és penziók száma. Összesen 7811 szálló van, 219.804 szobával, a penziók és „maison meuble“-k száma pedig pontosan 9784, ezekben 25.522 Lakószoba van. Ezek a csinos számok mutatják, hogy Páris menynyire kedvelt helye az idegeneknek s hogy milyen nagy jelentősége van az idegenforgalomnak Páris életében. * Lakosság. Az összlakosságból, amely az 1921-es népszámlálás szerint a legszorosabb értelemben vett külvárosokkal együtt 3,343.346 lélek volt, több mint 500.000 az idegen. Ebből a félmillió idegenből, a magyar követség véleménye szerint körülbelül 62.000 a Parisban élő magyarok száma. Az idegenek tömege mindegyre növekszik. Az utolsó tiz napon például 3914 külföldi, (ezek közül 131 csehszlovák) munkás jött állandó letelepedésre Franciaországba. Ennek a számnak egy negyede Parisra esik. De hogy a Parisban letelepedő külföldiek, nem éppen a legjobb anyag a na tural izác: óra, azt bizonyítja az, hogy a bűnösök 181 százaléka, az itt élő idegenek köréből kerül ki. A büntető krónikában sajnos, a magyarok is nagyobb számmal szerepelnek. A múlt évben a rendőrségnek 412 esetben volt dolga magyar állampolgárokkal különböző vétségek miatt. * A mulatók. Azt mondják, hogy Páris a mulatozás és szórakozás városa. És ez igaz is. 550 színházban, zenés hallban, kabaréban és moziban szórakoztatják esténként a mulatni kívánókat. Azoknak, akik pedig a másfajta szórakozást kedvelik, 55,000 kávéház, korcsma, restaurant és bar-pince áll a rendelkezésükre, ahol több mint 150.000 ember foglalkozik azzal, hogy a publikum igényeit kielégítse. sabb országnak. A választásokról az a véleménye, hogy a koalíció meggyengül a választásoknál és szükséges tesz a választások után a koalíciót hat-hét pártból megalakítani. — így tehát eltűnik a gyűlölt „pétka“, de pótolni fogja egy „sestka“ vagy „sed- micka1 s azt hiszem, hogy ez az állapot még rosszabb lesz. Milyen nehéz volt kompromisszumot kötni öt párt között, hát még milyen nehéz lesz hat vagy hét párt között. — Nagyon kellemetlenül érintene engem, ha Masaryk köztársaságának és Húsz nemzetének Sramek lenne a miniszterelnöke. Pedig ez a veszély fenyegeti most az államot, ha a haladó pártok továbbra is széthúznak. ‘ A múzeumok. A múlt évben a múzeumi belépőjegyekből (á 1 frank) az állam bevétele a következő volt: Louvre 442.528, Versailles 238.059, Pantheon 200.192, Sainte Chapelle 120.366, Luxembourg 87.050, Arc de Triomph 74.983, Cluny-muzeum 64.179 frank stb., stb., úgy hogy mindent össze számítva, az összeg meghaladja a másfélmillió frankot. Ezt legnagyobbrészt az idegenek fizették, mert a franciák rendesen csütörtökön vagy vasárnap látogatják ezeket a helyeket, amikor a múzeumok megtekintése ingyenes. A kiállítás. A nemzetközi iparművészet: kiállításon öt hónap alatt 13,047.261 látogató fordult meg. Ez a szám páratlan az eddigi kiállítások történetében. Ez a szám majdnem kiteszi a napi 100.000 átlagot A kiállítás bevétele pedig túlhaladta már eddig a 15 millió frankot. * A vállalatok. A különböző pénzügyi vállalkozások, bankok, biztosítók és egyéb pénzintézetek száma meghaladja a háromezret. Egyedül csak London múlja felül e tekintetben Párisi. Az élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó vállalatok 100.000 embert foglalkoztatnak, 25.500 üzemben. Lakberendezési vállalkozás és butork eres kedés 3200 van 25.000 alkalmazottal. Ruházkodási és toalettcikkek, parfüm és egyéb hasonló cikkek elárusitásával 9500 cég foglalkozik, amelyekben összesen 75.000 alkalmazott van. A kis- és nagyvállalatok száma túlhaladja a 75 ezret. Ezekben 43.000 hivatalnok és több mint 800 ezer munkás van foglalkoztatva. A legnagyobb üzem a Renault autógyár, ahol 20.000 munkás közül közel ötezer a magyar munkások száma. A közlekedés. A „metró", a földalatti vasút hálózata nemsokára eléri a 120 kilométert. Parisban átlag állandóan mindig legalább félmillió ember van a föld alatt. Ezenkívül 120 villanyosvonalon 685 villanyos-kocsi fut állandóan. Az autóbuszok száma 1365, ezek közül 50 hatke- rekü. Van továbbá 368 -ezer bicikli, 30.000 lovasfogat, 40.000 teherautó és traktor. Az autotaxik száma 10.500, a magánautóké 34.500. Naponta közel-100 uj gépjármű kerül átlag forgalomba. Az összes géperejű jármüvek számát 112.000-re becsülik. A Palais Royal előtt a délutáni órákban óránként átlag 6750 autó vagy kocsi halad el. Az ave- nue Bois de Boulogne-on pedig Longchamp felől a lóversenynapokon csupán az egyik irányban percenként 135 autó megy. Ebből látható, hogy forgalom tekintetében Paris kezdi felülmúlni a londoni City és a newyorld Waale street félelmetes forgalmát is. * A posta. A múlt évben a párisi posta forgalma a következő volt: 122 millió levél, 4,5.12.000 képeslevelező lap, 692 millió újság, több mint 285 millió különböző nyomtatvány (nem időszaki), 3 millió „minta érték nélkül*4 stb. Készpénzben a főpostán több mint 120 milliárd frank fordult meg az elmúlt évben! * D etnológia. Végezetül álljon itt még ez a pár nagyon jellemző szám: A legutolsó tiz napban Parisban 1037 házasságkötés törtéül Az élve született gyermekek száma pedig ugyanez idő alatt 1222. Ebből 928 törvényes, 294 pedig törvénytelen. Tehát az Összes születéseknek közel az egyharniadrósze törvénytelen viszonyból származott. Ez is jellemző a párisi erkölcsökre! Burghardt Aladár. Egy bécsi táncosnő tragikus halála Milánéban Két kéjenc kokaint öntött levesébe, hogy különös extázisba hozzák — Nővérének 20.000 lírát ígértek, ha hallgat —- Egy osztrák-magyar tengerészeti törzstiszt leányainak kalandjai Becs, október 12". (A P. M. H. bécsii tudósítójától.) Az osztrák-magyar haditengerészet egy volt törzstisztjének megdöbbentő családi tragédiája tartja néhány nap óta izaglomban az osztrák főváros előkelő köreit. A minap rövid távirat érkezett a bécsi rendőrigazgatósághoz. A sürgöny feladója a milánói rendőrprefek- tura volt, amely a következőket közölte a bécsi rendőrigazgatósággal: „Edith von Hahnf 22 éves bécsi táncosnő a múlt héten éjjel gyanús körülmények között meghalt Fausto Stecchetti dr. ügyvédnek és annak - barátjának, Silvio Politi könyvelőnek garzon- lakiásában‘1 A bécsi rendőrigazgatóság bővebb közléseket kért a milánói rendőrfőnökségtől, amely postafordultával megdöbbentő részleteket közölt a feltűnően szép leány halálának körülményeiről. A táviratban megnevezett két ur együtt lakott a Via Alberto da Giussano egyik házának negyedik emeleti ötszobás lakásában ugyancsak közös házvezetőnőjükkel, Irma MarinelHvel együtt. Edith von Hahn halála a késő éjjeli órákban következett be és az odahívott orvos, Rumi dr. már csak a bekövetkezett halált ’ konstatálhatta. Megállapíthatta azonban azt is, hogy a halált borzalmas görcsök előzték meg és ezeket a görcsöket valószínűleg szokatlanul nagy adag kokain idézte elő. Az orvos nyomban megtette a feljelentést a rendőrségen, mire az ügyészség elrendelte a holttest törvényszéki felboncolását. A törvényszéki orvosok megerősítették Ruini dr. feltevését, megállapították egyúttal azt is, hogy Edith von Hahn nem volt kokainista, mivel nyálkahártyáját a kokain nem támadta meg, holott ez már rövidebb élvezet után is okvetlenül bekövetkezik. Az elhunyt nővére azt mesélte ugyan, hogy húga szenvedélyes koakinista volt, az orvosok azonban nem hitték el ezt, mire a rendőrség tovább folytatta a nyomozást és a következőket állapította meg: A feltűnően szép 22 esztendős Edith von Hahn és két évvel idősebb nővére, Gertrud az osztrák-magyar handitengerészet egy tekintélyes volt törzstisztjének leányai. Az összeomlás után a törzstiszt és felesége Pó- lában telepedtek le, míg a leányok Becsben laktak egyik előkelő rokonuknál és nagy szerepet játszottak a bécsi társaságokban úgy szépségüknél, mint műveltségüknél fogva. A kalandvágy azonban a leányokat a nagyvilágba csábította és Gertrud és Edith az európai fővárosok mulatóhelyein mint tácosnők léptek fel. A tragédia előtt három héttel érkeztek Milánóba, ahol egy nagy mulatóhelyen táncoltak. Ott ismerkedtek meg Stecchetti ügyvéddel és Politi könyvelővel, akikkel már előzőleg többször kirándultak Milánó környékére. A tragédia napján késő este tértek haza Milánóba automobilon Véreséből, egy kirándulásról és a férfiak lakására mentek vacsorázni. A vacsora után Edithnél különös extázis mutatkozott. Nemsokára félrebeszélt és borzasztó görcsökben fetrengett, amelyektől a halál csakhamar megváltotta. A vizsgálóbíró sem hitte el a mesét, hogy Edith megrögzött kokainista volt és napokig hallgatta ki a halott nővérét, Gertrudot, inig a leány végre vallani kezdett és elmondotta, hogy Stecchetti ügyvéd és Politi könyvelő 20 ezer lírát ígértek neki, ha elhallgatja a valóságot. Mivel azonban a pénzt nem kapta meg, elmondja, mi történt. Ezután elmondotta, hogy Stecchetti, anélkül, hogy Edith észrevette volna, nagy adag kokaint öntött tevésébe, nem azzal a szándékkal ugyan, hogy meg- rnérgezze, hanem azért, hogy különös és fokozott extázisba hozza. A kéjenc ügyvéd trükkje azonban halállal végződött. Stecchetti dr. és barátja a tragédiát követő napon gazdasszonyukkal, Irma Marti- nellivel együtt autón Bergánnóba menekültek, ott azonban a milánói ügyészség megkeresésére letartóztatták és visszaszállították Milánóba. Az állami ügy ész a vizsgálat eredményeként a két kéjenc ellen emberölés címén emelt vádat és a szenzációs pert a milánói büntetőtörvémyszék már a jövő hónapban tárgyalni fogja. Páris — számokban — A P. M. H. eredeti riportja. — •?
