Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-13 / 231. (974.) szám

Kedd, október 13. Ilsücfififsci a iiciizdiiil horizoif Stribrny pártja kongresszusán vészijóslóan hadseregerősiíést követe! s védi régi riváli­sát, Benest — Hat-hét pártból fog áílani az uj koalíció — Srámek a jövő embere? Két megkéselt ember Pénz — Szerelem — Vér Rimaszombat, október 12. Két férfi fekszik a nagy kórházterem fe­hér ágyán, lihegő betegek között. Pár ágy választja el őket egymástól s talán sohasem tudott egy.ik a másikról, nem is fog ezután sem. Véres kötésük lazán burkolja a mellü­ket. Az egyik önmagát szúrta meg. Szivén. j'Az újsághír mondta róla: ML János cipészse- ; géd, most sorsjegyiigynök. Egy közeli falu­ból hozták be. Fekszik, a halott mozdulatlanságával. Szőke, nagy haja tenger, ahogy homlokára hull Sápadt, szomorú. Nem érdekli semmi. 1 — Miért tette? — kérdezem. Halk hangon adja a választ. — Mert nem tudtam megélni. Kassától Losoncig jöttem már gyalog. Egy cseh válla­lat sorsjegyeit árultam. Havi keresetem volt ötven korona. Elkeseredtem. — Nem szerelem? Kerekre nyitja a szemét: — Szerelem? Hát érdemes ezért ilyet ...ilyet tenni? Kerüli az „öngyilkos'1 szót. „Iyen dolog“ — ezt mondja rá. Majdnem mosolyog: — Szerelem? Manapság még szeretni sem lehet, kérem ... — Akkor miért? Vállat von kínosan s a menyezetre néz. Aztán lassan borítja el a könny és szégyen­lősen vonja magára a pokrócot. — Hogy éljek meg? A mesterségemmel nem tudtam, fühöz-íához kaptam. Legyek becstelen? Hát inkább ez... A sírás meg-megrázza. — Hogy történt? — kiméietlenkedem 'tovább. — Nem tudom. A zsaluzsányi bíró kert­jében leültem s éreztem, nem bírom tovább. Gondolkodni se tudtam, akkor már három napja nem ettem. Szédültem. Nem tudtam magamról. — S mivel? — A bicskámmal. Nem ment mélyre. De elfutott a vér .. Azitán a kocsin ébredtem fel. Szakadozva, halkan beszél, önmagának. — S nem bánta meg? — Nem! Nem! Mégegyszer megtenném. a kórházban jó: enni kapok legalább. Nem bántam meg — ismétli fanatikusain. — Mihez fogjak? Dolgozni akarok! A szive fölött kis szúrás. Kis szúrása fö­lött tapasz. Egészen kicsiny. De ha egy cen­tivel odébb szúr, ma már a földben fekszik ... A másik legény balog: s Sz. András a neve. Erős, megtermett testét dobálja a láz. A melle sípol. Jajgat, kin 1 ódik. Apja, egy­szerű parasztember, mellette sir. Az anyját be sem engedik. — Mi történt vele? — Megfricskázták. Rohamkéssel. — Miért? — Hát egy lyányt késiér gettek ketten. Oszt van a faluba egy mérges legény. Vere­kedni kezdett a fiammal. Szegény, ártatlan, jó fiam. Égi'- lyány miatt. Nem is vót jó lyány. Csak amoliyan ... A legény nem bir beszélni, A falusi ro­mantika áldozatának homlokán vasiak veri- t ék cseppek gördülnek. A tüdejét kinyitotta egy rohamkés. A tettes elszökött. S a lány meg, ki tudja, melyikkel cicázik azóta... Köröskörül az egész kórterem hallgat. A vakbelesek, a sérvesek, csonttöröttek és gyomorbajosok előre hajolva figyelik a be­szédet. Nekik szokatlan és szörnyű. De a jóságos apácák szörnyülködése nem indul meg: ók ismerik az ilyen eseteket. A pénz és a szerelem két véres áldozata ott kacérkodik a halállal. Amelyik szántszán­dékkal kereste: az nyugodtan társalog vele. Akit orvul támadott meg idegen kés, az kia­bálva tiltakozik ellene, dobálja magát. Aztán felordit. A többi betegek el rémülve hallgat­nak: itt az Élet játszik. Szombathy Viktor. Telelőn: 8357-VI. Telelőn: 3357-VL Bellin Marat azelőtt Carlton Prágai, ProvaznicM 1 m Másiknál. m&mm ic. Mindennap délután 3 órától este 8 óráig koncert. — Este 9 órától kabaré. Szabod bemenőt! Szabad bemeneti tf<rac/;gU4*£ ivaatiivj. « íc fruijpotf! exf Prága, október 12. A cseh nemzeti szocialista párt szombat este tartotta meg pártnapját, hogy a jelölőlistá­kat véglegesen megállapítsa. Ez alkalommal Stribrny exminiszter a bel- és külpolitikai helyzetről nagy beszédet mondott. Kijelen­tette, hogy véleménye szerint a nemzetközi horizont ismét elsötétiilö- ben van s ezért sürgősen szükséges egy megbízható és megfelelő hadsereg. — Külpolitikánkban eddig minden sike­rült. Benest, ha a visszatér, ismét támadni fogják az ellenpártok, de én leszek az első, aki őt megvédem, mert munkáját meg tudom becsülni. Benes csodákat miivel. A mi álla­munknak sokkal nagyobb befolyása van a világon mint bármely erősebb és h^talma­Páris, október 12. Egy nagy város életiét, ideges, lázas éle­tének a karakteréit, gyors-tempójú fejlődését, a benne felhalmozott morális és gazdasági erőt mi seim tükrözted jobban vissza, mint az egyszerű statisztikai adatok. Egy-két hideg, látszólag semmitmondó szám s mindenki előtt, akik a számokból ol­vasni tudnak, nyitott könyv lesz Paris, a modern Bábel. * Paris a fény városa, a vilié hűmére. Ezt a fényt effektive 1512 elektromos ivlámpa és 51.000 gázlámpa szolgáltatja. Pária még nem tért át az elektromos világításra, a németek egyelőre még elég szenet szállítanak jóvá­tétel cimién a franciáknak, hogy ne kelljen jó ideig arra gondolniok, hogy a jóval költsége­sebb gázvilágitásról a villanyvilágításra tér­jenek át. Az utak világítására szolgáló fény­energia összege 1,050.000 tizgyeríyafényes villanyliámpa fényenergiájának felel meg. Egyedül a Concorde-téren 180 elektromos iv­lámpa vagy gázlámpa ég, ami esténként va­lóban tündérivé varázsolja ezt a gyönyörű teret. Ami pedig a Viliié Luimiérenek nem fizi­kai, hanem a szellemi világítását illeti, arra jellemzésül álljon itt csak ez a két adat: az egyetemi és főiskolai halgatók száma Paris­ban túlhaladja a 75.000-et, ennek 22.5,száza­léka külföldi, másodszor, hogy a paris: könyvkiadó cégek száma 564, (csak a Quar- tier Latinban 287 könyvkiiadóváUalat van) és hogy naponként átlag 25 uj könyv jelenik meg. * Az épületek. A folytonos épités és rombolás miatt számát egész pontosan megállapítani nem le­het. Az utolsó statisztikai adatok szerint ez a szám körülbelül 80.000. Feltűnően nagy a hotelek és penziók száma. Összesen 7811 szálló van, 219.804 szobával, a penziók és „maison meuble“-k száma pedig pontosan 9784, ezekben 25.522 Lakószoba van. Ezek a csinos számok mutatják, hogy Páris meny­nyire kedvelt helye az idegeneknek s hogy milyen nagy jelentősége van az idegenforga­lomnak Páris életében. * Lakosság. Az összlakosságból, amely az 1921-es népszámlálás szerint a legszorosabb értelem­ben vett külvárosokkal együtt 3,343.346 lélek volt, több mint 500.000 az idegen. Ebből a félmillió idegenből, a magyar követség véle­ménye szerint körülbelül 62.000 a Parisban élő magyarok száma. Az idegenek tömege mindegyre növekszik. Az utolsó tiz napon például 3914 külföldi, (ezek közül 131 cseh­szlovák) munkás jött állandó letelepedésre Franciaországba. Ennek a számnak egy ne­gyede Parisra esik. De hogy a Parisban le­telepedő külföldiek, nem éppen a legjobb anyag a na tural izác: óra, azt bizonyítja az, hogy a bűnösök 181 százaléka, az itt élő ide­genek köréből kerül ki. A büntető króniká­ban sajnos, a magyarok is nagyobb számmal szerepelnek. A múlt évben a rendőrségnek 412 esetben volt dolga magyar állampolgá­rokkal különböző vétségek miatt. * A mulatók. Azt mondják, hogy Páris a mulatozás és szórakozás városa. És ez igaz is. 550 szín­házban, zenés hallban, kabaréban és mozi­ban szórakoztatják esténként a mulatni kívá­nókat. Azoknak, akik pedig a másfajta szó­rakozást kedvelik, 55,000 kávéház, korcsma, restaurant és bar-pince áll a rendelkezésük­re, ahol több mint 150.000 ember foglalkozik azzal, hogy a publikum igényeit kielégítse. sabb országnak. A választásokról az a véleménye, hogy a koalíció meggyengül a választásoknál és szükséges tesz a választások után a koalíciót hat-hét pártból megalakítani. — így tehát eltűnik a gyűlölt „pétka“, de pótolni fogja egy „sestka“ vagy „sed- micka1 s azt hiszem, hogy ez az állapot még rosszabb lesz. Milyen nehéz volt kompro­misszumot kötni öt párt között, hát még milyen nehéz lesz hat vagy hét párt között. — Nagyon kellemetlenül érintene engem, ha Masaryk köztársaságának és Húsz nem­zetének Sramek lenne a miniszterelnöke. Pedig ez a veszély fenyegeti most az álla­mot, ha a haladó pártok továbbra is szét­húznak. ‘ A múzeumok. A múlt évben a múzeumi belépőjegyek­ből (á 1 frank) az állam bevétele a következő volt: Louvre 442.528, Versailles 238.059, Pantheon 200.192, Sainte Chapelle 120.366, Luxembourg 87.050, Arc de Triomph 74.983, Cluny-muzeum 64.179 frank stb., stb., úgy hogy mindent össze számítva, az összeg meg­haladja a másfélmillió frankot. Ezt legna­gyobbrészt az idegenek fizették, mert a franciák rendesen csütörtökön vagy vasár­nap látogatják ezeket a helyeket, amikor a múzeumok megtekintése ingyenes. A kiállítás. A nemzetközi iparművészet: kiállításon öt hónap alatt 13,047.261 látogató fordult meg. Ez a szám páratlan az eddigi kiállítások történetében. Ez a szám majdnem kiteszi a napi 100.000 átlagot A kiállítás bevétele pe­dig túlhaladta már eddig a 15 millió frankot. * A vállalatok. A különböző pénzügyi vállalkozások, bankok, biztosítók és egyéb pénzintézetek száma meghaladja a háromezret. Egyedül csak London múlja felül e tekintetben Párisi. Az élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó vállalatok 100.000 embert foglalkoztatnak, 25.500 üzemben. Lakberendezési vállalkozás és butork eres kedés 3200 van 25.000 alkalma­zottal. Ruházkodási és toalettcikkek, parfüm és egyéb hasonló cikkek elárusitásával 9500 cég foglalkozik, amelyekben összesen 75.000 alkalmazott van. A kis- és nagyvállalatok száma túlhaladja a 75 ezret. Ezekben 43.000 hivatalnok és több mint 800 ezer munkás van foglalkoztatva. A legnagyobb üzem a Re­nault autógyár, ahol 20.000 munkás közül közel ötezer a magyar munkások száma. A közlekedés. A „metró", a földalatti vasút hálózata nemsokára eléri a 120 kilométert. Parisban átlag állandóan mindig legalább félmillió em­ber van a föld alatt. Ezenkívül 120 villanyos­vonalon 685 villanyos-kocsi fut állandóan. Az autóbuszok száma 1365, ezek közül 50 hatke- rekü. Van továbbá 368 -ezer bicikli, 30.000 lo­vasfogat, 40.000 teherautó és traktor. Az autotaxik száma 10.500, a magánautóké 34.500. Naponta közel-100 uj gépjármű kerül átlag forgalomba. Az összes géperejű jármü­vek számát 112.000-re becsülik. A Palais Royal előtt a délutáni órákban óránként át­lag 6750 autó vagy kocsi halad el. Az ave- nue Bois de Boulogne-on pedig Longchamp felől a lóversenynapokon csupán az egyik irányban percenként 135 autó megy. Ebből látható, hogy forgalom tekintetében Paris kezdi felülmúlni a londoni City és a newyorld Waale street félelmetes forgalmát is. * A posta. A múlt évben a párisi posta forgalma a következő volt: 122 millió levél, 4,5.12.000 képeslevelező lap, 692 millió újság, több mint 285 millió különböző nyomtatvány (nem idő­szaki), 3 millió „minta érték nélkül*4 stb. Készpénzben a főpostán több mint 120 mil­liárd frank fordult meg az elmúlt évben! * D etnológia. Végezetül álljon itt még ez a pár nagyon jellemző szám: A legutolsó tiz napban Paris­ban 1037 házasságkötés törtéül Az élve szü­letett gyermekek száma pedig ugyanez idő alatt 1222. Ebből 928 törvényes, 294 pedig törvénytelen. Tehát az Összes születéseknek közel az egyharniadrósze törvénytelen vi­szonyból származott. Ez is jellemző a párisi erkölcsökre! Burghardt Aladár. Egy bécsi táncosnő tragikus halála Milánéban Két kéjenc kokaint öntött levesébe, hogy kü­lönös extázisba hozzák — Nővérének 20.000 lírát ígértek, ha hallgat —- Egy osztrák-ma­gyar tengerészeti törzstiszt leányainak ka­landjai Becs, október 12". (A P. M. H. bécsii tudósítójától.) Az osz­trák-magyar haditengerészet egy volt törzs­tisztjének megdöbbentő családi tragédiája tartja néhány nap óta izaglomban az osztrák főváros előkelő köreit. A minap rövid táv­irat érkezett a bécsi rendőrigazgatósághoz. A sürgöny feladója a milánói rendőrprefek- tura volt, amely a következőket közölte a bécsi rendőrigazgatósággal: „Edith von Hahnf 22 éves bécsi táncosnő a múlt héten éjjel gyanús körülmények között meghalt Fausto Stecchetti dr. ügyvédnek és annak - barátjának, Silvio Politi könyvelőnek garzon- lakiásában‘1 A bécsi rendőrigazgatóság bővebb köz­léseket kért a milánói rendőrfőnökségtől, amely postafordultával megdöbbentő részle­teket közölt a feltűnően szép leány halálának körülményeiről. A táviratban megnevezett két ur együtt lakott a Via Alberto da Giussano egyik házá­nak negyedik emeleti ötszobás lakásában ugyancsak közös házvezetőnőjükkel, Irma MarinelHvel együtt. Edith von Hahn halála a késő éjjeli órák­ban következett be és az odahívott orvos, Rumi dr. már csak a bekövetkezett halált ’ konstatálhatta. Megállapíthatta azonban azt is, hogy a halált borzalmas görcsök előzték meg és ezeket a görcsöket valószínűleg szo­katlanul nagy adag kokain idézte elő. Az orvos nyomban megtette a feljelen­tést a rendőrségen, mire az ügyészség el­rendelte a holttest törvényszéki felboncolá­sát. A törvényszéki orvosok megerősítették Ruini dr. feltevését, megállapították egyúttal azt is, hogy Edith von Hahn nem volt ko­kainista, mivel nyálkahártyáját a kokain nem támadta meg, holott ez már rövidebb élvezet után is okvetlenül bekövetkezik. Az elhunyt nővére azt mesélte ugyan, hogy húga szenvedélyes koakinista volt, az orvosok azonban nem hitték el ezt, mire a rendőrség tovább folytatta a nyomozást és a követke­zőket állapította meg: A feltűnően szép 22 esztendős Edith von Hahn és két évvel idősebb nővére, Gertrud az osztrák-magyar handitengerészet egy te­kintélyes volt törzstisztjének leányai. Az összeomlás után a törzstiszt és felesége Pó- lában telepedtek le, míg a leányok Becsben laktak egyik előkelő rokonuknál és nagy szerepet játszottak a bécsi társaságokban úgy szépségüknél, mint műveltségüknél fog­va. A kalandvágy azonban a leányokat a nagyvilágba csábította és Gertrud és Edith az európai fővárosok mulatóhelyein mint tácosnők léptek fel. A tragédia előtt három héttel érkeztek Milánóba, ahol egy nagy mu­latóhelyen táncoltak. Ott ismerkedtek meg Stecchetti ügyvéddel és Politi könyvelővel, akikkel már előzőleg többször kirándultak Milánó környékére. A tragédia napján késő este tértek haza Milánóba automobilon Vé­reséből, egy kirándulásról és a férfiak laká­sára mentek vacsorázni. A vacsora után Edithnél különös extázis mutatkozott. Nem­sokára félrebeszélt és borzasztó görcsökben fetrengett, amelyektől a halál csakhamar megváltotta. A vizsgálóbíró sem hitte el a mesét, hogy Edith megrögzött kokainista volt és napokig hallgatta ki a halott nővérét, Gertrudot, inig a leány végre vallani kezdett és elmondotta, hogy Stecchetti ügyvéd és Politi könyvelő 20 ezer lírát ígértek neki, ha elhallgatja a valóságot. Mivel azonban a pénzt nem kapta meg, elmondja, mi történt. Ezután elmondotta, hogy Stecchetti, anélkül, hogy Edith észrevette volna, nagy adag kokaint öntött tevésébe, nem azzal a szándékkal ugyan, hogy meg- rnérgezze, hanem azért, hogy különös és fo­kozott extázisba hozza. A kéjenc ügyvéd trükkje azonban halállal végződött. Stecchetti dr. és barátja a tragédiát kö­vető napon gazdasszonyukkal, Irma Marti- nellivel együtt autón Bergánnóba menekültek, ott azonban a milánói ügyészség megkeresé­sére letartóztatták és visszaszállították Milá­nóba. Az állami ügy ész a vizsgálat eredmé­nyeként a két kéjenc ellen emberölés címén emelt vádat és a szenzációs pert a milánói büntetőtörvémyszék már a jövő hónapban tárgyalni fogja. Páris — számokban — A P. M. H. eredeti riportja. — •?

Next

/
Oldalképek
Tartalom