Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-11 / 230. (973.) szám
Vasárnap, október lí. 5 G&selt az autó Kassán Schell Gyula rákoscsabai földbirtokos autója elütött egy kassai fiatalembert a pénzügyigazgaíóság előtt A P. M. H. tudósítójától. Őszi divatSevél Budapestről A glokni-szabás az uralkodó divatszenzáció — Vörös szín az idei szezon íavoritja — Arany csipkék, ezüst hímzések az eljövendő báli ruhákon — Ottoman, jaquard, top-eoat, bársony és velour-siffon: a legújabb anyagok. Budapest, október hó. Korán megérkezett az ősz s elhozta sárguló, rozsdavörös szineit a csillogó kirakatablakok hatalmas üvegtáblái mögé. A divatos, elegáns budapesti nők csoportokba verődve álldogálnak a divatüzletek újdonságai előtt, lázas izgalommal figyelve a naponkint felbukkanó frissebb és frissebb szenzációkat. Mert ma a vonal hozhat ujitást, holnap a szin vagy a díszítések varlálódhatnak- Ilyenkor, amikor egymást érik a divatbemutatók, szoktak feltűnni a különféle kísérletek. Rendszerint any- nyiféle — egymástól merőben elütő — modell- kreációkkal jönnek a nagy cégek, hogy ember legyen, aki kiokosodik közöttük. Az idén azonban másképpen van a dolog: a divat úgy vonalban, mint sziliben határozott irányt kapott s egységes kialakultságában győzelmesen tör előre a nagy őszi-téli szezon felé. Miben is áll hát az uj divatszenzáció? Ho- zott-e a régivel szemben némi szárrrbavehető vagy forradalmi újítást? Határozott igennel felelhetünk erre a kérdésre, főként formai tekintetben: mert itt a bő, alul szélesedő gloknik divatja, végképp kiszorítva évek óta szilárdan tartó pozíciójából az egyenes, szűk „csőruhát“. Már nem divat többé a tavalyi kazak, csak a tűnik sok-sok változata. Eltűnt teljesen vele együtt az egyenes hátvonal, mert bár a gloknit kétségtelenül láthatjuk oldalrészeken is, de legszívesebben mégis a hátsó aljrészen alkalmazzák- Ruhákra és kabátokra egyformán vonatkozik a harangszabás, melyet kétféleképpen változtatnak: vagy elvágják az övvonal mentén az anyagot s külön szabják ebben az esetben hozzá az alsó dúsan kiszélesedő szoknyarészt; vagy meghagyják egydarabban a kelmét s úgy bővítik lefelé, csípőtől gazdag glok- nikba szabva. Mindkét esetben a felső rész egyenesvonalu. az övvonal azonban, ha el van vágva az anyag, úgy sokkal fennebb kerül a tavalyinál, bár még mindig nem éri el a derék tulajdonképpeni magasságát. A szövetruhák ujjai hosszúak, alul (a kabátoké is!) tölcséresen. harangosau kibővülnek. A ruhák hossza éppen hogy elfedi a térdet. Színekben soha ennyi melegséget, soha eny- nyi pompát, gazdagságot még nem produkált a divat. A világos „bois de rose“ árnyalatánál kezdődik s elmegy a meleg arany és fabarna, majd rozsdavörös őszi levélszineken át, egészen a tüz- vörös és biborszinek mélységéig- Ha hozzávesz- szük ezekhez a aok gazdag arany-ezüst csipkét, melynek dús fodrai alatt pompásan hatnak a vörös és biborszinii selyembársony redők — úgy némi fogalmat alkothatunk az eljövendő báli szezon csillogó, káprázatos képéről: mikor az ezer- szinü lámpák esti ragyogásában meggyulnak majd valósággal a szinek s az arany csipkék között a vörös selymek, b'bor bársonyok égni látszanak . . , ... De maradjunk egyelőre az őszi szezonnál s nézzük meg,'mffajta anyagokból készülnek a divatos ruhák és elegáns kabátok? Elsősorban, ami feltűnik a szöveteknél, az,- hogy valamennyi anyag mintázott. A csíkozott gyapjú ottomán például a legvékonyabbtól kezdve kapható egészen a vastag, puha ottomán ve- lourig. Az uj, nagyon kedvelt „yaquard“ kelmék a legdivatosabb geometriai mintákkal szövöttek Szintén van belőlük könnyebb ruhaanyag és nehezebb kabátra való A „top-coat“ bolyhos gyapjúszövet, rendkívül alkalmas trottőrviselet- re, szép angol mintákkal látható. A különféle ve- lourok igen jól adták ki a dús, puha gloknikat. Utcai, otthoni ruhákhoz legdivatosabb anyag a flanell. A kabátok épp úgy, mint a ruhák, gazdagon vannak prémezve. Alul az aljon, gallérnak, útszegélynek, mind prémet használnak. Nagyon divatos a vakond, hermelin, de persze ezeket csak a tehetősebbek tudják megvásárolni- Legújabban hyperoxyddal szőkítik az olcsóbb szőrméket s el lehet mondani, hogy igen jó hatást keltenek a rozsdabarna kabátokon. A ruhadiszek közül eltűnt a tavalyi, sokat használt gnmbsor. helyette diszkrét arany-ezüst hímzések bukkannak elő. Nagyon elegáns diszí- tés a művészi, kézzel festett bordűr; hatásos, szép viselet a kínai krep és elefántcsontszinü csipke összeállítás. Délelőtti ruhák anyaga szövet (legtöbbnyire yaquard) vagy a crepe de chine. Délután szívesen hordanak bársonyt, esti ruhák favoritja pedig úgy hírlik, hogy szinte kizárólag a velour- siffon lesz, fekete vagy vörös árnyalatban. ^ A harisnyáknál még mindig a fahéjszin Uralkodik, árnyalatait néha a ruhával igyekeznek összhangba hozni. Utcára az egypáníos cipőt viselik, minden más alkalommal kivágott nagycsattos cipőt, magas sarokkal. A kalapok kizárólag kisíormájuak, elül felhajtott, fejhez simuló karim íkkal. Készítik fekete, barna vagy színes bársonyból is. A tolldiszek. csipkék, mesébe illő selyemharisnyák, művészi kivitelű csattok, zizegő selymek és puha bársonyredők idején a lenge fodrok és káprázatos szinek között szemlét tartva, összegezve a látottakat, kétségtelenül megállapíthatjuk: az évek óta elangolosodott divat felett megkondult a lélekharang s Paris átvette a divat birodalmában a hegemóniát. Kállay Piroska, i Kassa, október 10. Súlyos autószerencsétlenség történt tegnap a kassai pénzügyi igazgatósági épület előtt. Schell Gyula rákoscsabai földbirtokos rendes menetsebességgel haladt autóján- amikor a pénzügyigazgatóság épülete előtt egy kocsi haladt szembe az autóval. Mikor az autó és a kocsi egész közel értek, egy fiatalember oly szerencsétlenül ugrott félre a kocsi elöl, hogy az autó föídreütötte és magával sodorta. A szerencsétlen borzalmasan jajgatott. Az autó rögtön megállt. Megállapították, Budapest, október 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Rövid jelentéssel megemlékeztünk tegnap arról a gyilkosságról, amely a József- körut 42 szám alatt lévő divatáruüzletben történt. Sági Izidor Tibor, a divatüzlet megalapítója délután három órakor bement az üzletbe és öt revolverlövéssel megölte feleségét, aki ellen csak nem rég adta be a válókeresetet. A gyilkosság előzményei a kővetkezők. Sági a háború előtt vette e! Klein Júliát és a háború után ügyes manipulációkkal fényes üzletet rendezett be a József-köruton. Midőn azonban Magyarországon beállott a gazdasági válság, Sági is pénznehézségekkel küzdött és nem tudta mar többé felesége számára a fényes élet feltételeit előteremteni. Az asszony udvarlókat fogadott és emiatt állandó összetűzés támadt a házaspár között. Nemrégiben az asszony hazautazott Esztergomban lakó szüleihez. Itt sem maradt sokáig. Újból visszatért Budapestre, de nem ment a férjéhez. Férje beadta a válókeresetet felesége ellen. Ezért azonban többször találkozott a nagy udvarlósereggel körülvett feleségével. Kérlelte is néhányszor, hogy a válásig vigyázzon a becsületére. Nem egyszer botPrága, október Í0. Bazant, a kékszakáll, akit, úgy látszik nem két, hanem több nő meggyilkolása _ terhel, szép romantikus mesét tálalt föl. Öt, a pardubitzi Don Jüant szeretői kérték arra, hogy ölje meg őket. Az előzetes vizsgálat annyit már kiderített, hogy ez hazugság és annak is nyomára jöttek, hogy nem csak a két leány meggyilkolásáról van szó. A szövevényes, rendkívül sötét bűntényben az eddig kiderítetlen pont az, amely az egész nyitja kell, hogy legyen. Meg kell állapítani, miért gyűlölte a gyilkos olyan nagyon a Riha nevű cselédet, akihez intim kötelékek fűzték és aki, miután Bazant megfertőzte, kártérítési igénnyel följelentést tett ellene. Mindaz, amit eddig megállapítottak, nem oldja meg a Telki problémát. A P. M. H. tudósítója fölkereste P. professzort, a híres német elmegyógyászt és arra kérte, mondaná el pszichiáteri véleményét az ügyre vonatkozóan. A professzor örömmel állt a P. M. H. rendelkezésére és csak arra kért, hogy a folyamatban lévő eljárásra való tekintettel ne nevezzük meg a lap hasábjain. — Ez a gyilkosság — mondotta — lelki analízis szempontjából egyike a legérdekesebbeknek. Ritkán történik, hogy egy gyilkosnál a bosszú fütötte akarat olyan óriási mérveket ölt. hogy másokat meggyilkol, mert bosszúja tárgyát nem tudja karmai közé kaparintani. Az bizonyosnak látszik, hogy a Pavelka és a Safarik meggyilkolásánál a Riha lebegett fantómszerüen a gyilkos szeme előtt. Előbb úgy volt, hogy a két szeretőt azért tette el láb alól, mert áldott állapotban voltak és szabadulni akart tőlük. A vizsgálat, megállapította, hogy ez a föltevés nem felel meg a tényeknek, vagy csak részlegesen. Egyelőre tehát, bármiképpen is nézzük a dolgot, nem találunk olyan támpontot, amely a gyiikoshogy a fiatalembert Wurm Miklósnak hívják, a Deutscher és Zipser cég alkalmazottja. Több bordája eltört és a fején is számos sérülést szenvedett. A helyszínre siető rendőr utasítására az autó azonnal az állami kórházba szállította a sebesültet. Az autó utasait előállították a rendőrségen. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségért a soffört nem terheli felelősség, mert szabályszerűen kürtőit és nem haladt gyorsabban az előírásos sebességnél. A sof- főrt a rendőrségen elbocsátották. Az ügy iratait áttették az államügyészségre. rányt is okozott az idegenek előtt. Az asszony azonban váltig azt hangoztatta, hogy leány- korában is voltak udvarlói, ezentúl is lesznek. A feszült viszony igy tovább tartott s tegnap a véres tettben robbant ki. Sági a rendőrségen megejtett kihallgatásakor elmondotta a gyilkosság részleteit. Azt hallotta, hogy felesége udvarlójával ellene tör. Ezért felizgatott lelki állapotban tegnap az üzetbe ment, hogy egyszer véget vessen a lelkére nehezedő bizonytalanságnak. Nem akart ölni, csak tisztázni a helyzetet. Az üzletben találta feleségét s igy szólt hozzá; — Hallottam, hogy udvarlóddal végezni akartok velem! Igaz ez? — Semmi közöd hozzá! — válaszolt az asszony. Ez a válasz annyira felingerelte Ságit, hogy — mint mondotta, — elvesztette gondolkozó képességét s a továbbiakra nem emlékszik. Feldúlt lelki állapotban fogta a revolvert s végzett az asszonnyal. Mikor tettét elkövette, öngyilkosságot akart elkövetni, de a fegyver csütörtököt mondott. A Mai Nap értesülése szerint a Sági család kérelmére Nagy Emil volt magyar igazságügyminiszter elvállalta a gyilkos Sági védelmét. I ság konkrét okát adná. Tény, hogy jómódú családból származott, tehát rablógyil'kosság• ról nem lehet szó. Hiszen a két lánynak úgy 1 sem volt ékszere, vagy pénze, ami miatt ’ meggyilkolta volna őket. A gyilkosság való- I di okát tehát teljes homály fedi. 5 — Ha a lelki útvesztőben valahogy el 1 akarunk igazodni, vissza kell térnünk egyrészt a gyilkos személyére, másrészt a Pihá■ hoz való viszonyára. Életének külső lefolyá- ' sa, amennyire eddig megállapítást nyert, nor■ mális. Háború, fogság, menekülés. Még nem • tudjuk, ki az az orosz 'nő, akit magával lio• zott és akiről azt mondta, hogy a felesége. ■ Lehet, hogy ez a nő is a szeretők körébe ; tartozik. Hamar megunta, rosszul bánt vele, • pénzt nem adott neki, a nő nyomorgott és Bazant,^ szemtanuk állítása szerint, iitötte■ verte. Ebből arra lehet következtetni, hogy kékszakáll-természete a nőkre erősen hatott. — Nem kell fölemlítenem, hogy a nőkre, ha a kultúra bármennyire is elfödni igyekszik ezt az ősi tulajdonságot, mindig az erős, erőszakos, sőt brutális férfi hat, nem pedig az, aki finomsággal közeledik feléjük. Wede- kind megrajzolta a .„Lulu“ típusát — tizenöt esztendővel ezelőtt az erkölcs hadat izent Wedekindnek, de az idő neki adott igazat. Nem akarok részletekbe bocsátkozni. Pszichiáter! szempontból azonban leszögezem, hogy gyilkosság és szekszualitás olyannyira egymásba játszanak, annak ellenére, hogy egészen más a két erő irányvonala, hogy megállapítom a Bazant kékszakáll volta és a gyilkosság közötti szoros / kapcsolatot. Egy kékszakáll nemisége rendszerint túlfeszített erő, olyan energia, amely rendes mérőeszközzel nem mérhető. És ami a testre áll, áll a lólekre is. Ezért Bazant köznapi ér telein ben vett beszáVéres l&ázassági dráma egy JózseMsiruü divatéletben Egy budapesti kereskedő megölte válófélben levő feleségét — „Amíg nevemet viseled, vigyázz a becsületemre!“ A pardüMízt jk’&'d? Hm, m iá m Síl át ll tragédiája Mit mond egy híres elmögyógyász Bazantról — A P. M. H. eredeti riportja — II tó ll III Pfllfllitl Anodok, futő- batériák, kiváló ..||j| áramforrások ;S rádióamatőr Kérj en ár] egy zekét WíS&r M HP Ü ÜL ü S € ©• BATIf K?lTA3KSKf(4. ö. ÍN SCE1LAN. mithaíóságát' megállapítani nem könnyű föladat. Kérdés, mit érzett a gyilkos Rihával szemben, mert véleményem szerint minden más okkal szemben a gyilkosság valódi oka a pillához való viszonyában keresendő. Ennek a folyamatnak a menete a következő: — Bazant intim viszonyt folytatott a cselédlánnyal, akit megfertőzött. A lány pö- rölte. Az összeg (7000 korona) nem nagy. A jómódú fiú elintézhette volna a dolgot. Az ügy mégis nagy hullámokat vert. Miért? Ez a kérdés a Pör legfontosabb kérdése. Tudjuk, hogy Bazant a kétrendbeli gyilkosság után visszatért Pardubitzba, ott találkozott \ ölt-szeretőjével, kalapáccsal fe.ibeverte, benzinnel leöntötte és meggyujtotta. Ilyen embertelenség mögött föltétlenül valami mély titok és elsősorban óriási düh rejtőzik, amely egyedül a megsértett kékszakáll- biuság és a kielégítetlen nemiség kitörése lehet. Mondtam, hogy a túlfűtött nemiség lelki eltolódásokat hoz létre és kétségtelen, hogy ebben az esetben is ilyen zavarral állunk szemben. Másként a dolog nem magyarázható. Ha azonban nem is állapíthatjuk meg a viszony és az embertelen gyilkossági kísérlet valódi összefüggését, egy dolgot lelki szempontból föltehetünk: a Riha volt a másik két gyilkosság kiindulópontja. Bazant mindenáron meg akarta magát bosz- szulni azon a lányon, aki megsértette hiúságát és a biróság elé cipelte. Mivel azonban nem tudott hozzáférkőzni és agyát elborította a vér, az abnormális ember a Riha helyett a másik két szeretőt ölte meg és a gyilkosság közben szadisztikus hajimánál fogva a vérmámor alatt bennük a Riháí látta. Ehhez nem férhet kétség, mert arra sem lehat okot találni, hogy miért ölte meg a két leányt. Ha az egyik, vagy mondjuk mindkettő áldott állapotban lett ^olna, akkor sem lett volna oka, hogy megSlfe őket. Ha félt attól, hogy apasága kitudódik, bizonyári jobban kellett volna, hogy attól féljen, hogy a gyilkosság nyilvánosságra jut. Különben is annyira meggondolatlanul járt el, hogy látszik, mennyire nem törődött a következményekkel és mennyire a vér nyomása alatt cselekedett. Az első gyilkosság után elment egy másik lányért. Hosszabb ideig céltalanul csatangolt. Leveleket írogatott haza, amelyeknek semmi értelmük és legföljebb a pillanatnyi tépelő- dést tükröztetik vissza és végül is a másik gyilkosságot is olyan természetességgel hajtotta végre, mint az elsőt. A két gyilkosság után azonban egy olyan cselekedetre vetemedett, amely döntő bizonyíték abbeli érvelésem mellett, hogy nemFközönséges gyilkosról, hanem egy rendkívül komplikált pszicho- lógiáju kékszakállról van szó: — Figyelje meg, kérem, élesen a következő lelki vonalat, mint a cselekvés belső oldalát. A két gyilkosság után hazautazik és addig fondorkodik, amíg a harmadik már- már sikerül. Nem törődik tehát a fölfedezés veszélyével és bár két gyilkosság terheli a lelkét, egy gondolat, egy érzés hajtja: azt a gyilkosságot akarja elkövetni, amely miatt a két másikat elkövette és a megtört, vagy megfélemlített, vagy legalább is óvatos gyilkos helyett vérengző vadállatot látunk, aki még akkor sem gondol arra, hegy tettét elpalástolja, amikor a harmadik gyilkosság sikertelen marad. Ez a bizonyíték döntő. Nem tudok ma többet mondani, mert egy pszichiáter is tényekre támaszkodik. Azt hiszem azonban, hogy az, amit a tárgyalás ki fog deríteni, nem nagyon fog eltérni attól, amit itt körvonalaztam. Számomra a legérdekesebb annak a megállapítása lesz, hogy miért gyűlölte Bazant a Rihát olyan eszeveszetten. Ha ezt megtudjuk, a gyilkos kékszakáll-problémája is meg lesz oldva. n. p.
