Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)
1925-10-10 / 229. (972.) szám
A fxíovensxkéi és Ptusztnszkéi Szövetkezett ÜSenzéki Pástok stotitikai na&tf<m§a J$tSmistisztzativ f őszenfiesztő: &xmántf i JEélSZÍÓ Scleaős ©ál 3teÍS>élSI SzenMVálty Misei a ma^prsíá cif §óg€§ választási iroiffárél A német-magyar kisebbségi front a megvalósulás előtt — A reálpolitika jegyében folytatjuk küzdelmünket Választanak az evangélikusok (fi.) Prága, október 9. A keletszlovenszkói evangélikus egyház- kerületben most folynak az egyházkerületi felügyelői választások. Az egyházkerületi felügyelői tisztség igen fontos méltóság az evangélikus egyházban. Régente a főrendiházi tagsággal volt összekapcsolva és így könnyen érthető, ha az evangélikusok körében igen nagy érdeklődéssel kísérik a választás egyes fázisait. Ismeretes, hogy a szlovák nép evangélikus csoportja a .legtöbb hívet adta a csehszlovák egység, a prágai centralizmus gondolatának. A szlovák evangélikusok már a forradalom előtt is Prága felé fordították a tekintetűket s talán azért, mert liturgikus nyelvük az ócseh nyelv és mert a bibliát ezen a nyelven olvasták, az ő körükben talált legtöbb követőre az az egyébként téves felfogás, hogy a cseh és szlovák nyelv csupán dialektusai ugyanannak a nyelvnek. A csehszlovák állam megalakulása után a szlovák evangélikusokat a hatalom ezért tejben- vajban fürösztötte, őket mindenképpen favorizálta, a katolikusok rovására a legjelentősebb állásokat velük töltötte be és bár ma már az evangélikusok körében is egyre általánosabbá válik az a fölfogás, hogy a szlovák nép csöbörből vödörbe jutott, tagadhatatlan; 'hogy Szlovenszkóban a prágai rendszer egyedül a szlovák evangélikusok körében talál még követőkre. Nagyon természetes, hogy a szlovák evangélikusoknak ez a magatartása magyar és német hitsorsosaikban nem keltett valami túlságosan kellemes benyomást. A magyar és német evangélikusok a legnagyobb elkeseredéssel tapasztalták, hogy a szlovák evangélikusok részéről a legcsekélyebb megértésre és belátásra sem számíthatnak. Előttük mindig csak a sovén nemzeti szempont lebegett, a hitbeli közösség ellenben nagyon jelentéktelen szerepeit játszott náluk, ők voltak azok, akik a magyar és német evangélikusok virágzó iskoláinak egész sorát el- szlovákositótták; ők voltak azok, akiik a híres eperjesi kollégiumot, a protestáns vallásszabadság nagy hősének, Thököly Imrének Alma Materét elsorvasztották, theológiai akadémiájukat és jogakadémiéjukat száműzetésbe küldték, gimnáziumukat és tanítóképzőjüket pedig eiszlovákosiíották. Ők voltak azok, akik még ma sem nyújtanak módot a magyar evangélikusoknak, hogy lelkész! pályára készülő fiaikat magyar nyelven kiképezhessék; ők voltak okai annak, hogy a rozsnyói evangélikus gimnáziumot államosították, az iglói gimnáziumban a németnyelvű tanítást nem engedték meg, stb., stb. Nem járultak hozzá ahhoz sem, hogy a magyar és német egyházközségek önálló egyházkerületben szervezkedhessenek és igyekeztek kiszorítani a magyar és német nyelvet az egyházi közigazgatásból, az egyházkerületi közgyűlésekről és az iskolákból. Ezek az okok idézték elő azután azt. hogy a szlovák evangélikusok és a magyar és német evangélikusok közötti szakadék mindinkább kiszélesedett és az evangélikus egyházon belül állandóan farkasszemet néznek egymással. Most is, hogy az egyházkerületi felügyelői választást kiirták, egyrészről a szolvák, másrészről a magyar és a német vezető körök külön-külön jelöltet állítottak föl. Szlovák részről Klimo BohusMv dr. ügyvédet jelölték, míg a magyar és német egyházközségek Szent-Ivány Józsefet kandidálták, aki a jelölést el is fogadta. E pillanatban igen nehéz volna jövendölésbe bocsátkozni, vájjon a két jelölt közül melyik fog győzni. Klimo Bo- hnsláv némileg ugyan előnyben van annak folytán, hogy az egyházkerület egyházközségeinek nagyobbik része szlovák nyelvű, de ezzel szemben kétségtelen a.z is, hogy Szent- Ivány József rendkívül nagy népszerüségBudapesí, október 9. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Budapesten átutazó Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő a csehszlovákiai közeledő választásokkal kapcsolatiban az itteni politikai helyzetről s a magyarság választási kilátásairól a P. M. H. budapesti munkatársának ma a következő nyilatkozatot tette: — A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság teljes felkészültséggel várja a választásokat. Szervezetei erősen állnak és a magyarság mozgalmának újabb lendületet fog adni az a körülmény is, hogy a Magyar Nemzeti Párt legközelebb megtartja alakuló ülését. De még ennél is fontosabb az. hogy a magyarság Szlovenszkó és Ruszinszkó legnagyobb részében együtt fog a választási küzdelembe belemenni. Feltétlenül bízom benne, hogy a választásokon nagy sikert fogunk elérni, aminek következményei a parlamenti munkában is érvényesíthetők lesznek. A képviselő ur arra a kérdésre, hogy a magyar és német pártok együttműködése milyen stádiumban van, a következőket válaszolta: — A német pártok legnagyobb részével már meg van a megegyezés a választásokon való szoros együttműködés dolgában. Holnap éppen a végleges megbeszélés céljáPrága, október 9. Tegnapi számunkban röviden megírtuk, hogy az alkotmányjogi bizottság az eredeti választási reform tervezetet megváltoztatta és némi változtatásokkal a régi választási törvényt hagyta meg. A váltasz tás i reform tehát abban a formában, ahogy azt az agráriusok akarták s ahogy ,a lex Böbékben a háznak már júliusban be is nyújtották, teljesen megbukott. Ezt a tényt a Svehla-kor- mány első csúfos kudarcának lehet elkönyvelni. nek örvend a szlovák luteránusok körében is s különösen Liptóban és Gömőrben vannak nagy számban olyan szlovák evangélikusok, akik ismerik és méltányolják Szent- Ivány Józsefnek az evangélikus ügy érdekében szerzett nagy érdemeit. Hogy pedig a magyar és német egyházközségek kötelességüknek fogják tartani, hogy Szcnt-Iványi- ra szavazzanak, azt fölösleges volna hangsúlyozni. A magyar és német nemzeti kisebbségek érdeke, hogy Szent-Ivány József legyen az egyhiázkerületi felügyelő, mert a magyarság és a németség nem nyugodhat bele abba, hogy mindenütt róla, de nélküle határozzanak. A katolikus egyház legfőbb méltóságaiból a magyarságot máris kirekesztették, az evangélikus egyházban is hasonló a helyzet: sem az egyetemes egyházban, sem pedig a kerületekben nem adtak a kisebbségeknek semmiféle vezető szerepet, semmiféle befolyáshoz nem engedték őket. Ha Szent-Ivány Józsefet most egyházkerületi felügyelővé megválasztanák, úgy legalább egy pozíció ból Prágába utazom és azt hiszem, hogy még a jövő hét folyamán a nyilvánosság elé léphetünk a német és magyar kisebbség egységes frontjával. Véleményem szerint a szlovenszkói és ru- szlnszkói magyarság politikájának első nagy eredményéhez érkezünk el akkor, ha a németség erős organizmusát magunkhoz tudjuk kapcsolni. Csak csodálkozni lehet azon, hogy a közös sors eddig bennünket össze nem hozott. Természetes, hogy ez a magyar-német szövetség a reálpoli- tika jegyében születik meg, amelynek feladata lesz kemény küzdelmet vivni a nemzeti elnyomás ellen, de egyszersmind konstruktív munkát folytatni a német és magyar kisebbség érdekében. Munkatársunk még megkérdezte a képviselő urat, hogy a Lelleiék akciója nem fogja-e a magyarság sorait megbontani? Szent-Ivány igy válaszolt: — A Leilei féle mozgalomnak semmiféle jelentőséget nem tulajdonítok. Mert hiszen a legutóbb nagy dobbal bejelentett pozsonyi felvonulás és népgyülés teljes kudarccal végződött. A keresztényszocialista párt a disszidensekkel alig szenvedett veszteséget s viszont más oldalon könnyen pótolhatják őket. Lelleiék nézetem szerint a keresztényszocialista párt sorait alig fogják megbontani. A lex Böbék tulajdonképpen a nemzetiségek ellen irányult, de a cseh táborban most közvetlen a választások előtt számtalan uj párt alakult, amelyekről még a legsovénabb cseh sem állíthatja, hogy nem államalkotó pártok s ezek védelmére felszólaltak úgy a légionáriusok, mint a szociáldemokraták. Állíthatjuk, hogy az alkotmányjogi bizottságban sorsdöntő tárgyalások folytak, mert a demokrácia létéről és nemlétéről döntöttek. Ez egyszer győzött a demokjntna a nemzeti kisebbségeknek és ez az egyháznak is érdeke, mert ebben az esetben magyar és német hivei úgy éreznék, hogy nekik is van szavuk az egyházi életben, hogy ők is résztvehetnek annak kormányzásában és hogy nem csupán kötelességek várnak reájuk, de jogokat is élveznek az egyházban. Az elmúlt hónapokban — úgy tudjuk — a magyar és német evangélikusok körében az elkeseredés nőttön-nőtt, sőt hallatszottak olyan hangok is, hogy a magyar és német evangélikusoknak ki kell válnlok a szlovenszkói evangélikus egyetemes egyházból és hogy meg kell csiniálniok az uniót a református egyházzal. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de nem hallgathatjuk el azt a benyomásunkat, hogy mentői inkább kirekesztik a magyarságot és a németséget az egyház vezetéséből, annál inkább erősítik bennük az unióra való törekvést. A most folyó egyházkerületi választások ebből a szempontból is fontosak lehetnek az egyházra nézve. rácia a petka oligarchiájával szemben és Svehlától kénytelenek voltak visszavenni azt a választási törvénytervezetet, amellyel örökre meg akarták semmisíteni az ellenzék hatalmát. A lex Böbék meghalt és reméljük, ezután a Svehla-koalic'ó halála is be fog következni. Az uj választási reformot a képviselőház hétfői ülésén terjesztik be s kedden le is tárgyalják. A nemzeti kisebbségekre vonatkozólag igen fontos a javaslatnak az a szakasza, amely a második és harmadik skrutiniumra vonatkozik: A második skrutiniumba csak az a párt juthat, amely az elsőben legalább mandátumot elér. A kétszázalékos választási kulcsszámot teliét elejtették. A harmadik skrutiniumban a nemzeti kisebbségek maradékszavazaíait a nemzeti kisebbségek kapják. Fontos az a megállapítás, hogy nemzeti kisebbségeknek a javaslat csak a németeket, magyarokat és lengyeleket tekinti, mig ellenben a ruszinokat és zsidókat nem. Ezt a házszabályok negyvenkllencedik szakaszára hivatkozva azzal indokolja, hogy ez a szakasz a ruszinokról és zsidókról egyáltalában nem tesz említést. A törvényjavaslatnak ez a szakasza igen fontos a ruszin és zsidó ellenzékiekre, mert ha nem fognak valamely nemzetiségi, tehát magyar vagy német ellenzéki párttal kooperálni, úgy számos szavazatuk, éppen úgy, mint. az 1920-as választásoknál, elvesz. A jelölőlistákra vonatkozó határozatok az eddigi félreértéseket és bizonytalanságokat fogják eltüntetni. A határozatok szerint ■egy Párt jelölő listái a különböző választási ■kerületekben egy és ugyanazt a számot kapják. Fontos határozat még a következő: Ha a nemzetgyűlés mindkét házában egy és ugyanazon a napon tartják meg a választásokat, úgy a központi válaszíóbi- zottság mindkét választásra egy és ugyanaz. Az egyezer lakosnál kisebb községekben a politikai hatóság közös kerületi választási bizottságot alakíttathat, hogyha egyes községekben nincsenek alkalmas pártképviselőik és helyiségek. A belügyminiszter a választásokat a hivatalos lapban közlendő hirdetésével íratja ki. A választások kiírását minden községben tizennégy napon keresztül nyilvános helyeken közzéteszik és kihirdetik. A kisebb községekben tehát tizennégy napon keresztül kidoboltatják a választások ki- iirását. A jelölőlistákhoz mellékelni kell a jelöltek sajátkezű aláírásával ellátott nyilatkozatát, hogy a jelölést elfogadják és hogy milyen nemzetiségűnek vallják magukat. A jelöltek aláírását két tanú hitelesíti. A jelölőlista benyújtásához elegendő most | már Szloveuszkón és Ruszinszkóban is száz aláírás, holott az eddigi törvény szerint ehhez ezer aláírás volt szükséges. Annyi jelölőlistát állítanak fel, amennyi megfelel a szavazati joggal bírók egyötödének. A Venkov szerint a parlament a jövő héten befejezi munkáját és a választási törvény publikálása után kiírják a választásokat. A választási törvény szerint a választás kiírásától szániitott négy héten belül megtartják a választásokat, vagyis a választási határidőt két héttel megrövid:tik. A Venkov szerint technikai okokból nem igen lehet november 15-én a választásokat megtartani, hanem csak november 22-én. Caillanx hazaérfcezeM Paris, október 9. Caillaux pénteken Le Havrebe érkezett s a szombati minisztertanácson számol be utjának eredményeiről. Ai uj választási novella és a nemzeti klsategének A ruszinokat és a zsidókat nem ismerik el kisebbségnek — Az uj novella rendelkezései — November 22-én lesznek a választások C/dfí/irnr W Űöfizeíési árak belföldön: évente 300, MM ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, lélévre S WMMWJk £ Á Jer / Bsf «Í /Mi W TBsT /h Szerkesztőség: Prága, !L Stépánská 1 Jr ir jíwlr wLiW *JL Mr m Jm ÉS! wj Jm f wLJ®8l ullce ,6m ^icion: 30-3-49. ki^öÁr hivatal: Prága, L, LHIová ullce in. TeL: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha.
