Prágai Magyar Hirlap, 1925. október (4. évfolyam, 221-246 / 964-989. szám)

1925-10-15 / 233. (976.) szám

Jfl fxíovensxfiői és StimszimszSkéiSzövetkezeti íFártoH p®flllfiásl iMspiíkspJa JS&omimisxtissMiii!) fíísx&vfoesxtö: íDziRTáms&i £éksz£ó &e&elős sxewfósssxtö. $&iwéíM SveMa taktikázik a parlament feloszlatása körül A koalíciós iizes bizotiság tárgyalásai — Megegyezés esetén csak a jövő bét végén oszlatják föl a parlamentet Kulturális autonómia (fi.) Prága, október 14. Spina Ferenc német agrárius képviselő, a német képviselők kulturális bizottságának elnöke a halódó parlament egyik legutóbbi ülésén fölvetette a német kulturális autonó­mia gondolatát s azt követelte, hogy a kor­mány a német iskolaügy igazgatását, veze­tését és irányítását teljesen nemet szervek­re bízza. Ezt a tervet — lényegileg ugyan­abban a formában — a német szociálde­mokraták is szóvá tették és a maguk részé­ről is követelik a német iskolaügy önkor­mányzatának megvalósítását Szövetkezett ellenzéki pártjaink vezérlő bizottságának legutóbbi kassai ülésén is fölmerült ez a gondolat és a vezérlő bizottság egyhangú­lag magáévá tette azt az indítványt, hogy nekünk is napirendre kell kitűznünk ezt a rendkívül fontos kérdést. így tehát a cseh­szlovákiai nemzeti kisebbségek három kü­lönböző csoportja mozdult meg a kulturális autonómia mellett, amely ezentúl minden bi­zonnyal állandóan foglalkoztatni fogja a közvéleményt. A gondolát nem egészen uj. Már Kos­suth Lajos is az emigrációban fölvetette azt a tervet, hogy a nemzetiségeket külön egy­ségek gyanánt kell megszervezni, élükre nemzetiségi főnököket állítani és kulturális ügyeik intézését önönválasztotta szervekre bírni. Kossuth Lajosnak ezt a koncepcióját Irányi Dániel képviselte később a magyar közéletben, modern formába pedig az oszt­rák Renner öntötte, aki a nemzetiségi kér­dés megoldását attól várta., hogy a nemzeti kisebbségeknek engedjék meg kulturális ügyeik autonóm igazgatását és e célból kü­lön szervezetet alkothassanak, amely az ál­lami hatalomtól függetlenül intézné az illető nemzeti kisebbség kulturális ügyeit. Renner elképzelése szerint a nemzeti kisebbség va­lamennyi tagját nemzeti kataszterbe, törzs­könyvbe imák össze. Kossuth Lajos nagy tervét eddig egyet­lenegy állam valósította meg a gyakorlat­ban. Ez az állam a magyarokkal rokon esz­tek köztársasága, amely nemcsak az ott élő németeknek és oroszoknak, de a jelentékte­len számú svédeknek is biztosította azt a jogot, hogy a nemzeti kataszterben lajstro­mozott hozzátartozóik által megválasszák kultúrájuk legfőbb intéző szervét, a kulturá­lis tanácsot, amely e nemzet kultúráját, is­kolaügyét az államhatalommal szemben kép­viseli. A nemzeti kisebbségek kulturális ta­nácsa felügyeleti hatósága a kisebbséghez tartozó valamennyi iskolának, amely egyes községekben és járásokban kulturális gond­nokságok utján gondoskodik a nemzeti ki­sebbségek iskolaügyének ápolásáról és fej­lesztéséről. Spina terve nagyjában az észt törvény alapján készült. A német képviselő azt in­dítványozza, hogy minden nemzeti kisebb­ség kulturális ügyeit egy, az illető kisebb­ség által választott szerv utján kell igazgat­ni. Arra az esetre, ha az állam alkotmányá­val nem tartaná összeegyeztetheiőnek azt, hogy kulturális ügyeinek igazgatására a nem­zeti kisebbségek külön tanácsot válasszanak maguknak, Spina azt a megoldást ajánlja, hogy a kisebbségi iskolák ügyeinek irányítá­sával olyan egyéneket kell megbízni, akft 2z illető nemzeti kisebbséghez tartoznak. Rendkívül okos javaslat az is, hogy az isko­laügyi minisztériumban minden kisebbség iskofaiigye számára külön ügyosztályt kell szervezni, amely az uralkodó nemzettől füg­getlenül irányítaná ama minoritás kultúrá­ját. A javaslat szerint a kisebbségek kultu­rális önkormányzata kiterjedne az iskolaügy minden ágára, nem kivéve a tanítók alkal­maztatásának és elbocsátásának, valamint uj iskolák létesítésének és a régi iskolák meg­szüntetésének kérdését sem. Úgy olvassuk egyes cseh lapokban, hogy Spina javaslata egyes kormánykörök ben is eléggé kedvező fogadtatásra talál s . Prága, október 14. Parlamenti tudósítónk jelenti: A koalíciós tízesbizottság tegnap a késő éjjeífi órákig ülésezett s a tisztviselökérdést tárgyalta. Az ülésen nemcsak a nemzeti szocialisták, de a nemzeti demokraták is követelték, hogy a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló javaslatot még ez a parlament intézze eL A koalíciós pártok képviselői klubjai a mai nap folyamán tárgyalták a kérdést és estére megadják a választ a politikai desz­kának, hogy milyen álláspontot foglalnak el az ügyben. A cseh nemzeti szocialista párt képviselői klubja máris kiadta a hivatalos kommünikét, amely szerint a párt kilép a koalícióból, ha a tisztvise­lő törvényjavaslat 1926 január elsején nem lép életbe. A helyzet kulcsa így most már a koalí­ciós petka kezében van, amelyre az a feladat hárul, hogy azokat a pontokat tisztázza/ amelyekben a desitka nem tudott meg­egyezni. Ha az egyezség létrejön, akkor a par­lament csak a jövő hét végén oszlik lel. Paris, október 14. Sauerwein, a Marin főszerkesztője tegnap a késő esti órák­ban azt táviratozta Locarnóból lapjának, hogy francia hivatalos helyeken szerzett értesülései szerint a konferencia két fő­tétele: a rajnai paktum és Németország belépése a népszövetségbe sikresen eün- tézettnek tekinthető. A rajnai paktum alapelvei a következők: Németország és szomszédos államai a jövőben nem visel­hetnek háborút s a öékeigéreteket An­glia meg Olaszország garantálják. Ezen­túl az államok minden háborút bűncse­lekménynek minősítenek. Más francia lapok, igy elsősorban az Echo de Paris nem ily optimisták a locar- nóá eredményekkel szemben s kijelentik, hogy ámbár a nyugati paktum és a népszövetség azt olyan indítványnak tartják, amelyről le­het beszélni. Ettől a kormánytól ugyan nem részesültünk még semmiféle jóban és nem nagyon bízunk benne, hogy ezt az okos ter­vet magáévá fogja tenni, de ez természete­sen nem akadályozhat meg bennünket ab­ban, hogy annak megvalósítása érdekében a legnagyobb propagandát ki ne fejtsük. Tud­juk, hogy Észtország példája az egész vilá­gon rokonszenves fogadtatásra talált, vala­mennyi nemzeti kisebbség örömmel üdvö­zölte a kis balti állam nemes példaadását és miután bebizonyosodott, hogy Észtország­nak nem kárára, de hasznára szolgált a ki­sebbségi autonómia megvalósítása, a többi nemzetiségi államnak is meg kell barátkozni ezzel a gondolattal. A magunk részéről örömmel csatlako­zunk a Spina képviselő által megindított akcióhoz és követeljük, hogy a kormány ne­künk is adja meg az önkormányzat jogát a magyar iskolaügyben. Évek óta a legna­gyobb elkeseredéssel tapasztaljuk, hogy is­kolaügyünk irányítását a kormány olyan férfiakra bízta, akik ellenséges indulattal vi­seltetnek a magyarság iránt és akiknek min­den törekvése oda irányul, hogy a magyar iskolaügyet leziillcsszák' és tönkretegyék. Simecck-Oarákat és Krpelec Bertalanokat bíztak meg a magyar iskolák felügyeletével, s valószínű, hogy még a jövő hétfőn és ked­den ülésezni fog. így a választások csak no­vember 22-én lennének. A koalíciós petkának három kérdéskom­plexumban kell megegyeznie: egyrészt a de- siíka által el nem intézett vitás pontokban, továbbá a fizetés fedezetében és végül a tisztviselők hozzájárulásának kérdésében. Ezt a helyzetet azonban nem lehet még min­dig véglegesnek tekinteni. Délután négy órakor a parlamenti ve- ze tő politikusok felfogása szerint ismét olyan a helyzet, hogy a nemzetgyűlés mégis holnap tartja utol­só ülését. SveMa csak azért taktikázik, hogy a sze­nátusban simán elfogadtathassa a költségve­tést, amelyet ma éjjel megszavaznak. Ha a költségvetést letárgyalták, úgy valószínű, hogy a tisztviselői kérdésben folytatott tár­gyalások is félbeszakadnak s megtörténik a ház feloszlatása. Ezt a hirt is fen tartással kell azonban fogadunk, mert estig még újabb meglepetés történhetik. ügye elintézettek, minden felborulhat, hanem sikerül megegyezni az úgynevezett mellék- kérdésekben (Köln kiürítésében, a Saar-vidék népszavazásában, stb.) és a keleti határok arbitrázsszerződéseiben. London, október 14. A lapok locarnói jelentései szerint a pakíumtárgyalások tulajdonképpen már befejeződtek s lehet­séges, hogy pénteken, Chamberlain szü­letésnapján a szerződést már alá is írják. Valószínű, hogy az aláírás után a szövet­ségesek kiürítik Kölnt. A Morningpost mai számában már közli is a paktum egyes elfogadott cikkelyeit A lap szerint az aláírók kötelezik magu­kat a versaillesi, a londoni és a francia— csehszlovák—lengyel szerződések betar­tására. Az utóbbi államok szerződései akik nem a magyar iskolaügy ápolásában, nem az általános emberi kultúra terjesztésé­ben látták a céljukat, hanem abban, hogy a magyar ifjúság lelkének megmételyezésével szerezzenek maguknak bokros érdemeket uraik és parancsolóik előtt. Ezeknek az uraknak az volt a legfőbb törekvésük, hogy a magyar történelmet meggyalázó könyve­ket csempésszenek a gyermekek kezébe és Hőre Váhom, dole Váhom-féle nótákkal utál- íassák meg az ifjúsággal magyar származá­sát. Ezek a hatalmas potentátok teljesen ön­kényesen szüntették be a magyar tanítást a magyar iskolák ezreiben, cézár! gesztussal üldözték ki működésük eddigi színhelyéről a magyar tanítókat és tanítónőket és a ma­gyar lakosság kérése, könyörgése hiábavaló volt, nérói kegyetlenségüket ez sem csilla­pította le, sőt annál inkább újabb tettekre ingerelte. Ennek az állapotnak véget kell vetni és, a magyar lakosságnak beleszólást kell engedni abba, hogy hol legyen magyar iskola, milyen szellemben tanítsák ott a ma­gyar gyermekeket és kiket állítsanak az is­kolák élére. A magyarság a maga részéről épp olyan határozottsággal és eréllyel követeli a kul­turális autonómiát, mint német sorstársai. Szívesen vagyunk áldozatokra is hajlandók, ha ily rnódon elősegíthetjük a kulturális ön­valószinüleg még több változáson fognak kerosztiilesni. A szerződés csak abban az esetben lép érvénybe, ha a német— csehszlovák és a német—lengyel arbif- rázsszerzödések megköttetnek, Angol jelentések szerint Németország több követelménnyel lépett még fel, melyek a következők: 1. A légi jármüvek építésének korlátozásáról szóló rendelet visszavonása. 2. Köln kiürítése. 3. Köln kiürítése úgy tekin­tendő, mint a német leszerelés keresztülvi­telének tanúsága. 4 Az okkupációs seregek számának csökkentése. 5. Minden egyéb megszállott terület gyors kiürítése. 6. A szö­vetségesek Saar-teriileti működésének likvi­dálása. Locarno, október 14. Mig eddig mindig a németek voltak a pesszimisták és a szövet­ségesek az optimisták Locamóban, addig a tegnapi veszedelmes ülések után francia és angol körök nyilatkoztak leverten az ered­ményekről, a németek viszont kijelentették, hogy a konferencia csődjéről szóló hírek túl­zottak és alaptalanok. Tegnap ugyanis a ne­hezen létrejött plenáris ülésen ellentétek keletkeztek a rajnai kiürítés és a Saarvidék kérdésében s ez az ellen­tét annyira elmérgesedett, hogy fölborí­tani látszott az eddigi helyzetet. A konferencia után kiadott német jelen­tések, melyek mintegy kilátásba helyezik a németek engedékenységét, szerencsére né­mileg enyhítették a barátságtalan atmoszfé­rát A konferencia tartamának kérdésében a felfogások erősen divergálnak. Az angolok úgy vélik, hogy már e hét végén minden be­fejeződik, míg a keleti hatalmak szerint a konferencia a jövő hét közepéig fog húzódni. Berlin, október 14. Biaun dr. birodalmi műnkamimisztor elnöklete alatt a kabinet teg­nap este minisztertanácsot tartott, melyen Kempner dr., a Locarnóból érkezett jelentést- vivő államtitkár ismertette a paktumkonfe­rencia helyzetét. A minisztertanács után Hin- denburg birodalmi elnök fogadta Kempnert, aki itt is beszámolt Locarnóról. Beavatott körök szerint a konferencia sikerének tekin­tetében igen nagy fontossága van Kempner berlini látogatásának. Az államtitkár már ma visszautazik Locarnóba, ahol érkezését min­den bizottság izgatottan várja. Locarno, október 14. A német, a lengyel és a csehszlovák jogászok ma folytatták a keleti arbitrázsszerződések megtárgyalását. Ma már mondható, hogy a keleti szerző­dések kérdését is letárgyalták. Franciaország jótállói szerepére is megtalál­ták a szerencsés megformulázást. kormányzat megvalósulását. Természetes jogunk, hogy kultúránkat olyan szellemben tartsuk fönn és terjesszük, amint az nemze­tünk legbensőbb meggyőződésének, érzel­meinek és tradícióinak megfelel. Cseh refe­rensektől és szlovák iskolamesterektől nem követelhetjük azt, hogy ma­gyar szellemben neveljék a gyermekeket, erre csak olyanok lesznek képesek, akik maguk is a magyar kultúra légkörében ne­velkedtek. A magyar kulturális autonómia célkitűzése természetesen nem keresztezi a Szlovenszkó autonómiájáért irányuló küz­delmünk útját. A magyar iskolaügyi önkor­mányzat követelésével mi nem mondunk le Szlovenszkó autonómiájáról, amelyért ezen­túl Is fokozott erővel kívánunk harcolni. Csak az iskolaügyi kérdésekben követelünk magunknak szabad kezet és ha — amiben nincs okunk kételkedni — a szlovák autonó- misták csakugyan komolyan kívánják a ma­gyar kisebbség jogainak érvényesülését az autonóm Szlovenszkóban, meg vagyunk ró­la győződve, ők is támogatni fogják kíván­ságunk teljesülését. Ha az autonóm Szlo­venszkóban a magyarságnak iskolaügyi ön- kormányzatot biztosítanak, úgy semmiféle súrlódási felület szlovákok és magyarok kö­zött nem képzelhető el. Kész a nyugati paktum Pénteken, Chamberlain születésnapján, aláírják a szerződést? — Újabb pesszimizmus Berlinben — Fontos német minisztertanács % m f fmW y /§L Jr <?. jjvi m m§) szán»csatárira * 1025 mm 15 ÁIjÉf íílőflretésl árak belföldön: évente 300, 26 l^ttdre; é^e*te 450, félévre

Next

/
Oldalképek
Tartalom