Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-13 / 207. (950.) szám

Jt fxtovemsxtkót és iftusxinss&foói Szövetkezett ittenzéki (Sáxt&k w&titi&at nctpifcipia Jfőminisztrativ főszerkesztő: Dsurálll|i JCŐSZÍÓ 9eíel&s szerkesztő&ÚÍ 3>$ÍM>ú.m Aszenátust csütörtökre, a kCpvlselöházat péntekre hívták össze Megegyezett a pót ka — A választások november 8-án vagy 15-én lesznek A nemzeti kisebbségek egységes politikai frontja Irta: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő Prága, szeptember 12. Lodgman dr. képviselőtársam, a német nemzeti párt vezére és a német politikai élet egyik kitűnősége mahrisch-schönbergi beszé­dében válaszol az általam fölvetett kérdésre, a nemzeti kisebbségek együttműködésének gondolatára. Nagy érdeklődéssel vártam a megnyilat­kozást. nagy érdeklődés kisérte azt a sajtó­ban is és természetesen az egységes front kiépítésének szolgálatában álló sajtónk öröm­mel állapította meg, hogy az annyira kívána­tos együttműködésre meg van a hajlandóság a nemzeti párt kiváló vezérében is. Nyilatkozata érdemes arra, hogy külön foglalkozzunk vel$ és megvizsgáljuk az éles okfejtés minden részét. Megszivlelésre érde­mes Lodgman dr. beszédének az a része, amely a nemzeti alapon álló egységes pártok szükségességét és az egységes kisebbségi front szempontjából való jelentőségét festi le. — Nem árt, ha ideiktatom: „Ami az ellenzéket mindenek fölött gyön­gíti, az főleg abban a körülményben van, hogy a különböző pártok és pártocskák nem egy és ugyanazt a célt állítják programjuk gyújtópont­jába, hanem különböző dolgokat, amelyek ma­gukban bár tiszteletreméltóak Is, de az adott körülmények közt mégis csak mellékesek. A nemzeti kérdés fölé, vagy legalább is melléje odaállítják vagy a katolikus világnézetet, vagy a nemzetközi osztályharc gondolatát, vagy va­lami más társadalmi kérdést. Ezt én az adott helyzetben alaptévedésnek tartom, mert ennek az államnak alfája és ómegája a nemzeti kér­dés, csakis ez lehet tehát itt az egyetlen párt­alkotó alap. A kisebbségi népek minden csoportja és ré­tege egyformán szenved a kisebbségi kérdés miatt. Egyformán betege ennek akár a gazda, akár az iparos, akár a munkás, akár a tiszt­viselő és teljesen mindegy, hogy protestáns vagy katolikus-e az illető. Az egyes vallás- és osztálykérdések csak részleges dolgok, melyek Inkább elválasztanak, semmint egyesítenek s a politika menetére nem is bírnak befolyással, mert azt a csehek csinálják. Lenne csak egyet­len egy német, egyetlen magyar, egyetlen ru­tén és egyetlen szlovák pártunk, akkor meg­volna az egységes ellenzéki biok is.“ Ezek a körülmények azonban, sajnos, nem állanak fenn és mégis beszélni és mun­kálni kell az egységes nemzeti front kiépíté­sét, munkálni, mint olyan célt, amely a mai viszonyok között a legmagasabb helyre állí­tandó és amelyért, ha létesíteni akarjuk, ál­dozatokat kell hoznunk. Meggyőződésem szerint senki, egyik párt,ívagy frakció sem követelheti magának programja, vagy takti­kája korlátlan akceptálását, — mert ha ezt teszi, úgy nincs meg benne az akarat, nincs meg a komoly hajlandóság az egység tényle­ges létrehozására. Nem akarom a német pártvezért meg­vádolni azzal, hogy ehhez a komoly és nagy kérdéshez bizonyos taktikával szól hozzá, de meg kell állapítanom, hogy a megnyilatkozás ezt a bélyeget viseli magán, mert köztudo­más szerint „a nemzeti forradalom eszmé­nyének kizárólagos szolgálata44, ha még olyan népszerű is, nem talál helyeslésre a német pártoik túlnyomó részében, sőt a magyar és egyéb nemzetbeli pártok mindegyikében sem. Mindnyájan tudjuk, hogy népeink fölsza­badulása „véren és könnyeken14 keresztül fog történni, mindnyájan tudjuk, hogy történelmi eseményeknek kell közrejátszania, de azt is tudjuk, hogy a történelmi események fölidé­zése nemcsak rajtunk múlik, de az európai nagypolitika konstellációján is, hogy ez mi­kor következik be, ez ismét nem mi rajiunk áll. Ellenben tény é.s valóság, hogy a cseh­szlovák nemzeti köztársaság létezik. Valóság hogy milliókra menő idegen nemzetiség lakja. Az is megtörtént, hogy vállalkoztunk ennek Prága, szeptember 12. A többhetes petkatárgyalások ma — ál­lítólag — véglegesen tisztázták a belpolitikai helyzetet. A képviselőházat szeptember 18-án déli 12 órára hívta össze az elnökség, a sze­nátus 17-én délután 3 órakor ül össze. E hó folyamán körülbelül négy-öt ülést tartanak és szeptember végén berekesztik a tavaszi ülésszakot. Az őszi ülésszak október 2-án kezdődik és mindössze egy-két napig tart, azután feloszlatják a parlamentet. A petka határozata értelmében a parla­ment néhány ülés alatt letárgyalja a félévi ideiglenes költségvetést, az árvízkárosultak segélyezését, az állami tisztviselők fizetés- rendezését, a meghatalmazási törvényt és a választási reformot. A választási reform csakis a választási kerületek uj beosztására vonatkozik majd s a kormány a választásokat ren­deleti utón fogja kiírni. A Prazsky Vecernik jelentése szerint a London, szeztember 12. Chamberlain külügyminiszter ma délelőtt a sajtó képvi­selői előtt kijelentette, hogy a népszövetségi tanács Németországot a biztonsági szerződés tárgyalására meg­hívta és a jegyzéket Stresemann dr.-nak átküldte. Nincs szándékában a jegyzék tartalmá­ról közelebbi nyilatkozatokat tenni, mind­addig, amíg át nem adták a német kor­mánynak. A tárgyalások székhelyét és idő­pontját eddig nem határozták meg és még mindig nem bizonyos, hogy Olaszország a tárgyalások alól nem fogja magát kivonni. A kölni zóna kiürítésére vonatkozólag Chamberlain újból kijelentette, hogy Kölnt haladéktalanul kiürítik, amint a német kormány leszerelés! kötelességé­nek eleget tett. A szövetségeseknek nincs szándékuk a megszállást elodázni. Genf, szeptember 12. Briand és Cham­berlain miniszterek ma elhagyják Genfet. Briand jövő héten Párisból visszatér Genfbe, Chamberlain Londonban marad. A francia az államnak törvényei alapján való politikai tevékenységre. Véleményem szerint, amióta a jogi formák szerint is véglegessé vált az állam léte, azért, hogy ittlévő népeink erejét megtartsuk, ha lehet, még fokozzuk, ha még olyan kilátástalannak látszik is, ezt a lehető­ségek politikája eszközeivel tegyük. Mert a forradalmasítást elvégzik a csehek és mert az a hadvezér, aki idő előtt vesztegeti el em­beranyagát, nem cselekszik helyesen, még akkor sem, ha azt tartja, amit általam nagy- rabecsült kollégám, hogy nincs semmi értel­me a sztratégiai tudomány, vagy a terepvi­szonyok ismerete és mérlegelésének, de ki kell hívni az ütközetet, még ha győzelmi esélyre kilátásunk nincs is. Ha vállalkoztunk politikára, akkor a parlament és az utca ép­pen olyan fontos, meg akkor is, ha nem ke­választások kiírásának napjától számított 24—28 napon belül megtartják a választáso­kat. Parlamenti tudósítónk jelentése szerint a választások november 8-án vagy 15-én lesznek. A kormány egyszerre akarja feloszlatni a nemzetgyűlés mindkét házát. A petka váratlan döntését a néppártnak tegnapi klubülése idézte elő, mert Bombera tábori püspök ügye annyira elmérgesitette a pártban a helyzetet, hogy Srámek és Dolán- sky minisztereik már be akarják nyújtani le­mondásukat. Végül is abban egyezett meg a néppárt, hogy Udrzal nemzetvédelmi minisz­ter az első parlamenti ülésen felszólal s ez alkalommal ki fogja jelenteni, hogy Bombe- rát nem nyugdíjazták, hanem saját kérelmé­re bizonytalan időre szabadságoltak. Udrzal miniszter nyilatkozata után a nemzeti szo­cialista párt képviselőházi klubja vissza­vonja sürgős interpellációját a mincius-ügy- ben­Ma délután minisztertanács lesz s azon a kormány jóváhagyja a petka megállapo- t dásáit. delegáció főnöke, Paul Boncourt, az angol delegációé Cecil lord lesz. Páris, szeptember 12. A párisi lapok behatóan és feltűnő melegséggel foglalkoz­nak Paul Boncourt beszédével, amely a francia és az angol álláspontot egyesíti és az ellentétek fölé hidat ver. A beszéd, Írják a lapok, rámutat azokra a praktikus lehető­ségekre, amelyek a két nagyhatalom együtt­működését biztosítják. A beszéd a népszövetségnek uj és hatal­mas impulzust adott és rehabilitálja a genfi jegyzőkönyvet. így a béke eszméje logikus és szilárd alapokon áll. Az Echo de Paris üdvözli a szónokot abból az alkalomból, hogy sikerült neki Nyugat- és Keleteurópa érdekeit egy kalap alá hozni. Berlin, szeptember 12. A „Lokalanzeigcr44 jelenti Genfből, hogy népszövetségi körök véleménye szerint a hivatalos miniszter- konferenciát Briandnak és Streseman dr.- nak négyszomközti találkozása fogja meg­előzni. inni ipi—■Minimmin!■ m ii i i iii aiim iimiii « miiiiiiin csegtet nagy eredményekkel, még akkor is, ha azzal a magyar közmondással kell bele­mennünk a küzdelembe, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Nem hiszem, hogy az ellenzék, vagy a nemzeti kisebbségek összefogása nem terem­né meg a maga verebeit nemzeteink részére, hiszen a csehszlovák nemzeti koalíció hely­zete sem valami rózsás és Isten tudja, mi­lyen lesz a választások után. Vájjon nem kényszerül-e majd arra. hogy halomra döntse a nemzeti elnyomás politikájának eddigi té­nyeit? És vájjon nem inkább fog-e ez a hely­zet bekövetkezni, ha egy egységes nemzeti fronttal találja magát szemben, amelynek po­litikai súlyán kívül komolyságot ad a külföl­dön éppen úgy, mint itthon, a nemzeti reál­politika alapja. Bethlen Műm hivatalba Kp Budapest, szeptember 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen István miniszterelnök már teljesen felépült betegségéből s vasárnap visszatér Budapest* re. Hivatalát hétfőn veszi át- Eegycs lapok azt a hirt közölték, hogy Bethlennek ma kellett volna visszatérnie Budapestre, de betegség# , ebben megakadályozta. Hivatalos helyén ezt a hirt megcáfolják s kijelentették, hogy Beth­len miniszterelnök a napokban a Dunántúl volt körúton s ez idő alatt a miniszterelnökség magánlakosztályában levő lakásában na­gyobb átalakításokat végeztek, amelyek azonban nem készültek el a kellő időben. Ez okozta Bethlen késését, akinek egészsége már teljesen helyreállt s hétfőn újból átveszi a hi­vatalos ügyek vezetését. A conouőiiti Herceg nem akar király lenni Bécs, szeptember 12. (A P. M. H. bécsi tudósítójától-) Londoni jelentések alapián az utóbbi hetekben a középeurópai sajtó több­ször foglalkozott avval a hírrel, hogy az an­gol kormány a conaughti herceget akarja a magyar trónra ültetni. Egy osztrák grófnő a napokban találko* zott a conaughti herceggel és hosszabb be­szélgetést folytatott vele. melyről mostan egy bécsi lap hasábjain részletesen beszámol. A grófnő megkérdezte a herceget, hogy rni-áz igazság magyar trónpretendensi tervé­ből. A herceg erre a következőket felelte: — Nem törődöm az európai királyságok betöltésének kérdésével és nem pályázom a magyar trónra sem. Egyáltalán nincsenek uralkodói ambícióim. A herceg, aki szenvedélyes vadász, ez­után afrikai kalandjairól kezdett mesélni és politikai természetű nyilatkozatot nem volt hajlandó tenni. Harc egy autó és a bucsusok közötl Budapest, szeptember 12. (Saját tudósítónktól.) Szerdán délután kisasszonynapi bucsusok tértek haza Mária- remetéről Soroksárra. A kétszáz főre rugó tömeg Soroksár felső végére ért, amikor két autó jött az országidon. Az autók tülköl­tek, a bucsusok félrehuzódtak s az első autó minden baj nélkül tovább haladhatott. Mikor a lassan haladó második autó a tömeg közé ért, özvegy Ecker Antalné 37 éves bucsusasszony át akart szaladni az úttesten. A soffőr már nem tudta megakadályozni a katasz­trófát, az autó elütötte az asszonyt, aki elvágódott s könyebb sérüléseket szen­vedett. A bucsusok erre köveket ragadtak, kő- záport indítottak az autó ellen. Az autó megállótt. A megvadult sváb parasztok neki­rontottak az autó utasainak, kirángatták és összeverték ' Kiss Péter dr. bajai ügy­védet és Halász Béla gabonakereskedőt, en­nek 15 éves leányát, akik a tömeg elől egy közeli házba menekültek- A tömeg utánuk. Valósággal megostromolták a házat A soffőr azonban, látva utasai veszélyes helyzetét. Pesterzsébetre hajtott, hogy se­gítséget hozzon. Végül is a csendőrök köz­belépése vetett véget a feldühödt bucsusok garázdálkodásának. Az autó három utasa súlyos fej- és arc­sérülésekkel hagyta el Soroksárt és meg­tette a följelentést a sváb parasztok ellen. PARKHOTEL SPLENDIO I PRÁGA-LETNÁ, ÜVENECKÁ TftÍDA 78 X Prápra egyetlen pnrkszállodájn — Elegánsan ós ♦ modernül berendezett szobák ás lakosztály ok | MOxp. Hites • HAitKtz, étterem - leleten }liii I Sürgőn veim: SplendiMel Pralm­* ff AAA «. A. ^ A ^ A A A A A Ai. AA A A A A A A A Meghívták a német kormányt a biztonsági szerződés tárgyalásaira A kölni zónát kiürítik — Briand és Chamberlain elhagyják Genfet — Briand és Stresemann dr. négyszemközti találkozása M mÍg J JÍ 1 /B*éF™ W IV. 6vl. 207. (950) sziffl • Vasárnap * 1925 szenMer 13 mM előfizetési árak belföldön: évente 300, /g&S’ jám ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta üf JfW wnnr 26 Kő; külföldre: évente 450 félévre gjs ÉfM jrffl m-rnmm II t\-mM Jp? JW jnrar u jiulimil^ Wjj. , J25‘ negyedévre H5, havonta 39 Ké. # sm'*ír*\wyrw/sm ****«>** ú M mm 111 M JBk Hf y8jr SSs Jr ímf Ém M* áW J^mír Szerkesztőség: Prága. IL Stépánská m. Jy Eg M m ww m jw m jm Jsy H JW £ BEL Jm uilce l6/nL Telefon: 30-3-49. Kiadö­EH P hivatal: Prága, I„ Liliová uilce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom