Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-01 / 196. (939.) szám
Kedd, szeptember I. '&RÁGUJU&& as A munkácsi doföánuáuár munhásalra is Hesoltoít az illetőségi &arű Ki akarjak dobni az őslakos munkásokat Munkács, augusztus 31. (Saját tudósit ónktól.) Egyik legutóbbi számában irta meg a P. M. H., hogy Alsógereben beregmegyei község régi telepesei ellen illetőségi offenzivát kezditek az itteni hatóságok- Az üldözés, ugylátszik, állandó szimptomává fajul, mert ma már a munkácsi dohánygyárban megindított illetőségi hajszáról számolhatunk be. A munkácsi dohánygyár igazgatósága a napokban felhívta munkásait, hogy mindenki nyújtsa be illetőségi bizonyítványát. Azoknak a munkásoknak is visszaadták az illetőségi bzonyitványt, akik azt évekkel ezelőtt nyújtották be, hogy most újakra cseréljék ki azokat. Az igazgatóság felhívása óriási konster- nációt keltett a munkások körében s ez a konsternáció rövid idő alatt mély megdöbbenéssé lett. A városi főjegyzői hivatal ugyanis egymásután jelenti ki a régi illetőségi bizo- nyitványokrói, hogy azok nem jók, az egyszer már igazolt illetőséget vitássá teszik. Azokról a kérvényezőkről, akik most kérik először illetőségi bizonyítványuk kiadását, ugyanaz az Ítélet. Az előjelek szerint a munkácsi dohánygyár 5—600 munkása közül több mint 100 nem tudja kimutatni illetőségét. A gyár igazgatósága azzal fenyegetőzik, hogy az illetőség nélküli munkásokat elbocsátja; természetesen ezek sem nyugdíjra, sem végkielégítésre igényt nem tarthatnak. A dohánygyár keresztény szociális és kommunista szakszervezetei egyaránt hatalmas akciót indítanak az illetőségi roham ellen, hogy meggátolják a munkásság tömegének odadobását a nincstelenség és nyomor karjaiba. Károlyi Mitiátg peruiitóst kft* A Loko Presse értesülése szerint Károlyi Mihály politikai barátai biztatására megbízta pesti ügyvédjét, hogy birtokelkobzási ügyében perújítást kérjen. Károlyi Mihály állítólag Masaryk köztársasági elnök emlékirataival akarja bizonyítani, hogy a háború alatt a fran= dákkal és Amerikával folytatott tárgyalásai alkalmával mindig hazája érdekét tartotta szem előtt- tehát nem követett el hazaárulást. Sorsfc^uckct mindenki csak Gatpíerik és Tsa UankMzfflan vesz, Bratisiava, ít^silcaia isi. Telefon 1920 és 236-1. 17Tf?fVTT Orián pusztított RuszlnszhOban Nagy károk Királyháza és Huszt környékén — Kőrösmezőnél megakadt a vasúti forgalom Huszt, augusztus 31. Az elmúlt napokban ismét nagy zivatarok voltak Ruszinszkóban, különösen Királyháza vidékén és a román határ mentén. Huszton az orkán ledöntött egy gyárkéményt, több tetőt leszakított és a vidéken számtalan fát csavart ki tövestöl. A telefon- és távirdaösszeköttetés is megrongálódott. Kőrösmezőnél megakadt a vasúti közlekedés, mert a töltés fákkal van beborítva. A szőlőkben óriási károk vannak. A szélvihar erejét legjobban világítja meg a következő eset: Mármarosszigeter. fölemelt az orkán egy kocsit lovastól s olyan erővel sodorta néhány méter távolságra, hogy a lovak a helyszínén elpusztultak. ECét autószerencsétlenség Budapesten Pósa bankigazgató fia szörnyethalt — Egy tanársegéd súlyos balesete Budapest, augusztus 31. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Vasárnapon két súlyos automobilszerencsétlenség történt, amelyek közül az egyik áldozatot is követelt. A Szabadság-téren Pósa bankigazgató autója nekifutott egy teherkocsinak. Az összeütközés oly heves volt, hogy a bankigazgató 19 éves fia, Pósa László kizuhant a kocsiból és szörnyethalt, Galac Sarolta húszéves leány pedig oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy állapota reménytelen. A bankigazgatónak és feleségének nem történt bajuk. A Rombach- és Király-utca sarkán Tan- cek Sándor dr-, a budapesti egyetem élettani intézetének tanársegédje motorkerékpárjával nekiütközött egy automobilnak. A tanársegéd súlyos sérüléseket szenvedett. A rendőrség mindkét esetben szigorú vizsgálatot indított a szerencsétlenség okának földerítésére. Apponyi holnap Csenfbe utazik Holnap indul a magyar delegáció — ApponyiAlbert a népszövetségi ülésszak programjáról Budapest, augusztus 3l. Az Apponyi Albert gróf vezetése alatt álló magyar bizottság holnap indul el a népszövetség Genfben kezdődő ülésszakára. Apponyi gróf ma nyilatkozott a sajtó képviselői előtt és kijelentette, hogy a népszövetség programján tulajdonképpen nincs Is olyan esemény, amely Magyarországot közvetlenül érdekelné. A magyarságra nézve legérdekesebb tárgy az erdélyi magyarok panasza a kisebbségi telepesek és az egyházi iskolák elnyomása miatt. Ezt az ügyet azonban nem a plé- num, hanem csak a szövetségi tanács tárgyalja, amelyen ő csak, mint hallgató fél lehet jelen. A közgyűlésnek programján két olyan tárgy szerepel, amelyből általános vita fejlődhet s amelyhez azután a magyar kiküldöttek is hozzászólhatnak. Az egyik a főtitkár általános jelentése az elmúlt évről, a másik pedig a lefegyverzési konferenciáról szóló jegyzőkönyv fölötti vita, amelyet a múlt évben levettek a tárgysorozatról és amely az általános béke biztosítására szolgál. Ez a pont alkalmat fog nyújtani Apponyi- nak, hogy a Magyarországot ért vádaskodások ellen is fölszólalhasson. A katonai ügyekben Táncos altábornagy fogja Magyarországot képviselni, akiről Apponyi Albert nagy elismeréssel nyilatkozik. Walkó miniszter a kereskedelmi és külpolitikai jelentőségű ügyekben fog esetleg fölszólalni. Németország Ausztria csatSaicozásávai megnyerné a világháborút A francia lapok riadója Loebe akciója miatt Paris, augusztus 31. A lapok nagy tér- jedelmü cikkeket Írnak Ausztria csatlakozásáról. A JomaJ de Debats úgy véli, hogy a biztonsági szerződést addig nem sza3 bad aláírnia Franciaországnak, amíg az nincs kiegészítve olyan biztosító záradékkal, amely megtiltja Németországnak Ausztria annektálását. Azonnali akciót sürget ez irányban és hangsúlyozza, hogy ellenkező esetben a biz1 tansági szerződés újabb nemzetközi viszályoknak lesz a forrása. Ausztriának Németországhoz való csatla3 kozása egyenesen Európa újabb lángba- borulását jelentené. A Ternps hangsúlyozza, hogv Loebe, a német birodalmi gyűlés elnöke téved, ha azt hiszi/ hogy Páriában megértést talál a csat3 lakozási törekvésekhez. Ehhez sem Francia- ország, sem a szövetségesek nem járulhatnak hozzá. Németország e csatlakozás révén visszanyerné hegemóniáját Középeurópa fölött s befolyását rövidesen kiterjesztené a Balkánra és a közeli Keletre is. Ebben az esetben — fejezi be a lap — mégis csak az 1918-ban legyőzött Németország nyerné meg úri üg a világháborút. Dombéra puspöhöl nqugdíiazzah Prága, augusztus 31. A Ceské Slovo írja: Striíbrny a petkában kérdést intézett a kormányhoz, hogy Bombera tábori püspök ellen megindított fegyelmi eljárás milyen eredménnyel végződött. Bőin3 bera püspök éllen ugyanis fegyelmi eljárást indítottak, amiért cseh zarándokokat vezetett a pápához sa konfliktus alatt ünnepelte. Az eljárás azonban fölöslegessé válik — írja a C. S. — mert Bombera püspököt a restrikciós törvény alapján elbocsátják a hadsereg kötelékéből és nyugdíjazni fogják. Súlyos aslAszerencseilenség Nuftrán Nyiíra, augusztus 31. Pick lévai borbély családjával tegnap autókirándulást tett Nyit- ra felé. Nyitra előtt nyolc kilométerre, a Sze- Iene-pat aknái a kocsivezető ki akart kerülni egy homokrakást, az autó azonban egy fának futott s a benne ülők: Pick és leánya, valamint orvos fia az autóból kirepültek. A benzintartály fölrobbant és a bérautó elégett. Mindhárman súlyosan megsebesültek. Néhány perc múlva odaérkezett egy hatalmas prágai autó, amely a sebesülteket a nyitjái kórházba szállította. A leányt azonnal meg kellett operálni. Pick borbély agyrázkódást szenvedett, fia karjait törte, a kocsivezető pedig égési sebeket, valamint agyrázkódást szenvedett. A szerencsétlenséget a soffőr bizonytalan vezetése okoztaA szlovenszHOi szocEáiűemohra- íáh és a választáson Zsolna, augusztus 31. A csehszlovák szociáldemokrata párt szlovenszkói végrehajtó bizottsága/ képviselői, szenátorai és párttitkárai Zsolnán, Benda képviselő elnökletével üllés't tartottak. A politikai helyzetről és a vá3 lasztások élők észtté sér öl Hampl képviselő, a váasiztási taktikáról pedig Fyl, a párt szlovenszkói főtitkára referált. Az ülés elhatározta, hogy a választási alapra megkezdi a gyűjtést és azt fogja javasolni a központnak, hogy a közeledő választások miatt az országos kongresszust halásszák el. — (Csehszlovák delegátusok az orosz akadémia ünnepélyén.) Az orosz akadémia kétszázéves fennállásának ünnepére • Csehszlovákia részéről Oroszországba utazott Polivka tanár, mint a cseh akadémia kiküldöttje és Murko tanár, mint az egyetem képviselője. A borjut akkor választották el az anyjától. Juliska tudta ezt, nagyon sajnálta pajtását. Úgy érezte, hogy a sorsuk közös, mivel ketten árvák s mind a kettőjükre ráheneze* dik a feketetetjü ház. Szive csordultig megtelt keserűséggel, a borjú nyakába borult és sírva fakadt. — Bocikám! Édes kis bocikáimü A kövér asszony szeme felvillant: — Majd adok én neked bocikát, te lusta! Az ártatlan kis jószágot még az nap eladta a mészárosnak és Juliska dermedt lélek3 kel hallgatta bociikája ijedt, haláíravált bőgősét, mikor a feketetejü ház mögötti vágóhídra vezették s az éles késsel elvágták a nyakát Most már gyűlölte a feketetejü házat, amely elvette boldogságát, mindenét s egy délután, mikor a kövérasszony elment hazulról, el akart szökni. De nem tudott, mert az asszony nagy kulcsával ráizárta a kapuajtót s a kerítés ölnyi magasságával pedig elzárta előle az utat. Odament az oszlophoz és nehéz, szomorú fejét ráhajtotta a hideg falra és úgy maradt sokáig. A fekete ház árnyéka sűrűén betakarta. Ekkor már tizéves volt. Juliska megnőtt. A szomorú évek szomorúvá tették. A bánat megfehéritette s fe3 hér arcán finoman átkéke 11 ettek a vékony erekA kövér asszony betegen feküdt az ágyban. A rokonok jöttek, mentek, csak Juliska volt állandóan a beteg mellett. Szerette, ha egész életében bántotta is, Sajnálta, mert érezte, hogy életében mégis az asszony egyetlen élőlény/ aki hozzá tartozik Gondos szeretettel ápolta. A kövér asszony s a rokonság megígérte neki, hogy ápolásért ráhagyják a feketetejü házat, csak ápolja asszonyát gondosan. Juliska megborzongott. A ház említése megfagyasztotta szivét. Aztán fehér arca kipirult. Elhatározta magában, hogy a fekete házat majd eladja, megszabadul tőle s az árán majd vesz a faluban egy szép, fehér világos házat. A gondolat megvigasztalta s hallgatag ajkán néha halk nóta kelt. Az asszony folyton betegebb lett, a ha3 gyaték híre pedig bejárta a falut. Legények sürögtek a ház. bőrül is mire a kövér asz- szony behunyta szemét, Juliska szivében virágos násszá érett a szerelem. A legény biztatta. Juliska feleségül ment hozzá s a férj a házhoz költözött. A menyecske boldog volt, húsz észtén3 dós szenvedését egyszerre kárpótolta az élet, Csak akkor borzadt össze, ha boldogságából föleszmélve, tekintete ráesett a feketetetejü házra s ilyenkor kétségbeesetten kérte urát. hogy adják el a csúf házat s vegyenek helyette másikat, mert neki itt rettenetes az élete és szeretne a háztól megszabadulni. Az ember mosolygott s megígérte neki, hogy rögtön eladja a házat, ha azt a hagyatéki ügy letárgyalása után a nevökre Írják. Juliska boldog volt és várta az átírást. A hónapok gyorsan múltak. Egyik nap a férj mérgesen hazarontott s rátámadt a mit sem sejtő menyecskére: — Becsaptál rongyos! — kiáltotta reszketve. Juliska rábámult emberére. — Én? — hebegte ijedten. — Mivel? — Mivel? — ordította az ember. — Úgy teszel, mintha nem tudnádAztán kipakolt: — Azt mondtad, hogy a ház a tied. A gazdája rád Íratta, amiért gondoztad. A menyecske erősen lihegte: — Úgy is van! — mondta őszintén. Az ember kalapját az asztalra vágta: — Szó sem igaz belőle! Most jövök a tárgyalásról. Az asszonyod a rokonaira hagyott mindent! Juliska elsápadt. Az ember lármázott: — Hát ezért vettelek el, te senki! Se apád, se anyád. Hát mit gondolsz, ki vagyok én? Juliskával megfordult a világ, úgy érezte, mintha szivén markolták volna, mintha a lelke ezer darabokra hullott volna szét. Csak állt, mintha oda szögezték volna s zugó agy3 velővel hallgatta a vádoló, vad, rettenetes szavakat. Az ember tombolt és szörnyű haragjában megütötte. Juliska felsíkoltott, két kezével az arcához kapott, aztán összeroskadt, mint a leej3 tett könnyű ruhadarab. Az ember aludt. Horkolása kihallatszott az éjszakába. Juliska fölkelt a szögről leakasztotta a kapukulcsot, aztán lábujjhegyen kiment a szobából. Lelke vérzett, szive fájt- Á feketetetejü há.z teljes súlyával rároskadt. Nem bírta tovább. Úgy érezte, hogy megfullad, ha még egy percig ottmarad. Futni, rohanni szeretett volna, hogy minél messzebbre hagyja maga mögött a bor3 zasztó házat. A kaput kizárta és kiment az éjszakába. Maga sem tudta, hova megy, csak ment Talán a nagy városba, ahonnét ide származott, hogy uj életet kezdjen. Csak a feketetetejü házat ne lássa soha többé! Sokáig ment már, elfáradt, megálltMaga elé nézett. Az utón apró pooséta csillogott. Azt nézte. Amint nézte, a szive megdobbant. A poosétában szép, nagyablakos, tágas, fehér terem tükrözött rá s a teremben önmagát látta. összeborzadt s a szive alá kapott, ahol már hópapok óta megmozdult az élet. Tudta már a nagyablakos ház titkát. Tudta, hogyan kerülnek oda az apró kis árvák s mint zuhogó vihar tombolt benne a gondolat, hogy — ha elmegy a nagy városba — az ö szivéről is leszakad az élet s a boldogtalan kis emberparány újra éli az ő szomorú, sötét, feketeházas életét. Lehajtotta fejét, aztán lassú, vontatott lépésekkel visszafordult. Az ember még aludt. Juliska leült a tornácra. Szomorú szemét felemelte az égre, magasra, ahol a so:k3Sok apró kis csillag pislákolt, aztán k'inzott szivéből véresen felszakadt a sóhajtás: — Mennyi csillag van az égen és miért van, hogy némely ember életére olyan le3 rázhatatlanul rároskad a boldogtalanság, hogy nem tud tőle megszabadulni soha. Még egyet sóhajtott, aztán lassan, lábujjhegyen, nehogy az embert felkeltse vele, cn3 gedelnies, alázatos lélekkel visszament a feketetetejü házba s az ajtót becsukta maga után.
