Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-26 / 218. (961.) szám
Ji fxlovensx&ói és (ftusxinsxkót fxövet&exett ütfemxéSké (fúrtok politikai napilapja JÍ1ÍWBBÍB2Ü&xtxniiv fí&S&iSK&eSSStf®: Bt0i £&§Z&Ó ÜiutvlÖS SSCfftCS3ítŐ: ®6ki 3§ÍWSÍi g» Választások előtt? Irta: Fleischmann Gyula dr. < Úgyszólván naponként vetődik föl mostanában politikai körökben, a sajtóban és a választók között a kérdés, hogy — mikor lesznek a választások? A politikai körök — talán még a legille- tékesebbek is — nem tudnak határozott választ adni erre a nagy kérdésre. A sajtó puszta kombinációkra van utalva s váltakozva jelent és cáfol választási terminusokat. A választók — már akiket ez a téma egyáltalán érdekel és ráérnek vele foglalkozni — úgy tesznek,’ mint a világháború idején tettek a kávéházi Konrádok. Találgatnak, kombinálnak, beavatott,helyekről nyert információkat közölnek egymással és hitetlenül rázzák a fejüket minden újabb dátum, minden újabb cáfolat után.' Azt minden további nélkül megállapíthatjuk, hogy a választó közönség nagyobbik része teljesen elfásult s meglehetős érdektelenül s közönnyel nézi a politikai eseményeket. Nem is lehet ezen csodálkozni. Sőt! A mai viszonyok között ez természetes. A mi belpolitikai életünkből ki van kapcsolva már jó idő óta az a lehetőség, hogy politikai pártok, képviselők, közéleti tényezők érvényesülni tudjanak, beleszólásuk legyen a törvényhozásba, kormányzásba, bélés külpolitikába. Nemcsak az ellenzékről beszélek, hanem a kormánypártokról is. Politikai életünk sablonja, amelyn .lg demokratikus diktatúra, vagy demokratikus aD- szolutizmus elnevezést adhatnánk, közismert. A legfelsőbb, vagy legbelsőbb körök elhatároznak valamit. A miniszterelnök megkapja a megbízatást annak keresztülvitelére, ő viszi a pétkába. A pétkában a többséget előre megdolgozzák és ráoktrojálják a pétka kisebbségére. Ha ez nem megy, akkor a külön meggyőzés fegyverével fogadtatják el azokkal, akik ellenkeznek. Azután jön a tizes bizottság. Utána a kormánypártok klubja, elnöksége, mindenütt az ismert recept szerint. Akik renitenskednek, vagy ellenzékies- kednek, azokat izolálják, vagy különböző — mindig rendelkezésre álló eszközökkel elhallgattatják. Az bizonyos, hogy ezeknek az eszközöknek igen hosszú listája van. A kész ételt beadni a közvéleménynek, ez azután a sajtó és a pártfunkcionáriusok dolga. Ez az utóbbi már a legkönnyebb munka, mert a mai viszonyok és állapotok között a végletekig elkeseredett, csalódott, elfásult és leterrorizált választópolgár már nem törődik semmivel s mindent a legnagyobb közönnyel, letargiváal fogad. Egész nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nálunk már tulajdonképpen nincs is közvélemény, egyéni fölfogás, mert a mi hatéves politikai életünkben ezt a tényezőt teljesen kikapcsolták és ha néha félve még jelentkezik, hát hamar elhallgattatják. Az ellenzéki pártokról nem is akarok beszélni. Azok ma nem tekinthetők politikai tényezőknek a közéletben. Ezt a demokratikus politikai fölfogás ma nem akceptálja. Ezen a téren már csak humoros hangon lehet beszélni. Ugyanis azt mondják, hogy akit mi megdicsérünk, az elveszett ember, akit pedig mi támadunk, az előtt karriér áll a kormánypárti körökben. Ezért azután a mi legújabb klienseink is két kategóriába sorozhatok. Az egyik kategóriába tartozók azért jönnek hozzánk, hogy tiltakozzanak a h*í általunk való íöldicsérés ellen. A másik kategóriában azok vannak, akiknek rosszul áll a szénájuk a. kormánykörökben és szükségük volna a rehabilitáláshoz egy kis ellenzéki támadásra. Eszerint tehát akit mi földicsérünk, az meghalt s akit mi lepiszkolunk, az esetleg még karriért csinálhat. Nálunk az ellenzéknél oly pusztító munkát végzett a kormány, hogy kormánypárti fölfogás szerint itt ellenzéknek már nem is volna szabad lennie. És számukra—-a mienkBenes genfi beszéde a három hékeprincipiumró! Magyar javaslat a leszerelésről — „Még sok kompromisszumot fognak megzavarni* Géni, szeptember 25. A VI. népszövetségi ülés ma a harmadik bizottság előadójának Benes dr. csehszlovák delegáltnak jelentését hallgatta meg. Benes kijelentette, hogy a harmadik bizottság ez évben mérsékeltebb munkát végzett mint az elmúlt évben. A spanyol határozati javaslat a genfi jegyzőkönyv mellé csatlakozott és követeli a leszerelés nemzetközi konferenciájának előkészítését. A holland és magyar rezolució a spanyolhoz még azt a kiegészítést ajánlja, hogy a népszövetségi tanács azonnal készítse elő a leszerelés általános korlátozásának a terveit. A harmadik bizottság főképpen a spanyol rezolució eme fejezetével és a holland és magyar rezoluciókkal foglalkozott. Benes ezután kifejti, hogy az 1922. évi 14. rezolució, valamint a múlt évi jegyzőkönyv után a bizottságnak az ezévi munkateljesítménye nagyon mérsékelt. Mindez azonban nem ad okot arra, hogy a népszövetség a bizottság munkájával elégedetlen legyen. Jóllehet az ezévi népszövetségi ülés bizonyos fontos kérdésekben holtpontra jutott, mégis a tanácskozások pozitív eredményeket is hoztak. És pedig a három legfontosabb alapelvbea a döntőbíróság, a kölcsönös biztonság és a leszerelés kérdésében ugyanis teljes az elvi megegyezés. Tavaly hosszú vita és harc tárgyát alkották ezek a témák s ez éven még azok is resztvettek a vitában, akik a jegyzőkönyvet annakidején szkeptikusan fogadták s most teljes egészükben magukéviá tették ezt a három princípiumot. Ez az eredmény nagy és pozitív haladást jelent. A népszövetség működésének jövőjére vonatkozólag egyáltalában nem kell pesszimistának lenni. — Ezt a pesszimizmust — mondta Benes — már tavaly sem osztottam és még ma sem osztom, mert csak akkor volna indokolt alapja, hogyha valóban nagy csalódások értek volna bennünket. Azok az óriási nehézségek, amelyeket a jelenlegi diszkussziók okoztak, újabb tapasztalatokat jelentenek. Kényszerítve leszünk még sok kompromisszumot megszavazni. Végül kijelenti Benes, hogy a népszövetség tagjai Géniből azzal a meggyőződéssel távozhatnak, hogy az idealizmus és realizmus közötti harc a politikában nehéz és brutális. — Csakhogy ezt a harcot — mondta végül a jövő években sokkal nagyobb energiával és a népszövetség eszméjének jegyében fogjuk vezetni, hogy a célhoz eljuthassunk. Csilláin üdéi ajiiiili elfogadhatatlan Paris, szeptember 25. A Matin jelentése szerint Caillaux a washingtoni külföldi kölcsönbizottságnak a következő teljesítési ajánlatot tett-e: Franciaország elismeri a 3340 millió dollár összadósságot s az összeg visz- szafizetését 62 évi részletben vállalja. Ez a fizetési idő meghosszabbítható, ha Francia- ország fizetési képességei úgy kívánnák. Caillaux az első öt évben évenként 25 millió dollárt ajánl föl, a következő öt évben 30 milliót, a további tiz esztendő alatt évi 45, vagy 50 milliót. Az évi visszafizetési járadék 42 év alatt fokozatosan 80 millió dollárra emelkedne. Washingtonból jelentik, hogy Caillaux francia pénzügyminiszter tiszteletére rendezett banketten Borah szenátor is részt vett. New York, szeptember 25- Newyorkj lapok Washingtonból egybehangzóan jelentik, hogy a franciák ajánlata elfogadhatatlan. re nem — megfejthetetlen rejtély, hogy azj emberek 80%-a ma ellenzéki gondolkozása Hogy itt súlyos eszközökkel dolgoztak, azt nem szükséges fölsorolni és ezt különben is egész „individuálisan" csinálták. Csodálkozhatunk-e ezek után, hogy ma a választások előtt olyan közöny uralkodik a lelkeken s annyira nem törődnek az emberek azzal a kérdéssel, hogy lesznek-e választások, vagy sem? Pedig hát törődni — kell. Mert. úgy vagyunk a politikai helyzettel, mint a kátyúba jutott szekérrel- Még egyszer össze kell szednünk minden erőnket, hogy kirántsuk a beragadt szekeret. És most már vagy sikerül kihúzni, vagy végleg bennragad. Szomorú dolog, hogy idáig jutottunk. De bennünket a legkevésbé terhel a felelősség. Mi nem voltunk kormányon, mi nem tartottuk kezünkben az ország sorsát, mi nem csináltunk törvényeket, még kevésbé hivatalos politikái. Bennünket nem hívtak, nem engedtek szóhoz jutni. És mindezek dacára vannak mégis vigasztaló jelenségek is. Ilyen általános helyzet mellett is lehet reményünk, hogy még nincs elveszve minden. A kormányterror elnémíthatta az ellenzéki közvéleményt, de nem ölhette meg az egyéni lelkiismeret hangját. Gazdaságilag tönkretehettek bennünket, de politikai jogaink szabad gyakorlásában nem akadályozhatnak meg. Ennyire még sem vagyunk. Árgus,szemekkel figyelhetik minden szavunkat, követhetik lépteinket, de gondolatainkat nem gyomlálhatják ki agyunkból. Próbálhatnak egyeseket megnyerni, megvásárolni, de a tömegeket kiengesztelni, megbékíteni már nem tudják. Itt nálunk választásokra tulajdonképpen csak a kormánypártok készülnek. Mert készülnie csak annak kell, aki készületlen. De nagyon tévednek, amikor azt hiszik, hogy hat év hibáit és mulasztásait jóvá lehet tenni egy gyűléssel, vagy röpirattal. Tudjuk jól, hogy a kormánynak nagy érdeke volna a mostanihoz hasonló uj kormánytöbbséget behozni. Különösen itt Szlo- venszkón, ahol az ellenzék az autonómia jelszavával megyen a választásokba. Azonban kérdezzük csak meg a szloven- szkói elkeseredett választóktól, az egyetemi végzettségüektől egészen az analfabétákig, hogy fognak-e szavazni a kormánypártokra? Keli-e elmenni hozzájuk ellenzéki gyűlést tartani? Majd ők megadják a választ- És ha most nem — akkor majd a választásokon. Jöjjön azután, aminek jönnie kell, de abban mindenki egyetért ma a választások előtt, hogy a mai viszonyokon változtatni kell, mert így nem maradhat, igy nem mehetnek a dolgok tovább. Azt hiszem, hogy ezt egyformán érzi Svehla miniszterelnök úrtól kezdve mindenki a legutolsó falusi ház választópolgáráig. Lengyelország is pénzügyi ellenőrzés alá Merül London, szeptember 25. A Daily Express szerint a lengyel kormány tárgyalásba bocsátkozott Gooddal, aki az angol kormányt képviselte a jóvátételi bizottságban, hogy legyen segítségére a lengyel államháztartás rendbehozatalában. A snefdal francia Helyőrség DamaszhuszDan Damaszkusz, szeptember 25. A druzok ostromzára alól felszabadított Sueidai helyőrséget a franciák mielőbb Damaszkuszba szállítják. A levert druzokat a szélrózsa minden irányában üldözik. Sarai! tábornok Damaszkuszban fogadta a muzulmánok egyházi főnökeit, akik kifejezték hódolatukat Franciaország iránt. M alhaccmosi iíMzeí részletei spanyol meü¥iiá®é§PM Madrid, szeptember 25. (Havas.) A hivatalos jelentés részleteket közöl az alhuce- masi öbölben lefolyt hadműveletekről. E szerint az offenziva az egész szakasz bombázásával kezdődött. Ezt általános támadás követte, mit a kabilok kétségbeesett ellenállással fogadtak. Csaknem mindenütt szuronyharcok fejlődtek ki. Az ellenség óriási veszteségek mellett ürítette ki a haíeAret, mely borítva volt sebesültekkel. A spanyol csapatok az újabb állások elfoglalásával nagyobb mennyiségű vizet is zsákmányoltak, miben eddig szükséget szenvedtek. Miím már nem mmű le a nénid gyarmatokról London, szeptember 25. A londoni sajtó minden különösebb megjegyzés nélkül regisztrálja a német kormány határozatát, hogy Németország részt vesz a külügyminiszterek konferenciáján. A Daily Tele- graph diplomáciai levelezője szerint azok a külföldi hírek, hogy Anglia a Népszövetségbe való belépés esetén Németországnak hajlandó egyes gyarmatokat visszaadni, teljesen alaptalanok. RfomUu a Helyzet Meszulban Konstantinápoly, szeptember 25. Az irak kormány a mossuli határon csapatokat koncentrált. Nestoriai banditák fosztogatják a török falvakat. Más helyen Mossul közelében és Bagdadról délre föllázadtak a bennszülöttek. Konstantinápolyban a helyzetet nagyon komolynak tartják. fíéjiifazó üövefeh Prága, szeptember 25. Csehszlovákiát Amerikában Chvalkov- szky dr. követ és meghatalmazott miniszter, Angliában ugyanolyan minőségben Masaryk János képviseli A Moravská Orlice szerint azonban Chvalkovszky a tél óta Prágában van és mindössze politikai kirándulásokat tesz a miniszterelnökkel- Amerikába nem tér vissza, de a fizetését fölveszi. Amerikában van tehát csehszlovák követség — követ nélkül. Masaryk János is kinevezése után előbb Indiába utazott, aztán Prágában és Lanán tartózkodott s csak jóval később ment Londonba, de rövid ott tartózkodás után onnan is csakhamar hazatért. E napokban kísérője volt a román trónörökösnek a csehszlovákiai tanulmányutján. Erre azonban igazán nem szükséges londoni követet tartani. A költségvetés tárgyalása folyamán — iria a Moravská Orlice — talán megkérdezik, hogy miért nem tartózkodnak a csehszlovák követek rendes hivatali helyükön. ffM^ív. feyj. 218. issn szá » Szombat -1925 mleialser 26 MM IjL,-w^1' jfp Előfizetési árak belföldön: évente 300, Jmw íf^****'* félévre 150, negyedévre 76, havonta JHF ÉM jévv * *&jíS?r 26 Kő; külföldre: évente 450. félévre Mm /yM ______ Jm _______ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. t / l/l'7i.rf\r/r Y/wry A ffff É ÜSr ül M ffff Mg JárÉW Mf Jfaff&r /áir80* Szerkesztőség: Prága, U„ Stőpánská Jr W B B II M ÜL É& B B B n B B üllőé 16/111. Telefon: 30-3-49. Kladó||p[ hivatal: Prága, In LUiová ullce 18. ^0^ ^0^ Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha.
