Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-25 / 217. (960.) szám
?|$, jéjjjr M& Előfizetési árak belföldön: évente 300, ^aiaB*fei» ^^iásBÉfc {élévre 150, negyedévre 76, havonta P 26 Ké; küllőidre: évente 450, léiévre .***► JÉjjr j||p 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. 7^/nrV2ZLö^#'ZJÖ a‘raau‘toA-‘f-" Atr/ATl/íy/ll^Cr HrSrjSíH Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. M*éT&lM W IV. (jyj. 217. (960) szám * r^nírM -1325 szenMer 25 Jí fzí&vemsztfcéi és íRuszimszfóéi $zöweifoez&tt £ífemzéfci Sávtoík ®®tiéiíkmi napifaipja Jtdmieiisastrsríiv fsisz&x&esztő: ®ztitánifi -ffííSzíó SeíeSős s*<EH’í«es*#0; &át ffeiía«3Si Biztonság és kisebbségek Az európai . politika homloktéréiben a biztonsági szerződés kérdése áll A külügyminiszterek konferenciáját valószínűleg október 5-én tartják meg valamelyik svájci városban. A német minisztertanács szerda délutáni ülésén elvben elfogadta a biztonsági tárgyalásokon valló részvételt s felállította a tárgyalások alapelveit. Ha valami non puta- rem közbe ' nem lép, a nyugati paktumot, mely a Rajua-határ kérdését hivatott véglegesen szabályozni, az elkövetkező két hónapban létrehozzák. Nehezebb azonban a keleti határok kérdése. Nyugaton az etnográfiái határ nagyjából összeesik a politikaival, a nyugati szerződés ügyét tehát a nemzetiségi kérdés nem komplikálja. Keleten azonban más a helyzet. Középeurópa néprajzi összetétele annyira komplikált, hogy a békeszerződések megvonta határok jóformán sehol sem kongruálnak a néprajziakkal. Közéipeurópában 40 millió kisebbség él, úgy hogy a következő súlyos problémák merültek fel: Ausztria csatlakozása, ItáMra vonatkozólag a déltiroli kérdés, Csehszlovákiában a német s magyar kérdés, Lengyel- országban a német, ukrán probléma, Romániában a magyar s még nagyobb jelentőségben a besszaráibiaii kérdés, Jugoszláviáiban a magyar és bolgár ügy. Ezekhez a súlyos problémákhoz még más szintén megoldásra váró belső kérdések csatlakoznak; Jugoszláviában a szerb-horvát, Romániában a Regát és Erdély, minálunk a cseh és szlovák viszony, melyet egyszerű kormányrendelettel, a kötőjel eltiltásával nem lehet a politikai realitások sorából törölni. A középeurópai biztonság kérdése tehát szerves kapcsolatban áll a kisebbségi problémával. Benes berlini lépése alkalmával a német diplomáciai körök éppen ennek a pontnak jelentőségét emelték ki. Világos, hogy bármilyen írásos megállapodások jöjjenek létre a szomszédos államok kormányai között, a biztonság kérdésének államközi szerződéssel való megoldása mindaddig írott mulaszt marad, mig a nemzetségileg heterogén államok kormányai a kisebbségi kérdést behatóan nem rendezik. Nagyon téves lenne az a felfogás, hogy biztonságot a kisebbségekre való tekintet nélkül lehet létrehozni s a kisebbségi kérdés marad továbbra is az, ami volt, egyszerű belügyi — rendőri probléma. Lehetetlen az, hogy olyan biztonsági szerződést hozzanak létre, amely elsősorban ne a kisebbségek biztonságát, politikai, kulturális és gazdasági életük integritását garantálná. Lehetetlen, hogy biztonsági szerződést kössenek mindaddig, mig az összes lakosság állampolgári helyzetét nem tisztázták, míg a hontalanság s kettős honosság káoszát meg nem szüntetik. Hogyan lehessen biztonság Középeurópában mindaddig, mig a polgárok százezrei a teljes bizonytalanságban vergődnek. A biztonsági szerződésben egy kormány kötelezettséget vállalhat a maga politikájára, cselekedeteire vonatkozólag, de nem garantálhatja a kisebbségek pacifikálását, melyek más államok területére szakadtán, kisebbségi jogaikból kisemmizetten tengődnek. Megmaradna a felhalmozott gyujtóanyag, az örökös elégedetlenség s az ilyen biztonság pusztán elméleti értékű lenne. Masaryk Uj Európa cimü müvében világosan látja a kisebbségi kérdés fontosságát, amikor megjelöli a kisebbség jövendő politikai szerepét: hid legyen a szomszédállamok között, melyen át a népek testvéri közössége Közép e u róípáb au m egv alós ulha t. A feladat megoldásához tehát induktive kell hozzányúlni, a kisebbségi kérdésen keresztül kell megoldani] a biztonságot. Először meg kell adni a kisebbségeknek az őket megillető politikai és emberi jogokat, akkor a kisebbségek hidján . keresztül létrejön az igazi biztonság, melyet nem papiros, hanem az emberi szolidaritás garantál. HasarySt elnök az Őszi választások ellen! Kistapolesányba hivatta a koalíció vezéreit — A parlamentnek ki kell merítenie az alkotmányos határidőt Prága, szeptember 24. Igen jól informált, teljesen megbízható helyről a következő értesülést nyertük: Ismeretes, hogy a köztársasági elnök már rég a korai választások ellen foglalt állást. Masaryk elnök most energikus fellépéssel akarja állásfoglalását érvényre juttatni. Vasárnapra magához hivatta kistapolcsányi kastélyába a koalíciós pártok vezéreit, hogy kifejtse előttük az álláspontját, amely szerint a jelenlegi törvényhozó testületeknek az alkotmányos határidőt teljesen ki kell meriteniök, tehát nem szabad a választásokat 1926 júniusa előtt megejteni. icffldursiűg részlmz §. Müligumlniszterl Konferencián Minisztertanács Hindenburg elnökletével — A nacionalisták fel akarják borítani a garancia-paktumot Berlin, szeptember 24. A minisztertanács szerdán este hat órakor kezdődő konferenciáján foglalkozott: a külügyminiszterek konferenciájának ügyével. A reggeli lapok jelentése szerint a minisztertanács elvben elfogadta az október 5-ére törvezdtt konferenciára való meghívást. A delegáció vezetőiül Luther kancellárt és Streseimann dr. külügyminisztert küldik ki. A német delegáció hatáskörét a juh 23-iki német jegyzék irányelvei alapján szabják meg. — A német nemzeti párt parlamenti csoportja szedán este tartott tanácskozást, melyben ugyancsak azt követelte, hogy a német delegáció hatáskörét a ju'l. 23- iki jegyzék alapján vonják meg. Berlin, szeptember 24. A Rote Fahnc szerint a kommunistáknak a birodalmi gyűlés egybehivását követelő beadványára a birodalmi gyűlés elnöke azt a választ adta. hogy az öregek bizottságát csütörtökre egybehívta a kommunista beadvány ügyében határozathozatal céljából. Berlin, szeptember 24. A német nacionalista isajtó tovább folytatja támadásait a biztonsági szerződés ellen. A Deutsche Zeitung vezércikkben kijelenti, hogy . a nacionalista szervezetek nem akarják a biztonsági szerződéit és biztosítani akarják mindenkorra a szabad cselekvés lehetőségét. A Vorwárts megjegyzi, hogy a nacionalistáik magatartása olyan fenyegető, hogy mindaddig, mig a paktumot alá nem írják, nem lehet tudni, nem-e borítják fel a nacionalisták az egész garanciatervezetet. Berlin, szeptember 24. A minisztertanács ma délelőtt 11 órakor Hindenburg elnöklésével ülést tartott. A minisztertanács elhatározta, hogy a német kormány részt vesz a külügyminiszterek konferenciáján. Páris, szeptember 27. A Petit Párisién szerint a francia kormányt Berthelot és Fro- mageot fogják képviselni. Váratlanul berekesztették a parlament mai ülését Kedden ülésezik újból a Máz — Spina támadja Markovics iskola- politikáját — A németek fölébresztették Európa lelkiismeretét — Miért fejezték be váratlanul a mai ülést? Prága, szeptember 24. A képviselőiház mai ülését félkettőkor nyitotta meg Tomasek elnök. A Markovics iskolaügyi miniszter expozéja fölötti vitában hét szónok jelentkezett. A ház elhatározta, hogy az egyes szónokok csak félórás beszédeket tarthatnak. A mai ülésen hosszú idő óta a német képviselők is csaknem teljes számban megjelentek. Elsőnek Spina német agrárius képviselő emelkedett szólásra. A kormány iskolaügyi politikájával csak azt érte el — mondotta —, hogy ma a köztársaságbeli német pártok politikai hitvallásra való tekintet nélkül egy frontban állanak. Az iskolaügyi elnyomatásokkal okozott sérelmek fölötti elkeseredés hozta őket össze. A németek negyedfélmiüiónyi tömege nagy tiltakozó gyűléseket tartott, amelyekkel sikerült egész Európa figyelmét fölhívni a kormány rossz iskolaügyi politikájára. Az iskolaügyi miniszternek tegnapelőtti beszéde nem elégítette ki a várakozásokat. A nagy elkeseredést nem lehet statisztikai számadatokkal elsimítani. A liniszter számadataival szemben a németeknek is megvan- számadatokkal elsimítani. A miniszter számlában nem egyeznek meg a miniszter kijelentéseivel. A miniszter statisztikájában a cseh kisebbségi iskolák egyáltalában nem szerepelnek. A szudétanémetség 1925-ig összesen 3680 iskolát vesztett el, holott az iskolaköteles gyermekek száma a német vidékeken csak alig 3 százalékkal csökkent. A restrinkció alapján a hivatalos statisztika szerint a cseh iskolák száma alig 1000-rel csökkent, de ez sem lehet teljesen mérvadó, mert a miniszter a cseh kisebbségi iskolákat nem vette föl számadatai közé. A cseh iskolakötelesek száma pedig az utóbbi években ugyancsak a hivatalos statisztika adatai szerint 30 százalékkal csökkent, tehát aránytalanul sokkal több német iskolát szüntettek meg, mint csehet. Végül a német polgárságot üdvözli, amely a kultúra érdekét minden anyaginál többre becsüli, mert a ha- dikölcsön kérdésének igazságos elintézése céljából nem tudott olyan “tömeges tiltakozást érvényesíteni, mint az iskoláik bezárása alkalmával. Szavait Masaryk emlékirataiból vett idézettel fejezi be: Minden embernek jogában áll művelődni, ebben őt megakadályozni senkinek sem szabad. Ajánlja a közoktatásügyi miniszternek, hogy ezt a mondást függessze ki minden iskolában. Utóin a S r á m e k egészségügyi miniszter szólalt fel, aki a közegészségügy háború utáni rosszabb statisztikájával igyekezett bizonyítani az iskolák csökkentésének jogos voltát. A miniszter beszéde közben Bradác, a költségvetési bizottság elnöke a ház elnökéhez lépett és rövid ideig tárgyalt vele. A rövid, csöndes tanácskozás eredményeképpen Tomasek elnök a ház ülését Srámek miniszter beszéde után áltaiános meglepetésre berekesztette és bejelentette, hogy a legközelebbi ülés kedden délelőtt tizenegy órakor lesz. Ennek az ülésnek tárgysorozatán szerepel az islkotaügyi miniszter beszéde fölötti vita folytatása, továbbá a Lengyel-, Svéd- és Törökországgal kötendő kereskedelmi szerződésekről, valamint az elemi csapások által károsultaknak segélyezéséről szóló javaslat és a még e nem intézett mentelmi ügyek. A folyosókon a há:z ülésének hirtelen •történt berekesztését azzal magyarázzák, hogy a költségvetési bizottság mindenáron még e héten el akar készülni a költségvetés letárgyalásával. Valószín ül® azonban az, hogy a berekesztés összefüggésben van Masaryk elnöknek a koalíciós pártok vezetőihez intézett meghívásával. Ugylátszik, a belpolitikai helyzet ismét olyan bonyolulttá vált, hogy nem lehet tudni, mit hoznak a legközelebbi órák. Az ülés után azonnal összeült a költségvetési bizottSváfc Bem engedi ne ai inscrnacionáié Közponifát Zürich, szeptember 24. A m'arseil'ei szocialista' kongresszus elhatározta, hogy az intemacionélé központját Londonból Zürichbe teszi át. A hatóságok azonban tiltakozásukat jelentették be a titkárságnak beköltözése és különösen Adler Frigyes dr. titkárnak Zürichben való letelepedése ellen. & föröKöh mozgósitonoM ez Irah-ironfon London, szeptember 24. Amint a Daily Telegraph diplomáciai munkatársa értesül, a törökök haderőket összpontosítanak az Irák- határon és most négy erős török divízió vonul az Irak-terület felé. Kína fariiaántonOmfát itöveiel London, szeptember 14. A Times kiinai körökből származó információk szerint azt irja, hogy Kína a küszöbön álló tarifakonferencián szukcesszív tarifaautonómiát és vámfüggetlenséget követel. Radics dicshimnusza a hísantanfrdi Belgrád, szeptember 24. Radics lapjában, a Dom-ban cikket irt a kis antantnak a népszövetség kongresszusán betöltött szerepéről. Megállapítja, hogy a kis ántánt olyan békére kész nagyhatalomnak bizonyult, melynek befolyása az emberiesség, törvényesség és szociális igazságosság politikájával egyre növekszik. & francia csapatod HHszahadlfonáh Siefiás Jeruzsálem, szeptember 24. A francia felszabadító csapatok Suejda aló'l visszaszorították az ostromló druzokat. Az első francia csapattest már bevonult a városba. A visszavonuló druzok a Telaviv-magaslatókon heves ellenállást fejtettek ki, majd északi irányban visszahúzódtak. Lengyelország fárgsaSása Franciaországgal a biztonsági Itérdéstsess Varsó, szeptember 24. A lapok jelentése szerint Panafieu francia követ hosszabb tárgyalást folytatott Skrzynskivcl a csehszlovák kezdeményezésről. A francia követ tegnap Párisba utazott-
