Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-25 / 217. (960.) szám

t Péntek, szeptember 25. A heresiíéiiisraclilisla párí hassal ÉnkennH Az Országos Keresztényszocialista Párt október 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja országos kongresszusát Kassán a Ka­tolikus Legény egy estilet nagytermében az alábbi programmal: 1. Elnöki megnyitó. Elmondja: SzüMő Géza országos elnök. Német nyelven Tesdi- ler Antal dr. Szlovák nyelven: Dobránszky János. 2. Politikai feladataink. Előadó: Palko- vich Viktor nemzetgyűlési képviselő. 3. Egyházpolitikai kérdések. Előadó: Dobránszky János (szlovák nyelven.) 4. Gazdasági helyzetünk. Előadó: Kalcih- brenner Hugó dr. (német nyelven.) 5. Szervezeti szabályok módosítása. 6. Uj párt vezető ség választása. 7. F-elebbezések és indítványok. 8. Záróbeszéd. Tartja: Fleisohmann Gyula dr. Az országos párt vezetőség felkéri az összes helyi pártszervezeteket., hogy a kon­gresszuson rész tvegyenek, illetve kiküldött­jeiket a szervezeti szabályok C. 1. pontja értelmében a kongresszusra küldjék el. A ki­küldötteket a helyi szervezet választja meg. Tekintettel a kongresszus nagy fontosságára és az azon hozandó határozatok nagy jelen­tőségére, felkérjük a pártszervezeteket, hogy kiküldötteikkel föltétlenül képviseltessék ma­gukat a kongresszuson. A kongresszuson csak a hivatalos kikül­dötteknek és az országos pártvezetőség tag­jainak van szavazati joguk. A hivatalos kiküldötteket legkésőbb szeptember 30-áig kell bejelenteni az orszá­gos, illetve a kerületi központoknak. A nyugati szervezetek a pozsonyi or­szágos központnak, a keletiek a kassai ke­rületi, mig a ruszinszfcói szervezetek a nagyszőllősi központnak jelentik be kikül­dötteiket A kongresszusi kiküldöttek részére a megfelelő igazolványokat, belépőjegyeket a kassai központ fogja kiállítani a jelentkezé­sek alapján és azt a helyszínen a kongresz­rA A A AÁ A A A & á & A A A A A ÁÁ A A A á á ÁA A A A A A A S®rsfc|®clcí , mindenki csak Merik és Tsa üiaüiáleii m\ Bratlsl&fa, Pa^siiösá isi, Telefon 1920 és 2365. szus előtt adja ki a résztvevőknek. Azok, akik már szombaton, október 3-án érkeznek Kassára a kongresszusra, jelentsék be érkezésüket központjaiknak (Pozsony, Nagyszőllős, Kassa), hogy idejekorán gon­dos k o dh a s s a n ak el s ziállá so 1 á s 11 kr ó 1. A kongresszus napján délután a gazda­sági szervezetek kiküldöttei is értekezletet fognak tartani. Este 6-kor a helyi szervezetek díszelő­adást rendeznek a kongresszusi vendégek tiszteletére, amelyen először fog bemutat­kozni a kassal keresztényszocialista szak- szervezetek zenekara. I maggar hallóra az állami KOlisftgvetóshcn Hatvanegy millió az elesehesitésre — Koldusmorzsák a magyar kultúrának Prága, szeptember 24. Az iskolaügyi miniszter a múlt napokban tartotta meg a képviselőházban elferdített statisztikai adatokon épült beszámolóját a nemzeti kisebbségek iskoláiról. A beszámoló nagy hatást keltett a cseh hallgatóság körei­ben, de a kisebbségek sem hagyták szó nél­kül a számokkal hajigálózó miniszter imagi- nárius adathalmazát. Ha az iskolaügyek vezetője a statisztika számadataira hivatkozott, úgy mi az aláb­biakban az állami költségvetés összegeit is­mertetjük, vagyis számokkal szemben szá­mokat állítunk csatasorba. Ha az illetékes té­nyezők ennek ellenére sem ismerik be, hogy a magyar kultúrát oly mostoha sorsban ré­szesítik, hogy rosszabb nem lehet, úgy csak ama hétéves igazság nyer újabb beigazolást, hogy a nemzeti kisebbségek védelme, istápo- lása gyermekmesékbe illő frázisok. Az iskola- és népmivelésiigyi miniszté­riumnak jövő évi kiadásaira 890,850.176 ko­ronát vesz föl a költségvetés. Ennek a resz- szortnak a bevételei 17,439.908 koronát tesz­nek ki, amely összeg javarészt a tandijakból és behatási dijakból tevődik össze. Az iskolaügyi minisztérium költségvetése tehát erősen passzív, ami egyáltalában nem hiba, mert az államnak nem szabad árulnia a tudományos és művé­szi ismereteket, hanem díjtalanul kell juttatnia a polgárok számára. A kiadások első három részén szomo­rúan siklik végig a szemünk, mert a központi igazgatás, az iskolák ellenőr­zése és a főiskoiák címleteiben egyetlen egy magyar tétellel sem találkozunk, vagyis eme három címen kiadott száznegy­ven millió koronából egy fillér sem jut egy központi magyar iskolaügyi referátusra, vagy egy magyar tanfelügyelőre s magyar főiskolára. A középiskolák címleténél vagyis oly összeget, amennyit két-három magyar földbirtokos egyévi adóelőírása tesz ki. Az állam összes középiskolái háromszáz- nyolc millió koronába kerülnek, a magyar középiskolák tehát a százötve- nedrészéi sem kapják az egész összeg­nek. Ugyanilyen szomorú, vigasztalan az arány a szakiskoláknál, amelyekre összesen százegy millió koronát fordít az állam, de a pozsonyi magyar kereskedelmi iskolá­ra, a kassai magyar feísőipariskolára és a pozsonyi női háztartási iskolára ebből nem teljes másfél millió korona jut. Kár, igen nagy kár, hogy az adófizetők nemzetiségi statisztikáját is nem állítja ösz- sze a kormány, vájjon a magyarajku adóala­nyok csupán — aránylag csekély — összeg­gel járulnak az állam terheihez? A hatodik cim a népiskolák kiadásait, illetve szükségletét kétszáztizenhárom és fél­millió koronában állapítja meg. Hogy mennyi jut ebből az összegből a magyar tannyelvű népiskolákra, azt a költségvetés nem tünteti föl, ami egyébként teljesen érthető — a kor­mány szempontjából: a népiskoláknál még rettenetesebb arány- számokat látnánk a magyarság rovására. Ha a magyar népiskolák szükségleteit nem is tünteti föl a költségvetés, de meg­mondja nekünk azt, hogy az úgynevezett ki­sebbségi iskolákra az említett összegnek csaknem egy harmada: hatvanegy millió ko­rona esik. Ezek a „kisebbségi*1 iskolák nem a magyar- és németajkú gyermekek iskolái, hanem azoké a cseheké, akiket a kormány a szinmagyar, vagy szinnémet vidékekre he­lyez csak azért,, hogy az egy-két cseh gyer­mek számára cseh iskolát létesíthessen. Ezt a hatvanegy milliót az elesehesitésre, vagy szebben mondva: a magyarok és németek elnemzetlenitésére fordítja a kormány. a hat szíovenszkói középfokú taninté­zetre összesen egy millió hatszázhetven- ezer koronát fordií az állam, Az iskolaügyi tárca többi fejezetében, tehát a külföldi iskolákkal való érintkezés, a diákok szociális intézményei, a műem­lékek védelme, a művészet, színház, ze­ne, alapítványok, népművelés címeiben egyetlen magyar vonatkozást sem talá­lunk. Sovány vigasztalásul szolgálhat talán számunkra az a tény, hogy nemcsak a ma­gyarság kulturális intézményeire nem jut az idézett címeken egy fillér sem, hanem a szíovenszkói intézetek összesen alig a századrészét kapják annak, amit Prága és Briinn fogyaszt el. Igen jellemző például, hogy a kormány évi százhúszezer koronát ad ösztöndíj címén tiz franciaországi, Prágában tanuló diáknak, ezzel szemben egy ruszinszkói származású diák évi háromezer korona stipendiumot kap­hat, ha Prágában akar tanulni — és éhen- halni. Ruszinszkó iskolaügyi költségvetése kü­lön fejezetet alkot, amelynél a magyar vo­natkozásokkal igen röviden végezhetünk. A beregszászi gimnázium s a munkácsi városi kereskedelmi iskola államsegélye összesen 283-417 koronával terheli az államot, ami iga­zán pehelykönnyű teher s kitelik egy kis ru­szinszkói magyar falu adófilléreiből. Az iskolaügyi miniszter ur többórás be­szédében a számadatok nagy tömegére hi­vatkozott. Mi befejezésül két számot áilitunk egylás mellé: Az iskolaügy összes kiadása Ruszinszkó- va! együtt nyolcszázkilencvenegy millió. Ebből kifejezetten a magyar kultúrára 3,348.441 korona esik. De ha a népiskolákra fordított százötven milliónak egy tizenötödrészét a magyar nép­iskolák szükségletének tekintjük is — való­jában a harmincadrészét sem kapjuk meg —, akkor is összesen tizennyolc milliót költ az állam az egy millió lelket számláló magyar kisebbség kultúrájára. Csaknem egy milliárdból tizennyolc millió! Ez nem bőkezűség, de nem is zsugori­ság, hanem égbekiáltó igazságtalanság! T. J. dr. AA.AAAAAAA AAAAAJ AAAftfcft 4A|> 4AAAAAAAAAAAAAA AAAAAA iVA.A & népszövetség döntése a lioszHl-hérdésften Géni, szeptember 24. A Mosszul-kérdés rendezésére kiküldöttt bizottság még a nép- szövetségi tanács legközelebbi ülése előtt összeül, hogy a döntésről tanácskozzék. Ez a konferencia október végén lesz Parisban. A népszövetségi tanácsnak az az álláspont­ja, hogy a török részről előterjesztett jogi el­lenvetések nem gátolhatják meg kitűzött feladatának végrehajtásában. Ma kisüt a ssap Irta: Erdödy Aliháíy. I. Az asszony dacos volt. A férj ideges. Három évig csak összefértek valahogy. Ve­szekedtek- Kibékültek. Aztán megint vesze­kedtek. Aztán megint kibékültek. Kellettek ezek a felhők. Az ember megunja az örökös napsütést. És milyen édes az, amikor eső után végre kisüt a nap. Verőlényében a régi tavaszok illata sz£ll. Hanem ez egyszer nagyon sötét felhők jöttek. A gyűlölet villáma cikázott a szeműk­ben. Ahogy egymásra csapott a tekintetük, a harag fénye szikrázva lobbant ki belőlük- A szavak menydörgésétől még a szivük is re­megett. — Nem bírom ki . . . nem bírom ki . ■ . Az asszony másnap csomagolt. A férj kaján örömmel nézte. Ismerte már ezt a nekikészülődést. Nem először történt. Ami­kor utoljára vesztek össze, az asszony ugyanígy csomagolt- Kihajtott az állomás­ra. Ott töltött félnapot. Aztán vissza­jött. Igaz ugyan, hogy most hevesebb volt köztük az összecsapás. — Most elmegy talán még Kőbányáig is. Ott leszáll. Villamosra ül- És hazajön. De ezt .csak a szivarjának mondta, úgy magában, csöndesen, ahogy a fotelben ült és fújta a füstöt. Fölényes volt, mint aki biztos a dolgában. Ebéd' után visszament a hivatalba. Az asszonytól el se búcsúzott. Csak amikor ki­ért az utcára és a tavaszi délután az arcába lehelt akkor érzett valami megbánást- Sze­retett volna visszafordulni. — Azért se! És szinte kihívóan emelte tekintetét egy mellette elhaladó kurtaszoknyás bakf's sze­me közé. Még utána is fordult. — Tavasz . . . tavasz . • . tavasz . . Az irodába friss idegekkel érkezeti meg, Az alkalmazottak nem győzték csodálni szo­katlan kedélye-kedését. A gépirónők egy­szerűen clbiivölűnck találták. — Fodor urnák jónapja van • . . Hát igen, jónapja volt. A kibékülés gon­dolata átfütötte, mint valami duruzsoló kályha. És ahogy este, az irodából távozott útközben betért egy cukrászdába. Hat da­rab kuglert vett. Becsomagoltatta. Vitte ha­za a feleségének. Hanem aztán otthon nagy meglepetés várta. Az asszonynak hült helye se volt. Az asztalon fehérlett valami levél- A kezébe vette. Elolvasta. Egyetlen sor volt rajta csak. „Maga a számomra meghalt.11 Fodor kezéből kihullt a papír. Szédült. Forgott körülötte a szoba- A fotelbe ros- kadt. De a másik pillanatban már megint a régi volt- Felugrott. Fiittyentet egyet. Pick, a bulldog elővonszolta vaskos tes­tét a szék alól. Megrázta magát. A gazdájá­ra nézett. És mohón falta fel az eléje dobott hat darab kuglert. II­özvegyem! Miután én a maga számára meghaltam tehát Maga tegnap óta az én özvegyem. Fo­gadja részvétemet. Borítékba tette. Megcímezte: özv- Fodor Dénesné úrasszonynak, Gyöngyös. Leragasztotta. Felbélyegezte. Vette a kalapját. Kiment- A postaszekrény előtt meg­állt. Előkereste a levelet. Mégegyszer elol­vasta a címzést. — Nem- Nem dobom be. A helyzet sok­kal komolyabb, semhagy viccelődni lehet­ne rajta. És összetépte a levelet. Ili­Feleségem! Miután czidöszerhit maga meg az én fe­leségem, tehát a megszólítás egészen he­lyénvaló. Az a rideg tónus, amely soraimból árad, remélem nem fogja meglepni. Ma éppen három napja, hogy elhagyott. Otthonát fel­cserélte a szülői házzal. Én egy árva szó­val so mondom, hogy rosszul telte. Jól van­Elment. Rendben van. Szerencsés boldogu­lást- Bizonyára akadnak még Gyöngyösön lovagok, akik egy házasságból kiábrándult asszonyt' kárpótolni tudják az elveszett il­lúziókért. Miattam flörtölhet, ahogy kedve tartja. Semmi közöm hozzá. De egyet kikö­tök. Eszébe ne jusson hozzám visszatérni. Zárt ajtókra talál. Isten vele. Dénes­Elolvasta. Nem tetszett neki. — Még azt hiszi, hogy talán féltékeny vagyok. Hogy csak az elkeseredés beszél belőlem- Hogy a szivem vérzik utána . . . És összetépte. ÍV. Etelka! Ma egy hete, hogy elhagy­tál. Nem tudom megérteni, hogyan határoz­hattad el magadat erre a meggondolatlan lé­pésre? Mit szólnak ehhez a gyöngyösiek? Hát muszáj volt világgá kürtölnöd boldog­talanságodat? Látod, én még aznap este hat kuglert vettem, hogy kibékítselek. Sajnos, gyöngéd figyelmemet csak Pick métányol- ta. Egyébként Pick a kuglert meg is érde­melte. Tanulhatnának tőle hűséget az asz- szonyok. Kérlek, nem akar ez szemrehányás lenni. Beismerem, magam voltam a hibás- ígérem, hogy a jövőben lekiizdörn hevessé­gemet. Bocsáss meg a nyers szavakért, amelyekkel arcodba kergettem a vért- Bűn­bánóan meghajtom fejem. „ Visszavárlak. Aki szeret, az megbocsát. Férjed Dénes. Letette a tollat. A nedves tinta a papí­ron úgy fénylett, mintha a ráhullott könnye lett volna. Leitatta. Átolvasta. Elhúzta a száját: — Fenét! Csak nem fogok könyörögni neki . . . És darabokra tépte a levelet. V. Kedves Etuska! Egy teljes hónap múlt el azóta, hogy el­hagytad otthonodat. Azóta nincs egy nyu­godt napom, egy nyugodt percem, egy nyu­godt pillanatom. Esténként, amikor az üres ágyadra nézek, olyan szomorúság fekszik a szivemre, hogy azt hiszem mindjárt megsza­kad- Téged nem tud pótolni senki a világon. Utálom, gyűlölöm a nőket. Soha nem voltam még olyan hü hozzád, mint most, amikor minden alkalom megvan hozzá, hogy hűtlen lehessek ... A szomorúságot úgy hordom magammal, mint valami kitüntetést. Szinte kedvem volna a kabátomra tűzni, mint vala­mi érmet, hogy mindenki lássa. — Idenézzetek . - . Szenvedek . . . Nem folytatta tovább. Felugrott- össze­tépte a levelet. Zsebóráját nézte. — Félhét. Jó lesz sietni, mert lekésem a randevúról- Adélt nem lehet megvárakoz­tatni. Fütyörészve sietett le a lépcsőn­VI. Édes Tusikám! . öt hosszú hét óta nem csókoltam meg a szádat, öt hosszú hét óta fekszem le min­den este csóktalanul. öt hét óta álmatlanok az éjszakáim, öt hét óta epeszt, gyötör a sóvárgás utánad. Szivdobogva lesem a postát, de hiába. Könyörtelen vagy. Nincs szived. Avagy talán már másnak adtad? Vigyázz! Egy szép napon csak meggondolom ma­gam és felutazom Gyöngyösre. Váratlanul betoppanok. És akkor a jóisten legyen ne­ked irgalmas. Ha a legcsekélyebbet is meg­tudom . . . összetépte VIT. Felkereste egy ügyvéd barátját­— Intézkedjél öregem. Ahogy csak le­het siettesiik a válást- Hadd essünk túl rajta. Az ügyvéd összehúzta szemöldökét: — Hűtlen elhagyás. Közös beleegyezés. Hetvenhetes alapon . . • — Igen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom