Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-23 / 215. (958.) szám

Szerda, szeptember 23.

A szenAlos illése

A szenátus mai ülése egynegyedötkor Kezdődött meg Donát elnökláse mellett. Vita nélkül elfogadták a Dániával kötött kereskedelmi szerződést, valamint a Franciaországgal 1923-ban kötött kereskedelmi szerződés kiegészítő jegyzőkönyvét, majd második olvasásban a külföldi képviseletek illetékeiről szóló javaslatot. Matuscsák és Bognár kommunista szenátorokat a mentelmi bizottság javaslatára kiadták. A következő ülés szeptember 30-án lesz délután 4 órakor.

«*<>«>■? <»«•<>♦♦♦♦«<>❖* ♦oo;-'*

Az első tolvaj,

aki vizei lopott

Budapest, szeptember 22.

Az élet minden fantáziát lefőz. Senkinek sem jutott volna eszébe, hogy valaha is bíróság elé kerüljön egy tolvaj, aki vizet lopott. A büntető törvénykönyv megalkotásánál sem gondoltak arra, hogy a viz eltulajdonítható legyen és elefeljtettek rá paragrafust találni. Dudás Péter napszámos nevéhez fűződik az első vizlopási per.

A budapesti vízmüvek igazgatósága az ősszel rájött, hogy a külvárosban egy elhagyott telepen, amelyen egy kis viskó áll, Dudás Péter napszámos a vízvezetéki főcsőből 12 évig használta a vizet egy összekötő cső segítségével, melyet Dudás 1912-ben vezetett be.

Dudás akkoriban 600 korona és három malac jutalom ellenében a vízmű munkásaival csövet vezetett a Hajcsár-uti főcsőbe.

Az érdekes tárgyalást most tartották

meg.

Dudás azzal védekezett, hogy a telepen disznókat hizlalt s mióta a vízvezetéket elzárták, disznói megdöglöttek.

Az érdekes pörben még nem hozhattak Ítéletet, mivel uj tanuk beidézése vált szükségessé. Dudás a csövek bevezetését állítólag j, telep tulajdonosnőjének parancsából végezte, Az ügyész felszólalásában kifejtette, hogy ez az első eset, hogy valakit vizlopásért kell megvádolni.

Felfogása szerint azonban a víz idegen ingóság s annak eltulajdonítása lopásnak minősítendőCsefisilováhla elszakad

ikertestvérétől

London, szeptember 22. A Daily Tele- graph Benesnek a német kormánynál! tett kezdeményező lépéséről elismeréssel emlékezik meg. A Times berlini levelezője rámutat arra, hogy az angol sajtó nem disztingvál helyesen, amikor Csehszlovákia és Lengyelország egymáshoz való viszonyát úgy állítja be, mintha ezek ikrek lennének, ha a keleti határ kérdéséről van sző. A két ország érdekei ebben a pontban is merőben különbözőek. Csehszlovákia és Németország között nem merül fel határviszály s nem is merülhet fel vitás kérdés mindaddig, mig Ausztria csatlakozásának ügye nem válik a gyakorlati politika kérdésévé.

ujuaaoroü'ni

......

vágja a

z idegemet. Katalin, ez a muzsika megőrjít. Mit akar? Mitől fél? Engem nem teremtett hűségre az isten, de ez a muzsika erősebb nálam. Ostorral nem verheti olyan szelid-engeaelm r,:e a kutyát, mint amilyen tehetetlenné ver engem ez a muzsika. Katalin, nrcs a világon hűtlenebb kutya, mint én vagyok, de hűségesebb, ha bánni tudsz velem.

Katalin arcáról leolvadt a sápadtság. Füsty nyakára kulcsolta a kezeit. Emberfölötti erő volt most bennök. A konok férfifej engedelmesen a leány fölé hajolt. Szinte perzselte a lehelet, amint a lány suttogni kezdett:

Hát jól van, András. Beledobom a lelke- met a tiédbe és ott marad a végtelenségig, élőnek, amíg szeretsz és ha megcsalsz: halottnak,

mozdulatlan halottnak a fenekén. De mikor mással legboldogabb leszel, sírni fogok a mélységben olyan sírással, mint a vihar és az álomhajóid 'isz- sze fognak zúzódni és el fognak merülni és a lelked kóvályogni fog iránytalan hullámokon, amíg elnyeli a nagy semmi.

Füsty megborzadt.

Katalin folytatta:

— Minket eljegyzett a muzsika, ne felejtsd el András. A muzsika volt a mi eskünk, felbont- hatatlanabb, mint emberszó. Nem foglak meglesni, de ha te egyszer el fogsz hallgatni, ha onnan, a te házadból nem repülnek már ide a muzsikáló tüzek, akkor tudni fogom, hogy megcsaltál és akkor kiszabadítom ebből a zongorából az én daloló tüzeimet és azok égetni fognak és kiszabadítom a havasvállu, fehértestíi vágytündéreket, reád eresztem őket és te tobzódásaidban clepedsz, elszáradsz és a csó'ktcngerbcn csókra vágyva elpusztulsz.

*

Hónapokig párázott az ölelkező muzsika,

TöröKorszűg itáöoros elORészQlefekef lesz

Behívták a tartalékot — A Dardanellák elzárására készülnek

Szófia, szeptember 22. A MosszuÜ-kérdés miatt hiiieteííen izgalom uralkodik Törökországban. A tartalékos évjáratokat behívták. Mindenki a közelgő háború lehetőségétől tart. A Dardanellák elzárása minden pillanatban várható.

az engedmények legvégső határáig. Törökország ellenségei vegyék tekintetbe, hogy a török nép gondolkodása megváltozott s teljes joggal követel, hogy egyenrangú félnek tekintsék.

Tizenöt évre Ítéltek egy gyermekgyilkos apát

Aki csecsemőjének szájába lugköoldatot öntött — A komáromi esküdtszék ítélete

Komárom, szeptember 22.

(Saját tudósítónktól.) A komáromi esküdtszék előtt gyermekgyilkosság bűntettével terhelten állt ma Korzorin Károly hu- szonnégyéves óbarsi szlovák legény, akinek a lelkét bestiális gyilkosság terheli.

Korzorin Károly a szomszédos községbe, Garamszöllősre. átjárogatott kedveséhez és a viszonynak ez év április havában látható következményei lettek. A viszony ezután sem szűnt meg a legény és a leány között; május hó elején ismét találkoztak és a leányanya azt kérdezte a legénytől, hogy a kis újszülött fiúról hogyan szándékozik gondoskodni?

Május 9-én ismét átment a leányhoz Garamszöllősre Korzorin és egy üvegben lugköoldatot vitt magával. Este 11 óra után, amikor a leány elálmosodott, egy ellenőrizetlen pillanatban

az apa egyhónapos kis csecsemőjének

szájába öntötte a lugköoldatot, erre a kis gyermek nagy sírásba tört ki, mire az anya is fölébredt és látta, hogy mi történt, de nem árult él semmit.

A kis gyermeket a lévai közkórházba vitték, ahol belehalt súlyos sérüléseibe- A boncolás mindent kiderített. így került Korzorin Károly a törvény kezére. A főtárgyaláson Yincze Aurél kúriai bíró, törvényszéki elnök töltötte be az elnöki tisztet.

A vádlott nem is tagadta tettét, de a leányra akarta tolni a felelősséget, mint föl- bujtóra azért, mert az azt kérdezte, hogyan akar gondoskodni gyermekéről. Az esküdtek a bűnösségre egyhangú igennel feleltek és ez alapon a törvényszék Gyurlss Andor dr. államügyész vádbeszéde és Vajda Andor dr. védő meghallgatása után — az enyhítő körülmények mérlegelésével — 15 évi íegy- házra Ítélte az elvetemült apát.

A Magas- Tátra nőgyilkos banditáját elfogták Prágában

A csorba-tói nőihuHák borzalmas titka — Sz lovenszkóra csalta a szeretőit s a Tátrában végzett velük — Három gyilkosság terheli a lelkét Bazant Henriknek — Tovább folyik a

nyomozás

— A P. M. H. munkatársától —

Prága, szeptember 22.

Hirt adtunk róla, hogy a Magas Tátrában a 'közeli hetekben ismeretlen nőd hullára találtak a Csorba-tó mellett. A nyomozás teljesen eredménytelen maradt egészen a tegnapi napig.

Tegnap délben a prágai rendőrség egy véletlen folytán elfogta a tátrai gyilkost egy háromszoros rablógyilkos személyében, akiből már sikerült kivenni a beismerő vallomást az éjszaka folyamán.

Munkatársunk a következőkben számol bé az esetről:

Tegnap délben egy prágai átjáróChláz mellett két rendőrfelügyelő egy gyanús aliakra lett figyelmes. Igazoltatták és megmotozták. Azt mondta, hogy Heger Henrik a neve és Osírauból való.

Egy töltött revolvert, hat aranygyűrűt, két női órát és két ruhatári jegyet találtak nála.

A rendőrök a Wífoon-pályaudvarra mentek s kiváltották a csomagokat. Heger azt mondta, hogy a csomagokat lopta s azokból vette ki a nála talált ékszereket is.

A rendőrségen vallatóra fogták. A kérész tkérdések összezavarták s még jobban összezavarodott, mikor a kosárból egy véres női blúz és egy kimosott, de még látható vérfoltokkal bemocskolt női ruha került elő. A kosárban egy levél is feküdt. A címzettnek egy J i n d r a és egy M á n a nevű ‘ismeretlen bejelentik, hogy többé nem térnek vissza utjukról.

A rendőrség azonnal rájött, hogy a Jlndra név mögött egy Bazant Henrik nevű pardu- bitzi gonosztevő rejtőzik, akit egy Pavelka Jozefina nevű pardubitzi leány elcsábításáért és egy Zruz község mellett elkövetett rablógyilkosságért köröznek. Mán,a eredeti neve pedig Safarik Mária.

A véres női ruhák azt a gyanút keltették, hogy Heger azonos a gyilkos Bazanítal. Heger a keresztkérdések hatása alatt megtörve bevallotta, hogy ö a körözött Bazant

s a következő vallomást tette a rendőrfogalmazó előtt:

— Több szeretőm volt. Körülbelül egy hónappal ezelőtt elhatároztam, hogy szereegyszer aztán hiába leste Rosty Katalin a kristálypeng é-sü liegedüszót. Józan, polgári csöndességbe vonult a Füsty-ház.

— Ugy-e, megcsalt — kérdezte Katalin.

Disztrainak nem volt lelke hozzá, hogy megmondja az igazat.

Katalin zongorához ült és surranó ujjai alatt szárnyat bontottak az álomlábu sejtelmek és hívogató halk kacagások turbékoltak a levegőben. Aztán megdagadtak a hangok, mint nászágyon a selyempárnáik és bünkivánóan hemperegtek rajtok a szűzi ígéretek, a pihegő párzások, havas- vállu, fehértestü vágytündérek.

Az őrjöngő hangok átturták magukat a fiion é; belevágtak egy férfikoponyába és megütöttek egy férfiszivet. Füsty András leugrott asszonymeleg ágyáról és halántékaihoz szorította nagy ökleit. Mint a vadállat, úgy rohant fel-alá1 a szobában.

Mozdulatlan feküdt Szelőoey Klára az ágyon, jóllakottan, mint egy fehérhasu kígyó. Hogy gyűlölte most Füsty András ezt a puífadt jóllakottságot.

Az asztalon hevert a hegedűje. Fölkapta és hördülve zuhant a vonó a lihegő hurokra, vágyteli leomlással, mint bőgőskor az üszőre a szarvasbika. Az egyhangba fűlt szörnyű meséiéstöl elájultak a hurok. Füsty dühöngve dobta el magától a hegedűt.

Katalin meghallotta azt az egy feljajdulást és réveteg mosoly derült bús szemeiben.

— Látja, Károly, nem felejtett el. Nem tudom, miért hallgatott eddig. Felelni fog, meglátja, felelni fog, ha meggyujtom az én daloló tüzeimet.

De Füsty András nem felelt többet, lilába leste Rosty Katalin a. kristályperigésü liegedüszót. Surranó ujjai alól fel repültek az álomlábu móló- diák és ahogy ide-oda szálldostak, összetörték I

üvegszárnyaikat.

Katalin nap-nap után sápadtabb lett.

— Felelni fog, felelni fog — ismételte minduntalan. — Minket eljegyzett a muzsika és ő nem felejthetett el. Felelni fog. Óh, én rá tudom kényszeríteni.

És kiszabadította zongorájából a daloló tüzelt, lángoló melódiáit, tüzesajku vágytündéreket. És azok szálltak, kóvályogtak a levegőben és leereszkedtek a másik házban, ahol csóktengerben csókra epedt Füsty András.

Mozdulatlan halottat érzett Füsty András a lelkében és az felzokogott a mélységből olyan sírással, mint a vihar. A semmit érezte magában és a semmi elnyelte az álohmajóit . . .

A Füsty-'házból világgá futott egy megtört óriás . . .

És Katalin még mindig várta az ő jegyesét. Szép arcáról lehervadtak a rózsák, a szive összeszáradt, az ujjai reszkettek és a zongorán vem tomboltak már a viharok, amik álomhajókat zúztak össze. Nyögött, nyögdicsélt rajta az erőtlen sóhajtás, mint a bozótban tévedt szellő. De ő azt hitte, viharok tombolnak reszkető ujjai alatt és mikor mellette ült szomorú nézéssel a hűséges Disztrai, rámosolygott:

— Ugy-e, hogy erre felelni fog? Felelni fog, vagy elpusztul.

Disztrainak összeszorult a szive. Ö már hiába remél. Ez a lány is belezuhant abba a semmibe, amiben Füsty pusztult el.

Fáradtan felkelti de Katalin feléje nyujhv.ta sovány karjait, átölelte és ölébe fektette a sáo.idt férfifejet:

— így — suttogta halkan. — Ne mozduljon és ne vegye le rólam a szemét. És szívja magába a muzsikát, mintha tüzes ital volna. Az egész őrült gyönsyözést

tőim értéktárgyait elrablóim. Hogy minden gyanút eltereljek magáimról, elhatároz tűm. hogy tervemet Szlovenszkón fogom végrehajtani.

Erre a legalkalmasabb helynek a. Magas Tátra rengetegei kínálkoztak. Már tudtam, hogy ott fogom elkövetni a rablógyilkosságot.

— Három héttel ezelőtt a Magas Tátrába csaltam egyik szeretőmet, a Hrádekből származó Safarik Máriát, akinek holttestét meg is találták a Tátrában.

Kirándulni mentünk a Csorba-tó mellé s ekkor egy alkalmas pllanatban elővettem revolveremet s három lövést adtam le a fejére. Mária összerogyott és meghalt.

Hulláját kifosztottam és ékszereit magamhoz vettem, csak fehérneműjét hagytam rajta s a hullát egy kőrakás alá dugtam el.

— Tervem olyan jól sikerült, hogy bá- torsáigot merítettem és vérszemet kaptam. A tátrai hullák gyilkosát senki sem fogja Prágában keresni — gondoltam magamban.

— Másik szeretőmet, Pavelka Jozefinát már előzőleg magam után csaltam s az első gyilkosság sikerén felbuzdulva mindjárt másnap végrehajtottam a második gyilkosságot.

Egy nappal Mária meggyilkolása után Jozefinát csaltam ki ugyanarra a helyre, ahol a hullát elástam s itt újabb három lövéssel végeztem vele is. Jozefina hulláját fölcipeltem egy hegyoldalra s ott íöl- deíiem be.

— Összes értéktárgyát magamhoz vettem és visszautaztam Csehországba.

— Mivel az aranygyűrűket még nem mertem rögtön értékesíteni, újabb gyilkosságra gondoltam. Szeptember 17-én Zruz falu mellett a szántóföidöu akartam megölni egy Riika nevű asszonyt.

Négy kalapácsütéssel leterheltem, kétszer belelőttem s aztán leöntöttem a ruháit benzinnel és meggyujtottam, hogy rá ne ismerjenek. Nem tudom, m; lett vele.

Az asszonyt tényleg szeptember 17-én észrevették a szántóföldön. Még életben volt, a sérülések nem voltak veszélyesek, csak az égési sebek. Jelenleg a piiseni kórházban ápolják.

A nyomozás máris megállapította, hogy a kosárban talált tárgyak Safarik Mária és Pavelka Jozefina tulajdonát képezték.

A rendőrség a részletek kiderítése céljából a vizsgálatot folytatja. A vizsgálat van hivatva kideríteni, hogy nem volt-e cinkostársa a tátrai rablógyilkosnak.

ü lengne! radikális pirító exodusa

Varsó, szeptember 22. A szenátusban tegnap bocsátották szavazásra a földreform- törvényt. Az ülés végén a Piast- és a Wyz- wolenie-pártok, továbbá a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata párt szenátorai kivonultak. A pártok távozásának az volt az oka, hogy szavazatukkal szemben a többség a nemzeti demokratáknak több módosító indítványát fogadta d, melyek az állampénztárt jelentékenyen megterhelik. A kivonult szenátorok közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint a szenátus további tárgyalásaim nem vesznek részt.

És Disztrai a hideg asszonyoké temette a fejét és vad zokogás rázta meg a testét. Melódiát- lr.i muzsika topogott agyaglábakon a billentyűkön, de ő úgy érezte, mintha a régi volna, az észbontó, őrjítő harmónia. És magába szívta az égés., őrült gyöngyözést, minden hangot, minden akkordot, mintha ősidők óta az övé lett volna.

Katalin kezei fáradtan hanyatlottak le a zongoráról.

— Ugy-e, felelni fog? — kérdezte fáradt suttogással.

Disztrai felállt. Nemes fájdalma belekristályosodott egy nagy elhatározásba.

— Felelni fog, Katalin — szólt tompán és elrohant.

*

Az üres Füsty-ház uj lakót kapott. Az emberek mosolyogtak. Ez .a bolond Disztrai úgy játszik őszi szerelmekre vágyódik. Ugyan mit akar attól a kiszáradt vén lánytól?

Ezt bizony senki se találhatta ki. És jó volt, hogy senki se tudta, mert még jobban mulattak volna rajta, amit rossz néven se vehetett vo'na, ■mert nem is volt abban semmi józanság, amit az üres házban müveit .

Esténkint, mikor megcsendesült az utca is a Rosty-ház előtt egy pár hangrongyot kavart fel a szél, Disztrai elővett egy hegedűt és játszott, előbb halkan, aztán mind szenvedélyesebben. Mint a kristálypengés, úgy gyöngyözött a muzsika.

Ilyenkor Rosty Katalin átölelte vékony karjaival a zongorát, szemében meglebbent a régi láz és a melle lihegett:

— Felel! felel! Óh én tudtam, hogy Andris nem felejthet el.

Páris, szeptember 22- Török hivatalos jelentés szerint a hivatalos török körök helyeslik a török delegátusok eljárását a Mo- szul-kérdésben. Törökország nem mondhat le Moszulról. A lausannei szerződés elment