Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-19 / 212. (955.) szám

Szombat, szeptember !9, r Átdolgozzák az uj magyar állami költségvetést Budapest, szeptember 18. (E.) (Budapesti szerkesztőségünktől-) Mint ismeretes, a magyar kormány az 1925—26. évi költségvetést már ez év áprilisában el­készítette és azt Búd János pénzügyminisz­ter egyrészt bemutatta a nemzetgyűlésnek, másrészt a népszövetség júliusi ülésszakán is jóváhagyta. Ez a költségvetés az 1924—25. évi elő­irányzatok alapján épült fel. Tekintettel azon­ban arra, hogy időközben (jeniben nagyje­lentőségű határozatokat hoztak, nevezetesen a forgalmi adónak 3 százalékról 2 száza­lékra való leszállításáról, az állami tiszt­viselők fizetésének június 1-től számított felemeléséről és a népszövetség hozzájá­rult ahhoz is, hogy a kormány a külföldi kölcsönből 30 millió aranykoronát beru- hási célokra fordíthasson, a költségvetést meg kell változtatni. Ugyanis az itt említett engedelimekből folyó eltolódások a bemutatott költségvetés­ben nem foglaltattak benn, úgy hogy az töb­bé nem volt reális- Ennélfogva a költségve­tés teljes átdolgozását kellett elhatározni és a pénzügyminiszter a nemzetgyűlés megnyi­tásénál be is fogja jelenteni ezt és bemutatja majd az uj költségvetést. A népszövetség és a nemzetgyűlésnek bemutatott uj költségvetés a szanálási programban előirányzott 50 millió aranykorona deficit helyett 23 mil­lió aranykorona felesleggel zárult és ter­mészetes, hogy az átdolgozott költségve- * tés most már másképp zárul, de erre néz­ve közléseket még nem tettek. A fapapucsok hazájában Mozaikok Hollandiából — Mindenütt szeretik a magyarokat Hága, szeptember közepe. Hollandia tele van németekkel. Pár év­vel ezelőtt Németország volt tele hollandu­sokkal. A márka azóta nagyon megjavult s most a németek visszaadják a kölcsönt- A német közönség valósággal elárasztotta Hol­landia fürdőhelyeit. Érdekes nép ez a hollandi. Tiszták, sze­rények, csendesek és nagyon értenek a jó étkezéshez. Sokszor és igen jól esznek. Reg­gel az iskola és a hivatalok fálkiikine órakor kezdődnek. Előtte angolosan gazdag reggelit fogyasztanak. Tizenegy órakor egy csésze kávét isznak- Déiben egy órakor van a löncs. Hideg ételekkel, amit megint kávéval kez­denek. Ilyenkor viz helyett is tejet isznak. Öt órakor teáznak. Este félhétkor van az ebéd. Levest ritkán esznek, inkább előételt, a húst az asztalnál szeletelik, főtt tésztának persze se húré,..se hamva, ehelyett annál több gyü­mölcsöt esznek. Este félkiienckor mégegy- szer teájnak és tizenegy ^órakor hollandus ember csak legritkább esetben van ébrein: ilyenkor már mindenki alszik. Kávéházba, színházba igen ritkán járnak. Operettjük és operájuk nincs. Csak a kon­certzenét szeretik. Hollandiában nincs légy. Hága a tiszta­ság mintaképe. A házak legfeljebb kétemele­tesek. A királynő „háza" is .csak egyemeie­tes. A házak előtt a járdát és a kaput min­den reggel felmossák. Lemossák a földszinti ablakpárkányokat és a kirakatokat is- Itt is­meretlen fogalom a por. A lakások függőlegesen vannak beoszt­va, vagyis ha valakinek három szobaija van, a három szoba egymás fölött van elhelyezve és belső falépcsőyel összekötve. Ez azonban ritkaság, mert itt minden gyerekre külön szo­bát számítanak s igy a vendégnek ritkán jut egynél több szoba magánházakban. Házmes­ter nincs. Középosztálybeli famíliánál azon­ban legalább két cseléd van, mert a holland asszonyok nem főznek. Sok a magyar vonatkozás: a Hága-Lri- den vonal villamos vonatai a Budapesti Ganz-gyárban készültek. A belváros legelő­kelőbb üzletei és a kiratkatok tele vannak szebbnél-szebb matyó-hímzésekkel. Szeretik is a hollandusok a magyar kézimunkákat, csak az a baj, hogy ezek itt drágábbak, mint a brüsszeli csipke. A téli szezonban több előadás készül Ma­gyarországról. A címe: „A cigányok Ma­gyarországon és a magyar zeniében." A zon­goraszámokkal fogják kisér ni az előadó hölgy felolvasását. A másik előadást is Magyaror­szágból elszármazott hölgy tartja. Magyar- ország szépségeit mutatja be vetített ké­pekkel. ' A Hollandiában élő magyar egyetemi hallgatók pedig ellátják a lapokat pompás cikkekkel a magyarországi viszonyokról. Tán ezeknek a cikkeknek tudható be, hogy a holland Újságírók elhatározták, hogy jövőre tanulmányútra indulnak a magyarok közé. t» Btíerjeszttítth az u) kOUtfgvcttst Aktív a mérleg1 —- 10*07 milliárd kiadással szemben 10*08 milliárd bevétel Prága, szeptember 18. A kormány a képviselőház mai ülésén terjesztette be az 1926. évi költségvetést, tehát jóval korábban, mint az előbbi évek­ben. Ennek okát a múlt hetek politikai ese­ményeiben kell keresnünk, elsőorban a par­lament közeli feloszlatásában. Azzal a ko­rábbi tervvel szemben, hogy a kormány most csak budgeí pro vizóriumot terjeszt elő és a költségvetés csak félévre szól, mert a jövőben a költség vetési évet julius elsejével kívánják kezdeni, a mostani budget az egész 1926. esztendőre kiterjed­A pénzügyi törvény a kiadásokat a jövő évre 10.07 milliárdban prelitninálja. Ebből a.z összegből a rendes kiadásokra 7.2, a rendkí­vüliekre 2.7 milliárd jut­■ A kiadások fedezésére a 10.08 milliárd bevételben preliminált bevételek szolgálnak. Ebből a rendes bevétel 9.5, a rendkívüli 0.5 milliárd. A pénzügyminisztert felhatalmaz­zák, hogy az átmenetileg szükséges kiadáso­kat hitelakcióval fedezze s a mulaszthatatlan szükségletekre 50 millióig állami garanciát vállaljon. A vasutügyi minisztériumot felha­talmazzák, hogy a Kassa—oderbergi vasút átvételénél felmerült kiadásokat 47 millió elő­leggel fedezze s a helyi vasutak üzemi és igazgatási költségeire 56 miliőt fordítson. A kommeroiált üzemek szükségleteire a pénzügyminisztérium 2 milliótól 600 millió g hiteleket folyósíthat. A posta 200, a vasút 100 millióval szerepel. A költségvetési tételek részletezése a következő: Rendőri Mordon Miiül toloncoltáh hl Papp Antal ungvári pilspihü utat már az előző napon rendőri készültség szállotta meg és valóságos kordont vont a több kilométeres útvonalon- Egész sereg de­tektív és rendőrtisztviselő állott készenlétben az ungvári rendőrigazgatóság udvarán. Papp Antal csupán a káptalan néhány tagjától és egy-két papi barátjától búcsúzha­tott el. Azután Csap felé vette az irányt, ahol azután az érseket az ismeretes körül­mények között adták át a magyar hatósá­goknak. ' Budapest, szeptember 18. Papp Antal ügye mélységes elkeseredést és föihábcrodást váltott ki a magyar sajtó­ban. A legtöbb lap hasábos tudósításokban számol be Papp Antal kálváriajárásáról s a kiutasítás körülményeiről s a lapok vezető- cikkekben is foglalkoznak az esettel. Vala­mennyi sajtóorgánum megállapítja, hogy az érsek kiutasításával s a törvényes tormák mellőzésével a csehszlovák kor­mány súlyosan megsértette a békeszer­ződést s a két ország egymáshoz való viszonyában ismét hatalmas rést ütött. A 8 Órai Újság „A kitoloncolt igazság" című vezércikke ezeket Írja: A kisebbségek jogsérelmeinek ez az újabb momentuma a békeszerződés flagráns megsértését jelenti és arculcsapása a legelemibb emberi jogok­nak, de íölháboritó sérelme a katolikus egy­háznak is, amelynek egy hü fiát, nem tekint­ve püspöki méltóságára és egyházi ornátu- sára, toloncutra küldött a csehszlovák poli­tika. Ugyancsak vezércikket ir Papp Antal esetéről a Pesti Iiirlap is. A csehszlovák sajtóiroda is megnyilat­kozik a Papp-afíér ügyében és (genfi szept. 17-lkl keltezéssel) a következő hivatalos cá­folatot teszi közzé: Csehszlovák forrásból jelentik, hogy az a hír, mintha a csehszlovák kormány Papp püspököt üldözte volna, nem felel meg a va­lóságnak. Való ellenben az, hogy Papp püs­pök megtagadta a hüségeskü letevését és két év óta nem tett eleget a köztársasággal szembeni kötelezettségének. A Vatikánnal való megegyezés után Papp püspök beadta demisszióját s helyébe Gebe kanonokot ne­vezték ki. Papp' püspök nemcsak Ungvári nem akarta elhagyni, de a püspöki palotából sem akart kiköltözni, úgy, hogy az uj püs­pök niég az őt megillető lakosztályt s hiva­talos helyiségeket sem tudta elfoglalni s igy nem tudta hivatalos ténykedését megfelelően ellátni. A csehszlovák kormány ennélfogva kénytelen volt a szükséges kényszerítő esz­közöket igénybe venni és megparancsolni, hogy a püspök hazájába távozzék. A Papp Antal elleni hajsza motívumai — Egy — A pesti sajtó elkeseredett hangon ir Ungvár, szeptember 18. Papp Antal ungvári görögkatolikus püs­pök, címzetes érsek kitoloncolása egyre na­gyobb hullámokat ver föl Ruszinszkó ősla­kosságának körében. Minél több részlet de­rül ki a püspök szomorú kálváriajárásáról, annál inkább fokozódik az elkeseredettség, mert Papp Antal puritán jelleme, 35 éven át Ungvár és Ruszinszkó közéletében kifejtett önzetlen működése a lakosság körében — nemzetiségre és vallásra való különbség nél­kül — csak tiszteletet és megbecsülést szer­zett. A kormány hajszája egyházpolitikai mo­tívumokra vezethető vissza. Papp Antal, mint püspök a legintenzivebb védelmi akciót folytatta a prágai kormány által támogatott schiz- matikus mozgalmakkal szemben és ezzel a prágai kormány ismeretes valláspoliti­káját keresztezte. Benes a Vatikánnál is kereszttilforszi- rozta akaratát. Arra azonban nem számított, hogy a magyar kormány nem fogja elismerni Papp Antal magyar állampolgárságát és ez volt az oka annak, hogy Papp Antal hónapok óta valóságos rabként élt az ungvári püspöki palota néhány szobá­jában, mert a hatóságok azt is rossz néven vették volna tőle, ha nyilvános helyen mutatkozik. Édesanyja és nővére szintén vele voltak és megosztották vele az internáltság sok szen­vedését. A diplomácia kereke lassan forgott, a kormány idegessége nőttön-nőtt, mert az egyházpolitikai bonyodalmak közepette a Papp Antal érsek ügye is a megoldatlan gordiusi csomók között szerepelt. A kor­mány tehát utasítást adott az ungvári rend­őrigazgatóságnak, hogy próbálja meg Papp Antalt szépszerével, minden feltűnés nélkül el­távolítani Ruszinszkóból. Az ungvári rendőrigazgatóság szabadsá­gon lévő vezetője helyett Welner rendőr­igazgatóhelyettes augusztus 29-én akcióba lépett és kihallgatást kért Papp Antal érsek­hete sem volt a püspöknek a készülődésre az újabb kisebbségi jogsérelemről tői. Az érsek e nap délután fogadta Welnert, akivel hosszasan tárgyalt. A tárgyalás lé­nyege, mint később sikerült megtudnunk, akörül forgott, hogy Papp Antal érsek min­den- íöltünás nélkül hagyja el Ruszinszkót. Ezt a rendőrigazgatóhelyettes kérelem alak­jában terjesztette elő s az időpontot is meg­szabta. Eszerint az érsek szeptember 2-án hagyja el a köztársaság területét, mint önként tá­vozó, aki erre az alkalomra ideiglenes útlevelet kapna. Az érsek azonban ragaszkodott ahhoz, hogy ezt a kérelmet Írásban adja ki a rend­őrigazgatóság, ezt azonban a rendőrigazgató­helyettes megtagadta. Hosszas eszmecsere után a rendőrigazgatóhelyettes mégis meg­ígérte, hogy a kérést Írásban is közölni fogja. Ezt a tárgyalást követően kapta kézhez az érsek azt az ismeretes fölszólitást. ame­lyet a P. M. H. már közölt és amelyben az érseket a rendőrigazgatóság fölszólítja, hogy most már szeptember 10-íg föltétel nélkül hagyja el a köztársaság területét. Az érsek e kérelemnek sem volt hajlan­dó eleget tenni, mert ragaszkodott ahhoz, hogy a rendőrség írásbeli kiutasító végzést kézbesítsen ki számára, hogy a magyar hatóságok átvehessék. Az ungvári rendőrigazgatóság azonban egészen az utolsó pillanatig vonakodott ki­adni a kiutasító végzést. Végre szeptember 10-én este mégis kiadta. Az érsek ekkorra már összecsomagolt, édesanyját és nővérét az útra előkészítette, a rendőrség kívánságára azonban elutazását mindvégig titokban tartotta. Papp Antal érsek pénteken délután 4 órakor édesanyjával és nővérével autón hagyta el Ungvári, de úgy, mintha csak övéit kísérné ki a magyar határra. A kitoloncolás végrehajtására a rendőr­ség egész apparátusát mozgósította1. A város szinte ostromállapot képét mutatta. Hatvan rendőr, a detektívek egész raja cir­kált az utcán és Ungváriól a határra vivő Ennél az eljárásnál semiféle erőszakot nem alkalmaztak. . A dementire vonatkozólag csak azt álla­pítjuk meg, hogy Papp Antal püspök nem magyar állam­polgár. Illetőségét ugyan a közigazgatási biróság megsemmisítette, de Papp Antal ezzel a ténnyel nem szerzett egyúttal magyar állam- polgárságot is, hanem a hontalanok ligájának egyik tagja lett, annak a szerencsétlen ligá­nak, amelynek 300-000 tagja van a csehszlo­vák köztársaság területén. A csehszlovák kormánynak nem állott jogában Papp Antalt erőszakkal kitenni egy olyan álfám területére, amelynek Papp Antal nem polgára. Itt a nemzetközi jogon súlyos sérelem esett s a népszövetségnek gondoskodnia kell arról, hogy végre megszűnjön az az állam­polgársági zűrzavar, amely örökös jogtalan­ságokra nyújt alkalmat. ttesz vaentéNii Európa gazda­sági Hiegéggczfó&S! Róma, szeptember 18. A Messaggero a nemzetközi gazdasági béke létrehozását cél­zó konferenciára megjegyzi, hogy ennek a konferenciának francia fölfogás szerint az adósságkérdéssel kell foglalkoznia. Azonban egy ilyen konferenciának egészen más céljai vannak, tudniillik a gyarmatok s a nyers­anyagok fölosztása a különböző országok érdekeire való tekintettel. Franciaországnak csökkenő lakossága mellett nagy nyersanyag­beszerző területei vannak s ezért piacokat keres, Olaszország egyre növekvő lakossága mellett olyan szegény nyersanyagokban, hogy népességének élelmezése nagy gondo­kat okoz, árk.A A AAAA A A A Á A A 4AAAAA.ÁAÁAA A&Á S©rslc||clicl mindenki csak ilMpi A is Tsa MBüza&an vesz, ffraüsBava, stadniCná mi. Tolofon 1930 ób 230 \ Kiadás Bevétel korona korona 1. Köztársasági elnök 3,00.000 — 2. Elnöki iroda 16,183.854 2,611.080 3. Nemz-etigyülés 38,941.086 203.000 4. Legfelsőbb közigazgatási bíróság 5,225.164 64.000 5. Legfelsőbb számvevőszék 4,275.632 — 6. és 6/A. Autonóm testületek kiadásaihoz való hozzá­járulás 798,450.000 — 7. Államadósság 2.050,698-317 — , 8. és 8/A. Nyugdijak 586,612.000 75,510.930 9. és 9/A. Miniszterelnökség • 58,431.866 50,439-769 10. Külügyminisztérium; 151,282.909 28,500.000 11. Nemzetvédelmi minisztérium 1.935,402-500 35,546.440 12. és 12/A. Belügyminisztérium 568,694.390 7,412.620 13. és 13/A. Iskolaügyi minisztérium 890,850.176 17,439.908 14. és 14/A. Pénzügyminisztérium 510,785.996 8-544,841.929 14/B. és 14/C. Általános pénzügyi igazgatás 292,929.103 641,099.322 15. és 15/A. Kereskedelmi minisztérium 37,193.157 38,372.150 16. Postaügyi minisztérium 13,203.780 168,094.129 17. Vasutügyi minisztérium 25,496.120 232,770.370 18. és 18/A. Földmivelésügyi minisztérium 226,700.000 116,048.311 19. és 19/A. Igazságügyi minisztérium 302,976.620 16,218.433 20. és 20/A. Munkaügyi minisztérium 490,848.549 72,893.835 21. és 21/A. Népjóléti minisztérium 853,589.611 11,354.640 22. és 22/A. Közélelmezés ügyi minisztérium 13,494.960 580.000 23- és 23/A. Közegészségügyi minisztérium 146,331.305 24,751.677 24. Unifikádós minisztérium 1,678.315 — 25. Repatriálások likvidálása 50,000-000 — összeg: 10.070,271.410 10.085,752.543

Next

/
Oldalképek
Tartalom