Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)

1925-09-19 / 212. (955.) szám

sy^^jyiAGX^frmm? Szombat, szeptember 19. meglóditott mohóságáyal. Nem tudott ö ró­lunk ós most se tudhat sokat, mikor szemtől szemben fogunk állam. Szája, mely ezer ki­lométerekre adott parancsokat, keze, mely negyvenfoltos fagyban dirigált, szeme, mely embertől soha nem látott vidékeket kémlelt most itt lesz közötünk s olyan lesz, mint a mi szájunk, a mi kezünk, a mi szemünk. Emberi száj, emberi kéz, emberi szem. S ezzel az elütő, mégis közös sajátság­gal világit elénk, kisebbségi magyarok elé, éltető igazságot a sark hérosz! hőse, a szakál­las Amundsen: nem a kis korlátok és kis gondok hercehurcájában van a mi utunk, ha­nem a felemelő emberi értékekben. Nem a nemzetiségi és pártviszályok közt kell leve­zetnünk a magyarság energiáját, hanem az emberi kultúra és emberi akarat csodás ol­tárán kell lángoltatnunk a magyar tüzet. Jó volna, ha minden magyar gyerek meg­látná Arnumdsent. És meglátná az ő szimbó­lumát. Egy maga az a találkozás rávezethet­né mindegyiket az egyetlen lehetséges ma­gyar reálpolitikára, — amiben minden benne van —: cél, eszköz és harcmodor. S amelyik rcáipolitik'ának csak egy célja lehet: megmen­teni a magyar erőket és magyar szépsége­ket az emberiség számára. És amelyik cél két parancsa igy szól: anyagi és szellemi kultú­rában legyetek az elsők a világ összes nem­zetei között, — és Így: legyetek példa saját nemzeteteknek is, kisebbségi magyar fiatalok, hogy kell elérni az élre a nemzetek versenyé­ben­Amundsen példa erre. Várjuk a férfit. És köszöntjük őt. gy. d. Darmstadt, szeptember 16. A Filozófiai Társaság ez évi, hetedik ülésszakán a Társaság azt a célt tűzte ki magának, hogy az előadások keretében egyes alaptémákat a lehető legrészletesebben megvitat. A mai napon dr. Groddeck György (Ba- den-Baden) „Sors és kényszer14, gróf Dubna (Heidelberg) pedig „Felelősség és hatalom44 címmel tartojt előadást. A két előadás után gróf Apponyi Albert beszélt a „halalom: kötelesség44 témájáról. A híres államiérfiut a hallgatóság hatal­mas tapsviharral fogadta. Apponyi előadásá­nak főbb gondolatmenete a következő: — A hatalom általában véve az ember­nek az a tulajdonsága, amelynél fogva embertársát bárminő tevékenység kifejtésére indíthatja. A hatalom fogalma magában fog­lalja a kötelesség fogalmát is, nagyobb erői jelent azonban, mint a kötelesség. A kötelesség megfelelő fokozás által hatalommá válik. Világosan mutatja ezt Anglia példája, ahol még nemrégen a monarchia volt a hatalom viselője, mig most a népképviselet erős- bodött. Minden hatalmi viszony más hatalmi viszonyok befolyása alatt áll. A fizikai világ­ban ezek a befolyások előre kiszámihatók, a pszichológiai világban azonban nem. Ter­mészeti törvény, az, hogy vannak kötelessé­gek. A hatalom célszerű gyakorlása előre kiszámítható s a hatalom gyakorlásának ezen az alapon kell azután történnie. Ez áll természetesen a politikai hatalomra is. — Egyén és egyén között háromféle ha­talmi viszony lehetséges: 1. Az erősebb egyén erkölcsi fölényének elismerése. 2. A hatalmat gyakorló egyén a többi egyén részére oly elv képviselőjeként tűnik föl, amely elv előtt meggyőződésből és kötelességs’zerüen meg kell hajolni. 3. A hatalom ezenkívül lehet még többé- kevésbé anyagi erőszak következménye is. Az államhatalom egy személy vagy egy elv fölényén alapul, amely az engedelmes­séget a többi egyén élőt kötelességnek tünteti föl. A hatalom ezenkívül tisztán külső okok (erőszak stb.) következménye is lehet. Mind­két hatalmi forrás egyaránt alapja lehet a politikai hatalomnak. A modern civilizált államban "a hatalom oly elvet jelent, amely előtt a nép etikai kötelességének érzi meg­hajolni. A külső hatalmi eszközök alkalma­zása azonban sohasem kerülhető eh teljesen. Az engedelmesség kötelességérzete mély pszichológiai okokban rejlik s itt már bizo­nyos misztikum is közreműködik. Szerepe van itt annak az ösztönszerü érzésnek is, amely az engedelmességnél közrejátszik, a népek öntudata. A politikai hatalom a népek fönnállásának biztositéka. A nemzetek ön­tudata tudja, hogy a politikai hatalom gya­korlása elengedhetetlen. Ezt az öntudatot nem lehet megszüntetni s nem lehet megváltoztatni még akkor sem, ha egyes nemzetek testén keresztül a térképeken különböző határvonalakat Is húznak. Az egyes nemzeteket a íajközösség, a föld­rajzi helyzet és a történelem hozza létre. Ennek a három tényezőnek egyenlő arány­ban kell működnie s ha közülük bármelyik túlsúlyba kerül, a nemzet egysége felbomlik. A hatalom tárgya a nép s a hatalom eszköz arra nézve, hogy a nép jóléte fokozódjék. Ha a hatalom öncéllá válik, úgy Jétjogosult- sága megszűnik. Az uralkodás joga a leg­mélyebb értelemben véve, a szolgálás köte­lességét jelenti. A hatalom gyakorlásának egyes mód­jaival gróf Apponyi hosszasan foglalkozott. Az autokrácia szerinte nem mindig viseli magán a despotizmus jellegét, főleg akkor nem, ha a tradíción alapul. Mindenesetre az autokrácia a hatalom különböző fajtái kö­zött az, amelyik a legtöbb kötelességet je­lenti. Ezzel ellentétben áll a tiszta népuralom. A néipképviselet elve az, hogy a hatalom a többség kezében legyen, ez az elv azonban nem mindig vihető keresztül. Népuralom esetén a hatalom tárgy és alany egyidőben A nép, amelyet a hatalom megköt, tárgya a hatalomnak s egyszersmind alanya is, mint­hogy a hatalom tőle Származik. Gróf Apponyi véleménye szerint a legjobb államforma a monarchia, amely Magyarországon a törvény értelmé­ben még ma is érvényben van. Beszéde végén az előadó a hatalom lé­nyegét próbálta körülírni. Ahhoz, hogy a hatalom lényegét megfejthessük, a világ értelmével kellene tisztába jönnünk. A hata­lom mindenesetre egyik alapelve a világ- egyetem törvényszerűségének, amely állan­dóan aktive működik. A hatalom értelmét csak az foghatja fel, aki tisztában van a világ értelmével. Itt azután elérkezünk a világ isteni elgondolásához. A világ az isteni elgondolás alapján fejlődik, még akkor is, ha istent tagadjuk. A hatalom megnyilvánu­lása szükséges, mert összehozza az össze- tartozókat és szétválasztja a szétválasztandó- kat. Ez a feladat teszi a hatalmat köteles­séggé és ha a hatalomnak nem volna ez a célja, úgy katasztrófává fejlődne. Ha a ha­talom egyetlen személyiség kezébe össz­pontosul, vagy ha a hatalom gyakorlását a nemzetek egy kis csoportja ragadja magá­hoz, úgy végeredményben jcezarománia fejlődik ki, amely már magá­ban hordja összeomlásának magvát. így cezarománia volt az is, amely a Ver­sailles! békeszerződést diktálta. A világnak azon az utón kel haladnia, amely Wotanból Parsiíalhoz vezet. Wotan a hatalom birto­kosa, Parsifal pedig a hatalom igazságos gyakorlója volt. Apponyi Albert beszédét szűnni nem akaró tapsvihar fogadta. A járási bizottság ülése Léván. Léváról jelenti tudósítóink: A járási bizottság ülést tartott Zostyák András dr. kerülői főnök vezetésével. A bizottság megsemmisítette Léva város intézőbizottságának ama határo­zatát, mellyel megtagadta az irgalmas nővé­rek intézetében bevezetett női kereskedelmi szaktanfolyamnak — eddig még minden év­ben megszavazott pénzbeli segélyét. A járási bizottság a város intéző bizottságát uj hatá­rozat hozatalára utasította. Jóváhagyta a lé­vai városi alkalmazottak illetményeinek ki­sebb mértékű felemelését. Úgyszintén jóvá­hagyta Kisóvár és Vámosladány községek­nek szegényalap létesítésére, valamint Ó'bars községnek uj községi iskola építésére vonat­kozó határozatát. S Aiiiauiűsei) elébe Az Északi sark hőse, Amundsen ma Prá­gába érkezik, hogy felolvasást tartson re- pülőutjáról a poláris vidékre. Régebben le- t gendák liöso lett volna a bátor norvég. Ma | ö maga ül a felolvasóasztalhoz. A szinte | szimbólummá vált férfit örömmel várjuk és köszöntjük mi is, ideszakadt magyarok. Amundsen Prágába jön. Még tele va­gyunk a felemelő izgalom emlékével, amivel érte aggódtunk és érte lelkesedtünk pár hó­nappal ezelőtt. Bleriot repülése a La Manche- csatornán át Angliába hatalmas Örömmel tett emberibbé. A Deutschland tengeralattjáró- óriás amerikai partokon kikötése a világszen­záció erejével frissített meg a háborús láz gyötrelmei közt. A déli sark hősének vissza­térését sem triwmfálhatíuk eléggé, elnyomta a harci zaj. A megfáradt emberiség, a béke­szerződésekkel egymástól elidegenített em­bermilliók fásult kábulatban gyűlölték egy­mást. Vártak valakire, aki eggyé teszi őket. Amundsen tette meg a csodát. Két gép­pel neki indult az ember nem érintette végte­len sivatagnak, csak a természet erőitől és a szelíd északiétiytöl felkeresett sarkvidék je­gének. És bátor indulása, vakmerő próbája megrázta a világot: millió és millió szív dob­bant életre tőle az aggodalomban, a lelkese­désben. Kínától Amerikáig, Európától Afri­káig és Ausztráliáig Amundsen nevét beszél­ték, képét hozták a világ minden nyelvű lap­jai és New-Yorkban csakúgy izgult a yankee, mint a Zamb'ézi mellett a néger orvos, a Fuzi- jama alatt a japán mérnök, Moszkvában a szovjetbiztos, vagy Szlovenszkón a magya­rok, németek, szlovákok és csehek. Csodát tett: közös nevezőre hozta az egész emberi­séget az expedíció iránti nagy érdeklődésben. Az én lelkesedésem, a sárga-vörös-feke- te-fehér és mit tudom én milyen lelkesedés egyforma volt, mint két szép iker arca: em­beri érték, emberi bátorság, emberi győze­lem izgalma pirosította. Emberi izgalom volt: emberi hősiességért. Mert Amundsen szim­bólumot jelentett az egész megbódult világ­nak. Szimbólumát a feltörő akaratnak, mely nem posványba tipor, szimbólumát az emberi harcnak, mely nemesen tör a természet kö­zösen ellenséges erői ellen és nem embertár­sat uszít embertársa felé. Az ember ember- fölötti szándékainak minden politikán, diplo­mácián és eikülinitő válaszfalakon át szárnya­ló jobb énjének ideálja lett ö, akinek sikerült egyesíteni a megbolygatott tömegeket. Amundsen repült a jég és hó • hazájában, ahol csak öreg jegesmedvék kóborolnak, ki­szakadva emberi közösségből, kultúrából és civilizációból- Ereznünk kellett nekünk is, hogy értünk is áldozatot hoz. Nem a halott sark elérése, a sarki ut eszmei jelentősége adott neki súlyt. Nem az eredmény, a tett volt a fontos. Amundsen talán nem is tudott rólunk, kisebbségi magyarokról. Nem is igen gondolhatott ránk a jégtömbök közt beszo­rítva, rettenetes idegölő élethalál harcában. Nem tudta, hogy nálunk százezrek testvér­fájdalma sarjad minden reggel, mint a gyor­san kinövő íü. Nem tudta, hogy egy kis n>ép- töredélk élethalálharcot vív egy másik kis nép A GömSrmegyei Mtizeum gyűjteményei Irta: Szombathy Viktor A rimaszombati Gömörmegyci Muzeum béke­időben egyike volt a vidéki városok legszebben rendezett, legnagyobb gyűjteményeinek. Szakértő kezek, szerető gondoskodás ápolták s növesztet­ték naggyá, helyezték mindig jobb karba a mú­zeumot s már-már az az országra szóló néveze- tesség is megtörtént volna vele, hogy hatalmas, uj épületet kap s a gróf Andrássy Déncs-féle híres képgyűjteményt is magáévá teheti, mikor minden közös bánat szülője, a háború, dugta közbe bor­zas fejét. Azóta sok vihar elmúlt a muzeum fölött, né­hányszor megremegtiink kincseiért, féltettük: most, hogy újra nyitva vannak gyűjteményes ter­mei s könyvtára még mindig rendezetlen s hely­szűke miatt még mindig ládaszámra állanak az elhelyezéshez nem jutó értékek: újból eszünkbe iut a megszüntetett, nem működő Gömörmegyci Muzeumegyesiilet, mely időt s fáradságot nem kí­mélve tette olyan szép gyűjteménnyé a Oömör- megyei Múzeumot, amilyennek maradt még ma Is. A Muzeum története. 188Ü-ban volt Rimaszombatban a götnör- me-gyei kiállítás. A kiállítás anyagából sok darab visszamaradt, ezekkel a dolgokkal vetette meg alapját I;ábry István, a tudós tanár, a Gömör- megycf Múzeumnak. Halála után Loysch Ödön, a gimnáziumnak sok időn keresztül volt igazgató­id s a régészetnek kiváló specialistája, lett a mu­zeum Igazgatója. A múzeum először a régi megye­ház pincéiében talált helyet magának, később a piacon, a mai Páholy-nyomda helyére vitték, In­nen került aztán rnai, emeletes házába, ahol min­dent rendbehozva igazán neki megfelelő helyre Uiált a muzeum. Megelőzőleg polgári lányiskola volt ez a helyiség, azelőtt tüzérkaszárnya. Sic transit glória ... Ma az alsó részen a posta van s lakások, a muzeum az emelet félszárnyát fog­lalja el, ám a hely kevésnek bizonyult, .mert sem a könyvtár, sem a képtár nem helyezhetedött el. Az átalakítási tervek szerint az egész felső trak­tus a múzeumé lett volna, néprajzi szobákkal, ré­giségtárral, képtárral, felolvasó teremmel. Ma erről hallgat a krónika. A régi, derék Muzeumegyesületet, mely ennek a rendkívül fon­tos kulturális alkotásnak védője, irányitója, ter­vezője volt, megszüntették. Az öreg felügyelőn, Hrvol János nyug. tanítón kívül senki'sincs, aki a múzeummal hivatalosan vagy magánúton törőd­hetnék. A dúsgazdag anyag a régi rendezésben, tisztán, tetszetősen áll még, de nincs, aki uj szer­zeményekkel gazdagítaná a szekrényeket, nincs, aki a muzeum megnagyobbitását s még jelentő­sebbé tételét vállalná magára, nincs, aki a múzeu­mot a megérdemelt érdeklődéssel kezelné. Pedig a gyűjtemények megérdemelnék a sze- retőbb gondoskodást. Négy hatalmas teremben vannak elhelyezve a muzeum értékei, ámde ren­geteg anyag várja még ma is ládákból való ki- csomagoltatását. KÖ-, bronz-, vaskorszak-gyiijtemóíiy. Göniörmegyc dús lelőhelye volt a kő-, bronz- és vaskorszak emlékeinek. Hatalmas szekrények­ben áll elrendezve az ásatások szerzeménye, kü­lönösen néhai Terray Gyula gyűjteménye., A criszolt kőkorszakból származó balták, nyíl­hegyek, ,agyagállatok. Bronzkori kardok, nyilak, ékszerek, vértek. Halottas urnák a rimabrézói ásatásokból. Rlmabrőzó gazdag lelőhelye volt a temetkezési emlékeiknek: ép bronzkori sírokat ás­lak ott néhány évvel ezelőtt a rimaszombati diá­kok. Négyszögletes sírok, kövekkel szabályosan lefedve. A sir közepén nagyobb halottas urna, szélén a kisebbek sorakoztak. A Rimaszombathoz közel fekvő Pokorágy község határa különösen nevezetes arról, hogy u kőkorszaktól a bronz­korig egyformán gazdag anyagra bukkantak a ku­tatók, köztük különösen IJiivössy Lajos, felső- pokorágyi ev. lelkész. Ám az egész Rima, Balog és Sajóvölgye gazdag volt lelőhelyekben. Nagyon érdekes a bronzkori borotva. Való­ságos Gillette, szárnyas alakjával, rövid kis fo­gantyújával. Lósallangok, csüngök nagy számmal. A vaskorszakból a La Téne-korabeli tárgyak so­rakoznak egymás mellé. A rézkorból azonban csupán egy csákánya van a múzeumnak. Egy ab­lak mélyedésében öles mammutcsontok, amiket Ajnácskőn találtak. És mellette a nagy lelkese­déssel talált kőszéndarabok, Pokorágy vidékéről. Történelmi emlékek. A magyar történelem újabb korából rengeteg emléke van a múzeumnak. Gömörmegyei kincsek mind. A harcos történelem képviselői békésen megférnek a történelem nyugodtabb alakjainak, különösen a céheknek kincseivel. Szines, tépett Thököly- és Ráikóczy-zászlók alatt Krasznahorka várának börtönbilincsei húzódnak meg. Hatalmas fringiák és kovás, szakállas puskák lógnak a fa­lui. Inzurrckcionális pisztolyok és rozsdás záru puskák között páncélos vitéz. Rimaszombat tör­vényes pallosa fenyegetően uralkodik a többi kar­dok fölött. De a megye liires rablóinak ölvastag- ságu dorongjai is és vadorzók furfangos puskái... Apró ágyú, talán párja a híres krasznahorkai Andrássy-ágyucskákuak. S egy oldalon hindu és japán — szamuráj - • fegyverzet csodálatos finom­sággal kidolgozva. A hely szűk volta hozza őket egymás közelébe. A céhek életének különösen gazdag emlékei találhatók a nagy üvegszekrények alatt. Céhkorsók állanak glódában egymás mellett s a szekrények mellett furfangos záru és csudálatosán rejtegetett fióku céhládák nyugosznak, bennük a pecsét s az Írá­sok. Más szekrényekben a cehet összehívó körö- zőtábUlk. Érdekes, hogy még pár évvel ezelőtt Is jártaik a Rimasoron ilyen körözötáblákkal a csiz­madiák ... A híres rimaszombati csutorákból is lóg mutatóba néhány a falon s az agyagosok oromdiszei, csodás mázascserepek is díszítenek most egy szekrényt a múzeumban. Gyertyamár- tók, koppantók, régi tüzszerszámok, mézeskalács­minták őrzik a régi céhek életét. Az ötvösség különösen az egyházi művészetben tett ki magá­ért. Kelyhek, szenteltvizhintők, kegyszerek, tálak egy szekrény üvege alatt. Mind régi, szép munka. S közöttük az Andrássy-diákvándordij, amit leg­utóbb s véglegesen a bátyi! diákok hoztak haza a rozsnyói tornaversenyről. A népművészet is igen gazdag emlékekben. A rimaszombati, os- gyani, zsaluzsányi fazekasok csodásfzép mázas korsói, tálai s köztük a hires murányi kőedények, rozsnyói fajansz, kályhacsempék s egy fölállított, virágos mintájú, hengeralaku ép cserépkályha az egyik sarokban. Drága szövöttesek, kézimunkák, csipkék őrizték meg a magyar s a szlovák asszo­nyok ügyes ujjalban megrejlő Ízlést. Sajnos, kézi­munkázok ma is akadnak még, ha legtöbben váro­si mustra után is, de a régi fazekasok, cserepesek milvészlelkü utódjait sehol sem találjuk a gömöri vidékeken. Értéktárgyak vannak elrendezve más szekrényeikben. Gyűrűk, intagliók, kámeák, finom zenélő órák és pikáns rajzu tubákosszelencék, nagyapáink boldog-dohá­nyos idejéből. II. Rákóczy Ferenc mokkáscsészéje mellett húzódik meg Fcrenczy Istvánnak, az első magyar szobrásznak pipagytljteménye s a szek­rény tetején Jókai Mór tréfás fnragványa, mely- kutyát ábrázol . . . Más szekrényben porcellán- gyüjtemény gyönyörködteti a nézőt. Néprajzi gyűjteménye már csak a gömöri magyarság és garamvidékl szlovákság szép viseleté miatt is gazdag. Sajnos. „M Versailles! s®erra«iés# eesaroiKiáiaia s!lihsfí®iM«s®* Apponyi beszéde a darmstadti Filozófiai Tarsas%ban a hatalom és kötelesség viszonyáról Dr. Borfivka ezelőtt Dr. Haasmann szanatóriuma Ttfir Prága n„ Lsgerova 61. iisBHHsaiiKsiaaaaBaBHsattBsasiiBBBEBSBaBsiaHaBBBBSB*?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom