Prágai Magyar Hirlap, 1925. szeptember (4. évfolyam, 196-220 / 939-963. szám)
1925-09-19 / 212. (955.) szám
Szombat, szeptember !9. r.9teA(mM(W&7{m*£ 3 Sramekék már az ujj szenátus elnökét is jelölik Prága, szeptember 18- Jól informált hely. röl arról értesülünk, hogy a cseh néppárt a közelgő választásoknál Hrubant, a képviselőház jelenlegi alelnökét a szenátusba fogja jelöltetni és — minthogy arra számit, hogy az uj választásokból megerősödve fog kikerülni — az uj nemzetgyűlésben követelni fogja Hrubannak szenátusi elnökké való megválasztását. Mci§® szlovák a cseh nemzett munKapártban Prága, szeptember 18. Stránskyék újonnan megalakult nemzeti munkapártjukba belépett az első szlovák: Ponicám Pál, a szlovenszikói minisztérium kormánytanácsosa. A prevrat után a nemzeti demokrata pártnak volt a hive, de később elfordult Kramáréktól. A Národni Listy ter- mészetesebn élesen támadja Pon.icánt s azt Írja, hogy fia exponált kommunista s ugylát- szik, az ő részére akarja az utat egyengetni. Horláfüs Endre beszámolója Nevettenlalaban Ungvár, szeptember 18. (R-uszánszkói szerkesztőségünktől'.) Kor- Iá th Endre dr. nemzetgyűlési képviselő az elmúlt napokban Nevetlenfaluban tartott képviselői beszámolót, melyen megjelentek Akii, Akiibe,gy és Bal ár községek választói is. A gyűlésein — a szakadó eső és nagy viz dacára — szokatlanul nagy tömeg jelent meg. A képviselői beszámoló nagy hatást tett a jelenvoltakra, akiket a román hatiármenti bizonytalanság nemcsak vagyonilag, de lelkileg is sorvaszt. Hokky Károly keresztényszocialista párti főtitkár szép beszédben fejtegette a politikai helyzetet, majd Reha Bertalan ke- resztényszocialista párttitkár a kormányhoz felterjesztendő memorandumot olvasott fel, melyet a gyűlés egyhangúlag elfogadott. E községek ugyanis a legutóbbi időkig a legnagyobb bizonytalanságban éltek,*' hogy Romániához csatolják-e őket, vagy megmaradnak csehszlovák vezetés alatt. A legutóbbi határrendezés végre úgy döntött, hogy e községek Csehszlovákiának jutottak. Az igy elmaradt pénzlebélyegzés tehát most vált aktuálissá. A memorandum erre vonatkozólag a bejelentés határidejének kitűzését kéri a kormánytól. E községek országútijukat is elvesztették, melyet pótolni a román kormány hivatott. Amerikában timitíHíak €00 if üí€p¥l§€!íM Hoboken, szeptember 18. Az irlaudi republikánusok megtámadták Richard Mulchay dublini ír képviselőt és kísérőjét s a záptojások özönével dobálták meg őket. Mulchay kísérőjét egy fadarab szemén megsebezte. A rendőrség Mulchayt és kísérőjét Newyorkba kísérte. Tetemrehlvtók a kormányt a szlovenszkói árvízkatasztrófáért Kovaiik szenátor a kormányt tette felelőssé a szenátusban a szlovenszkói pusztulásért Prága, szeptember 18. A szenátus mai ülését Soukup alelnök féltizenegy órakor nyitotta meg. Az ülés folyamán rövidített eljárással letárgyalták a képviselőházban már elfogadott kormány- javaslatot, amely szerint a magánüzleti közvetítéseket az ipartörvény alapján ipari koncessziókhoz kötik. A javaslat előadói Dedic cseh nemzeti szocialista és Prohaska dr. cseh néppárti szenátor voltak. A szenátus a javaslatot első és második olvasásban minden vita nélkül elfogadta. Ezután második olvasásban megszavazták a tegnap letárgyalt kormányjavaslatokat az Ausztriával kötött egyezményekről. A napirend következő pontján közgazdagsági és költségvetési bizottság javaslata szerepelt az árvízkárosultak segélyezésére. A javaslat egyik előadója Hybs agrárius szenátor, az árvíz által okozott pusztításokról szólt, másik előadója Klecak cseh nemzeti szocialista azt kívánta, hogy hadsereg minden alkalommal segítségére legyen hasonló elemi pusztulások esetén a lakosságnak. A vitában Kovaiik szlovák néppárti szenátor szólalt fel elsőnek. Szemére veti a kormánynak indolenciáját, mert nem teljesítette kötelességét az elemi csapások meggátlására. A szlovenszkói folyók szabályozatlanok és majd minden évben kiáradnak, óriási pusztításokat vive véghez a földeken. Követeli a Morva, Vág, Nyitja és a többi szlovenszkói folyók szabályozási munkálatainak gyors megkezdését, amihez mindenesetre számos, mérnök, munkás, de legfőbbképpen pénz kell. Az állam milliókat költ a munkanélküliek segélyezésére, ezeket kell a folyók szabályozásánál foglalkoztatni. A 22 millió korona kárért, amelyet az árvíz ezidén Szlovenszkón okozott, elsősorban a kormányt teszi felelőssé. Pártja nevében a javaslatban foglalt segélyösszegek megszavazása mellett foglal állást, de követeli, hogy ne csak a papíron legyenek meg, hanem valóban ki is fizessék azokat a károsultaknak. Követeli még az erdők befásitást, amivel szintén meg lehet akadályozni az árvizek túlságos pusztítását. Petrik cseh szociáldemokrata és Thor iparospárti szenátorok hozzászólása után a ház a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Végül elfogadták még Klouda nemzeti szocialista és Karas cseh néppárti szenátorok referátuma után a képviselőház külpolitikai és költségvetési bizottságának jelentését a csehszlovák külképviseletek által hivatalosan elintézett ügyek illetékeiről szóló kormány- javaslat tárgyában. Ezután az ülés véget ért. A szenátus legközelebb kedden délután négy órakor ülésezik. Az orosz diplomácia . telbortfla a hMgyaiinlszierelf konferenciáját Csicserin szabad kezet akar Angliával szemben — A csehszlovák külpolitika orosz orientációja London, szeptember 18. A lapok behatóan foglalkoznak az orosz diplomácia tevékenységével e biztonsági kérdésben- A Times tudósítója jelenti, hogy Csicserin előkészített varsói és berlini utazásának kettős célja van- Az oroszok egyrészt nyugati szomszédaikkal provizórikus megegyezési akarnak kötni, hogy szabad kezei nyerjenek Ázsiában különösen Angliával szemben. Ha Csicserin nem is barátságos megegyezésre gondol, mindenesetre enyhíteni akar az orosz-lengyel viszony feszültségén. A lap nem hiszi, hogy Oroszország és szomszédai között megegyezés s barátságos közeledés jöhessen létre. A Morningpost tudósítója arról értesül, hogy Moszkva hajlandó Lengyelországgal és Romániával, később pedig a haiti államokkal is nyugati paktumot kötni. Általánosan úgy hiszik, hogy Csicserin módot akar keresni a külügyminiszteri konferenciára való befurakodásra, vagy pedig ennek a tanácskozásnak megzavarására. Lengyelország és Csehszlovákia a keleti határok elejtése miatt készek az Oroszországhoz való közeledésre s hajlandók közbenjárni Oroszország meghívása érdekében. Jól informált forrásból közli a lap, hogy Anglia hajlandó hozzájárulni Csehszlovákia, Lengyelország és Németország külön tárgyalásaihoz, de nem hajlandó a nyugati paktum ügyét a keleti határok garanciájával megterhelni. Prága, szeptember 18- Tegnapi számunkban részletesen ismertettük Svehla lapjának, a Venkovnak szenzációs cikkét, melynek éle Benes ellen irányul és uj külpolitikai orientációt sürget. Benes ellenfeleit nagy idegességgel tölti el, hogy Anglia és Franciaország elejtették a keleti határok kérdését. Svehláék fokozott a magyar falusi nép már manapság városi ruhában jár s a balogi, hangonyi népviselet gazdag szépségét csupán szekrényen keresztül élvezzük. A néprajzi szoba fönevezetessége a teljes egészében felállított balogi szoba, eredeti öltözetű alakokkal. „Leánykérés“ van ott éppen, öreganyó a széken ül, előtte az eladólány pironkodik — fából van szegény, igaz — s az édesanyja, apja is ott. Velük szemben dülledt hassal szavalna éppen a kérő-násznagy, ha fábul nem volna ő is, szegény, mellette a zavart vőlegény. Balogi viselet, balogi szoba. Mennyezetes ágy, tulipánja láda, kereszt- lábú asztal, szövőszék, rokka, mázas edények, minden . . . Még az ágypárna is igazi és a függönyök is valódi munkák . . . Mellettük több szekrényben régi viseletű ruhák, bidermejerkalapok, hangonyi ködmen, garami hronka szines-szép fejkötője, vállinge, rokolyája s bacsokalap, széles tüsző . . . A sarokban gabonaláda. Érdekes, hogy a ládák alakja faluhelyen még most is az ősi, a faragás is régi mintájú. Mind román korabeli (11. század) ládaminták. A falon rovás-irásos pálca lóg, aiatta pecsenyesütők, forgatók s a régi nevezetes gombkötőcéh egygombkötő gépje. Más tárlóban húsvéti himestojások, még háborúé!őtti gyűjtemény. Dobsinai recemunkák, hímzések. Barokk szekrények s egy régi, keskeny, zörgőhangu spinét. Különös, szomorú, fáradt hangja van. Mellette intarziás körasztal. Irodalmi férfiak emlékeképpen a város nagy szülöttének, Tompa Mihály szülőházának kicsiny mását készítette el ezermesteri ügyességgel a háborúban elhalt rima- tamásfalai asztalos, a kiváló Molnár Gerő. Tompa Mihály levelei húzódnak meg üvegtárló alatt s mellette öreg pecsétes kutyabőrök. A harmadik terem két ablaka között Tompa-ereklyéket helyezett el a kegyelet, zsöllye, Íróasztal, fénykép, még dohányvágó is . . . Egy másik üvegszekrényben a miskolci tizekét jóbarát 12 gyászoló pohara áll; mert e tizenkét jóbarát sorában ült annak idején Lévay József is. Tompa Mihály is, a vendégszerető Tóth Lász- lóék házánál. A falakon negyvennyolcas bankók. Szekrény alatt régi pénzek és éremgyüjtemény. Képek és szobrok Az utolsó szoba a muzeum kép- és szobor- gyűjteménye. Vagy más néven: a mumiaszoba. Kiváncsi szem ugyanis rögtön a terem közepén I elhelyezett egyiptomi gyűjteménynek szalad. Siiteő István hozta haza egyiptomi utjából a sok egyiptomi tárgyat, ami a terem közepét elfoglalja. Nagy mumiakoporsóban megfeketedett, hiteles múmia fekszik s állja türelemmel a csodálkodá.st. A terem falain s oldalán számos kép s szobor. Ferenczy Istvánnak, a rimaszombati születésű első magyar szobrásznak acélmetszetei, rajzai s szoborfeimásolatai vannak itten. Egy eredeti fej is. Ugyancsak egy későbbi időkben letelepedett olasz származású szobrásznak, Martinellinek is szobra. Izsó Miklós gipsze a másik sarokban. (A folyosón elhelyezett ládák egyikében Holló Barnabás gipsze a budapesti Tudományos Akadémia oldalában elhelyezett Széchenyi-dombor- müről.) A falakon számos régi kép. Arcképek és csoportképek, erkölcsi ábrázolatok a száz év előtti időkből. Egy tábori kép Ls, ami a párisi világkiállítást járta meg. Ott van Rudnay Gyula híres olajfestménye: Anyaság, a gyűjtemény legdrágább képe, békeidőbeli 10.000 aranykorona volt az ára akkor, amikor a muzeum, mint vidéki muzeum, elsőnek kapott gyűjteménye számára a háború előtt Budapestről művészi munkát. Nógrády festménye Murányvárról s néhány tájkép meg interiőr. Közadakozásból vette a Muzeumegyesiilet, létesítendő képtára számára. A falakon a tragikus háborús- halált ért rimaszombati rajztanár Schwalm Nándor ügyes rajzai régi rimaszombati utcákról. Margittay Tihamér képe Bodon Józsefről és feleségéről. Bodon József rimaszombati „beszély-iró“ ■"olt a nyolcvanas években s Kisfaludy-tag. A nyugati oldalon nagy szekrényekben negyvennyolcas ereklyék. A könyvtár azonban, hogy a vidéki múzeumok sorsa ne kerülje el valahogy ezt a múzeumot is: rendezetlen. Gondozó kéz nincs, régi könyvtárosa elhunyt s most jóidőbe, nagy munkába telne, míg a zavaros idők alatt sok könyvétől megfosztott könyvtárt rendbehozni lehetne. A muzeum saját tulajdonát képező könyvek tulajdonképpen mindmáig ládában várják a szabadulást. Hetven jókora ládában. A muzeum polcain eredetileg elhelyezett könyvek pedig a régi Kaszinó könyvtárát alkották. E két könyvgyűjteményt akarták egy katalógusba foglalni. Szó van arról, hogy a most felsőbb rendeletre megalakítandó Városi Közkönyvtárat fogják ehhez csatolni. Terv . . . Minálunk minden csak terv marad. Minden megvan pedig: helység, polcok, dusértékü könyvek. Könyvtáros is akadna talán, ambiciózus, könyvszerető ember. S valóra lehetne váltani talán még az olvasótermet is, télidőben duruzsoló kályha mellett kutató-munkásokkal, irodalmi vitatkozókkal, felolvasókkal. Micsoda perspektíva Rimaszombat számára! Dehát .hiányzik az Indítványozó hang s a lendítő kéz. Hiányzik az e m- b e r! S igy Rimaszombat mindig csak Bátyi marad . . . A muzeum ajtaja nyitva várja a kiváncsiakat. Egy-két átutazó idegen, vagy néhány helybeli diák kong olykor végig a bolthajtásos szobákon. Sokan azt sem tudják, megvan-e még a muzeum. Mifelénk szokás, hogy a pesti Dunapartot vagy a prágai Hradzsint jobban ismerik, mint saját városuk értékeit. Kár pedig a nagy lendületet vett s virágjában hervadó Gömörmegyei Múzeumért . . . kedvetlenséggel nézik Skrzynski lengyel külügyminiszter uj orosz orientációját s attól tartanak, hogyha az orosz-lengyel megegyezés létrejön, Csehszlovákia minden oldalról elszigetelve marad. A Venkov cikkére a külügyminiszterhez közelálló Ceské Slovo válaszol. Nem volna veszélyesebb — írja — mint abban az álomban ringatózni, hogy külpolitikánknak a nemzetközi fórumon csak sikert sikerre szabad halmoznia. A legnagyobb hatalmaknak, Angliának és Franciaországnak is be kell érniök olykor-olykor kis eredményekkel, mit tehessen a mi kis köztársaságunk? Sajnos, hogy nálunk bizonyos oldalon örömmel veszik a balsikereket. Az állam érdeke bizonyos körökben kisebb jelentőségű, mint az az érdek, hogy Benes miniszter újabb kudarcáról számoljanak be. És ezért sok olyannak örülnek, amik miatt minden okuk meg volna a szomorúságra- Mert a külpolitika kudarca a köztársaság kudarca, is. A lap ismételten hangoztatja, hogy Németországgal szemben szilárdan kell eljárni. A cikk pesszimista hangja nyit beismerése Benes kudarcának. Ez a kudarc pedig nem maradhat hatás nélkül sem belpolitikai életünkben, sem külpolitikai viszonlatunkban. uj (irvenitavaslafoh Prága, szeptember 18. A kormány a szenátus plénuma elé több törvényjavaslatot terjesztett elő. Az egyik a ruszinszkói szövetkezetek viszonyának rendezéséről szól. A javaslatot a kormány azzal indokolja meg, hogy a szövetkezetek jogi viszonyai eddig még nem voltak rendezve s ennek következtében a ruszinszkói szövetkezetek a Magyarországtól való hirtelen elszakadás következtében minden anyagi támogatás nélkül maradtak. Egy másik törvényjavaslat a ruszinszkói hitelszövetkezetek kölcsönével foglalkozik. A javaslat szerint az állam 60 százalékos hitelt nyújt a ruszinszkói szövetkezeteknek 5 millió korona összegig. Ugyancsak a tegnapi szenátusi ülésen osztották ki Krousky cseh nemzeti szocialista szenátor választási reformjavaslatát, amely- lyeí már több ízben foglalkoztunk. Ki áSlaplíia meg az ilSeiiségi dijánál? A legfelső közigazgatási biróság elvi jelentőségű döntése Prága, szeptember 18. B. város közigazgatási bizottsága F- L. lakos illetőségi dija ügyében kimondotta, hogy fölveszi a község kötelékébe s az okiratért 10.000 korona illetéket kért. A teljhatalmú miniszter a határozatot megsemmisítette. B. város erre a dijat 5000 koronában állapította meg. Fellebbezését a járási bizottság elutasította. A legfelső köz- igazgatási bíróságnál F. L. panasszal élt a járási bizottság határozata ellen. Nagy Árpád dr. prágai ügyvéd érvelése alapján a legfelső közigazgatási biróság megállapította, hogy a határozat kiadására a panaszolt hatóság nem birí hatáskörrel. 1921 október 1-től kezdve Szlovenszkón életbelépett a rendezett tanácsú városok nagyközséggé szervezését elrendelő törvény, amely szerint a nagyközség kötelékébe való fölvétel fölött a törvényhatósági bizottság dönt. 1923 január elsejével az uj járás- és megyebeosztás folytán az illetőségi dij ügye a járási tanács elé tartozik. A járási tanács megalkotását elrendelő törvényrendelet azonban még nem jelent meg. Addig, mig a járási tanácsokat meg nem szervezik, a járási hivatal elé tartozik az illeték-ügy. A közigazgatási biróság tehát kimondotta, hogy a harmadfokú hatáskört a járási tanács, vagyis eddig nem létező hatóság hatáskörébe utalja. Az üggyel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy 1921. év óta az illetőségi dijat a Szlovenszkón és Podkarpátská-Rusban első, másod- és harmadfokon egyaránt hatáskörrel nem biró hatóság, a községi képviselőtestület, járási bizottság, zsupáni hivatal és a bratislavai teljhatalmú miniszter vetette ki, holott az 1921. évi 329. sz. törvény 44. §-ának értelmében az illetőségi dij kivetésére hatáskörrel első fokon a polgármester, avagy a községi biró, másodfokon a községi képviselőtestület és harmadfokon a nem létező járási tanács helyett, a járási hivatal bir.
