Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-15 / 183. (926.) szám

^ ^ ^3. ^ sz^m ft Szon|fcaf" 1925' aiuuiszfus 15 ffif jtat jm %%$■$& r.gg'-ywi»..-...- félévre 150, negyedévre 76, havonta SrjW ■$$[ j$Wí ^ ts ^ -W"3^ 26 Ki; külföldre; évente 450, félévre °eKye^^^re 115» havonta 39 Ki. ^ifrj^0^ ^*mmBSmmaWS^r Tét.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Afzf&v&mszfséi és úftmsztmszikéitfzöwei&ezeűi taSk &ofitifoai ncipiCcspia 'ttdímiémlszígMtáv f&szegfivs&aiÉö: í&ZlMWÚ'BngÉ j£iÉ.§zfÓ Steielös sxetfóesxtő: &ÚÍ 3>stván Magyar nyugdíjasok sorsa (agy) Szlovenszkó, augusztus 14. A köztársaság törvénytára tömegterme­léséből kirívóan tarkáiknak elő a különféle novellák, amelyek a meghozott törvényeket módosítják. Mint a világegyetem bolygói kö­rül holdak keringenek, a törvénytár alaptör­vényei körül novellák hemzsegnek. Ember legyen azután a talpán, aki itt kiismeri ma­gát és el nem téved. A nyugdíjasokra vonat­kozóan a törvényhozás a múlt év végén a hetedik törvényt hozta. Ez lenne a nyugdijak unifikálásának törvénye, amely a magyar nyugdíjasoknak, főképpen a megyei tisztvi­selőkön és a jegyzőkön segítene s a feleke­zeti tanítók szégyenteljes sorsát megjavítaná. A köztársaság törvényeit azonban nem azért hozzák, hogy azokat végre is hajtsák; igy a megyei nyugdíjasok és a hivatalukból elbocsátott jegyzők egy törvénnyel többet böngészhetnek kongresszusaik előtt, amelyre hivatkozhatnak. Ennek az utolsó törvénynek pénzügyi részét is megoldotta a törvényho­zás, mert engedélyt adott a vasúti személy- dijszabás és a bélyegilleték bizonyos mértékű fölemelésére, hogy fedezetül szolgáljon az unifikáláshoz. Ezt a bizonyos műveletet a prágai belügyminisztérium úgy hajtotta vég­re, hogy a magyar,közigazgatási alka^r/tót- taknak ugyanazt az alamizsnát utalta ki, mely őket az 1921. évi nyugdíjtörvény alapján megilleti és hogy ez semmiképpen se legyen végleges rendezés: a pozsonyi vezérpénz- ügyigazgatóság ezt is „előleg4* gyanánt kezeli. Naiv lelkek, akik még hisznek állampol­gári jogegyenlőségben, sőt jóhiszemű vidéki lapok is rózsás képet rajzoltak a megkínzott nyugdíjasok könnyen viduló fantáziája elé és az augusztus másodikét sorsdöntő dátum gyanánt emelték ki. Augusztus 2-án megszü­letett a nevetséges kis egérke kéthónapos vajúdás után és meghozta ugyanazt az úgy­nevezett rendezést, amelyben a nyugdíjasok eddig az év végén szoktak részesülni, ami­kor pótlékaikat egy összegben kiutalták. Az utóbbi két évben nyugdíjazottak azonban egy fillért sem kaptak ezúttal sem. Ez a nagy garral beharangozott nyugdijrendezés. Lássuk az állampolgári jogegyenlőség keresztmetszetét a magyar nyugdíjasoknál. A forradalmi törvényhozás két törvényt is hozott az elbocsátott és elbocsátandó megyei tisztviselőkről és jegyzőkről, akik e szerint csak az 1918-ban élvezett törzsfizetésük alapján nyugdíjazhatok. Hogy a háború utol­só évében a törzsfizetés a személyi illetmé­nyek és különféle pótlékoknak csak egy kis .töredéke volt már, azzal a sanda törvény­hozó nem törődött, igy jöttek létre az 1200— 6000 koronás törzsfizetések után a havi 150— 200 koronás nyugdijak, amelyek a legritkább esetekben, a legfőbb megyei funkcionáriusok­nál érték el az ötszáz koronát. Hatodik éve éhezteti igy a köztársaság törvényhozása a szlovenszkói magyar közigazgatás alkalma­zottait, akiket vagy rögtön elbocsátottak, vagy akkor, amikor utánpótlásukról tudtak gondoskodni. Arra jók voltak, hogy az admi­nisztrációba beletanitsák az újdonsült hiva­talnokokat, a mozgópostásból lett nácselni- kokat és a gombamódra, Csehország minden részéből érkező, gyorstalpalásu „urednik44- sereget. Arról elfeledkezett a szlovenszkói minisztérium — amelynek legjobban kellene ezt tudnia —, hogy a konszolidáció kizáróan ezeknek az elbocsátott magyar tisztviselők­nek az érdeméül tudható be, akik helyeiken maradva, a nép ütőerén tartották kezüket és a feltörő indulatokat lefékezték. A politikában nincs hála, azt jól tudjuk, de nem értjük meg, hogy miért kaphat egy nyugalmazott cseh hivatalszolga havi 1200 kőrona, egy magyar pedig 60 korona nyug­dijat, egy községi jegyző családjával 180 ko­rona és egy megyei árvaszéki elnök 500 ko­Hrusovsky újabb pásztoriadéi-affért inszcenál A csehszlovákiai püspökök Húsz megünneplése miatt tiltakozásra és a Vatikán üdvözlésére Líviák fel a híveket Prága, augusztus 14. Hrusovsky Igor, Benes szárnysegéde rövid ideig tartó hallgatás után újból a po­rondra lépett s természetesen megint újabb pásztorlevél-affért inszcenál. A Ceské Slo- vonak beküldött két, állítólag eredeti körle­velet, amelyet a püspöki hivatalok a szlo­venszkói katolikus lelkészi hivatalokhoz in­téztek. A levél egy újabb pásztorlevélre vo­natkozik, amelyet a csehszlovák katolikus püspökök adtak ki tiltakozásul Húsz megün­neplése ellen. A pásztorlevelet valamennyi püspök aláirt a. Hrusovsky beküldött levelének tartalma a kővetkező: A püspökök felszólítják a pa­pokat, hogy a pásztói-levelet nyilvánosan magyarázzák meg a katolikus népnek és vi­lágosítsák fel arról, hogy a kormány Húsz megünneplésével megsértette a katolikus egyházat. A püspökök egyúttal felszólítják a katolikus egyleteket és szervezeteket, hogy tiltakozzanak a kormánynál a Husz-ünnep ellen és küldjenek a prágai nunclátus ut­ján a Szentszéknek üdvözlő táviratot. A tiltakozásban hangsúlyozzák azt, hogy a pápai nuncius megtámadása veszé­lyezteti Szlovenszkó konszolidációját s ép­pen ezért az állam érdekéből is követelik, hogy a csehszlovák kormány szüntesse be a katolicizmus elleni támadásait, az egyház és állam viszonyát pedig sürgősen rendez­ze. A Szentszékhez pedig azt táviratozzák, hogy a pápai nuncius távozása fájdalmasan érintette a katolikusokat, akik továbbra is hűen kitartanak a Szentszék mellett. A Ceské Slovo ez újabb pásztorlevél miatt megint csak ceterum censeot harso­na zik. M cíiclciics biztonsági konicrcntia dili A miniszterek szabadságon — Ostende vagy újra London a végleges doni és helye London, augusztus 14. A londoni konfe­rencián elhatározott dologgá vált, hogy az érdekelt nagyhatalmak a biztonsági paktum érdekében uj megbeszélésre jönnek össze, amelyen tulajdonképpen először lesz egyen­rangú fél Németország is. Beavatott körök szerint Anglia ezt a konferenciát minél előbb akarja megtartani, egyes jelentések szerint még most, augusz­tusban, a népszövetségi tárgyalások előtt, amikor Londonban, vagy Osíendében ülné­nek össze Németország, Anglia, Franciaor­szág és Belgium megbízottai, hogy rövidesen és gyorsan, alig egy-két nap alatt, végre összekovácsolják a régóta vajúdó biztonsági szerződést. Az is bizonyossá vált, hogy a jövő hét folyamán Berlinbe érkező francia jegyzék sokkal enyhébb hangnemben van megírva, mint az eddigi jegyzékek, úgy, hogy általában sokat engedett a helyzet fe­szültségéből s pillanatnyilag komoly kilátá­sok vannak á határozott megegyezésre. Vájjon az uj paktumkonferencián Cseh­szlovákia és Lengyelország részt vesz­nek-e, még nincs eldöntve, de máris bizo­nyosnak látszik, hogy Amerika és Olasz­ország félhivatalos megfigyelőikkel képvi­seltetik magukat. Az Egyesült Államok fontos szerepet ját­szott már a londoni megbeszéléseken is és minden cáfolat dacára bizonyos, hogy Houghton londoni amerikai nagykövet Briand tanácsadójaként szerepelt s nagy mértékben1 hozzájárult az engedékeny atmoszféra meg­teremtéséhez. Amerika továbbra is a meg­figyelő szerepét fogja betölteni s newyorki jelentések szerint máris nagy az öröm Washingtonban, hogy a garanciaszerződés kérdése ily kedvező stádiumba jutott. A nagyon békiilékeny hangú jegyzék és Németország meghívása a végleges paktum­konferenciára mindenesetre kedvező kibon­takozást jelentenek s a dolgok mai állapotát tekintve, valószínű, hogy a népszövetség szeptemberi ülését már fait accompli elé le­het állítani. Páris, augusztus 14. A Petit Journal ér­tesülése szerint Briand külügyminiszter és Berthelot, a külügyminisztérium főtitkára 14 napi üdülésre vidékre távoznak. London, augusztus 14. Angol hivatalos körökben egészen bizonyosra veszik már, hogy a biztonsági szerződést a közeljövőben tényleg megteremtik. Az angol kormánynak az a szándéka, hogy a domíniumokat a pak­tum aláírására szólítja föl, ámbár elsősorban az anyaország van érdekelve benne. Hír sze­rint a domíniumok hajlandók lesznek a szer­ződést aláírni. Páris, augusztus 14. A tegnapi francia minisztertanács éjjel fél 1 óráig tartott. A tárgyalási terem elhagyásakor Briand kül­ügyminiszter az újságírók előtt kijelentette, hogy az angol kabinet, Franciaország nagy megelégedésére, elfogadta annak a meg­egyezésnek szövegét, amelyet Londonban 1 Chamberlainnal kötöttek. róna penziót, egy magyar felekezeti tanító özvegye pedig 18 koronát egy hónapra, az utkaparóé pedig 10, mondd tíz koronát, mely­ből kézbesítés címén ötven filléreket még visszavesz az állam! Nemzetközi viszonylatokban a nyugdi­jak ügyét a római konferencia szabályozta. A vitás állampolgárságú nyugdíjasoknak is köteles lett volna a kormány nyugdijakat fo­lyósítani a viszonosság'alapján. Tudjuk, hogy ez ezernyi esetben nem történt meg, tudjuk, hogy már egy ízben folyósított nyugdijakat is könyörtelenül beszüntetnek. Hogy pedig a nyugdijak folyósítása milyen tempóban és lelkiismerettel történik, annak szomorú pél­dái az elbocsátott jegyzők, akik egy, vagy másfél év múlva jutnak éhbérszerü nyugdi­jaikhoz. Megérthető ezek után a lévai nyug­díjasok följajdulása, hogy ezt a panaszt is Qenfbe kívánják vinni, hogy ítélje meg a népek szövetsége, mint bánnak a magyar kisebbséghez tartozó nyugdíjasokkal. A szétdarabolt magyar államnak — ugy tudjuk, Ausztriának is — csak egy nyugdíj­törvénye volt. Ezen az alapon a nyugdíja­zott, vagy az özvegy, ha egyik hónapban beszüntették a fizetését, a másikban már megkapta a nyugdiját. Évekig senki sem éhezett minden ellátás nélkül, mint itten. Unifikációra se volt szükség, mert magyar, német, szlovák és román között nem tett különbséget a törvény. Itt az az érdekes, hogy a meghozott novella fedezetéül állami bevételek emelését jelölik ki, amely milliók be is folynak, — de maga a novella, a pót­törvény végrehajtatlan marad. Bentczkyt szabadlábra Myezik Budapest, augusztus 14. Budapesti szer­kesztőségünk lapzártakor telefonon jelenti, hogy a vádtanács helyt adott a védő B>e- niczky szabadlábrahelyezése iránt benyúj­tott kérelmének. DeszlM kormányzó állása megrendült * Prága, augusztus 14. A pozsonyi Ná- rodny Derülik azt a hirt közli, hoigy Beszkid Antal dr., Ruszinszkó kormányzójának állá­sa megrendült s kénytelen lesz lemondani. A Národni Listy ehhez megjegyzi, hogyha a lemondásra tényleg sor kerül, a kormány mindaddig ‘nem fogja betöltemi a kormányzói széket, amíg az uj választásokat meg nem tartják és a politikai helyzet nem tisztul. Ez­zel egyidejűén döntő lépés történne Ruszin­szkó autonómiájának kérdésében is. lehisz Andor dr. o magyar Ha elnöke Budapest, augusztus 14. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A kormányzó a magyar kir. Kúria elnöki méltóságára, mely Töry Gusztáv dr. nyugalomba vonulásával üresedett meg, Juhász Andor dr.ri, a buda­pesti ítélőtábla elnökét nevezte ki. Juhász Andor dr. 1864-ben Kassán született, ahol édesapja ügyvéd, majd országgyűlési képvi­selő volt. Jogi tanulmányait Kassán és Buda2 pesten végezte. 1886-ban a kassai törvény­székhez került mint joggyakornok, 1906=ban Kassán lett ítélőtáblái biró, 1911-ben a bu- pesti törvényszék, majd 19154>en a budapesti Ítélőtábla elnöke Tett. Jogászkörökben Ju­hászt elsőrangú szaktekintélynek ismerik, akinek számos tanulmánya, jogi értekezése jelent meg a szaklapokban. Kinevezése a leg­főbb bírói tisztre általános megelégedést és örömet keltett. férés Kommunista zavargások Berlinben Berlin, augusztus 14. Tegnap este Berlin több helyén súlyos összeütközésre került a sor kommunisták és rendőrök között, mely alkalommal két kommunistát agyonlőttek és számos más munkást — részben súlyosan — meg­sebesítettek. A kommunista szervezetek tegnap Ber­lin tíz helyén tiltakozó gyűléseket rendeztek az uj vám- és adótörvények ellen. Nyolc helyen a gyűlések nyugodtan folytak le, de észak egyik kerületében és a hírhedt keleti Frankfurter Aleeben súlyos verekedések tör­téntek. Északon 600 kommunista, nagyobb­részt a vörös frontkatona szövetség tagjai tüntető felvonulást akartak rendezni a nagy útvonalakon s a rendőrség e szándékukban meg akarta őket gátolni. Mivel a kommu­nisták szép szóval nem oszlottak szét s a rendőrség gummibotjaira és riasztó lövé­seire sem tágítottak, éles sortüzet adtak le rájuk. Egy 50 éves munkás meghalt, többen súlyosan megsebesültek. A Frankfurter Alee­ben az oszolni nem akaró tömeg és a rend­őrség között vad kézitusára került a sor, mely alkalommal három rendőr is megsebesült. Csakhamar itt is éles revolverharc keletkezett s a rendőrök agyonlőttek egy kommunistát. A tüntetők közül körülbelül ötven embert letartóztattak. 1PARKIOTGL SPLEHil! ;; PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TftÍDA 78 I < ► J ;; Prága egyetlen partszállodája — Elegánsan és ♦ <, modernül berendezett szobák és lakosztályok % • | ftözp. Hites - Kövén6z, étterem - Teleion 31S04 J ;í SfirgSuycis: Splenttotel PrelisJ ♦ A* %

Next

/
Oldalképek
Tartalom