Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-11 / 179. (922.) szám
Kedd, augusztus 1!, 3 Ztta exkírályné — a iiabstturg-üHnen Föllép egy filmben, mely a Habsburgok ár* tatlanságáí fogja propagálni Páris, augusztus 10. A Petit Párisién a londoni People híradása nyomán közli, hogy Zita exkirálynö egy amerikai íilmtársaság fölszólitására, mint moziszinésznö fog föllépni. Már régóta beszélnek erről a tervről, de eddig lehetetlennek látszott keresztülvitele, mert senkj. sem akarta elhinni, hogy a büszke exkirályné vállalja ezt a szerepet. Most az angol lap beszámol arról a ravasz módról, amellyel az amerikai filmtársaság leikül* dötteinek sikerült Zitát megnyerniük- Elmondották neki, hogy a készülő film a Habsburg-dinaszíia történetét fogja ábrázolni és egyetien célja lesz, hogy a mozgóképek nagy propagativ erejével bebizonyítsa a királyi család nfakuláílanságát és igazát. A nagy film főrészei Ferenc József és IV. Károly korában játszódnának s igy Zitának is nagy szerep jutna benne. Ha tehát az exkirályné azt akarja, hogy a Habsburg- család mostani rossz hírnevét megváltoztassa, lépjen föl a filmben. Az ö nevének nagy propagativ ereje lesz- Százezrek nézik majd végig a filmet s a rendezők nagy ügyessége kezeskedik ar* ról, hogy az előadásról távozók mind meg legyenek győződve a Habsburg-dinasztia ártatlanságáról. Zita királyné állítólag nem tudott ellenállni ezeknek az érveknek és családja presztízsének érdekében hajlandó az egészen modern rendszerű propagandaeszközökkel kiállani a porondra. A bécsi és budapesti kormányok állítólag már bele is egyeztek abba. hogy a fölvételek idejére Zita vicezaiirhes- sen Bécsbe, Budapestre, Schönbrunnba és Gödöllőre, ahol a film főbb felvételeit készítik. A két kormány csak azt kötötte volna ki, hogy ellenőrizhesse az exkirálynőt és. a film- társaság nyújtson kellő garanciát, hogy a fölvétel munkálatai mögött semmi monar- chista puccskísérlet sem rejlik. A filmvállalat minden garanciát megadott s igy lehetséges, hogy ami eddig nem sikerült a legitimistáknak, az sikerül az amerikai filmeseknek: Zita — legalább is rövid időre — visszatérhet volt országaiba. Srianfl elutazott Londonba Páris, augusztus 10. Ma délben 12 órakor Briand nagy kísérettel Londonba utazott. Berthelot és Frommageot a külügyminiszter társaságában vannak. Párisban remélik, hogy Briand csütörtök estére visszatér a francia fővárosba. Az utóbbi 48 óra paktum-kommentárjai' általában tartózkodóak s a lapok sorra kijelentik, hogy a londoni konferencia dacára, még később is számos nehézséget kell áthidalni Franciaország és Anglia között. ériisi botrány & nénid inroűaimi gyűlésen Gráf alelnök egymásután dobatja ki a kom inunista képviselőket a házból — Nagy izgalom Berlinben Berlin, augusztus 10. A birodalmi gyűlésen ma, délben oly vad jelenetekre került a sor, amelyek még a néniét parlament viharos történetében is ritkítják párjukat. Egy kommunista képviselő „Fösiber“-kiáltássai illette Gráf házelnököt, amikor ez némileg késlekedett a parlament határozatképességének megállapításával. Gráf erre Schtitz kommunista képviselőt kizárta az ülésről. Amikor a kommunista képviselő nem volt hajlandó eleget tenni az elnök felszólításának, Gráf húsz ülésre zárta ki öt s karhatalmi kivezetését rendelte el. Schiitz a hozzá közeledő rendőröket bántalmazni és szidalmazni kezdte, mire ezek egyszerűen megfogták és rövid dulakodás után kivitték a tárgyalási teremből. Valószínű, hogy az ülés folyamán az összes kommunista képviselők tiltakozni fognak és kiprovokálják, hogy egyenkint cipelje őket ki a rendőrség a parlament épületéből. Gráf valószínűleg így is fog eljárni az obstrukcióban levő kommunistákkal szemben. Délután két órakor a birodalmi gyűlésen igen nagy a nyugtalanság és a városban is észlelhető már a parlamenti botrányok következtében támadt izgalom. Svehla taktikázik a választások kiírásával Egészen bizonyosra vehetők az őszi választások — Hírek az ellenzék félrevezetésére — A légionáriusok még radikálisabb választóreformot kívánnak ki engemet négyezer bajtársammal együtt sanyargat s amikor ezért felelősségre vontam, úri emberhez nem méltó gorombasággal fo* gadott s igy még lovagias elégtételt sem áll módomban venni tőle- Ha csak rólam volna szó, talán elviselném a sanyargatást, de azt már nem tűrhetem, hogy egy ilyen goromba fráter négyezer magyar tisztet molesztáljon, Arra kérlek, kedves Miklósom, . agy fokozd le ezt az embert, aki generálisi rangot bitorol, vagy pedig azonnal vezényeltesd ki a frontra, hogy megszabadulhassunk a brutalitásaitól. Abban a biztos tudatban, hogy kívánságomat sürgősen teljesíted, maradtam a régi barátsággal öreg bajtársad. Aláírás.44 Utóiratnak még hozzáfűzte Pusu bácsi hogy: Kedves Feleséged a Felséges Asszony* nak kegyeskedj kézcsókjaimat jelenteni, a kis Tatjánát — kedves keresztlányomat — sokszor csókolom. Bakajlow generális kékült, zöldült, amikor végigolvasta a levelet. Azt sem tudta, mi tévő '.^ven. Pusu bácsi gőgösen, bátran nézett a szeme közé s azt mondotta: — Ezt a levelet pedig még a mai postával küldje el a címzettnek, mert úgyis a köziébe jut, ha elsikkasztaná- Gondoskodtam róla, hogy a svéd vöröskereszt és a dán misszió utján ennek a levélnék egy-egy példányait - kézhez kapja.. A generális, amikor álmélkodásából felocsúdott, barátságos mosollyal, kérő, Gáza* tos szemekkel fordult Pusu bácsihoz: — Kapitány ur, maga is ember, ha Istent ismer, ne küldje el ezt' a levelet. Ne tegyen tönkre, családos ember vagyokPu .. bácsi erre keményen válaszolt: — Ha mos’t azonnal ki nem nyittatja a Az elmúlt hét politikai eseményeiből ismét arra lehetne következtetni, hogy Svehla miniszterelnök a választásokat csak a jövő év tavaszán akarja kiíratni s ma már a koalíció többsége is határozottan a korai választások ellen foglal állást. Mindezek a szimptomáik azonban félrevezetésre lehetnek alkalmasuk, mert jóllehet a pártvezérek, a szociáldemokraták kivételével, ellenzik a korai választásokat, mégis minden párt mozgósított már az őszi választásokra. Információink szerint azok a hírek, melyeket a kormánysajtó Svehla karlsbadi tárgyalásairól kolportál, nem irányulnak másra, mint az ellenzék félrevezetésére. Legjobban illusztrálja a kormány félrevezető politikáját a Ceské Slovo vasárnapi hire, amely szerint Slavicek, a nemzeti szocialisták parlamenti klubjának elnöke egyáltalában nem tárgyalt Svehlával Karlsbadban. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy Svehla ki akarja fárasztani az ellenzéket és váratlanul Íratja ki a választásokat. Ez az álláspontja a néppárti Cecilnek is, amely vezércikkében a következőket írja: Mindaz, amit a karlsbadi tárgyalásokról írnak, mellékes. Ma minden egy kérdés körül forog s ez az, hogy miképpen lehetne a választási törvényt módosítani. A választási törvény novellálása szükséges már a tescheni mandátumok miatt is. Kérdés csak az, hogy ezeket a mandátumokat hová csatolják. Az eredeti módosító javaslat szerint egy mandátumot kap a brünni és három mandátumot a prágai választókerület. Morvaország ez ellen állást foglal s azt kívánják, hogy mind a négy tescheni mandátumot a brünni kerülethez csatolják. A Cedmek véleménye, hogy a parlamenti választásokat mégis csak ősszel fogják megtartani és a szeptemberi munkaprogram kibővítéséről szóló jelentések csak azt a célt szolgálják, hogy az || 11 — ...................... el lenzéki pártokban zűrzavart idézzenek elő és azokat az uj választások kiírásával meglephessék. A koalíciós pártok ugyanis nagy ügyetlenséget követtek el azzal, hogy a választások közeledtét elárulták. 1923-ban a községi választások előtt sokkal elővigyázatosabbak és hallgatabbak voltak. De ha már megtörtént ez az ügyetlenség módot keresnek arra, hogy ezt jovátegyék és újból csak félrevezessék a többi pártokat. A helyzet ma ugyanaz, mint volt 1920-ban; három miniszteri tárca nincsen betöltve, ezzel várnak a választások utánig. Ha tehát kormányrekonstrukcióra kerül a sor és a jövő évi költségvetést le akarják tárgyalni, akkor nem lehet a választásokat tavaszra eltolni. A légionárius Národni Osvobozeni va sárnapi vezércikkében foglalkozik a nemzeti szocialisták uj választási reformtervezetével és ehhez egy kis kiegészítő javaslatot terjeszt elő. A Národni Osvobozeni szerint még a Krousky-féle választási tervezet sem elegendő, hanem azt javasolja, hogy az első skrutiniumban csakis személyekre adják le a választók szavazataikat és pedig kisebb választási kerületekben, mint amilyen kerületek ma vannak. Jelöltnek felléphetne bárki, aki a törvényes előírásoknak megfelel, csupán azt volna kötelessége bejelenteni, hogy melyik párthoz csatlakozik a második és harmadik skruti- niumban. A pártok ezután a második vagy a harmadik skrutiniumban önálló jelölteket állítanának fel. A légionárius lap hangoztatja, hogy a választási törvény novellálásánái a legfontosabb dolog az legyen, hogy mennél több szabadságot adjanak a választóknak és mennél több személyre háruljon át a felelősség, hogy ezzel is kivezető utat találjanak a parlamentarizmus mai helyzetéből, amelybe az oligarchia juttatta. kapukat és nem engedi meg, hogy a fogoly tisztek bemehessenek a városba, továbbá, ha azonnal nem intézkedik, hogy a szabók és suszterek, azonkívül a tisztiszolgák visszajöjjenek, nem kegyelmezek. Ha teljesiti, nem küldöm el a levelet. A fogK. tábor kapni pedig azonnal megnyíltak, az öröknek szigorú parancsot adott a generá1'-. hogy udvariasan bánjanak velük. A Pusu bácsi merészsége biztosította számunkra a tűrhető életet. Pusu bácsi nagy előszeretettel beszélt mindig az őseiről. Kedvenc témája volt ez és gyakran emlegette, hogy a legrégibb magyar nemesi familia az övé. A Szemerék alaptalanul tartják magukat a legősibb magyar nemeseknek, mert az ő ősük Huba, mig a Pusu bácsiék őse Előd vezér volt— Igazság szerint trónkövetelő is lehetlek', mért az Arr ki ház kihalt, i-^kan utána mindjárt mi, az Előd utódok következnek. Egy német kapitány: egy würtembergi gróf egyszer megkérdezte Pusu bácsit, hogy igaz-e az, hogy ilyen ősrégi famíliából származik. — Igaz hát, — felelte Pusu bácsiA német erre megjegyezte, hogy ő sokkul messzibbre bírja visszavezetni őseit, mint Pi; á bácsi. — Az én ősapám — mondja a német — mé Krisztus korában élt. Ha olvasta kapi* tá.ij ur a Bibliát, emlékezhetik rá, hogy a Krisztus keresztrefeszitéséhez ki volt vázé nyelve egy római karhatalmi század, melynek paiemcsnoka, a centurió az én ősöm olt Pusu bácsi nyugodtan válaszolt: — Lássa ez igaz, nyoma van ennek az én családi levéltáramban is, Történetesen a Krisztus keresztre!—kézénél ott volt az én ősöm is, az az ezredes, akinek a maga őse a jelentésit leadta. A német le volt főzve és többé nem kötekedett Pusu bácsival. Számtalan és számtalan hasonló eset történt meg P'usu bácsival hosszú hat észtén dős fogsága alatt, amikre ma szívesen emlékezik -issza. Beszél a vörösök keg. ilen- kedéseiről, akik ellen föllázitotta a szlovák bakákat- Bilincsekbe verve vitték Petrográd- ba, egyenesen Lenin elé s halálra ítélték, mert nem fogott kezet a nagyhatalma szovjetéi nőkkel. Mint főtusz szenvedett hosszú esztendőkön át Patropavlovsk erődben és csak Kéri Pálért volt hajlandó Lenin kiadni Ma gyarországnak— Most pedig megbocsátsz, mennem kell a Nemzeti Kaszinóba- A rendes taro'kkompá- niáni vár. Megtörli a monokliját, fizet és megindul álmai után ez a múlt időkből visszamaradt megkésett magyar. És boldog is, mert hisz a fantáziájának. Mellette robog el az élet szűr ke kocsija, de ő félre áll az utjából, tudomást se vesz róla, ha sarat fröccsent reá a szágul dó kerék, kimért előkelő mozdulattal letörli azt, megigazítja szemén a monoklit és ha né ha napján találkozik valakivel kis csapszékek ben, sörös pohár mellett, aki még hinni tud a mesékben, annak mesél a felvidéki birtokai ról, melyek sajnos ma le vannak foglalva s ha tudja, sem hiszi el, hogy ősei „de genere Előd44 régesrégen elpengették kártyára, lóra asszonyra az ősi birtokot, mert magyar nemesek voltak, mert ez volt a virtus s hogy már azok a szlovákok is évszázadok óta por ladoznak, akik az ősi erdő utolsó fáját is le tutajoz'tálk a Vágón, Egyházért és magyarságéit Szent-Ivány József megnyitó beszéde a magyar evangélikus szövetség rozsnyói közgyűlésén A keresztyénség és igy a protestantizmus is mindig nagy szerepet játszott a népek történetében. — A keresztyénség legrégibb idejétől kezdve állandóan beleékelődött az emberiség sorsának intézésébe és az emberiség alkotta formáik, államok, nemzetek, család életében elsősorban a szociális nyugalom, a belső megnyugvás, a szenvedések iránti türelem, az ellenséggel szemben való megbocsátás szolgálatában állott. Jézus, a nagy próféta idealizmusában más nem volt. A keresztyén vallás megalapítója ki akarta küszöbölni az emberek sorsából azt, ami őket elválasztja, meg akarta szerezni a küzdelmes életű embereknek a hit gazdagságát, a türelmet, a megnyugvást és meg akarta adni a gazdagnak, az anyagiakban bővelikedőknck a boldogságot, hogy állandó anyagiasságban folyó életét megneme- -sitse. Az igazi próféta csodálatos leikével oly magasan járt, hogy kortársai messze mögötte maradtak, meg sem értették, tanai azonban érintetlen üdeségtikben és a korral nem változó erejükben reánk maradtak. Krisztus méltán isteni eredetűnek mondott tanai, amilyen mélységes, elvont pszichológiai elgondolásokon nyugodtak, épp oly mértékben voltak szociálisak és a gyakorlati életre termettek. Tanítása mindinkább a törvény jellegével birt és természetesen beleütközött a már akkor egyes államokban nagyon fejlett polgári törvényekbe és állandó üldöztetések között emelkedett, fejlődött, mig végre győzedelmeskedett, mondhatnám az egész világon. Azért az egész világon, mert a keresztyénségnek nem kis szerepe volt a kultúra tisztultabb irányának megalapozásában és ezen keresztül a civilizáció fejlődésében. És amidőn a keresztyénség hatalma növekedett, Róma is igyekezett biztosítani hatalmát minden erővel. Egyik eszköznek gondolta a keresztyénség nagy kincsét, a tudást a kiváltságosak révén kisajátítani — azt hívén, hogy a keresztyénné vált társadalomban a szellemi fejlődésnek gátat tud vetni és hatalma szilárdul. Abba a tévedésbe esett — amire a történelem sokszor statuál példát —, hogy, mint a történelem legnagyobb alakjai, akiket hatalmuk elszéditett, rövidlátóvá lett. A reformátorok föllépése ellen a róm. kát. egyház kétféle módon védekezett. Egyrészt minden befolyását érvényesítette a világi uralkodóknál' a reformátorok ellen, másrészt versenyre kelt a tudományok népszerűsítésében a protestáns egyházzal. Tudjuk, hogy a reformációval szemben nem a kínzó kamarák és más erőszakos eszközökkel sikerült a római katolikus egyház erejét megvédelmezni, de azzal, hogy a műveltség általános elterjesztésének állott szolgálatába. Nem a szuronyok hatalma, de az emberi értelem emelésében való részvétel volt az, amelyik aiz egyház tekintélyét föntartani tudta. Számtalan tanulságot vonhatunk le ezekből a mindnyájunk előtt ismert történeti tényekből. Mi, akik nagy idők tanúi vagyunk, magunk szemlélhettük az emberiség életében bekövetkezett nagy emóciók hatását a társadalom megmo z dúl ás air a. Az európai civilizációnak hirtelen föl- emelkedése katasztrofális jellegű volt. Talán csak ötven esztendő lefolyása alatt a primitív csézától a repülőgépig jutott a technika. Ez a fejlődés szakadásszerű mélységet állított ember és ember közé. A város kulturáltsága, pazar fényessége, a falu sötétsége, az ipari centrumok zsúfolt, kormos munkáslakásai, a falu napsütéses, derűs levegője, a legpompásabb autó, a fáradt aposotolok lova és a többi. Minden szinte egyik napról a másikra történt, amikor a világtörténelem legnagyobb katasztrófája és a müveit világ legnagyobb szégyene: a világháború bekövetkezett. És egymás mellett állottak a hősi halálban meg- dicsőült férfi és a pénzért hazát áruló kufár egész lelkiismeretlenségében. Csak természetes, hogy a nyomorba döntött ember nem tudott fölemelkedni Istenéhez, különösen nem azért, mert gondoskodtak róla a marxizmus idealista követői és a hozzájuk csatlakozott politikai kalandorok, hogy Krisztus nagy igazságaitól eltávolítsák a végsőkig elcsigázott testű és minden nemesebb lelkiérték iránt elfásult, rongyos embert. Az emberiség nagy katasztrófájának a civilizáció rohamos fejlődése és a politikai lelkiismeref hiánya volt a talaja. Ki kellett valahol robbannia az emberek gazdasági elhelyezkedésében beállott változásoknak, — realizálni kellett: valahol a túlnyomó fegy; Jlr rónrrf nraíő feísxőíítvm/k, ftoáli ] scss?
