Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-08 / 177. (920.) szám

J te?irnr ' W’V/ff a ------------—^ ^n-,-4^ Jr előfizetési árak belföldön: évente 3üO,- %gP^ félévre 150, negyedévre 76, havonta ^e^Jmjs^^gggggr- 7 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre Mri, __ . , ,n J$$y MJ ____________ ____ ____ ________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. 7^f TWMM^S^F^EM^W3 — f Jm M ijsT^l^ rn[ ,JlF <§W &W Szerkesztőség: Prága, 11- Stépánská 1 Mr Jm M. Jm J8& m JM M ®1 JM f HL mí oiice i6/m. Telefon: 30-3-19. Kiadó­ver 'mr&m* Tf\ W«íS$»^ hivatal: Prága, I., Llliová ulice 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. J& Sxtovensxkói és Huszfnsxfiói Szövetkezett ütíenzéki Sáxtok ootitikai napMdpja JSdiwmimiszttteaíz-2) tf&szew&esziö: íiDzi&wéiiRiíjgé XtfÉssfó í^cS^íös sz&KSfc&szt<&■■ &&&£ 3>$£E>ráa Mm fcrmimis ai isii wílaszfíMra Svehla lapja szerint még nem történt döntés — A képviselőház szeptemberi munkaprogramja körül Prága, augusztus 7. Koalíciós körökben élénk tárgyalások folynak a parlament szeptemberi munkaprog­ramjáról. Egyes verziók szerint a szeptembe­ri ülésszak rövid lesz és azon a választási no- vellán kívül csakis az építkezési törvényt fog­ják .letárgyalni. A nemzeti szocialisták különben, amint ezt a Ceské Slovo mai vezércikke megállapít­ja továbbra is ragaszkodnak az egész koali- ci'c program végrehajtásához, vagyis követe­lik, hogy még a választások előtt intézze el a parlament az állami tisztviselők fizetésrende­zését, az aggok szociális biztosítását és ami rájuk nézve a legfontosabb, a Marmaggi-ügy likvidálását. Mindaddig, amig ezeket az ügye­ket el nem intézi a képviselőház, nem kerül3 hét sor az időelőtti feloszlatásra. A nemzeti szocialisták még a költségvetés letárgyalását is követelik, mert nagyon kockázatos volna az, ha az uj parlamentet mindjárt ilyen súlyos A választás előtti láz azonban már annyira erőt vett a koalíción, hogy még nagy kér­dés, képes lesz-e a képviselőház szeptem­beri néhány ülése alatt ezt az óriási anya* got feldolgozni, bár a félhivatalos német lap azt állítja, hogy e javaslatok körül a koliciós pártok között nincsenek nagy nézeteltérések. Kormánykörökben tehát számítanak azzal, hogy az egész anyagot sikerül rövid idő alatt letárgyalni és ősszel mégis csak meg­lesznek a választások. Hogy a választásokat mikor íratja ki a kormány, ez teljesen bizonytalan. Azok ,a dá­tumok, amelyeket az egyes kormánylapok kolpor toltak, igy október 11, 18, vagy 25 legutóbb pedig a Národni Politika szerint no­vember 15, még minden alapot nélkülöznek, mert amint a Venkov jól informált helyről tehát valószínűen magától Svehlától értesült; a választások terminusában egyáltalában nem történt még döntés. A lengyel sajtó szintén foglalkozik a né­met optánsok kérdésével és pedig Stresc- man.n energikus beszéde meg a birodalmi sajtó egyhangúan elítélő lálHásfoglalása kö­vetkeztében feltűnően izgatott hangon. Beavatott körök diplomáciai konfliktu­soktól is félnek, mert megállapítható, hogy a német garanciajavaslat megtétele óta. amikor a birodalom nem volt hajlandó Lengyelország határait garantálni, ily fe­szült viszony nem volt a két állam között. A varsói lapok arra mutatnak rá, hogy Lengyelországnak meg volt a joga az optánsok kiutasítására és csak Németország bűnös, ha Lengyelországban élő állampol­gárait az utolsó pillanatig lengyel területen felejtette. A Kuryer Polski szerint Németor­szág maga igyekszik rosszabb!tani a kiván­dorlóit optánsok sorsát, hogy azután Len- gyelorsiziág ellen agitálhasson. Megtévesz­tette a Lengyelországban élő német állam­polgárokat, mert az utolsó pillanatig azzal biztatta őket, hogy kiutasításra nem kerül­het sor és Lengyelországban semmi bajuk nem történhetik. E biztatás következménye volt, hogy egyetlen német sem hagyta el kellő időben a lengyel területet s igy a ki­utasítás egyszerre történt meg a bécsi meg­egyezés határidejének leteltével. erőpróba elé állítanák. Németország fölháborodása a íengarsO Slsasés ás gyi!i£!et miatt Óriásivá nőtt a német optánsok kiutasításának ügye — Stresemann Varsó brutális politikájáról — A lengyel sajtó ingerült válasza A csehszlovákiai nemzeti kisebbségek együttműködése Irta: Szent-Ivány József. (Két közlemény.) Nem először írunk és beszélünk a nem­zeti kisebbségeik együttműködésének szük­ségességéről, nem egyszer mutatott rá az ellenzéki sajtó azokra az előnyökre, amelyek úgy a parlamenti működés, mint a nemzeti kisebbségek helyzete szempontjából szár­maznának, az ellenzék, illetve a nemzeti kí- s e bb sége k ös széfo gásáb ó 1. Azok a kísérletek, amelyek ebben az irányban akár egyik, akár másik részről történtek, nem vezettek eredményre s lm azon gondolkozunk, mi ennek az oka, igen érdekes, de egyben nagyon szomorú meg­állapításokra fogunk jutni. Az akadályokat három csoportba oszt­hatjuk: 1. a világnézeti és pártprogrambeli kü­lönbségek; 2. a politikai irány és célkitűzés határo­zatlansága ; 3. az ebből folyó személyi, illetve fe­gyelmezési kérdések megoldásénak nehéz­ségei. Ebben a sorrendben óhajtok foglalkozni a kérdéssel és úgy, vonni le a konzekven­ciáit elmélyedésemnek. Nagyon hálás vol­nék, ha a nemzeti kisebbségek politikai párt­jai körében megtalálnám fejtegetéseimre a visszhangot és a kérdésben megnyilatkoz­nának a nemzeti kisebbségek érdekeit szol­gáló politikusok. Minden hozzászólás előre­lépés — ha nem is az annyira kívánatos együttműködés, — de a tiszta meglátások felé. I. A világnézeti különbségek a háború alatt és után annyira kiélezettek voltak, íiogy a burzsoázia és marxisták együttmű­ködését szinte lehetetlenné tették. Ennek da­cára bekövetkezett az az érdekes helyzet, hogy a cseh koalícióban a liberális nagytő­ke, a keresztény irány és a szociáldemokrá­cia, ha kutya-macska barátságban is, de mégis együtt van. Hogy ez megtörténhetett, lélektani okokkal könnyen megmagyaráz­ható. A nemzeti köztársaság íentartása, a parlament valamelyes működése, a hirtelen és váratlanul kormányra került emberek mohósága, mind egyenrangú faktorként sze­repelt a különféle frakciók összefogása és a koalíció mai létezésében. Ha azonban mé­lyebben nézünk bele a kormányzó tábor összetartásának előbb említett alapjaiba, látni fogjuk, hogy a gerincét a nemzeti gon­dolat alkotja és ez adja az összekapcsoló erő legnagyobbikát. A nemzeti gondolat erős támaszt talál abban, hogy egyszersmind gyakorlati, megfogható értékekkel, pozitivu- mokkal van összekötve. A pozitivumokkal összekapcsolt eszme hiányzik • a kisebbségi pártoknál, mire alább.' cikkem második ré­szében visszatérek. A cseh koalíció pártjai meg lehetnek elégedve önmagukkal, mert a nekik egyenként is öncélt jelentő pozitívu­mokat annyira fel tudnák emelni, hogy a leg­ellentétesebb elemek is kénytelenek voltak összefogni és igy a forradalmi törvényhozás által meghozott házszabály segítségével nem ugyan igazi konszolidációs törvényalkotást végezni, de uralni a helyzetet és jóízűen megmosolyogni az ellenzék gyengeségét. A kisebbségi nemzetek kebelében a vi­lágnézeti kérdések az állam fennállása kez­detén különösen erős választófalat képeztek, de fokozatosan azt észlelhettük, hogy ha nem is a közeledés formájában, de program és politikai jelszavak tekintetében a szociál- demokata német és magyar pártok kényte­lenek voltak a nemzeti alapon álló burzsoá­zia pártjaihoz alkalmazkodni. Ez a kedvező Berlin, augusztus 7. Mi is beszámoltunk arról, hogy Lengyelországból mily kegyet­lenül utasították ki julius közepe táján a né­met állampolgárokat s e tömeges kiutasítás következtében mily nyomorult helyzetbe ke­rültek a német optánsok a schneidemühli ba- rakktiáiborban. A halálesetek napirenden vol­tak, pénz nélkül, munka nélkül, otthon nél­kül állottak a szerencsétlen németek a ha­táron. A hontalanok közül sokan már évti­zedek óta laktak Lengyelországban s most egy formális jog alapján minden emberi ér­zés ellenére kitoloncolták őket régi lakhe­lyükről. Az esetből csakhamar nagyarányú diplomáciai bonyodalom támadt, mely Né­metország és Lengyelország között súlyos feszültséget teremtett. A birodalom sajtója felzudult, a parla­menti pártok pedig a birodalmi gyűlés teg­napi ülésén interpellációt terjesztettek a ház elé ebben az ügyben. Az interpellációra Stresemann felelt, aki teljes mértékben azo­nosította magát az ország fölháborodásávai A német külügyminiszter szerint tény az, hogy 1924 augusztus 30-án megegyezés jött létre a birodalom és Lengyelország között az állampolgárok kölcsönös kicserélésére s e megegyezés határideje 1925 julius végén járt le, azonban Lengyelország formális jo­gait mindig a legbrutálisabb módon hasz­nálta ki. Németország több Ízben akart tár­gyalni Lengyelországgal az optáinsok ügyé­ben, a varsói kormány azonban mindig elzár­kózott a tárgyalások elől. változás a nemzeti alapon álló pártok felfo­gásának győzelmét jelenti ugyan és a pro­grambeli közeledést, de még igen messze van attól, hogy a nemzeti kisebbségek egy­séges frontjának akadályai körül a világné­zeti különbségeiket kiküszöbölné. A kisebb­ségek polgári pártjainak azonban mindig nyitva kell az ajtót tartaniok, hogy a mun­kásság marxista alapon szervezett része, ha a nemzeti gondolat szolgálatába állani haj­landó, vagy valamely taktikai óikból áz egy­séges front létesítésében részt óhajt .venni, megtehesse. A polgári társadalmi rend alapján álló pártok összetartásának hiánya már súlyo­sabb beszámítás alá esik. Itt nem állanak Ellenben most, a forró nyári napokat hasz­nálta föl arra, hogy egyszerre és hason­lóan a rablógyilkosokhoz, túlzsúfolt vona­tokban szállítsa a határra a tehetetlen né­met állampolgárokat. A német kormány bejelenti, hogy represszáliákkal fog élni. Stresemann beszédének második részé­ben rútért arra, hogy a schneidemühli eset­nek csak másodlagos jelentősége van s az egész ügyben az a legszomorubb, hogy most, hat évvel a világháború után ily kegyetlen módon bánnak el még min­dig a német állampolgárokkal. Lengyelország formális jogaiból a leg­nagyobb jogtalanságot kovácsolta s 20.000 embert földönfutóvá tett. A miniszter szerint Lengyelország embertelen magatartását el­sősorban az elmúlt hónapok kedvezőtlen né­met—lengyel ikereskedelmi tárgyalásai moti­váltak. Mivel a birodalom és Lengyelország nem tudtak megegyezni a kedvező gazda­sági feltételekben, a varsói kormány most az optánsoknak kegyetlen kiutasításával vá­laszol kereskedelmi tárgyalásainak fiaskó­jára. Lengyelország az erőszak gesztusával áll Németországai szemben s tanujelét adta annak, hogy Varsóban még mindig az önzés és a gyűlölet diktálnak. A birodalmi gyűlés feltűnő melegséggel üdvözölte Stresemann beszédét. A kormány- nyilatkozatot, melyben a birodalom tiltako­zik Lengyelország pusztító és káros elveket megvalósító politikája ellen, nagy szótöbb- 1 seggel elfogadták. fenn azok az áthidalhatatlan ellentétek. Itt, amennyiben a pártfenség gondolatát fel fogja váltani a taktikai okokból felbecsülhetetlen egység felé való törekvés és a produktivi­tást fogja követelni népünk, komoly lépése­ket, áldozatokat fog kelleni hozni, hogy a Vállalt feladatokat 'teljesíthessük. Vélemé­nyem szerint ugyanis a nemzeti kisebbsé­gek poitikájában az egységes fejlődés akkor fog bekövetkezni, ha a mai széttagolódási tendencia megszűnik. A mai széttagolódás gyengeségét annyira szemléltetően mutatja a parlamenti helyzet, hogy azt hiszem, nem kell tovább foglalkoznom annak bizonyítá­sával, hogy a mai állapot egészségtelen és ebben a formában nem fejlődésképes. Halálos aaSteerencsfiSSesiség a pécsi ©rsiáfiii@a fécs, augusztus 7. Pécsről táviratozzak: Teg­nap éjszaka halálos végű automobilszereucséticn- ség történt Pécs közelében. Iíj. Hammerle Imre két barátja, Teleky Andor és egy fiatal mérnök társaságában a budapesti Ruggyantagyár sze­mélyautóján Budapestről Pécsre indult. Az autó a rosszul gondozott országúton meg ngm engedett sebességgel haladt és már éppen Pécs elé érke­zett, amidőn egy fordulónál nekiszaladt az utszéli kőrakásnak és azon át befordult az utmenti árok­ba. Szabó Lajos sofíör, aki az összeütközés kö­vetkeztében kizuhant a kocsiból, szörnyet halt. A három utas a kocsi alá került és súlyos sé­rüléseket szenvedett. Mindhármukat beszállítót-' ták a pécsi egyetemi klinikára. iHrislaszeremséflenséá a Flagos láSráiais Tátralomnic, augusztus 7- Saját tudósi3 tónk jelenti: Zakopáma vidékéről az a hir ér­kezett, hogy szerdán a Magas Tátrában há­rom holttestet találtak. Két holttestnek a sze­mélyazonosságát sikerült megállapítani. Az egyik Kasznica, a varsói közigazgatási biró3 ság ügyésze, a másik annak gimnázista fia. A harmadik szerencsétlenül járt turista kilétéi nem sikerült megállapítani. A turisták való­színűleg a Tátrában dühöngött vasárnapi cik­lon áldozatai. Pináéi lapra egy páran® Újabb sikkasztás a román pénzügyminiszté­riumban Kolozsvár, augusztus 7. (Saját tudósítónktól.) Nem hiába Romá­nia a panaszok országa, napról-napra meg van a maga korrupciós botránya. Megemlé­keztünk arról a hatalmas sikkasztásról, ame­lyet a pénzügyminisztérium egyik főtisztvi­selője, Damboviceanu követett el, aki a mi­nisztérium államadóssági osztályában meg­hamisította a kötvényeket és azok szelvé­nyeit beváltotta. Damboviceanut négy bűn­társával együtt letartóztatták és alig csilla­pult le ez a szenzációs sikkasztási ügy, máris újabb panama nyomára jöttek a pénzügymi­nisztérium egyik osztályában. A nyugdijak kezelésével megbízott tisztviselők ugyanis több millió nyugdijilleíéket szedtek föl el­halt nyugdíjas tisztviselők nevében. Hosszú ideig űzték sorozatos sikkasztá­saikat, míg végre minap egy rovancsolás al­kalmával kitűntek a visszaélések. A rendőr­ség több tisztviselőt letartóztatott, de a nyo­mozás érdekében a neveket titokban tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom