Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-07 / 176. (919.) szám

CFömáf% í — 0f előfizetési árak belföldön: évente300, . negyedévre if fztovemsxfcói és (Rusxtnsz&ét fssőpdftexeíl ftfemxéRi $<ú%t&Ss. &ofíti@k$ai raapiíirspjáB JScimimisztusiiúiv tf&sz&rfcesztö: ÜDziirániyji J£úszS& &&íeiös sz&vfoesztö: §?&! JísÉw&km Pártegység vagy pártszövetség? Irta: Bothár Sándor dr. II. Besztercebánya, augusztus 6. A miagyar kérész tény szocialista párt­nak az egységes magyar pártba való beol­vadása esetén nagy nehézségekbe ütköznék a szlovák kér esz tény szoc iaDista párt feonra- radása. önállósítva ez a párt számbelileg nem volna elég erős s tekintettel a tervezett választói reformra, nem érvényesülhetne a választásoknál s emellett elhagyatva a ma­gyar testvérpárttól, jelentékeny erkölcsi erőket veszítene el. Példa rá az autonómista szlovák nemzeti párt (národna stirana), mely szélesebb körben hódítani nem tudott. Másrészt azonban a magyar párt is el­esne jelentékeny szavazatkontingenstől és pedig nem csupán a szlovák keresztényszo­cialista szavazatoktól, de — mint cikkem első részében is kifejtettem — a szlovák és vegyes vidékeken szétszórt magyarságnak nem csekély kontingenst reprezentáló sza­vazataitól is. Vájjon az egységes magyar párt a fen- manadt szlovák kieresztényszoeialisita párt­tal tudna-e pártszövetség alakjában koope­rálni, az, ha kizárva nincs is, de mindeneset­re oly kétséges, hogy most, a legvákágo- sabb időben, bajos ebbe a bizonytalanságba beugrani. És ha a kooperáció lehetséges, akkor ott vagyunk, ahol voltunk: a pártszö­vetségnél, csupán ezen belül más a szövet­kezett pártok elhelyezkedése. Ha tehát a szlovák keresztényszocialista párttal koope­rációt nem létesítenénk, elesnénk nemcsak a szlovák szavazatoktól, de a magyar sza­vatok nagy részétől is s egyáltalában nem állíthatnánk jelöltet a trencséni, beszterce­bányai, turócszentmártoni, eperjesi és nagy- szombati kerületben, ottlevő szavazataink elvesznének s ezzel kockáztatjuk azt, hogy a választójogi novella által limitálandó or­szágos szavazatszámot — ha mindjárt a má­sodik skrutiniumban is érvényesül az csak — el tudjuk-e érni. A keresztényszocial'ista párt pedig ezen kerületekben is tud jelölni s ha nem is tudna mindegyikben jelöltet be­hozni, szavazatai érvényesülnek a második skrutiniumban. Ha pedig a kooperáció elérhető, úgy ki­felé ugyanaz a pártszövetség szerepel, mint eddig, csupán a belső elhelyezkedésnél más a pártok száma és számaránya. Kérdéses az, hogy a belső berendezkedésnek ezen megváltoztatása kedvéért érdemes-e és cél- szerü-e éppen a mostani időben az uj egy­séges magyar párt megalakításával kísérte­ié tét tenni. És még egy szempontot nem szabad el­felejteni. A községi és megyei választások­nál a keresztényszociális párt éppen a szlo­vák vidékeken számottevő sikereket ért el. ügy a nagymegyék törvényhatósági bizott­ságaiban, mint a városok képviselőtestüle­teiben mint számban legerősebb, vagy eset­leg a néppárt után legerősebb párt szerepel s ezzel ugy a megyei, mint a városi admi­nisztráció számottevő tényezőjévé lett.' És mert a magyarság ezen városokban éppen a legintelligensebb etemet foglalja magában, nem kicsinyelhető a magyarságnak itt elért előnyös pozíciója sem. Én attól tartok, hogy a keresztényszocialista párt mai kereteinek megbontása a megyei és városi bizottsá­gokban céltudatos és fáradságos munka árán megszerzett befolyásunkat is kockáztatná. A fentiekből tehát az a konklúzióm, hogy a keresztényszocialista pártot mai keretei közt fenn kell tartani, mert egyedül ez a párt az, mely az őslakosság számottevő ele­meit a nemzeti és felekezeti különbség nél­kül, a kölcsönös nemzeti és felekezeti tü- relmesség jegyében Szlovenszkó autonómiá­jának jelszava alatt egyesíteni tudja. Mert Az elfövendő garanciaszerződés rendszere Chamberlain és Briand találkozásának programja Páris, augusztus 6. A Matin a követke­zőket jegyzi meg Briand és Chamberlain kö­zeli találkozásáról: A német garancia jegy­zékre adandó válaszon kivül a biztonsági paktum teljes mechanizmusát is vizsgálat alá Ezt a négy diplomáciai eszközt ugyan­azon a napon kell elfogadniok az érdekelt ha­talmaknak s mindegyikük individuális, de amellett kollektív érvényt is jelentene. A Matin szerint Londonban valószínűen kedve­Munkács. augusztus 6. (Saját tudósítónktól.) Számtalan Ízben megemlékeztünk már a pravoszláv mozga­lom túlkapásairól, amely templomrablások­ban, gyújtogatásokban és egyéb embertelen­ségeikben nyilvánul meg. A túlhajtott és kí­méletlenül hódítani akaró, vallási irányzatot vad fanatizmussal fűtött analfabéta „pópák" terjesztik, akiket titokzatos centralista ke­zek pénzelnek. Ezek hathatós támogatása nélkül már rég - kátyúiba jutott volna ez az erőszakos mozgalom, amelynek nincs egyéb célja, minthogy teljes káoszt teremtsen Ru- szinszkó életében. A ruszinszkói pravoszíávia Söiészke az izai kolostor, ahol a pópáknak készülő fa­natikusok, akik a nép legalsóbb rétegéből kerülnek ki, kiképzésben részesülnek. Az izai centrum a közelmúltban óriási feltűnést keltő felhívást dobott a nép közé, melyben „hitvallásra" szólítják fel a híveket, azonfelül fölhívnak mindenkit, hogy a mellé­kelt ivet állítsa ki és aláírva küldje Izába. A nyilatkozat szövege szerint a ruszinság minden időben pravoszláv érzelmű volt. De nemcsak papíron, hanem más. erő­szakosabb eszközökkel is dolgozik a pra­voszláv politika. A Munkács közelében fek­vő Nagylucskán, amely község többezer lel­ket számlál s ahol a pravoszíávia egy csa­pásra hódította meg a lakosságot, most nap- ról-napra több és több ember tér vissza a görögkato'Bkus egyház kebelébe. Ruszinszkó északi részében, a mármarosi falvakban még erősebb a visszatérési mozgalom, de itt az a cél az autonómia. Éneikül semmik sem va­gyunk, nem tudjuk elérni a kisebbségi jogok minimumát sem s főképp nem ■ tudunk ki­emelkedni a mai gyarmati helyzetből a gaz­dasági elnyomatásnak reánk nehezedő s már-már anyagi tönkretételünkig érő álla­potából. Szlovenszkó népe gazdaságilag egy­másra utalt s gazdaságilag a történelmi or­szágoktól különvált, sőt ellenérdekű terület. Éppen ezért a cseh centralizmus csakis ezen terület gazdasági inferioritását s az őslakos­ság érdekeivel ellenkező gazdasági kihasz­nálását eredményezi. A gazdasái függés, az elszegényedésre vezető gazdasági politika pedig az egész Őslakosság nemzeti és kultu­rális helyzetét is veszélyezteti. A leszegé­nyedett leziillött nép könnyen kapható anyagi engedmények és előnyök ellenében a denacionalizálásra. Ez az elnemzetlenités fenyegeti nemzeti különbség nélkül Szlovén­fog ja venni a két miniszter a londoni tanács­kozás alatt. E tekintetben a Quai d'Orsay már előkészítő munkát is végzett. A francia terv négy szigorúan elkülöníthető részből áll, amelyek a következők: zően fogják fogadni e nagyarányú tervet. — A Petit Párisién kijelenti, hogy Briand hala­déktalanul válaszol arra a belga indítványra, amely a biztonsági paktum ügyében érkezett néhány nap előtt Párisba. 1 agitátorok féktelen terrorja miatt nem olyan szembeötlő. Ugyanis az emberek csak éjjel merik megközelíteni a görögkatolikus paplakokat, hogy beje­lentsék visszatérésüket az egyházba, mert nagy a fanatikus pravoszlávok terrorja és bosszúja. Egy-egy megtért görögkatolikus annyira magára haragítja a hithü pravoszlávokat, hogy a legközelebbi éjjelek e,gyíkéin rászáll a vörös kakas a gazda házára és porrá ég csűr, ház, jószág, minden. A pravoszláv csillag minden terror da- mas propagandát fejtenek ki. Huszton pra­voszláv titkárságot létesítettek és hir sze­rint a csehszlovák szociáldemokrata titká­rok is készséggel állanak a pravoszíávia szolgálatába. Ugylátszik, Necasék híveik gyér táborát a pravoszlávokkal szeretnék benépesíteni. Egy más verzió szerint azpnban a ruszinszkói pravoszlávok mint önálló pravoszláv párt mennének a választá­sokba, ha nem is ezzel a névvel, de ezzel a jelszóval. Ugyanis Gagatkó révén már régen a cseh nemzeti szocialisták védőszárnyai alatt húzódtak meg. A pravoszláv csillag minden terror da­cára azonban [eltűnőben van. A nagy propa­ganda erőszakos eszközeivel sem tudja meggátolni a tömeges visszatéréseket. így küönösen Bustyaháza, Nyíregyháza és kör­nyékén erősödött meg és válik mindig erő­sebbé a visszatérési mozgalom. szkó egész őslakosságát. És ezt csak az autonómia akadályozhatja meg. És ezért kellene az egész őslakosságnak saját jól föl­fogott érdekében kölcsönös koncessziók mellett a közös cél: az autonómia érdekében szövetkezni. És ezzel eljutottunk a pártegységtől a pártszövetségig. Ám legyen befelé több, sa­ját külön célokkal bíró s azok elérésére is törekvő párt, de kifelé mint egység nyilvá­nuljon meg a pártok szövetsége. A formát nem kell keresni hozzá, az érsekujvári egyezmény megadja azt. Az egyezmény IV. pontja nagyon helyesen fixirozza a szövet­kezett pártok azon álláspontját, hogy „Szlo­venszkó autonómiájának kiküzdésére irá­nyuló minden mozgalmat minden feltétel nélkül támogatnak." Fölösleges tehát uj megoldások után keresgélni, ott van az érsekujvári plattform, amely a pátszövetséget bölcs politikai meg­fontolással cs célszerű megoldással már megépítette. Néni kell egyéb, csak ennek az egyezménynek becsületes betartása. Kouee- dáljuk, hogy e részben éppen a keresztény­szocialista pártnak tehetne szemrehányást tenni. Ám, ami történt, nem a párt zömének, hanem egy ok ve tétlenkedő kisebbségnek bűne volt. A párt kivetette magából a sala­kot s meg vagyok győződve róla, hogy sa­ját pártegységét a pá: tbont ók minden ug- rándozásával és ön érvé nyes ti é.ú viszketeg- ségévei szemben fenn fogja tartani s a jövő­ben nem tagit az Érsekujvárott vá’lalt kö­telezettségekből. Ha tehát a magyar pártegységnek, — mely egyébként, ismétlem, ideális végcél le­hetne — ma még leküzdhetetlen akadályai ■vannak, ezzel szemben a pártegység forszi- rozása nélkül feladatunk volna a pártszö­vetség kötelékeit mennél bensőbbé tenni. Az érsekujvári egyezmény a közös listát teszi kötelezővé, ez a módszer már ki volt pró­bálva a Zólyom nagymegyei választásoknál s kiváló eredményre vezetett. És érdekes, hogy ahol a járási választá­soknál a szövetkezett ellenzéki pártok nem jelöltek, hanenh a néppártnak engedték át a területet, a néppártra eső szavazatok jelen­tékenyen alatta maradtak az ugyanazon já­rás megyebizottsági választásánál a nép­pártra és szövetkezett ellenzékire eső szava­zatok összegénél. A különbözet megállapítha­tóan a kommunista és az agrárpártra esett és ugyanez volna az eredmény, ha a képvi­selőválasztásoknál egyes kerületekben le­mondanánk a harcról. Amit az érsekujvári egyezmény szöve­gében egyedül kifogásolni tehetne, az a pártszövetség tulhosszu címe: „Az őslakos magyar, szlovák, német keresztényszocia­listák, kisgazdák, földmivesek, kisiparosok, kereskedők és munkások pártja." Ez egy lé- lekzetre sok egy érző kebelnek s az elneve­zés, bár csak külsőség, nem olyan lényeg­telen, mint látszanék, ezt a hosszú cimet ne­héz az egyszerűbb választóközönségnek be­adni. S felesleges is, hogy minden benne le­gyen. Teljesen elegendő s kifejező volna: „Az őslakosok pártszövetsége." Ez az elnevezés még arra az esetre is elegendő lenne, ha elérhető volna a néppárt­nak a szövetségbe való bevonása. Ez min­denesetre még célszerűbb s a szövetséget még jobban megerősítő módus volna. A mi részünkről nem volna akadálya a néppárttal való szoros szövetségnek sem, kivált • ma, amidőn Hlinkia is baráti jobbját nyújtja a magyarság felé. Sajnos, nem lehet e rész­ben vérmes reményeket táplálni. A néppárt még nem tudott nagyban s egészben a poli­tikai érettségnek azon fokára emelkedni, mely Svájcban a közös gazdasági érdekek hatása alatt egy szilárd államba tömöríti a legellentétesebb fajú s érzésű s anyaorszá­gukban egymás legnagyobb ellenségeiként szereplő nemzeteket. Pedig Szlovenszkón egyes soviniszta fanatikusok és uszítok által mesterségesen szított ellentétektől eltekintve a szlovákság s az őslakosság másik két nemzete: a ma­gyar és német közt semmi gyűlölködés, semmi ellentét nincs, a közös gazdasági ér­dek s az évezredes történelmi kapocs pedig megadja a svájci minta lehetőségét: az ős­lakosságnak egymás nemzeti és kulturális törekvéseit kölcsönösen tiszteletben tartó gazdasági és politikai szövetséget. Ennek a célnak érdekében szükséges a szlovák ke- resztényszociallsta osztálynak a magyar osztállyal szoros szövetségben való fentar- tása s éppen azért még a mi kedves ál­munknak, régi ideálunknak az egységes ma­gyar nemzeti pártnak megalko-thatása árán is kockázatosnak tartanám a mai viszonyok között a keresztényszocialista pártnak, il­letve annak magyar részének feloszlatását vagy beolvasztását. A politikai belátás a pártiegység Ideális megoldásától inkább a pártszövetség célszerű kiépítése felé int. 1. A tulajdonképpeni hármasszerződés, azaz Franciaország, Anglia és Németország megegyezése, amely biztositja Franciaország számára Anglia segítségét egy rajnai német támadás esetén. 2. Döntőbírósági szerződés Franciaország és Németország között, amely kölcsönösen garantálja a mai status quot s a biztonsági szerződés többi föltétien kiegészítéseit. 3. Egy német—lengyel és 4. egy német—csehszlovák döntőbírósági szerződés. Párttá szervezkedik a pravoszíávia a raszlnszkől választoltra Machinációk az izai kolostorban — Nyílt harc és terror a görög katolikus egyház ellen — Felgyújtják a visszatérők házait

Next

/
Oldalképek
Tartalom