Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-06 / 175. (918.) szám

Csütörtök, augusztus 6. ttJ<wJUeyix7fr{T^ 3 Árvízkatasztrófa Szl@¥@nsskén Keletszloveuszkóvai megszakadt a vasúti összekötte­tés — Veszedelemben a kralováni alagút és vasúti hid — Tenger a Vág völgyében — A Tátra pusztulása Selmecbánya Jablonichuéb mellett Keresztényszocialista pártértekezlet — Fedor Miklós és Schusíer János beszédei A keresztényszocialista pártban — a párt egységének megóvása körüli munkában — újabb jelentős lépéssel jutott előre az al­kotmányos többséggel megválasztott uj el3 nökség. Az eseménynek főképpen az ad súlyt, hogy a párt szlovák osztályába tarto­zó szervezetek spontán megnyilatkozásáról van szó s emeli nagy horderejét az a körül­mény is, hogy a kezdeményezés nem az or­szágos központból, djc az érdekelt vidékről indult ki. A pártértekezletre egybegyűltek szer * tetteljes, őszinte ovációkban részesítették a messze keletről közéjük jött keleti keresz­tényszocialista vezért, Fedor Miklóst és az országos keresztényszocialista párt központ­jának képviselőjét, Schuster János, helyettes főtitkárt. Fedor Miklós az általános gazdasági és politikai helyzettel foglalkozva, különösen a kormánynak az ipar terén tapasztalt leszerel- tetési módszerét emelte ki és azt az igaz3 ságtalanságot, hogy mig az iparra szoruló Szlovenszkóban a gyáraknak nagyobb része áll, addig, ahogy az ember elhagyja Szloven­szkó határát, Morva és Csehországban már füstölnek a kémények és élénk ipari élet lük­tet. Beszéde végén fölhívta Szlovenszkó keresztény lakosságának figyelmét arra, hogy a mai kormányzati rendszer csak akkor fog eltűnni és csak akkor fogja egy tisztultabb rezsim fölváltani, lia ennek érdekében kér­lelhetetlen harcot folytatunk. Fedor Miidós lelkes, tüzes beszéde óriási lelkesedést váltott ki a hallgatóság so3 r árban. Schuster János abból 1 .dúlt ki, hogy Szlovén szkon az őslakosságnak, szlováknak, magyarnak és németnek ma nemcsak azért kell közös frontban — a keresztényszocialista pártban — összetartaniok, mert a mestersé3 gesen előidézett gazdasági nyomorúság arra kényszeríti őket, de azért is, mert a gazda­sági javak pusztulása mellett lelki javaink el­len is megindult már az irtóharc az egyház és állam elválasztása kérdésének a közhangulat­ba való beledobása által. A kierőszakolt kul­túrharc Szlovenszkó1 vallásos népe csak úgy fogja tudni sáncait megvédeni, ha egy utón halad és ha a küzdelemben minden ke­resztény ember kiveszi a maga részét. Fog­lalkozott a keresztény munkáskérdéssel és amiuk nagy l:crd:rcjére hívta fel a hallgató3 ság figyelmét. Beszéde végén bátorságra, ki3 tartásra buzdítja a hálás közönséget és sze­retettel invitál meg mindenkit a keresztény­ség hajójára, mert a tisztakezüek, az igazsá­got szeretők a kereszténység ügyét biztos révbe fogják vezetni. A szép előadás után a selmecbányaiak a keresztényszocialisía párt egységét han­goztatták, amit ina az uj vezetőség képvi­sel és a leglelkesebb hangulatban távoztak el a I párt helyiségéből- I Prága, augusztus 5. A szlovenszkó! árvizek katasztrofális pusztításairól megközelíthető képet is alig alkothatunk, mert Szlovenszkó a történelmi országoktól teljesen el van vágva s ma már Keletszlovenszkóból és Ruszinszkóból pos­tát sem kaptunk. A vasúti forgalom megsza­kadt, a távírda és telefonösszeköttetés is hiányos. Elkésett és hiányos tudósításainkból megállapíthatjuk, hogy a nagy esőzések és áradások Sziovenszkón, különösen a Vág völgyében okoztak óriási pusztításokat és károkat. Pozsonyban a tegnap jelentett károkon kívül még a felső parkban is pusztított az ár, mely az utakat teljesen alámosta s ezek rendbeli ozás a 200 ezer koronán felüli kiadást jelent a városra. Egyes alacsonyan fekvő házakba is behatolt a víz. A Kárpáti-utca teljesen víz alatt áll. A Pozsony vidéki szőlőhegyekben is óriási pusztítást vitt végbe a zivatar és a jégeső. Rózsahegy vidéke viz alatt Rózsahegyi tudósítónk távirata szeriint a Revuca, a.Vág mellékfolyója kiáradt, számos helyen elragadta a fahidiakat s az utcákat is elöntötte. A Vág erősen megdagadt s óriási fákat, tutajokat ragadt magával. Rózsahegy vidéke körülbelül 30 kilométerre viz alatt áll. Egyes községekből kénytelenek voltak a lakosok elmenekülni. Számos községben csak puszta életüket mentették meg az emberek. A kár a szántóföldeken, házakban, gazda­sági épületekben, állat állományban mérhe­tetlen. Számos gazda koldusbotra jutott A nyomor enyhítésére azonnali kor­mánytámogatás vált szükségessé. A vasútvonalak Zsolna vidékén annyira megrongálódtak, hogy a rendes fo-galom helyreállítása csak négy-öt naip múlva vár­ható. Zsolna és Oderberg között a forgalmat csak átszállással bonyolíthatják le Csaca állomáson. A Kralován—zsolnai vonalon teljesen szünetel a forgalom, valamint a Csaca— Rózsahegy—Korytnica és Kralován—Su- cha ífora-vonalakon sem közlekedhetnek a vonatok. A prágai vonatok, amelyeket a Vlára- szoroson keresztül indítanak, csak Trencsén- Teplicig mehetnek. A pozsonyi vasutigazga- tósáig jelentése szerint Puhó és Vágbeszterce között teljesen szü­netel a vasúti forgalom, A pozsonyi gyorsvonatok ugyancsak Trenesén-Teplicig mehetnek. A 95. számú gyorsvonat Zólyomtól Léván és Nagysurá- nyon keresztül megy Pozsonyba s onnét mint a 15. számú gyorsvonat második sze­relvénye Prágába. Sztrecsno mellett víz alatt áll a vasúti alagút is, a viz a magával * S fsasaeE sodort fákkal teljesen elbarrikádiirozta a tu- nelít. Egyes jelentések szerint, amelyeket csak íentartással közlünk, a kralováni vasúti hi­dat is elragadta az árviz. Ha ez megfelel a valóságnak, akkor Ke- letszlovenszkó teljesen el van vágva Nyu- gatszlovenszkótó'l és a történelmi országok­tól. Délszlovenszkóról csak Ruttkáig közle­kedhetnek a vonatok, Pozsonyba pedig csak Léván és Nagysurányon keresztül lehet utazná. A teher vonatokat Ruttkáról Zólyo- rnon, Korponán, Párkánynánán és Érsekúj­váron keresztül menesztik Pozsonyba. A vasutigazgatóságok a környék valamennyi munkását Zsolna vidékére rendelték ki, hogy a megrongált vonalakat rendbehozzák. Kü­lönösen nagy gondot fordítanak a vasúti hi­dak alátámasztására. A Tátra katasztrófája Poprádról jelentik: A Kriván felől teg­napelőtt óriási zivatar és eső jött. A Csorba­tó teljesen megdagadt s a Masaryk-ut, amely a tóhoz vezet, járhatatlan. Számos fát tövestöl szakított ki a nagy vihar, mely a telefon, távírda és világítási vezetékeket is teljesen elpusztította. A Csorba-tó már tegnap óta távírda és telefon, valamint pos­tai összeköttetés nélkül van. A Poprád felől induló villamosvasút tegnap reggel ment utoljára Csorbáig, este már csak Tátra-szép- lakig köziekedhetett. Csorba-tó és Tátra- széplak között hatalmas fákat szakított ki gyökerestől az orkán. Egyes szállodák és villák erősen megrongálódtak. Tátrafüreden a Grand Hotel kávéházába is behatolt a viz. Az ár olyan erős volt, hogy bezúzta az ablaküvegeket s a viz egészen a íoyerig hatolt. A kávéházi terrasz asztalait egészen Alsófüredig ragadta az ár. A vihar este 8 óráig tartott, majd egy kis szélcsend állott be, de 10 órakor ujult erővel és még erőseb­ben tört ki az orkán, mely csak éjfélkor csendesedett le. Tegnap reggel a hegyekből valóságos patakokban ömlött a viz Tátra- füredre. A turistaút a Kriván felé teljesen tönkrement. A Csorba-tótól a Poprádi-tóig ugyancsak viz alatt állnak az utak, úgy hogy a forgalom csakis a villamos vasúti sínek mellett lehetséges. A vágvölgyi tenger Lapunk egyik olvasója, aki tegnapelőtt utazott el Trencsén-Tepiicböl, a követikező- kezőket írja szerkesztőségünknek: Tren­csén-Tepiieen kisebb megszakításokkal pén­tek óta állandóan esett az eső s a hegyekből ömlött a viz a fürdőre. A vasárnapi zivatar után már a villamosvasút közlekedése is megakadt. Amikor hétfőn délelőtt Trencsén- Tepiicböl elindult a villamos Tepla felé, a vonal mentén már kiöntötték a patakok és a Vág is megdagadt. A Vág hidján már csak |i| | ^ 11| szappan j [tar a vigságot öntött beléje. Visszaemlékezett a padjára, ahonnan őt kitúrták, s tudta, hogy azok a boldogok, mert szeretnek s ő is, mert igénytelen. Ennyire jus tott a filozófiájával, vagy még ennyire se, mert nehezen forgott elméjének kereke s in­kább érezte a dolgok lényegét, mint értel­mezte volna. Mikor tehát ennnyire jutott, nem is godolkodott tovább, hanem a járda melletti fának dűlt. A zene szépen szólt, az urak mégis gyönyörűek voltak, igy este, mert több hazugságba öltöztek, azért voltak ilyen mások s ilyen szépek. Jani bá mindenről elfeledkezett. Két ke­zét lelógatta tunyán, nekidült az ákácfa tör3 zséneik, hallgatott, ámult, gyönyörködött. Szemét tágranyitotta, fülét nekitárta a ré- genhallott muzsikának, lába meggörbült, fe­je előrefeszült. Figyelt. Aztán a lába lassan taktust vert ki a kemény kövön, feje ütemre ingott, arcán szé­les ránc húzódott végig: mosolynak készült, Mosoly, — és alig tudott eligazodni a sok ránc között, alig talált utat a szájhoz, száj­tól a szemszögletik, alig birt elrendeződni, csak ideiglenesen megalkotódni is, annnyira uj volt, annyira idegen volt a mosoly ezen az arcon, annyira régen elfelejtett, különös megmagyarázhatatlan valami. De létrejött mégis. A terraszon valaki hangosan kacagott. Finom női hang volt. Jani bá hátán, mellén, mintha bogár szaladt volna végig- Aztán a cigány egy pillanatra elhallgatott, hogy újra kezdje, de már akkor a szépasszony énekét kisérni. Lágyan, puhán ömlöttek a hangok a szépasszony ajkán, fehér karján hozzácsö­rögtek a karperecek, ahogy intett a kezével. Mindenki nevetett, vig volt körülötte. Jani bá közelebb húzódott, lassan tolta fejét az oleánderbokrok közé, mosolyogni próbált, inkább vigyorgássá sikerült, bozon3 tos szakállas, ősz feje, mint egy holdvilág in­gott a levelek között­Dúdolt, mind erősebben énekelt. Bol­dog volt, vig volt, gyerek volt. S az asszony, mikor épp uj nótát kez­dett, véletlenül arra nézett, ahol a muskátli­virágok különös zajjal váltak szét Jani bá feje körül. — Juj! — sikoltott még, aztán elájult. Hangos, zavaros kiáltások riasztották félbe a cigányt. Jani bá kabátját egy keztyüs kéz húzta finnyásan. Jani bá még mindég mosolygott. A ne­hezen megszületett mosolyránc tarósan akart ottmaradni az arcon, talán azért is, mert Jani bá nem fogta fel a sikoltás jelentő­ségét s még mindig nem zökkent ki az előbbi hangulatból. Jani bá kissé nehezen gondolko­dott s a vigság helyett egyszerre szomorú3 ságot vállalni, nem volt hajlandó.-i- Mi ez, kérem? — szólt derűs ábrá- zattal az ur felé. — Vén csirkefogó, nem szégyelli ma­gát?! • . . — Én? — álmélkodott az öreg s olyan ártatlannak érezte magát, hogy a mosoly­gást még most sem akarta letörölni. — Én? Hát mit vétek én? Olyan szépet dalolt a nagysága s én is úgy örültem . . . — Mindjárt befiitök magának, — kiabált egy másik, monokli s ur, nem nyúlva a bü3 nőshöz semmikép­— Vén zsebtolvaj! A bokrok' között! — jajoifeott egy félrcsarku pincér. — Ismerjük az ilyeneket, kérem! Majd hívok rendőrt! Hát ez volt az a pillanat, amikor Jani bá lépésben haladhatott át a vasút, mivel a pil­lérek teljesen viz alatt állottak. A Vág teljesen elöntötte a vidéket, úgy hogy a vasútvonal mindkét oldalán való­ságos tenger képződött. Amerre szemünk csak ellátott, mindenütt víz, melyben vo­natunk egy hatalmas csónaknak látszott A vonatban valóságos pánik ütött ki Az asszonyok imádkozni kezdtek s a vasúti személyzetnek csak nagynehezen sikerült s kétségbeesetteket megnyugtatni. A vízben álló fáknak csak a koronáit láttuk s a mész- sze távolban valóságos karavánok vonultak: a falusiak batyuikkal és állatjaikkal menekül­tek veszélytelenebb helyekre. óriási vihar Nyitrán Nyitrai munkatársunk írja: Keddről szerdára virradó éjjel orkánszerü vihar dü­höngött a városban, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A vihar több ház tetejét el­ragadta és sok kisebb házat alaposan meg­rongált. A piarista reudház udvarán egy több mint 100 éves hatalmas fát csavart ki A Nyitra-íolyó hatalmasan megdagadt, sőt több helyen kilépett medréből, elöntve a fo­lyó árterületét. A Tormos melletti réten a villám két helyen beütött. A vihart követő felhőszakadás óriási károkat okozott a még be nem hordott termésben. Orkán Léva környékén Lévai tudósítónk jelenti: A szlovenszkói pusztító szélvész hullámai a Garam mentét is fölkeresték. Hétfőn egész nap szakadt az eső. Léván az orkán az utcákon és az ud­varokban hatalmas fákat tört ki, kerítéseket sodort el és kidöntötte a villamosvezeték oszlopait. A vasúti sínekre zuhanó fák szá­mos forgalmi akadályt zúdítottak a vonatok elé. A szőlőhegyekben és gyümölcsfákon ha­talmas pusztítás nyomai láthatók. A határ­ban a vihar szétszórta a gabonaosztagokat. Katasztrófád jégverés Ruszinszkóban Nagyszőlősről jelentik: A legjobb szö- lővidéken, a Feketehegyen az utóbbi napok­ban a jégeső katasztrofális károkat okozott. Húsz percig galambtojás nagyságú jég esett, mely számos helyen csak a szőlőtökét hagyta meg. Nemcsak az i'de.i szőlőtermés pusztult el, hanem egyes helyeken három- négy évig egyáltalában nem lehet termésre számítani. Nagy károkat okozott a jégeső a dohánytermékekben is. A kár meghaladja a 10—15 millió koronát. Az időjárás ugyan már enyhült, de a mezőkön még mindenütt jégrétegeket lehet látni. Morvaországban és Sziléziában ugyancsak pusztított az árviz. Ostravica- folyó kiöntött s Máhrisch-Ostrau gyári ne­gyedében számos ház viz alatt áll. Sziléziá­ban a Lichtenstein-féle erdő Karlovicnál 12 ezer négyzetméter terüíeten víz alatt áll. Magyarországon is ciklon pusztított Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Va­sárnap olyan óriási ciklon dühöngött Pesten és Magyarország egyes helyein, hogy majd­nem mindenütt megszakadt a telefon- és arcán mégis csak összefutottak a ráncok bá­nattá, amikor az árkok felett megjelent a fo­lyóvíz is, egy csepp könny végkép elmosta a mosolyt Jani bá arcáról. — Vén színész! — duruzsolt egy ur, aki eddig Jani bá jóvoltából a szép hölgy dere­kát fogdosta s úgy találta, hogy nagyon ki3 vánatos. A hölgy is szivesen feküdt ezen­közben a lovag karjaiban. — Bitang! — kiáltott ki még egy ur, épp akikor, mikor utolsó kártyáját a hirtelen nagy lárma kapkodása alatt sikerült hamisan kiadnia s megnyerte a bankot. — Szemtelenség! — üvöltötte a főpin­cér s hirtelen duplát fogott a ceruzája­Mindenki szidta Jani bát, kérdések özön3 lőttek, feleletek cikáztak. Egy süket hölgy boldogan rontott ki: — Kit gyilkoltak meg, jaj, kit is? De gyilkosság nem történt, sajnos. Jani bá ott ált megtörtén az összefutott utca tö= mege előtt, görnyedten állt, kulacsából las­san csöpögött a viz. Bűnösnek érezte magát hogy mosolyogni mert. Tudta, hogy tulnagy merészség volt számára az öröm. Mindenki hadonászott, zsebeiben kutat­tak, szidták, akkor is, mikor a hölgy társa: sága sértődve elvonult. A pincérek meglök - dösték, két borfiu erősen fogta. Akkor aztán jött a rendőr s mivel Jani bá semmit sem tudott vallani, bűnét, iszá- kosságát, indokolatlan mosolyát, titokzatos részegségét, gyanús gyönyörködését, pénz­telen voltát, foglalkozását és lakását illető3 lég, karonfogták és kár omolva az eget az őrszobára cipelték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom