Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-04 / 173. (916.) szám
Kedd, augusztus ji aki még a forradalomkor kapta kinevezését s végig megmaradt helyén. Ruman János értékét és posszibiliíását mi sem igazólja jobban, minthogy az utóbbi évek minden kormányválsága alkalmával ő volt a szlo- venszkói miniszterség egyik legkomolyabb jelöltje, de a kassai zsupán mindig elhárította magától a miniszteri tárcát, valószínűleg azért, mert azt csak egy egészen komolyan kialakult konszolidáció idején akarta vállalni s helyes politikai érzékkel elkerülte azt, begy a pártok harcaiban fölmorzsolódiék. ö volt a centralizmus értékes és intakt szlo- venszkói tartalékja egy uj jövő céljaira s a magyarság is bízott benne, hogy ha Ruman János nem is hoz meg számára mindent, de mindenesetre enyhíteni fogja a legfájóbb sebeket. Kassa életének rokonszenves jelensége Volt Ruman János dr.-nak a régi magyar táblabiráikra emlékeztető alakja, szives és előzékeny volt mindenkihez és senkit sem tudott anélkül elereszteni, hogy legalább az ígéret vigasztalását ne adja meg számára. S mert a kormánypolitika kegyetlen rendszere mellett Ígéretei közül sok maradt megvalósítatlanul, a maliciózusak már „a nagy igérö“ epitetonjával aposztrofálták, amin megértő önbeösme réssel ő maga is mosolygott. Politikai egyénisége sohasem állóit egészen tisztán az emberek előtt, talán azért, mert egyénisége és az általa szolgált politika között fölismerték a sok, kiáltó ellentmondást. Akik közelebbről ismerték, tudták, hogy a centralizmus szolgálata mellett, amely bízóimra sok áldozatot és koncessziót követelt tőle, azután meg a számára érdektelen kicsinyes pártharcok fölött egy tisztultabb atmoszférát és magasabb célttizéseket termelt ki lelkében s ezekhez szabta a maga kétségtelenül mindig optimisztikus politikáját. Lehetséges, hogy ebben a politikai kródában és ezekben a cél tűzésekben sok volt az önnyugtatás és a hipokrizis, de egészen bizonyos, hogy szándékai jók és tiszták voltak, politikai megmérésére pedig határozottan európai mérték illeti meg, mert módszerei mindig az európai kulturemberhez méltóak voltak s ha operálnia kellett — mondotta találóan egy régi magyar politikus — legalább fájdalommentesen igyekezett a műtétet elvégezni. Bizonyos dolog, hogy Ruman János dr. halálával sokat veszített a centralizmiTs és sokat veszített Prága, mert a kassai zsupán volt az, aki a kormánypolitikát legalább a gyakorlati végrehajtásban úgy igyekezett érvényesíteni, hogy annak Szlovenszkóra mért csapásait ha már másként nem lehetett, a lelkek bandázsirozásával védje ki s a gazdasági és kulturális pusztulást valamivel elviselhetőbbé tegye. És ha szolgálta is ezt a gyarmatpolitikát, kétségtelen dolog, hogy csak számos fenntartással tette s talán azért is ragaszkodott pociziójához, hogy a kegyetlen kormányredszerben egyéni erejével megmenthesse azt, ami még menthető. Hogy ez így volt s hogy Ruman János koncepciója nem egyezett meg egészében a centralista, rendszerrel, azt a legjobban azzal bizonyít-1 hatjuk, hogy az autonomista, ellenzéki sajtó mindig különös tisztelettel és megkülönböztetett megbecsüléssel viseltetett személyével szemben, valószínűleg számolva azzal is, hogy egy becsületes jövő meghozza Ruman Jánossal a találkozást. Politikánk demoralizált világában külön illik feljegyezni, hogy Ruman János intakt, becsületes, puritán ember volt, aki ezt az erkölcsi örökséget még a régi magyar világ közéletéből mentette át magának, számos olyan emberi és vezéri kvalitással együtt, amelyek őt a magyarság számára különösen rokonszenvessé tették. Ö volt arra predesztinálva, hogy megteremtse Prága, augusztus 3. Megírtuk, hogy a Pravo Lidu szerint Svehla miniszterelnök Kadsbadban előkészíti az őszi választásokat. A választások határideje valószínűiéig október 11. vagy 18.-a lesz. Minden jel arra vall, hogy a választásokat tényleg októberben ejtik meg s ezzel az eshetőséggel számol a koalíciós sajtó is, A cseh néppárt Kor d ács - s zá r nyánák szócső3 ve, a Cecil azt írja, hogy a pápai numcius fellépésével sokaknak, de különösen a koalíciónak tett jót, amennyiben most elkerülhetetlenné vált a választások kiírása, amely3 hez titokban már régen gyűjtötték az alapot, legújabban azonban máir nyilvánosan is gyűjtést kezdtek. De sürgeti a választásokat a pártvezérek idegessége is- A pártfegyelem nagyon szép dolog, — írja a Cech — csakhogy sokan megunták már s minden alkalmat megragadnak a kiszabadulásra. Az uj választásoknál, amint hírlik, a pártok uj metódussal fognak dolgozni. A nagy* fejünket nem a listák élére fogják állítani, hanem csak az ötödik, hatodik, vagy a Pozsony, augusztus 3. (Saját tudósítónktól.) A keresztényszo- ciaíista párt szlovák osztályának elnöke, Petrásek Ágoston lukacovcei plébános egész a május 14-iki határozatig Lelted törhetetlen hívének vallotta magát. Ebben nem annyira a meggyőződés, mint inkább bizonyos ösz- szegii pénzek játszottak döntő szerepet. A volt pártvezér ugyanis gavallérosan bánt híveivel, sőt a csehszlovák állaim által egyesektől megvont kongruákat is kifizette, természetesen a párt kasszájából. Május 14-ike után Petrásek felfedezte, hogy a változott hangulat irányában jó lesz neki is frontot változtatni, hacsak nem aka* vezérével és szükebb táborkarával párt nélkül maradni. Petrásek tehát beállt Jabloniczky dr. táborába mert innen a lelki hidat a szlovák és magyar élet között, aki őszinte lelki szükségből kereste a magyar társaságot és a magyar levegőt, aki szerette ezt a magyarságot és sohasem akarhatta a halálát, sőt messze céltüzései között bizonyára ott szerepeltünk mi is, egy becsületesebb jövő komolyanvett Ígéretével. Fájdalmas számunkra is, hogy ez a híd már a kezdet kezdetén leszakadt s nem érhettük el a beteljesedést, amelyet titkon tőle vártunk. A kassai koporsó fölött szivünk igaz részvétével és tiszteletével hajtjuk meg a szlovenszkói magyarság zászlaját. nyolcadik helyre, hogy ezzel is a legnagyobb választási agitációt fejthessék ki s már az első skrutiniumban nagy eredményekhez jussanak. A légionárius Národni Osvobozeni újból foglalkozik a választási törvény módosító ja3 vaslatával, amely ellen a légionáriusok első perctől kezdve állást foglaltak. A Národni Osvobozeni ismételten tiltakozik a választási bíróság intézményének módosítása ellen, amely sz&rint az a képviselő mandátumát tisztán a pártból való kizárás alapján is megsemmisítheti, anélkül, hogy a kizárás okait és indokait meg* vizsgálnák. A lap figyelmezteti a pártokat, hogy tekintettel a közelgő választásokra és a parlamenti miunka megkezdésére, intenziven foglalkozzanak ezzel a kérdéssel s nézetüket ne csak bizalmas üléseken juttassák kifejezésre, hanem a nyilvánosság előtt is, mert hiszen ismeretes, hogy sok más párt éppen úgy nincsen megelégedve a választási novellával, mint a légionáriusok. várta politikai ambícióinak megvalósulását. így került be az ötösbizottságba is. Eltekintve attól, hogy az ötös bizottságban észrevehetően kontrakarrirozni igyekszik Jabloniczky és társai terveit, most újabb akcióra szánta el magát. Az nem befolyásolja, hogy ezzel a közelmúltban vallott és hangosan hirdetett elveivel kerül éles ellentmondásba. Eddig ugyanis Petrásek volt az, aki a szlovák keresztényszocialistáknak a HUnka-párttal való együttműködése ellen állást foglalt. Most azonban ugylátszik, más meggyőződésre talált, mert levelet irt a Hlioka-párt egyik vezetőemberének, akinél nyíltan felajánlja együttműködésre, támogatásra a keresztényszocialista párt szlovák osztályának szavazatait. A felkinálkozásnak | azonban ára van: a szlovák osztály három mandátumot akar magának ennek íejébm a közös szlovák autonómista listán Lztositam. A jelöltjei is meg vannak: Falat, Kniha és elsősorban természetesen Petrásek. Az újabb pálfordulás indító oka az, hogy Leltei a májusi színvallás után beszüntette a kongrua fizetését s egyébként sem hajlandó pénzt adni renitens barátjának. A levélb .n, amelynek egyik felettébb érdekes részletét citáljuk, tanácskozásra kéri Petrásek ILin- káékat, hogy az együttes munka feltételeit megbeszélhessék. A szlovák levél egy részletének szószerinti fordítása a következő: „Hogyha ez sikerül, servatis servandus Ígérem, nagyon sok papnak a nevében, hogy Jánoky-Madoesány és más befolyásos katolikus támogatásával magunkkal rántjuk a magyar katolikusokat, kivéve talán azt a néhány vakot, akik még most is tolják a luterámis Jabloniczky szekerét. Azonban ott is beállna a tisztulás." Ezt a levelet felesleges kommentálnunk. Beszél magától is, mindennél ékesszólóbban. Petrásek árulja Hiinkáéknak a szlovák és közvetve a magyar katolikusokat is. Azonban Hlinka gerinces pártjánál sincs nagyobb szerencséje, mint volt nemrégiben Gálszé- csen. Hiinkáéknak nincs szükségük az ingatag támogatásra. I pipa raiaszo a eseti néppárt iiflTOzl® táviratára Prága, augusztus 3. A cseh néppárt — mint ismeretes — a Lucerna termében tartott manifesztációs gyűlés után üdvözlő táviratot küldött & Szent A-tyának. A pár tveze tőség most a körvetkező választ kapta Rómából: A Szentatya nagy örömmel fogadta fiainak üdvözleteit, amelyet a katolikus nép a Lucerna termében tartott gyűléséről küldött. Nagyra- becsüli a nemes gondolatot, valamint odaadó ragaszkodásukat a Szentszékhez és az egyházi ünnepek ezeréves tradíciójához ebben a köztársaságban. Atyai áldását küldi az ülésen jelenvoltaknak s a vezetőségnek. Gasparri bíboros s. k. a légionáriusod Dombéra föborl piteptli ellen Bechyné szociáldemokrata exminiszter felszólította a légionáriusokat, hogy foglaljanak állást Bombera tábori püspök „affér Iában. A légionárius szövetség végrehajtóbizottsága szombaton ülést tartott s aizon a következő határozatot hozta: Megengedhetetlennek tartja, hogy a hadseregben bármely egyháznak is legyen katonai lelkészi hivatala. A katonai hatóság lehetőséget adhat úgy a katonáknak, mint az altiszteknek és tiszteknek, hogy vallási kötelezettségüknek a hadsereg keretén kívül tegy enek eleget A polgári egyenjogúság szempontjából nem tartja megengedhetőnek azt sem, hogy a lelki pásztorokat a katonai szolgálat alól fölmentsék. Követeli Bombera római szerepének azonnali megvizsgálását s a I vizsgálat eredményének publikálását. Tiz hét múlva választáséit A nagy pártok uj választási trükk]© — A légionáriusok a választási novella ellen Petrásek Ágoston árulta a mMmMkereszfóngszocloNsfákal it a magyarokat is árulja — Hiinkáéknak nem kell a napraforgó pártférfiu Á könnyek ntfa Irta: Dobay István dr. Bahcsi-Szeráj (Krím félsziget) Itt ülök az orosz Riviéra örökzöld part3 Ján, a csodaszép Krím félsziget legszebb gyöngyének ölén, olyan jól esik a pihenés egy hosszú ut után. És mégis: ellenállhatatlan vágy, leküzdhetetlen erő üz ismét tovább, keletre, a mesék országa felé- A tenger beszél hozzánf s a parton megtörő huh látnok zsongása küld Scherezáde csillaga után, keletre, ahonnan csipkés szélű fehér felhők úsznak az égen, narancsfáik illata száll a levegőben s ahol az élet gyiilöletvirágai helyett a rege tarkán hímzett mezői várják a vándort s a lelke szomjúsága elalszik az enyhülés vizén. A tenger beszél hozzám és száz Ígérettel búcsúzik tőlem, amikor vonatom sziklába vágott óriás üregek, égbe nyúló kőhegyek között a Csornája völgyén kapaszkodik felfelé fáradt lihegéssel. Mintha a vágy fújtató lélegzetét hallanám a gőzmozdony vas tű3 dejéből, mely itt i.s ott is elém tűnik a merész kanyarulatoknál. A vágy viszi a leíkemet is és három hosszú alaguton keresztül háromszor felejtem el a ma életét és ott túl a hegyeken egy más világot, uj életet látok magam előtt. Majd változik a kép, gyönyörű síkságon kanyarog a vonat. Ilyennek szoktuk álmodni a paradicsomot: Csodaszép tropikus növény3 zetiíi táj, valóssággá varázsolt tündérkert, a cári korona egykori legdrágább gyöngye. Cári korona . . . hova leír, hova tűnt a' Róni a no wok hatalma? A Katalinok, Sándorok és Miklósok ereje? Szétfoszíott, mint egy óriási színes buborék és ami megmaradt belőle: történelem csupán a jövő századok okulására- A Nagy Péter örökségének vége, a korona gyöngyei széthullottak a sárba . . . Lenin fiainak kincses ládájábaDe én most nem politikában utazóm, — • mese utam indultam keletre s egy percre el akarom felejteni a csúf jelent. Ám egyelőre csak a mullt kisér: az 18553i!ki krimi háborúban Sebastopol ostrománál elesett hősök temetőjét, a Malahow dombot látom a vonat ablakálból. Százezer hallott álmodik örök dicsőségről e szelíd hegyhát zöld takarója alatt, — angol és francia fegyver elesettjei. És kne hatvan év sem kellett hozzá, Russia felejtett és megbocsátott. És II. Miklós nem tanult az elsőtől, százezres rajokban hajtotta népét angol pénzen francia ideálokért a Rámátok falának . . . Két órai utazás után kiszállok a bahesi- szeráji állomáson. Az arcok már tatárvágásunk és egy színes, kalandos Verne regény hangulata lep imeg, amikor látom, hogy egy előkelő tatár ur a podgyászát rakatja fel szcllős ernyővel védett hintájára- . Oroszul szólít meg: — A városba igyekszik? Szívesen felajánlom kocsimat. És már segit is fel az oki-diós alkalmatosságra, mely elé két pompás fekete orosz inéy van fogva. A hintó megindul és én meglepetéssel látom, hogy a tatár ur lenn marad. — Hogyan, hát ön nem a városba ké- szül? -— kérdezem csodálkozva. — De igen, — feleli, — csak nem akar3 nék a terhére lenni. Ám ha megengedi, önnel megyek. íme, a keleti vendégszeretet, melyről, eddig is csak hallottam, de most hogy a valóságban találkoztam vele, őszintén meghatott. Poros országúton ügetnek a muszkák és kocsink nemsokára Baihcsi-Szeráj szűk ház3 sorai közé ért- Az érdekes tatár város főutcájának, a messzire felkigyózó Basárnaja élőjén vagyunk. Keleti lárma, keleti színeik, regényes tarkaság köszönt bennünket. Igen, ez már a mesék országa, tündérország a kánok birodalma! Borotvált fejű tatárokat Iá5 tok s tüzes, villogó szemű asszonyokat nyitott sátorboltoik előtt. Tarka hímzés, puha szőnyeg mindenfelé. Az egyik nyitott boltban malkaróniszerii, hosszú tésztát forgat egy kopasz tatár, tovább hímzett papucson dolgozik egy csomó legény. Furcsa kis kávé3 házak az utcasarkon, az ajtók előtt hímzett párnákon naplopó tatárok guggolnak. Utitár- sam elmagyarázza, hogy böjti hónapja van most a tatároknak. Törvény szerint csak három napig tartana ugyan a bőit, de az irás nem mondja meg, hogy melyik ez a három nap. A halálos bűntől rettegő tatárok tehát biztonság okáért végigböjtölik az egész hónapot és napnyugtáig, amíg a mecset tor3 nyári ki nem gyűl a fény, se nem eszik, se nem iszik, de még csak nem is dohányzik. Félórái kocsizás után a kihán palota, Ohan-Serái elé érünk. Ut elbúcsúzom a ven3 déglátó tatár mrtól s megindulok a palota bejárata felé- A pompás kastély keleti stílus3 bán‘épült kapuja előtt öreg tatár kulcsár fogad, de mert az öreg csak tatárul beszéli, leánya jön segítségünkre, aki már Sebastopóiban végzett iskolát s angolul is beszél. _ S itt kezdődik a mese, — gondolom magamban — itt vége lesz kis időre minden modern viliágnak és boldog reménnyel bízóim magamat erre a kedves, szép tatár leányra, akinél bájosabb kísérőt igazán nem kívánhat3 tam magamnak- Kedvesen mosolyogva nyitja ki az óriás vaskaput és én megérzem, hogy ott túl a rácson vár reám, amit kerestem, amiért elindultam szomjas, tikkadt vágyakozással a tengerpartról. Megcsodálom a gyönyörű termek száz meg száz kincsét, sok régi arany, ezüst edényét, értékes kopott faliszőnyeget, illatfából készült szekrényeket. Végigsétálunk a tarka kristállyal borított törvénytermen, az aranyszobán, a kihall gatási termen, antikbroká't párnákkal süppedésig teleszórt háremen, ahonnan sűrű farácson keresztül kiláttunk a gyönyörű kertbe. Mert mindennél szebb a 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Milliói Kt Bért nyerhet, ha vesz 2674 Ígérvény! egy egész csehszlovák állami építészeti sorsjegyre, már augusztus hó 1-i húzáshoz GaDierik és Tsa bankházában Braíisíam Vámtiáz utca. Megrendelések posta-utalványon l? eszkfizfil hatók h pénz •lű/et.i's hoküíd-sp nv'ltott ______
