Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-25 / 190. (933.) szám

IV. fiví. 190. (933) szSlli • Meflá 1825 mililiszlns 25 MM JW jé?# ^ ' tsamtÉr — _ _. ___félévre 150, negyedévre 76, havonta '­Í >i'f 2^.KÍ: földre: éveQte 45°- tílé^r® Ji tfzíavenszBkói és ($$M3zim®%gkét $zm)etkexett lííémzé&i Sáviak watMiúkai mamiauja /Idtminisxteativ fö sxénfcesxiö; S^ZM'ffűnyii J£#í$z£S t &&l<&l£>s sxevSkesziö: 3fctfs>ÓlH Ismét 3ssze§l£köz2§tt két gyorsvonat Franciaországban Sok halóit és sebesült — Párisban a vasúttársaságokat okolják Sens, augusztus 24. Az utóbbi hetek sorozatos francia vasúti szerencsétlenségeit ismét gyarapítja egy: Sens (Yonne Departement) közelében) két gyorsvonat összeütkö­zött. Az első jelentések 3 halottról és 20 súlyos sebesültről szólnak, de valószínű, hogy az áldozatok száma növekedni fog. Parisban nagy fölháborodást keltett ez az újabb sze­rencsétlenség s most már egész nyíltan okolják a vasút társaságokat, hogy gondatlan­ságuk okozata a minduntalan súlyos baleseteket. CaiSSaire és Churchill londoni birkózása Az adósságrendezési konferencia első napja — Páris évi 8 millió fontot ajánl, London 20 milliót követel London, augusztus 24. Ma kezdik meg Caillaux francia és Churchill angol pénzügy- miniszterek tanácskozásaikat a francia adós­ság ügyében. Az angol közvélemény a leg­nagyobb érdeklődéssel fordul e tanácskozá­sok felé, de a lapok erősen hangoztatják, hogy a francia és az angol álláspont között óriási különbségek vannak, mert míg Franciaország csak 8 millió font sterlin­get akar törleszteni évenkint, addig An­glia 20 millió fontot követel. A lapok kiemelik, hogy Anglia amerikai adósságaira és kedvezőtlen gazdasági hely­zetére való tekintettel nincs abban a hely­zetben, hogy nagyobb áldozatokat hozzon, főleg ha tekintetbe vészük a mai rendkívül nagy adóterheket és a katasztrofális munka­nélküliséget. A Maiin szerint Caillaux francia pénz­ügyminiszter nem mehet túl az évi 10 millió font törlesztési kvótán s különben is, ezt az összeget Anglia annak idején már elfogadta. Páris, augusztus 24. A Petit Párisién newyorki értesülései szerint az amerikai szenátus úgynevezett „kibékithe tetten j ei‘„‘. Borah szenátorral az élükön máris meg­kezdték a döntő küzdelmet az amerikai-belga adósságrendezés ellen. Ezek a politikusok, akik mindig erős ellenzékben voltak Wilson politikájával szemben, azt követelik, hogy az európai államok adósságaiból az Egyesült Államok egyetlen centet se engedjen. Páris, augusztus 24. A Malin megcáfolja azokat a híreket, melyek szerint Caillaux francia pénzügyminiszternek az a szándéka, hogy 15 millió font sterling évi járadékot fizessen a francia adósságok fejében Angliá­nak. Franciaország semmi esetre sem mehet tovább a tiz millió fontnyi évi törlesztésnél. li málha! szlowáhoh §i£fr@»aafás§al fenyegetik a centralizmust Az amerikai szlovák liga gyűjt az autoEomista pártok választási alapjára Iára állott, ezt a példát tehát most is követ­niük kell az amerikai szlovákoknak és segí­teni a Tátra alján élő testvéreket. A Národni Listy szemére veti az ameri­kai szlovák ligának ezt az akcióját, mert szerinte nem helyes, hogy a liga politikai pártokat támogat, nem pedig a szlovák nem­zetet. A szlovák liga akciójával két politikai pártnak, a szlovák néppártnak és a szlovák nemzeti pártnak a választási agitációját se­gíti elő. A lap azonban beismeri, hogy Di- mitrievics fellépése bűnös s éppen ezért szükségesnek tartja, hogy az affért a legszi­gorúbban megvizsgálják és likvidálják. Vé­gül azt állítja, hogy a szlovák nép vallási ér­zületét sohasem sértette meg a cseh nép, hanem a háború utáni radikális politika, amely már múlófélben van. A N'árodni Listy értlietöleg le szeretné egyszerűsíteni a szlovák problémát és sima szóval megszelídíteni az amerikai szlováko­kat. Jószándékával azonban megkésett, mert a centralista politika pusztításai az autonó­miának harcos frontját teremtették meg Amerikában is, ahonnan az erkölcsi és anyagi segités erőteljesen indult meg a választási harc előtt — a centralizmussal való végle­ges leszámolás célzatával. WTvVtWtT'FtV vVtVVTVVVV} TTfvfTVvVVVVVvfTVTVvVffff Tlzenbéí ®aii!í) dollárkttlcsön Csehszlovákiának N^w-York, augusztus 24. Az United Press jelenti: Bankkörökben híre terjedt, hogy az amerikai kormány, dacára azon ál­láspontjának, hogy az adós államaiknak, ad* dig amíg azok régi adósságaikat nem rende­zik, uijabib kölcsönt nem engedélyez/ Cseh­szlovákiának mégis egy rövidlejáratu 12 millió dolláros kölcsönt engedélyezett. • ítélet előtt (d.) Prága, auguszitus 24. A szlovenszkói magyar sors elborult ho­rizontján égő kérdőjelként izzik föl a holnapi dátum. ' Holnap kell eldőlnie, hogy a keresztény- szocialista párt megbontott és zilált soraiba visszatér-e a rend, az alkotmányos élet tisz­telet e és a fegyelem ereje, megannyi előfel­tétele a nemzetvédelem eredményes harcá­nak és a sikeres alkotó munkának. Megtörté­nik-e a nagy tisztulás s örökre íegyőzi-e a rontás gonosz és falánk sárkányát a magyar lélek és igazság Szent György-pallosa, vagy pedig tovább folytatódik az eddigi morális tatárjárás és vele kisebbségi életünk értékei­nek züllése. Sok áll a kockán. Mert egyfelől a nem­zet szent ügye a tét, míg másfelől egy politi­kai hazárdjáték©®, sőt ez órában már elmond­hatjuk: hamisjátékos és érdekcsoportjának mindenen keresztül való, önző érvényesülése és csendőri megállapítások kitérőin át gyanús célok felé futó, politikai exisztenciája. Tisztátalan a játék, mert a politikai macchiaveHzmus szlovenszkói mestere nem válogat az eszközökben. Rejtélyes, földalatti utjain szerzett defektusait gazdag tárcája nagybankéival próbálja reparálni, a jóhisze- müeket és naivakat pedig az elvek és meg­győződések profán és cinikus tiillicitálásával igyekszik megtéveszteni. Mindenkinél maga­sabbra emeli a kereszt szent jelvényét, holott egy őszinte megnyilatkozásiában nem átal­ló tta reálpolitikai hitvallásált úgy miegfQgal- mazni, hogy: „ma miég jó a keresztényszo­cializmus, de nem tudom, holnap is jó lesz-e“. És a céljukat erősen tudó és szuggesztiv ve- zéri erejükben elbizakodottak Caligula-önér- zetével egészen addig a föüháboriltó hivalko­dásig ment: „Ha én a híveimnek erre a gyu­fatartóra azt mondom, hogy kereszt, akkor ők megesküsznek rája.“ A kettős, sőt hármas forradalommal megrázott szlovenszkói magyar élet apofca- lipszisa után támadt uj rétegeződésből pilla­natok alatt olyan uj vezérek is nőttek, akiket nem a tömegek hite és akarata emelt — ki­próbált morális és szellemi értékeik méltó elismerésével — vezéri polcra, hanem sok­szor csak önmaguk törhetetlen akarata és féktelen becsvágya volt az egyedüli emel­tyűjük. És az uj, zsenge, a kritikai kiválasz­tás munkájára még képtelen közélet az iga­zán elhivatottak mellett a Leilei Jenőket is el­fogadta, akik némely szociáldemokrata előz­mények után jelentkeztek a nemzeti eszme és a kereszténység intranzigens bajnokaiul. Sőt az uj ideálok után szomjuhozó, tikkadt lelkek káprázata még bálványt is láttatott bennük. A káprázat azonban elmúlt, az oktalan idealizmust és bizantinizmust elhessegette a józanság és megismerés. És a magyarság le­döntötte a hamis bálványokat. Lel'lei fölött beteljesedett végzete, amelyet esztendők hosszú során át folytatott ármánykodásaival és az árulás határáig űzött, kétes, politikai játékaival önmaga idézett föl. Emberi és poli­tikai csődjével összeomlott a hatalma is. És a holnapi pozsonyi kongresszusra voltakép­pen nem is várna már más föladat, mint a romok eltakarításának és a szellőztetésnek munkája. Igen, ez lenne az egyszerű és természe­tes helyzet, ha Leilei és elszánt maradékcsa­patja, sűrű vidéki gueriiacsatározásai után nem készülne döntő ütközetre. Ha az igaz­ság megfellebbezhetetlen ítéletét nem vitték volna az ő igazi fórumuk: a Hamisság elébe, •pénzen vásárolt tanuk alibimondása alapján perújítást kérve. Ha a politikai harcviselés nyílt mezején szenvedett vereséget nem akarnák alattomos gáztámadással győzelem­mé változtatni. A pusztulásába beletörődni nem, tudó, leviíézlett, agyafúrt vezér ugyanis a misztifikáció és demoralizál ás egész, sötét arzenálját vette utolsó rohamánál foganatba, nem hagyva ki még a vesztegetés legutolsó Prága, augusztus 24. A Národni Listy foglalkozik az amerikai szlovákok legújabb akciójával, amely szerint az amerikai szlovák liga gyűjtést indított a szlovák nemzet választási alapjára. Az „Ob~ rana“ című szlovák amerikai napilap azt Írja, hogy minden amerikai szlováknak kö­telessége a szlovenszkói nemzet segítségé­re sietni és a nemzet szabadságának oltárára áldozni. A felhívásban többek között ezeket írja: A szlovák nemzet szenved, nemcsak testileg, gazdaságilag, hanem lelkileg is. eszközét sem. És ha már teljes győzelmet és fölülkerekedést nem is lehet remélnie, bi­zonnyal arra számit, hogy a sikeres zavar- csinálás esetén a pártnak legalább egy szár­nya szakad le, amit magával vihet az uj vi­zekre, ahol a szeszpénzek, az italmérési és egyéb koncessziók, meg azután az állampol­gárság s más kivételes javak kormányáldá­sai fakadnak. De Lellei Jenő újból elvétette a szám­adást. A selyma megfogódzott saját csapdá­jában. Losonci vesztegetési manőveréről, amellyel presztízse roncsait akarta megmen­teni, lerántották a leplét és a vesztegetés té­nyén fölül ma már kétszeresen bizonyítva all a csendőri puhatolódzás ténye is — a kor­mány felé való orientálódásával kapcso­latban. Leilei Jenőt letérhették a saját fegyve­rei és morális veresége és bukása már a döntő roham előtt befejezetté vált. De ha ez a hallatlanul szívós és erősza­kos ember minden csődön át mégis megkísé­relné a lehetetlent, a magyarság bízik a po­zsonyi kongresszus intakt erkölcsi erejében, az igazi keresztényszocialista pártot repre­zentáló delegátusok felelősség- és nemzeti Lelkileg azért, mert csalódott saját test­véreiben. A szlovák nép helyzete két­ségbeejtő. Az egyetemi tanárok támadják a szlo­vák nyelvet és irodalmat. Egy Dimitrlevics nevű szerb állandóan becsméreli és sértegeti a legjobb szlovák embereket. S éppen azért, mert az amerikai szlovákok segítettek cseh testvéreinek a magyar-germán tábor szét­verésében, kötelességüknek tartják szétrobbantani az egoista centralizmust is. Amerika a háború alatt a gyengék olda­köitelességérzésében, hogy az Ítéletet végér­vényesen és kérlelhetetlenül végre fogiák most már hajtani. Hogy izolálják és számki­vetik a megbízhatatlanokat, a bajkeverőket, a saját mohó önzésük érdekei után futó ál- apostolokat, a magyarság gyöngitésére ki­eszelt puccsok szerzőit, alkik egy vérző nem­zet boldogulása rovására űzik csúnya speku­lációikat s akik egy egész nép katasztrofális pauperizálása közepette abban találták meg nemzeti küldetésük lényegét, hogy vagyont szerezzenek általa. A pozsonyi kongresszusnak vascsizmá­val kell eltaposnia a hydra fejét, hogy soha többé föl nb támadhasson és végre megtisz­tuljon a párt és vele a szlovenszkói magyar közélet legnagyobb átkától. A pozsonyi delegátusoknak pillanatra sem szabad feledniük, hogy azért, amit hol­nap végezni fognak, a nemzetnek és a nem­zet jövőjének tartoznak felelősséggel és ha — ellenfeleink máris jelentkező kárörömére — gyengeségből, vagy cselekvésükben bár­mi által megzavartatva, nem hozzák meg az Ítéletet és nem teremtik meg egy tisztultabb és hatékonyabb, nemzeti munka előföltéte­leit, őtk fognak elitéltetni. Nfncsics Karl§9>aflt>® jön Prága, augusztus 24. A Cesky Denn% értesülése szerint Benes külügyminiszternek Pasicosal való két órás találkozása alkalmá­val igen fontos kérdésekről tárgyaltak. Á konferenciának azérit volt nagy jelentősége mert Görögország egy nagy balkáni szövet* ség megalakítását sürgeti, amelyben Jugo­szlávia nagy szerepet játszana. Arra követ­keztetnek, hogy a karlsbadi konferencián is erről a kérdésről volt szó s Benes Pasiccsal valószínűleg a kisantant uj politikai irányá* róh valamint taktikájáról tárgyalt. A lap sze­rint e napokban Parisba db a érkezik Nincsics jugoszláv külügyminiszter, hogy erről a kér­désről személyesen konferáljon Pasiccsal. A rjfihabilok ymmmmMm Fez, augusztus 24. Ideérkezett jelenté­sek szerint a riff csapatok kiürítették az Uex- gha-folyó környékén levő területeket. A front e szakaszán nyugalom uralkodik. Tsoula vidéken 800 család alávetette magái: a franciáknak. Francia repülök eredménye­sen bombázták az ellenség állásait, főleg á Leben-folyó felső folyásánál. Felaa veszé­lyeztetett helyőrségét sikerült nagyobbmemy- nyiségii élelmiszerrel ellátni. A Petit Párisién értesülése szerint Lyauíey tábornok csütörtökön a kor­mány informálására Franciaországba ér­kezik, ahol nyolc napig fog tartózkodni. ­Fezi jelentések szerint a franciákhoz hü törzsek visszatérnek elhagyott falvaikba, ahol azonban nagy nélkülözések várják őket, mert a riffkabilok visszavonulásuk alkalmá­val kiürítették az összes gabonaraktárakat és a házakban talált minden élelmiszert is magukkal hurcoltak. A földeken lévő gabonát fölgyujtották, a kutakba pedig holttesteket dobtak, úgy, hogy a víz mindenütt fertőzötté és ihatatlanná vátt. A bensziilöttek’ között nagy a fölliábo ró­dd® Abd el Krim ellen embertelen tettei miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom