Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-22 / 188. (931.) szám
Szombat, aagtisztus 22. 3 AUgUSZlUS 29 a faSsSipar UiMm napja A munkások tegnapi gyűlése — Bíznak a győzelemben Prága, augusztus 21. A prágai textü'munkások közös, koramu* nista, nemzeti szocialista és szociáldemokrata szervezete tegnap tiltakozó gyűlést tartott a textilmunkásak kizárása ellen. A gyüs lésen körülbelül 3000 ember vett részt és fölszólalt azon Gardinár Artúr angol textilmunkás is, aki angol nyelven ecsetelte az angol munkások bérharcát s annak eredményét és kitartásra buzdította a prágai munkásokat. Hoffm n, a náchodi textilmunkásszervezet titkára rámutatott arra, hogy a munkások 4 és fél hónapig vártak 100—140 korona heti* bér melléit, de nyomorát már nem bírja tovább. Hogyha a tárgyalások, amelyeket a munkások képviselői most folytatnak, szombatig kielégítő eredményre nem özeinek, akkor a vezetők, kik eddig a sztrájk elhárításán igyekeztek, minden felelősséget elhárítanak maguktól- Akkermann szociáldemokrata szenátor felszólította a munkásokat, hogy augusztus 29-ig, a kritikus napig, maradjanak a gyárakban. A gyűlés végül is a szövetkező határozatot hozta: A prágai .általatok muns kásái tekintet nélkül politikai szervezetük hovátartozandóságára, elhatározták, hogy eredeti követeléseiktől nem állanak el- A munkaadóik provokációjára csak egy feleletük van, hogy hűségesen kitartanak eredeti követelésük mellett és megvannak győződve arról, hogy harcuk győzelemmel fog végződni. A Zend-Adveszta a magyarok őstörténetének írásos bizonyítéka Módi bombayi tanár előadása a magyarok eredetéről Budapest, augusztus 21. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Érdekes vendég érkezett ma délután Budapestre: Shams Ul-Ulma Módi dr., a bombayi egyetem világhírű ősz professzora. Módi tanár a Magyar Tudományos Akadémián fog előadást tartani abból a tárgykörből, amelyben neve ma már világtekintélyt jelent. Előadásának cime: „A hunok őstörténete és kapcsolatai Kínával, Perzsiával és Indiával1', továbbá „A Perzsiában és Indiában uralmat gyakorolt ősi hunok vallásáról" lesz. Módi professzor a Zend- Aveszta vallási rendszernek felkent apostola és a magyarok eredetének kutatásával hosszú idők óta foglalkozik. Megérkezése után felkerestük Gellért-szállóbeli lakásán, ahol az őszhaju tudós szívesen adott felvilágosítást kutatásairól: — Hogy meg tudjam magyarázni — kezdi a beszélgetést Módi professzor —, hogy a magyarokra nézve mi a jelentősége az Aveszta-kutatá- soknak, rövid visszapillantást kell vetnem a hun és parsi népek őstörténetére. A hunok ősi vallása a mazdaizmus volt és ezt a dualista vallást reformálta a fehér hunokhoz tartozó Zarathustra. A megreformált vallás hamar talált talajra és a Baktriában letelepült hunok hamar meg is hódoltak az uj vallásnak. A nomád turánok már merevebb álláspontot foglaltak el az uj vallás tanaival szemben és ezért a két testvérnemzet között 32 évig tartó háború ütött ki Krisztus előtt az ezredik év körül. Harminckét évi háborúskodás után a baktriai hunok végre legyőzték rokonaikat és a nomád turánok ekkor szétszóródtak a szélrózsa minden irányába Legnagyobb részük Kínába menekült, a kínaiak azonban Krisztus előtt 200 körül kiszorították őket. Egyik részük ekkor Európa felé vándorol, másik részük pedig a jelenlegi India területén alapit hatalmas birodalmat, amely a mohamedán előretöréskor omlik össze. Az Ázsiában maradt hunok úgy látszik nyomtalanul eltűnnek a világtörténelem színpadáról és csak az újabb kutatásoknak sikerült kideriteniök, hegy azok a parsik, akik jelenleg India lakosságának egy kis töredékét alkotják — a hunok leszármazottjai és igy közvetlenül rokonai azoknak a nemzeteknek, amelyek az Attila-féle európai hunoktól származtatják le magukat. — A filológusok véleménye megegyezik ebben a kérdésben? — Sőt ellenkezőleg — feleli a professzor —, hosszú harcot vívtunk és vívunk most is a germán filológusokkal, akik ebben a kérdésben egészen más álláspontot foglalnak el és a Zend-Avesztát, amely voltaképpen hun termék, árja eredetűnek akarják feltüntetni. A Zend-Aveszta pedig minden kétséget kizáróan turáni eredetű és a magyarok őstörténetének Írásos bizonyítéka. Azt jelenti ez, hogy a Zend-Avesztáva! megtaláltuk a magyarok őstörténetére és őskulturájára vonatkozó Írásos dokumentumot és minden reményünk megvan arra, hogy ezen a nyomon továbbhaladva, rövid időn belül még jelentősebb filológiai és történeti eredményekhez jussunk el. Módi tanár egy hétig marad Budapesten, amiután meglátogatja a tipikus magyar vidékeket és tovább utazik Nyugateurópa felé. Hét év múlva derült ki egy pozsomymegyei férjgyilkosság A feleség és tizennyolcéves Szeretője tőrbe csalták és megölték az orosz fogságból hazatért férjet — A gyilkost esküvője előtt tartóztatták le Pozsony, augusztus 21. Majdnem hétesztendős bűntettnek jutott nyomára tegnap a pozsonyi rendőrség, amely e napokban névtelen levelet kapott, hogy Gemerd András 41 éves rozsfalvi gazdát, akiről azt hitték, hogy Oroszországban él, felesége és annak 18 éves szeretője éltették lá'b alól. Amíg Gém,ed András orosz fogságban sínylődött, addig felesége viszonyt folytatott az alig 17 éves Pariska György- gyel. A férj 1919 januárjában visszaérkezett az orosz fogságból. Egy éjszaka az asszony elbújtatta szeretőjét a pajtába s odacsaita az urát. Midőn a pajtába értek, az asszony hirtelen eloltotta a lámpát, az elrejtőzött legény rátám adott a férjre és késsel meg szúrta. Midőn azonban látta, hogy a gazda még él, baltával szétzúzta fejét. Az asszony a legénnyel ezután bevonult a lakásba. Késő'bb megásták a pajtában a | férj sírját, ahová a holttestet elföldelték. A falu lakóinak azt mondották, hogy Gemeri visszatért Oroszországba. A gyilkosok egy ideig együtt éltek, de a fiatal ember csakhamar megunta az asszonyt és Pozsonyba költözött, ahol munkába állott. Itt udvarolni kezdett egy leánynak és éppen ma készültek az esküvőre, midőn a rendőrség a névtelen levél alapján Pariskát letartóztatta. A fiú eleinte tagadott, de később Vodia- ner pozsonyi rendőrtanácsos előtt mindent bevallott. Ugyanekkor Pozsfalvóra is kiszállt a rendőrség s ott a gyilkos asszonyt letartóztatta és beszállította Pozsonyba. Az asszony is tagadni próbált, de a szembesítés alatt megtört és bevallotta régi bűnét. A rendőri bizottság kiszállt Rozsfalrvára, ahol a mondott helyen ásatást eszközölt és a hullát exhumálta. >♦♦♦♦♦♦»♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦■»♦ A főúri tőzsdebizományos csődje A tiszti kardbojttól a tőzsdén keresztül a csődig — Berchtold Artúr gróf pályafutása Budapest, augusztus 21. (Saját tudósítónktól.) Röviden jelentettük tegnap, hogy Berchtold Artúr gróf budapesti tőfzsdebizornámyO'S csődöt kért maga ellen. A rövid jelentés szófukar szárazságával egy érdekesen induM, nagy reménységekre jogosító karriér végére tesz pontot. A 34 éves tő zsdeb iz o miányo s unokaöccse Berchtold Lipót grófnak, a monarchia hajdani külügyminiszterének és fia néhai Berchtold Artúr grófnak, aki a 90-es években Füleket képviselte a magyar országgyűlésen. A fiatal gróf pályafutását a bécsi Teré- ziánumban kezdte és mint daliás huszártiszt harcolta végig a háborút. A forradalmak után azonban ő is leszerelt és a kardot felcserélte a ceruzával, amellyel nemsokára avatott kézzel kötötte meg a tőzsdei ügyleteket. A gróf atyja ugyanis nem sok vagyont hagyott tisztfi'ára, akinek a kezén természetesen a maradék is hamarosan elúszott. 1923 októberében bejegyeztette tehát magát a tőzsdetagok sorába és a Vilmos császár-utón tőzsdebizományosd irodát nyitott. Amíg a tőzsdei konjunktúra tartott, a gróftőzsdésnek is jól ment. Az ifjú Berchtold komolyan fogta fel hivatását. Minden energiáját arra fordította, hogy veritékes munkával és szerény életmóddal szerezze vissza az ősök elveszett vagyonát. Délelőtt a tőzsdére járt, délután a felekkel -tárgyalt és ebédre a Fiume-szá'Jló étkezdéjébe sietett, ahol szerényen 14 ezer koronás menüt fogyasztott el. A tőzsdén kedvelték a rokonszenves, jómodoru, elegáns megjelenésű fiatalembert és az öreg tőzsdések szívesen „nyúltak a hóna alá“, tanították a fiatal mágnást. Egyszerre azonban megváltozott a fiatal gróf. Egy időben azzal, hogy nagyobb spekulációkba bocsátkozott, éjszakánként kimaradozott és elhanyagolta üzletét. Jött a gazdasági válság, amely aBerch- toíd-cégnél erősebb alapokon álló cégeket is megrendített. A fiatal gróf fühöz-fához kapkodott, hogy fizetési kötelezettségeit teljesíthesse, még nagyobbszabásu spekulációkba fogott, amelyek azonban balul végződtek. A gróf eleinte megpróbált a családtól segítséget kérni, de dúsgazdag rokonai: a Berch- toldok, a Károlyiak, akik mellényzsebük csücskéből kifizethették volna a 140 miihó korona különbséget, kérlelhetetlenek maradtak. Berchtold gróf tehát csődöt kért maga ellen, ' amelyet a törvényszék elrendelt s csődbiztosul Toldy Zoltán dr.-t küldte ki. A cég passzívája 700 millió, aktívája 560 millió korona. Úgy hírlik, a gróf barátai társadalmi utón akarják megmentem a gróf nevét, ha már a vagyonát nem is lehet. Két letartóztatás az érsekujvári gyujtogatási bűnügyben Deák Sándorné és Prohászka József beismerték, hogy tudomásuk volt Deák tervéről — Mi vezette nyomra az érsekujvári rendőrséget? Érsekujvár, augusztus 21. (Saját tudósitónktól.) A tegnapi tűzesetet követő rendőri nyomozás eredményei a legnagyobb szenzáció erejével hatottak Érsekújvárod. Városszerte izgalommal tárgyalják a 63 esztendős Deák Sándor megrendítő sorsát, aki — miután egy hosszú élet során tisztességben megöregedett — tragikus meggondolatlansággal olyan lépésre szánta magát, amelynek következményei elől aztán a halálba kellett menekülnie. A rendőrség már a kora reggeli órákban megejtett tüzvizsgálat alkalmával csaknem kétséget kizáróan megállapította, hogy a tüzet, amely körülbelül este 9 órakor keletkezhetett, gyújtogatás okozta. Eltekintve attól, hogy a bútorok egy része és ócska ruhadarabok denaturált szesszel voltak átitatva, rendkívül feltűnő volt, hogy a szobában álló szekrények, fiókok csaknem teljesen üresen álltak. Semmi fehérneműnek, sommi ruhaneműnek, semmi ékszernek vagy ezüstne miinek nyoma sem volt. Ellenben jelentették a rendőrségnek, hogy röviddel a tűz kitörése előtt látták, amint Deákék ismételten nagy, telt zsákokat és kosarakat — láthatólag nagyon megrakottan — vittek el hazulról. Fokozta a rendőrség gyanúját, hogy az öngyilkos tárcájában megtalálták a Phönix biztosítótársaság ju-lius 13-án kiállított tüzbiztosi- tási kötvényét, amellyel az egyszobás lakás bútorzata és beiendezése, ezüstnemüekkel 87.500 koronára volt biztosítva. Deák Sándornét még a kora reggeli órákban őrizetbe vették, még mielőtt tudomást szerezhetett volna arról, hogy ura felakasztotta magát. Eleinte semmiről sem akart tudni, de a bizonyítékok súlya alatt kénytelen volt bevallani, hogy tudomása volt férje tervéről s bármenynyire igyekezett őt ettől eltériteni, az nem engedte lebeszélni magát. Beismerte, hogy részívett a ruhanemüek elszállításában s azokat férje bátyjának, Deák Lajosnak lakására, innen pedig Deák Lajos kocsiján Németszülgyénbe vitték a tegnapi hajnali órákban. Megemlítette Deákné, hogy mielőtt moziba mentek volna, kilenc óra körül hazamentek ura kabátjáért, de a lakásba csak az ura ment be, ő künn megvárta öt. Hogy mit csinált bent, nem tudja, de lehetségesnek tartja, hogy akkor gyújtotta fel a bútorokat. A rendőrségen ma különböző gyanú- okok alapján előállították Prohászka József korcsma rost, aki szoros baráti viszonyban volt a Deák-családdal. Hosszas vallatás után Prohászka is bevallotta, hogy tudomása volt Deák gyujtogatási tervéről s ö is részt- vett az értékes ruhadarabok elszállitá'sánál. Ma délután Deák Sándorné és Prohászka József előtt kihirdették az előzetes letartóztatásról szóló végzést s péntek délelőtt kisérték át őket a nyitrai ügyészséghez. Valószínűnek tartják, hogy mindkettőjüket a főtárgyalásig szabadlábra helyezik. A nyomozás folyamán meg állapítást nyert, hogy Deák még odahaza akart magával végezni és miután ezt akkor keresztülvinni nem tudta, akasztotta fel magát Bi- schit kereskedő udvarán. Deákot tegnap délután temették el. A gyászszertartáson rendőri fedezet mellett megjelent a felesége is. íSesmsáLwiéLStPÍÍk Jfríca: WtíaÉjves I. I \ takarékos Jeleséi?) Van nekem egy jó barátom, aki arról nevezetes, hogy neki van a legtakarékosabb felesége. Az asszony egyszerűen pénzkiadási iszonyban szenved. Semmit se vesz, mert minden drága neki. Ha százszor elindul hazulról kalapot vásárolni, százszor hazajön kalap nélkül, mert sehol se talál olyat, ami elég olcsó volna neki. Mondja magában egyszer a szerető férj: — No majd én megtanítom ezt a derék, szép asszonyt vásárolni. És elmegy egy divatárukereskedésbe s ekképp szól a gazdához: — Nézze barátom uram, délután idekiildöm a feleségemet egyet-mást bevásárolni. Hiszen ismeri a feleségemet. Oh igen, van szerencsém ő nagyságát ösrner- hetni. Nagyon nehéz keze van a vásárláshoz... — Hát éppen erről van szó. A feleségem szeret olcsón vásárolni, illetőleg nem szeret drágán vásárolni. Amiben igaza is van. De némely dologra mégis szükség van s ő azt se veszi meg, mert túlságos drágának tartja. Én tehát kieszeltem egy.módot, hogy ő olcsón vásároljon, de ön se vallja a kárát. Ha délután eljön s kérdezősködik az árak után, minden egyes cikket feleáron adjon e! neki. Ha esetleg számlát kér, azt is adhat neki, persze a fele összegről. Estére aztán bejövök magához s kiegyenlítem a másik felét. Rendben vau? Persze, hogy rendben volt. Egy milliomosnak egy okos kereskedő mindig megtesz ilyen apró szivességet. Szóval a féri elküldi az asszonyt bevásárolni.— Tudod édesem, alkalmi vételhez jutsz. S nem kell nagyon takarékoskodnod, mert a múlt héten nagyobb összeghez jutottam. Vásárolj be mindent, amire szükség van, de persze okosan, ahogy te szoktad. Pá édesem és sok szerencsét! — Csak bizd rám aranyom — feleli az asz- szony. — Én csupán azt veszem meg, ami igazán jutányos. És az asszony elmegy bevásárolni a kiszemelt kereskedőhöz, ahol alkalmi vételekre van kilátás. Estére pedig jön a féri érdeklődni: — Nos, uram, itt volt a feleségem? — Oh igen. Itt volt ő nagysága. — És bevásárolt? — Oh igen. ő nagysága nagyon jelentékeny bevásárlásokat tett. — Adja ide a csomagját, majd én hazaviszem. — Az bajos lesz nagyságos uram. Az nagyon bajos volna. Annál van egy sokkal egyszerűbb megoldás. — Mi az az egyszerű megoldás? • — Szíveskedjék átvenni a kulcsokat, ő nagysága megvette az egész boltot . . . (Ez a különbség) Egy pesti nagykereskedőhöz beállit egy vidéki kiskereskedő és elkezd vásárolni. Egymásután rakatja le a hatalmas vég vásznakat és sif- fonokat meg etaminokat. Majd a fél boltot összevette. Aztán kéri a számlát és fizet. Egyre- másra rakja le a hosszú milliósokat. Az utolsó krajcárig kifizeti a számlát. A főnök beviszi magával az irodába: — Hallja maga Góldstein, mi van magával? Emlékszem, tiz év előtt még kéregetni jött hozzám. Valóságos koldus volt. Most meg úgy rakja halomra a milliósokat, mintha nadrággombok volnának. Mi van magával? — Semmi az egész — mondja a vidéki kis boltos. — Csak ez a kis különbség van köztünk: a vidéki boltos előbb nagy sokáig kéregetni jár, aztán nyit magának egy kis boltot; a pesti ember a bolton kezdi, azután megy kéregetni . . . és wreúvtditcniBÉÉ izévsR a i yiZxrgntwv J'CsK’fkapoÉ? usanr*Di:tnaniiaaii3BM«ts«3«iio|cnaa3íoi»e«ncií»io» iHordó le I a n I L-reiíi hasitól! íölgyíáhói i s ■ ■ 10 30 litertől 2500 literig kaphatók, úgyszintén mindennemű szüretelő edények. H ■ Árjegyzéket kívánatra küld ti ■ u ■ i Szürete Diűre UJMr, fiüftaievo, 54. I 5 317 1 l. Fieregsha S3 ■ EJ ■ Q3BGBIflSnaítntffHBnClBHaBiaíllBaBU)UaBaBBBBailBBGB(BBBBIiUUy
