Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-02 / 172. (915.) szám

Vasárnap, augusztus 2. 'ftf&bék 11.000 beteg használta már ezidén a világhi- 1 rü forró, kénes iszapfürdőket, melyek | csűz, kiíszvény, iscMas, izzad- 1 Hiányok ellen páratlan hatásúak. Teljes napi pensio 50.— kor.-tól feljebb Prospektust küld a Fürdőigazgatóság. Páris piktorai 15ÖÖ képet állítottak ki az utcán Hogyan űzetnek a beérkezettek — A két „hegy" versenye — Negyvenezer festő tör­tet a cél felé — P. M. H. párisi tudósitójától — Páris, augusztus 1. Parisban jelenleg negyvenezer festő és íestönő él. Ez az összlakosság egy százalé­kát teszi ki. Nincs még egy hely a világon, ahol ez a számarány mutatkoznék és nem lehet mentséget találni arra, hogy a világ többi városai nem tudták magukhoz édes­getni a művészeket. Páris tényleg a világ középpontja, az egyetlen város, amelyben mint egy gócpontban minden találkozik, ami uj, erős, akarás és élet. A párisi festők mindenütt élnek, főként azonban még mindig a Montmartreon és a Montparnasseon. A két „hegy" (mert Páris- ban hégyszámba mennek), emberemlékezet óta elkeseredett küzdelmet folytat az első­ségért. Montmarte az idősebb tradíció. Mont- parnasse az újszerű, a kezdet. Ma már úgy áll a dolog, hogy a montmartrei hajdani bo­hémtanyák („Rotonde", „Closerie des lilas“ stb.) teljesen átalakultak és az előkelő ide­gen, aki feltétlenül felkeresi a híres latin ne­gyedet és ezekbe a mulatókba téved, hogy ott a Murgeri bohémviltág embereivel egy asztalhoz ülhessen, bohémélet helyett olyan magas árakat talál, mint a város legelegán­sabb lokáljaiban. A bohémvilág átformálódott és teljesen az idő szelleméhez alkalmazkodott. A festők legnagyobb része ma már szépen keres. Egy-két adoma megvilágítja a dolgot: Néhány évvel ezelőtt egy belga fodrász élt a latin negyedben, aki Utrillot éveken át beretválta, pedig a művész nem tudott fi­zetni. A belga Figaro nem vesztette el türel­mét és többévi szolgálata jutalmául Utriflóíól egy kis festményt kapott aján­dékba. Volt olyan úriember, hogy nem ha­jította ki a szemétdombra, hanem önzet­lenül felakasztotta kis borbélymühelye Sa­lára. Ez a képecske ma 50.000 frankot ér. Vlaminck, évekkel ezelőtt a latin negyed ismeretlen kezdője, örökké szomjas volt. A műterme melletti kis korcsmában rengeteg tucat „feketét" és aperitivet ivott meg és sohasem fizette meg a számlát. A tulajdonos iószivü ember, megértő lélek volt és nem haragudott meg, mikor cserébe egy kis ere­deti Vlaminck-tájképet kapott. Ez a kép ma testvérek között 80.000 frankot ér. Úgyszólván még tegnapelőtt történt, hogy egy ma már nagyon liires japán festő éjjel nem tudván aludni, beautózta a várost. Az autót ugyan nem tudta megfizetni, ellen­ben szintén egy eredeti képpel kedveskedett a soífőrnek, aki csak átkozódások közepette fogadta azt el. Az átokból áldás lett, amikor megtudta, hogy milyen értéket képvisel a kép. A 40.000 ismeretien kezdő felbuzdult ezeken a példákon és úgy rendezi be életét, mintha a hírnév és dicsőség máris a zsebük­ben volna. Természetes, hogy rengetegen csalódnak s ezért nem marad más hátra, mint a barbísoni iskola jól bevált módszeré­hez folyamodni, azaz: a múlt napokban a Sacré-Coeur közelé­ben a nyílt utcán a Montparnasse és a Montmaríre fiatalsága 1500 eredeti fest­ményt állított ki: 10—200 frankig terjedő árban. A festők pipázva ültek képeik előtt és hangos szóval áruba bocsátották a remek­műveket. Rengeteg ember verődött össze, hogy megnézze a kabarét. Azok a boldog művészek, akiknek felesége és gyermeke is volt, elhozták az egész családot és az asz- szonyok, mintha csak vásári kikiáltók len­nének, férjeik képeit megvételre ajánlották. Páris dicsőségére legyen mondva, hogy a kikiáltás igen szép 'anyagi eredménnyel vég­ződött. Igaz, hogy nem 15.000 képet adtak el, de mégis körülbelül 6000-et. Humoros lát­vány volt, mikor azok a boldogok, akik el­sózták művészetüket, a közeli korcsmákban letelepedtek, hogy egy aperitivet lehörpiút- senek, azok pedig, akik nem tudták képeikét ért ékesíteni, királyi gőggel és annak biztos tudatában távoztak, hogy néhány év tnulva ők lesznek az uj UtriHók és Vlaminckok. Pá­ris pedig, a mindig titokzatosan mosolygó Monna Lisa-város, szeretettel ölelte keblére mindkét pártot és belesugta a fülűikbe: „Akár eléred a célt, akár nem, az én karjaim kö­zött érdemes volt élni." G. E. M—H. A humanizmus pozsonyi börtön© Botrányos állapotok a pozsonyi törvényszék fogházában — Heteken át nem látnak or­vost a betegek — Kiütéses tífuszban meghalt egy fogoly orvos nélkül Pozsony, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi tör­vényszék fogháza már régóta nem tartozik a modern börtönök közé. A hatóságok állan­dóan tervezik, hogy Sziovenszkó fővárosá­ban uj törvényszéki és egyúttal fogházépü­letet emelnek, eddig azonban pénzhiány vagy egyéb okok miatt a terv nem került megva­lósulásra. Alábbiakban módunkban áll hiteles szemtanú előadása nyomán közölni néhány i felháborító esetet, amelyek egyenesen kö­vetelik a minisztérium azonnali közbelépé­sét. Nincs ellenőrzés A fogházban a felügyelet a fogházigaz­gató s az államügyészség kötelessége, a fog­lyok azonban heteken át az ellenőrző közegek egyikét sem látják. A foglyok kívánságait és panaszait senki sem kíséri figyelemmel, A fogház lakói ki vannak szolgáltatva az Örök kénye-kedvére, akik sok esetben kíméletle­nül brutálisak. Nemrégiben uj fogházfel­ügyelő került a fogházhoz, akiben a szo­kottnál több emberséges érzés van. Ez az uj ember összehívta a fogházőröket és meg­tiltotta nekik, hogy a foglyokat tettleg bán­talmazzák, amire azelőtt gyakran volt eset. A láthatatlan fogházorvos A fogházi betegek ügye Krcmer dr. cseh orvosra van bizva. Krcmer dr. azonban lát­hatatlan. Heteken át nem jelenik meg a fog­házban s nem érdekli a betegek sorsa. Feb­ruár végén megtörtént az a felháborító eset, hogy egy beteg, bizonyos Simon dr. súlyo­san megbetegedett, napokon át jajgatott, a fogház középső traktusában s nem hívtak hozzá orvost. Harmadnapra Simon dr. meg­halt, amint megátlapitották: kiütéses tífusz­ban anélkül, hogy orvos látta volna. Felesé­ge a szerencsétlen ember halála miatt kár­térítési pert indított a kincstár ellen. Egy Grandi nevű fogoly két hétig volt beteg, többszöri sürgetés után tudott csak kórház­ba kerülni. A lapok is megemlékeztek arról, hogy a fontcsalás elítéltjei napokon át éhség- sztrájkot folytattak. A foglyok, Stafetta és Basilisko dr. kilenc napja sztrájkoltak már és természetesen alaposan eigyengültek, de orvost mégsem hivtak hozzájuk. Mikor a foglyok állapota már aggasztó volt, az or­vos azt izentette állítólag az egyik őr által, hogy csak sztrájkoljanak, két nap múlva úgyis meghalnak, ha azonban nem, úgy nem a kórházba, hanem a bolondok házába vitetik őket. Basilisko dr. a sztrájkot megelőzően is beteg volt egyizben s akkor valóban kór­ház helyett az elmegyógyászati klinikán volt két hétig s onnan izent ki, hogy inkább vi­gyék vissza a fogházba, mint a bolondok között tartsák. A fogházban hetenként kétszer van al­kalmuk a foglyoknak arra, hogy raportra jelentkezzenek, csak akkor kérhetnek or­vost a betegek is. A raportjelentkezés után negyvennyolc órára érkezik vissza a fogház- igazgató válasza s ekkor közük a betegekkel is, hogy mi történik velük. Ha valaki a ra- portnap után betegszik meg, teljes három napot várhat a jelentkezésre, újabb két nap után kap választ, amelyben a fogházigazgató közli, hogy a beteg kap orvost, ha a doktor ur a fogházba jön. Július közepén, 12—14-ike között az egyik beteg erősen vért hányt. A vérömlés tíz-tizénnégy napon át tartott, végre is a beteg állapota annyira veszé­lyessé vált, hogy a fogházszemélyzet orvo­sért telefonált. Krcmer dr. azonban véletle­nül nem volt a kórházban, a lakáscímét pedig senki sem tudta a tör­vényszéken, tehát nehogy-baj legyen, siet­ve egy magánorvost, Hardtmudt dr.-t hív­ták hozzá. Ez az orvos elrendelte a beteg kórházba való szállítását, azonban nem lévén hely, a súlyosan tuber.kulótikus beteget visszavitték a fogház maródiszobájára. Ilyen körülmé­nyek között a módosabb foglyok rendesen kérik, hogy magánorvost hívjanak hozzájuk. A maródiszoba A fogházi betegszoba külön fejezetet ér­demel. Egyetlen helyiség, ami körülbelül há­rom cella nagyságának felel meg. Ez pedig valóban kétségbeejtő, ha tekintetbe vesszük, hogy egy cella nagysága megközelítőleg száznyolcvan centiméter széles, három és fél méter magas, ugyanilyen hosszú. Az egyetlen betegszobában van együtt 7—8 különböző betegségben szenvedő fogoly, a kiütéses, a tüdőbeteg, a luetilkus és a köny- nyebb szenvedő. Kurz István foglyot másfél hónappal ez­előtt az orvos és az államügyész intézkedé­sére súlyos tüdőbajjal a kórházba kellett volna számtani. A beteg még ma is a fog- házi maródiszoba lakója. A cellák A fentebb leirt nagyságú cellákban ren­des körülmények között a pozsonyi fogház­ban két embert szoktak elhelyezni. A cellák­ban két ágy van, de a mai szinte állandó túl­zsúfoltságban egy ilyen cellában öt-hat em­ber van összeszoritva. A két ágyban két-két ember, a földön is kettő. A higiénikusnak ép­pen nem mondható szűk helyeken együtt le­vőknek mindössze egyetlen lavór és egyet­len ivópohár áll rendelkezésre. Ha tekintet­be vesszük, hogy együtt vannak a kezdőstá­diumban levő, de nem kevésbé veszélyes tuberkulótikusok és luetikusok is, nyilván­való, hogy a fogház cellái a legveszedelme­sebb bacillustelepek, ahol az egészséges fog­lyok is állandó fertőzésnek vannak kitéve. A cellákban egyetlen bödöny van az ürülék számára, amely természetesen távol áll a higiénikus angol klozettől. Ez órákon át ott van a cellában, megrontja a levegőt, az ét­kezést is lehetetlenné teszi. A cellákban asz­tal vagy szék egyetlenegy sincs, nappal meg van tiltva a foglyoknak, hogy az ágyra fe­küdjenek. A szűk, emberhez méltatlan helyi­ség egy kicsiny, hatvan centiméter széles és harmincöt centiméter magas ablakon át kap levegőt. A törvény és a miniszteri rendelet értelmében előirt kétórai sétát egy órára re­dukálták. A foglyok a cellák bűzös, szelilő- zetlen levegőjében vannak huszonhárom órán át. Együtt vannak a politikai és a kö­zönséges bűncselekmények vádlottjai, az el­itéltek és a vizsgálati foglyok. A fogház la­kói szívesen lemondanak a látogatók foga­dásáról, mert az őrökj noha a beszélgetés csak az őrök jelenlétében történik, utána a legkíméletlenebb módon testi motozást vé­geznek. A legrettegettebb őr Zsák ur s ha a foglyok tudják, hogy ö van szolgálatban, in­kább le sem mennek látogatóikhoz. A fogház udvari vendéglőse A vizsgálati foglyoknak megengedik, hogy kívülről kosztoljanak a saját költsé­gükre. Nem tudni mi okból, a külső koszto­lást azonban csak a különösen kegyben álló SzarvaS'Szálló vendéglőjéből engedik meg nekik, ami naponta negyven-ötven koroná­ba kerül. A foglyokat egyenesen kényszerí­tik, hogy kóser 'kosztot egyenek vallási kü­lönbség nélkül, ami jelentékeny árkülönbö­zetet jelent. Több esetben kérelmezték az érdekeltek, engedjék meg nékik, hog^ más vendéglőből hozassanak enni maguknak, azonban a fogházigazgató engedélye ellené­re ismét csak a Szarvas-vendéglőből hoztak nekik a drága rituális kosztot. Havonta egyszer van fürdés, ami lehetetlen kádak* bán történik s mivel a foglyok egy része gyakoribb tisztálkodáshoz van szokva, az egyetlen lavórban mossák a lábaikat is. A fogház' orvosa, Krcmer dr- jelenleg szabadságon van s távollétében egy fiattal gyakorlatlan orvos helyettesíti, akinék egész tevékenysége abban merül ki, hogy a pa­naszkodó betegeket vigasztalja: No majd jobban lesz. Ez csak egy csekély része mind­annak, mit a pozsonyi fogházról írni lehetne, azonban reméljük, hogy ez is elegendő adat a minisztérium számára, hogy a lehetetlen állapotokon gyökeresen és alaposan segít* sen, mert a pozsonyi fogház ilyen körülmé­nyek között az egész köztársaság szégyene lesz. Az elitéltek csak fogházbüntetésre, de nem egészségük veszélyeztetésére vannak Ítélve s így emberi kötelesség,'hogy legalább egészségüket megóvják. Balog Böske* Ma$pr®rszáü a kalózai ellenőrzés Miegsiüistefésél kívánta Az ántánt követek Valkó kü’iigyminiszteff- helyettesnél — Elsimult a szombathelyi affér Budapest, augusztus 1. (Budaipesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A katonai antant ellenőrző bízott* ság szombathelyi incidensével kapcsolatban a nagyhatalmak budapesti követei ma dél­előtt megjelentek a külügyminisztériumban és ott Valkó miniszterhelyettessel és Kánya Kálmán külügyminiszteri osztálytanácsossal hosszasan tanácskoztak. Vailkó miniszter a kormány nevében sajnálkozását fejezte ki a Szombathelyen történtek fölött, amivel a 'megjelenték megelégedtek s ezzel az affér 'teljesen elsimult. A szombathelyi, mindenesetre sajnálatos esemény, csak megerősíti a kormány állás- foglalását, sőt most már siettetik azt a ré­gebbi elhatározását, hogy a népszövetség ut* ján kérje a katonai antantellenőrző bizott­ság megszüntetését. A bécsi Neue Freie Presse tegnapi szá­ma szintén beszámol a szombathelyi tünte­tésről s ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy Magyarország a legteljesebb mértékben tel* jesiti a békeszerződésben reárótt kötelezett­ségeket, Bethlen István gróf miniszerelnök Magyarország gazdasági viszonyait olyany- nyira rendbehozta, hogy azzal mindenki ' meg lehet elégedve. Mire való tehát — irja a lap tovább — ez a folytonos vekszatura és a lel- keknek fölzaklatása, ami csak rossz vért szül. Kérdi, hogy a hét évig tartó ellenőrzést nem lőhetnem teljesen megszüntetni, vagy annak helyébe más alkalmasabb formát ta­lálni. Szépségápolás Mit mond az „Iza“ a nyári fiirdöévadról! Ajánlom a nagyrabecsült hölgyeimnek a komoly arcápolási. Levélbeli kioktatás díj­talan. Szeplő elleni garnitúra .... Ke. 37.— Mitesszer és pattanás elleni garn. Ke. 37.— Hajápoló garnitúra ..........................Ke. 47.— Szem ápoló garnitúra ..... Ke. 37.— Mindennapi toilette arcápoló garn. Ke. 47.— Vörös orr s vörös arcerek ell. garn. Ke. 37.— Hajtalanitó garnitúra......................Ke. 37.— Kebelápoló és fejlesztő garnitúra Ke. 77.— Libabőr elleni garnitúra .... Ke. 40.— Monoton petyhüdt arcbőr ell. garn. Ke. 37.— Bőrujitó garn. (Iza-rekordszerek) Ke. 80.— Szemölcs, anyajel elleni garnitúra Ke. 40.— Kézápoló garnitúra......................Ke. 37.— Orr- és ujjfonnálók, valamint homlok-, nyakránc stb. simító bandageok, a legjobb ripusiiak, állandóan raktáron. A fenti garnitúrák a legkiválóbb szerek­ből vannak összeállítva. Tessék pontosan körülírni az arcát s bármilyen arctisztátalanság ellen küldök megfelelő garnitúrát, pontos használati utasí­tással, postán, utánvét mellett. A köteles diszkréció miatt levelezésünk és küldeményeink cégjelzéstelenek. Naponta postai szétküldés. „Iza“ kozmetikai intézet Bratislava. Stefanik-ut 19. ü. m Éhgyomorra fé! pohár fp| _ wm m ** , . . SCHMIDTHAUER-féie ílMC^M'íC'Sl UVIA és munkakedvet biztosit. ; Ax IGWiAMSíI nesn iéveszíendő össze másfal^o keserűvizzel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom