Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-18 / 184. (927.) szám

CTdisÁtáu — éwf $$ JSÜÜ .; >n félévre 150, negyedévre 76, havonta ipa# 4'$f jjpp1^ 26 Ki; külföldre; évente 450, félévre jFÉn &X ^"SKSf lyirumltf^F wmiL,. ^jr w»«8m^. r25‘ aelíyedévr* 115> havonta 39 Kii­M /|/f /mw* yf/W !:gyesszAm ^1-20 Ké jÉr áf í®& F AJI|Í |$F >m|!p W Szerkesztőség; Prága, U„ Stépánská %llllir^!3i«y JSljy Aj| 1$, J|r ,|Jf JsXf Mf || M/ |$l ulioe 16,111. Telefon; 30-3-49. Kiadó­^ ^ MÖ*®' <tí8SS*jr <dS2^-öBÉ& ^WíágSb ^ hivatal: Prága, I„ Llliová ullee 18. , lÜSS^ áőfflraSSB^sasgg^-g^vjg^.^,' Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praiia. jjPgM^My^y^gqF^wyMffBPpBPyM 'l'^iYHTiinipmri'iir^iii j mii yri ^ .m-^Tir;;'Tnrj-íTTjHTir|TBWffl«iiiwwr^^ mm ijmw^ ^ i m w^m Ji fxfovensxfiói és (Ruszimszfcói Szövetkezett fffenzéki(Fáztok nmmtmmÉss ÜdminiszÉxiatáv tf&s&wfcesziő: íDzurétniji Sesszíé üfcíeüös ssctfecsziö: @úi Jstvtkn 4?0®0 téittlmiinkás Kizárása cl itt Elmérgesedett a bérharc — Általános sztrájk fenyeget? — A cseh szocialisták a cseh munkaadók ellen üesies tárgyas Paslccsal Prága, augusztus 17. Benes külügymi- niszler meglátogatta Karlsbadban Masaryk elnököt. Ugyanakkor fölkereste a köztársa­sági elnökkel együtt Pasics jugoszláv minisz­terelnököt, akivel hosszabb ideig tanácsko­zott Pointeré a. írandó népszövet-' séü delegáció étén Paris, augusztus 17. Beavatott körök úgy értesülnek, hogy a népszövetség szeptemberi ülésszakán Painlevé miniszterelnök fogja vezetni a kiküldött francia bizottságot. A franciái* £§ a ünizok kényszerű kikémese Páris, augusztus 17. A Daily Mail Jeru­zsálemből érkezett jelentése szerint a felkelő druzok és a franciák békét kötöttek. A fel­kelők tekintélyes mennyiségű hadisarcot kénytelenek fizetni, viszont a franciák széles­körű amnesztiát adnak a lázadásban részt- vett benszülötteknek. Amerika alán: óriási topán tengeri gyakorlatok London, augusztus 17. A japán tengeré­szeti hivatal Tokióból hivatalosan közli, hogy a japán nyílt tengeri hadi flotta október 4-tól október 16-ig á Csendes óceán északi részén a japáni és a bonini szigetek között nagy hadgyakorlatot tart. A gyakorlatokon körülbelül 50 páncélos hadihajó vesz részt. n Az első osztag a Bonin szigetekről táma­dást intéz az Ise-Bay ellen, melyet a máso­dik osztag fog védelmezni. 80 hidroplán is résztvesz a manővereken. A japán újságok kifejezésre juttatják, hogy a japán flotta e nagy gyakorlatait válaszképpen rendezik az amerikai flotta havaii látogatására. Hcgalahult a Síi§ „saftöantfaiil" Sinaia, augusztus 17. Tegnap délelőtt tar­totta a kisantant úgynevezett sajtóantantja első rendes ülését, amelyen ünnepélyesen ki­mondották a megalakulást. Az elnöki tisztet Dúca miniszter helyettese, Dianu, a román sajtószolgálat igazgatója, töltötte be. Benest és Nincsicset a konferencia diszelnökévé választották. Ezután hosszas előadásokban foglalkoztak a politikai kisantant történetével s elhatározták, hogy mindig hü szolgái lesznek ennek a középeurópai alakulat­nak. Közös erővel fognak igyekezni a vég­telenül fontos sajtópropaganda elvégzésére, amellyel egymás országait is kölcsönösen megismertetik. Az ülés csaknem módosítás nélkül elfogadta azokat az alapszabályokat, melyeket Hyka csehszlovák főszerkesztő ter­jesztett elébe. apperssji Altiért a népszöweisé^ öicséróS Budapest, augusztus 17. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Apponyi’ Al­bert gróf szeptember 4-én utazik Genfbe, hogy ott a népszövetség ülésén Magyaror­szágot képviselje. Apponyi Albert ma nyilat­kozott a sajtó képviselői előtt s megállapítja, hogy Magyarországnak helyzetét titkos és nyílt ellenségei nagyban megnehezítik, amennyiben fegyverkezéséről terjesztenek alaptalan hireket. Sajnos, hogy az antant a kisantant szűrőjén át nézi és látja az esemé­nyeket és bár Magyarország helyzete nem a legkedvezőbb, minden erejével azon lesz, hogy kivivja a népszövetség szimpátiáját és érvényre juttathassa az ország igazát. Prága, augusztus 17. Megírta a P. M. H. is, hogy hónapok óta tart már a bérharc a textiliparban. A textil­munkások régi kollektivszerződése ugyanis áprilisiban lejárt. A munkásszervezetek augusztus 8-ig kértek értesítést a munka­adóiktól, hogy haijlandók-e velük tárgyalni s a kívánt 7—10 százalékos béremelést meg­adni. Az első tárgyalások augusztus 1-én nem vezettek eredményre, mire a gyárosok kép­viselői bejelentették, hogy a munkások kö- vetelléseit a textimunlkaadók szövetségének augusztus 15-iki közgyűlése elé terjesztik. Egyes gyárakban azonban nem várták be a munkaadók közgyűlésének döntését s a munkások sztrájkba léptek, igy többek kö­zött a Mahler-cégnél Prágában, a Roubit- schek et Co. cégnél Chotzenben és a Neu­mann Union cégnél Königinhofban. A gyárosok szombati ülésükön elhatá­rozták, hogy ezek után valamennyien levon­ják a konzekvenciákat, a három cég munká­sainak sztrájkját szerződésszegésnek tekin­tik s augusztus 29-vel kizárják az összes textil- munkásokat. A kizárás körülbelül 47.000 munkásra vonatkoznék. A bérharc annyira elmérgesedett a cseh­országi textilgyárakban, hogy általános sztrájk is fenyeget. A munkásszervezetek ugyanis azt állít­ják, hogy a kollektivszerződések még április­ban lejártaik, igy tehát szó sem lehet szerző­Prága, augusztus 17. A választások kérdésében legföljebb annyiban tisztult a helyzet, hogy már a cseh néppárt is, amely eddig semleges álláspontra helyezkedett, szintén a korai választásokat kívánja. A Lidővé Listy vezércikkben fog­lalkozik a kérdéssel s a többi között ezeket írja: E napokban a petka sorsdöntő ülést fog tartani s ettől függ majd a választások sorsa. A cseh néppárt — írja a lap — nem fog­ja megakadályozni a megegyezést, jóllehet olyan egyházpolitikai kérdések várnak elin­tézésre, amelyek hosszabb idői vesznek igénybe. Az egyházi kérdéseken felül még pénzügyi és gazdasági kérdések is várnak elintézésre, amit éppen a koalíciós pártok ide­gessége nehezít meg. A Lidové Listy szkep­tikusan fogja fel a helyzetet és nem hiszi, hogy a koalíció meg tud egyezni ezekben a nehéz kérdésekben s éppen ezért meg van győződve, hogy a döntés a választások őszi kiírása melleit fog szólni. Englis Károly dr. a Lidové Növi- ny bán vezércikket ir a korai választások ellen s azt írja, hogy erre egyáltalában nin­csen ok. A koalíció még ma is fennáll és a döntés előtt bizonyítottnak kellene látni, hogy a parlamentben nem lesz meg a több­sége a költségvetésnek. Nagyon kockázatos dolog volna most föloszlatni a parlamentet, mert hiszen nem bizonyos^ hogy a mai koa­líció, az iparospártot is beleszámítva, tud-e majd az uj parlamentben olyan többséget szerezni, amely biztosítja a nemzetgyűlés désszegésről. A munkaadók — szerintük —- kétszínű játékot űznek a koliektivszerződé- sekkel, miért is a munkásszervezetek elhárí­tanak magukról minden felelősséget. A Ceské SIovo vezércikkben foglalkozik a textiliparban uralkodó helyzettel s megállapítja, hogy a német vállasatok meg­adták a 7—10 százalékos béremelést, Brünnben engedélyezték a drágasági pót­lékot is, csupán a cseh gyárosok helyez­kednek elutasító álláspontra. Egy takács átlag csak 80—90 koronát keres hetenként, egy munkásnő 18 munka­napért 125 koronát kap, holott a kollektiv- szerződés alapján 143 koronát kellene egy takácsnak hetenként keresnie. A lap még megjegyzi, hogy Masaryk elnök e nyáron meg akarta látogatni a keletcsehországi ipar­telepeket, látogatása azonban a munkások és munkaadók között megindult harc miatt el­maradt. A textilipar helyzetét két körülmény ne­hezíti meg. Az egyik az óriási védvám min­den államban a csehszlovák iparcikkekkel szemben, a másik az óriási adóteher. Ezt el­lensúlyozni csakis a bérredukálásokkal tudja. A textilipar a békeidei üzemnek csak 60—80 százalékát tartja fönn. Ha a cseh szocialisták uszításaikkal sztrájkba kergetik a munkáso­kat, akkor az amúgy is gyönge lábon álló gazdasági helyzet még jobban fölbillen s ál­talános drágaság és munkanélküliség jön a nyomában. munkaképességét és a kormányalakítást. Az állami kérdések előterében még ma is a pénzügyi kérdések állanak. Az állam pénzügyi válsága még ma is tart, szüksége van hitelre, főleg pedig kül­földi hitelre. íía most már pénzügyi krízis mellett a politikai válság is bekövetkezik, úgy a külföldi hitelre egyáltalán nem lehet számítani, ami viszont könnyen államkri- zisre is vezethet. Englis szerint mégis minden jel arra mu­tat, hogy ősszel lesznek a választások. En­nek legjobb bizonyítéka az, hogy egyáltalá­ban nem készülnek a költségvetésre és Stribrny képviselő nemrégen bejelentette egy gyűlésen, hogy csak féléves költségve­tést fognak a parlament elé terjeszteni. En­glis a legélesebben elítéli ezt a tervet, mert az egész gazdasági élet a kalendáris évre van berendezve.. Englis szerint a korai választások nem más, mint: „ugrás a sötétbe", vagy pedig játék az állammal. A Národni Listy ezzel szemben megállapítja, hogy az egyes minisztériumok már megkapták a rendeletét, amely szerint költségvetési tervezeteiket a legrövidebb időn belül fejezzék be, hogy azt átadhassák a pénzügyminisztérium költségvetési osztá­lyának. Ezt a munkát valamennyi miniszté­rium már régebben befejezte, de most vál­toztatásokat kell tenni, főleg az áMamtisztvi- selők restrikciója miatt. A kormány tehát a jövő év költségveté­sét még a parlament szeptemberi első ülé­sén elő akarja terjeszteni. Tetemrehivás Irta: Péter Mihály. Gálszécs, augusztus 17. Lehet, hónapok, lehet, hogy csak hetek választanak el bennünket a választásoktól. A bomladozó kormány maga érzi, hogy a hely­zet sokáig nem tartható. A koalíció fölött a nép Ítéletet fog mondani. Egy uj tetemre­hivás lesz ez, amelyben meg fogják állapí­tani, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó hal­doklásáért egyedül a koalíció felelős. Szlovenszkó és Ruszinszkó, a csehszlo­vák állam két értékes része, hasonlít a bib­liai utashoz, aki vérében fetrengve, az or­szágút árkában fekszik. Hat évig kormá­nyozta a koalíció e gyönyörű földdarabot, amelyet az Isten is arra teremtett, hogy itt az emberek elégedetten éljenek! És mi az eredmény? A teljes kiábrándulás minden vo­nalon, az elfojtott keserűség minden arcon és bent a szivekben. Mikor Róma hetekig égett Neró alatt, ha akkor lett volna fény­képező masina, az a lemez olyan arcokat tükrözött volna vissza, .mint most a miénk. Pedig Róma csak rövid ideig állott lángban, a koalíció pedig esztendők óta uralkodik. Nem csoda, ha a kormány az ítélettől reszket, mert nem tudja, dacára minden pénzbeli felkészültségének, minden Ígéreté­nek, kortesei hadjáratának: nem tűnik-e fel a Rudolfmum falain a régi kéz, amely azt fogja leírni: megmérettél és a fontban hiá­nyosnak találtattál? Mi tudjuk, hogy megjelenik, ha ma nem, de nemsokára, bizonyosan. Mert mi hiszünk az isteni gondviselésben; mi valljuk, hogy a népek történetében vaslogika van. Mi hi­szünk az Isten örök hatalmában, amely föl­emeli az egyeseket és a népek sorsának inté­zőit olykor csodás hatalommal ruházza föl, de megint lebuktat és a mélybe siilyeszti őket, ha azzal a hatalommal okosan élni nem tudtak. A bűnből előbb-utóbb büntetés sar­jad ki, éppen úgy, mint amint a magban már o-tt van a jövő aratás képe. Aki bűnt vetett, büntetést arat. Istenem, elszorul a szivünk, ha e kor­mányzás tényeire csak egy rövid szempil­lantást vetünk. Ez a kormányzás iskolapél­dája annak, hogy lehet népeket a kétségbe­esésbe kergetni. Ha valaki elhatározta volna magát, hogy egy országot szándékosan ma­ga ellen fordít: ez a kormányzás ennek a pédája. Ez a kormányzás egy szándékos néplehengerelés. Azt értjük, ha a népvándor­láskorabeli népek átvonultak egy-egy or­szágrészen és ott mindent pusztává tettek. Megértjük a török és a mongol invázió pszi­chéjét is. A lehengerelt népek nem az övék voltak. De mi az övéké vagyunk. Ha van egy talpalattnyi földünk, az a csehszlovák állam kiegészítő része. A munkánkkal a csehszlo­vák államnak használunk. A szivünk öröme, az arcunk ragyogása nekik is örömet kell. hogy hozzon. A polgárok együttérzése csak erőssége lehet kormánynak, államnak. Mikor erősebb egy állam, vájjon ak- kor-e, ha életvidor, munkára kész. boldog polgárai vannak, vagy amikor könny ül a szemekben, sóhaj kél az ajkakról és a pokol minden kínjával van tele a szív, kivéve ter­mészetesen .azokat, akik e sóhajokból és könnyekből maguknak jólétet szereztek? A koalíció három fődologban bűnös. Az első az, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó ős­lakosságát anyagilag tönkrejuttatta. Adók mérhetetlen sulyával a l^alál karjába taszí­totta a birtokost, az iparost a kereskedőt. Ennek az esztelen kormányzásnak a követ­kezményei most még csak az egyeseken mutatkoznak, koldusbotra juttatott egyének százezrein, de sujtoló hatását a logika örök igazságai szerint mihamar az állam is meg fogja érezni. Az állam épp úgy egyes részek­ből, emberek egyedeiből áll, mint a vasúti hid is egyes vasdarabokból. Ha az egyes vasrészek meggyöngülnek, a vonat nem jár­hat rajta biztosan. Az állam gépezete vészé­„iá s pCiliül! Krízist politikaival tetézik, wáisigha kerülhet az egész állam" Englis a korai választások ellen — A néppárt biztosra veszi az őszi választásokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom