Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-18 / 184. (927.) szám
_____ ^gusztus 18. Jyeztetve van ott, ahol a fentartó oszlopok teherbiróképessége meggyöngült, íme, itt van az aratás. Ki szelet vet, vihart arat. A második büncsoportozat az az erkölcsi világnézet, amely a koalícióval jött és -itt, Szovenszkón és Ruszinszkón szinte hat évig grasszált, tombolt és rombolt. Szlovenszkó és Ruszinszkó népe előtt eddig ismeretlen volt az a tág erkölcsi fölfogás, amely a koalícióval született meg. A panamáknak szinte hajmeresztő méretei, az enyém és tied közötti különbségeknek elmosódó vonalai, a demokrácia köpenye alá rejtett tekintély rombolás, a haladó szellem cégére alatt meghonosított lekicsinylése vallásnak és régi, kipróbált intézményeknek, laza erkölcsök pöffeszkedő felhizása, — ezek a koalíció alatt tenyésztek föl. Felülről áradtak szét és ha már itt-ott a nép régi fölfogását is megingatni kezdték, ezért is a kormány felelős. Mert aki, mit vet, azt aratja. A harmadik sorban áll Szlovenszkó és Ruszinszkó szellemi életének eddig soha nem sejtett mélységbe siilyesztése. Egyik oka ennek az, mert a koalíciónak csak ajkán volt a kultúra szeretete, de Szlovenszkón és Ruszinszkón valójában érte soha semmit sem tett, mert amit erre a célra kellett volna fordítania, azt elnyelte a militarizmus és a nagy- liatalmasdi. Szlovenszkóban és Ruszinszkón az elmúlt pár év alatt több kaszárnyát építettek, mint népiskolát. Ez annál kirívóbb és kárfiozatosabb, mert magában a cseh területeken bezzeg kultúrára is jutott. No de ezt hozta magával a gyarmati politika. Ami pedig az iskolákból — úgy a nép-, mint a középiskolákból — kikerült tanulók átlagos szellemi állapotát illeti: az egyenesen kétségbeejtő. No de ez lesz még egyszer a legsiraimasabb aratás és itt fog beteljesedni a biblia örök igazsága: „megbüntetem az atyák álnokságát a fiákban harmad- és ne- gyediziglen“. Mit mondjak ez évek óta sújtott nép közül mirólunk, magyarokról. A koalíciónak tajtékzó dühe kiválasztottan és elsősorban mi ellenünk fordult. Ennek a hat évnek ezer pörölycsapása kikeresve mi reánk csapott Is legsujtóbban. itt, a saját földünkön, idekebelezett régi mesgyéink között idegenebbek voltunk, mint hajdan a rab zsidók Babilonban. Mindennap arcunkba szökött a vér amiatt a fölényes, lekicsinylő bánásmód miatt, csak azért, mert magyarok vagyunk. Ahogy gúnyos mosollyal kezeltek bennünket a hivatalokban, amikor az igazainkat kerestük, ahogy megbénították régi, híres kultúránkat, ahogy naponta ezreit nemzetlenitet- ték el gyermekeinknek, ahogy minden vonalon szinte a gyökerestől való kivesztés politikáját alkalmazták ellenünk, ahogy koldussá tettek ezreket, ahogy kivették ártatlan gyermekek szájából a falat kenyeret, csak az egyért, mert magyarok voltak, azt magyar ember, akiben csak egy csöpp tisztesség, becsületérzés van, aki fajtáját csak egy mákszemnyit szereti, aki ennek a fönm-aradását szivén viseli, soha, de soha el nem felejtheti, íme az aratás itt is, mert aki gyűlöletet vet, bősszuállást arat. De nem folytatom. Hisz nincs egy talpalatnyi hely, ahol a koalíció keze el ne szórta volna a konkolyt. De van, mégis van. Egy helyen ott volt a husosfazék. Aki bírta, ma^ta. Úgy táncolnak körülte, mint hajdan a zsidók az aranyborjú körül. Ezek az ő embereik. A mező többi része azonban olyan, mintha egy rettenetes vihar vonult volna rajta keresztül. A koalíció Szélvésze rommá, pusztasággá, a halál mezejévé tette Szloven- szkót és Ruszinszkót. A bűnöst el szokták vezetni szörnyű tette színhelyére. A koalíciót a nép szava és a törvény ereje tetemre fogja hívni. És a koalícióra a halálos ítélet kimondatik, mert ezt kívánja az állam érdeke. A losonci mognar reformálás feoiágia inegnuiiása A konvení felhívása és tájékoztatása. — Er kölest és anyagi támogatást a magyar lelkészképzés intézíuényéíiek! Losonc, augusztus 17. A szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes református egyház konventje szeptember 15-én nyitja meg Losoncon a magyar református lelkészképző szaktanfolyam első évfolyamát. Ez a szak- tanfolyam a teológiai akadémiák nívóján fog állni s négy évfolyama lesz. A növendékek a második évfolyam végén alapvizsgát tesznek, mig a negyedik év után főiskolai abszolutóriumot kapnak és jogosultak az első lel- készképesitő vizsga letételére. Két évi gyakorlati működés után letehetik a második lelkészképesitő vizsgát és igy szabályosan elért lelkész! oklevelet nyernek. Az uj református theoíogiát az YMCA losonci két emeletes modern épületében helyezik el. Ugyanitt lakhatnak a növendékek is, akiknek számára az YMCA önálló konyhát rendez be. A növendékek egy havi teljes ellátása aligha fog többe kerülni havi 450—500 koronánál. Szegénysorsu szülök gyermekei részére korlátolt számban alapítványi helyek állnak rendelkezésre. A jelentkezések kereszt- levél, érettségi és lelkész! bizonyítvány melléklésével szeptember 3-ig postára adandók. Mindennemű kérvények a losonci református lelkészi hivatalhoz nyújtandók be, Sörös Béla lelkész címére. Ugyanakkor, amikor a református egyház konventje a losonci teológiai szaktanfolyam tájékoztatását kibocsájtotta, egy felhívást is intézett a szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes református egyház lelkipásztoraihoz és gyülekezeteihez, melyben fölszólítja őket, hogy erejükhöz mérten igyekezzenek támogatni a végre-valahára föltámadt intézményt. Elsősorban pénzre van szükség, de azonkívül becsületes, szorgalmas fiatalemberekre is, akik alkalmasak lennének a lelkészi tisztre. A református lelkipásztorokat fölszólítják, hogy évenkint legalább két hónapra jöjjenek az iskolába, hadd legyenek átültetői itt az előttük fénylő tudománynak és nagy tapasztalataikkal oktassák ki a lelkipásztorkodásra készülő fiatalságot. A pénzügyi adományokat Bertók Béla, munkácsi püspök, az egyéb adományokat pedig Sörös Béla losonci lelkész címére kell küldeni. üs egyház és áll pénzügyi problémákká Kordács érsek lapjának mementója — Prága, augusztus 17. Az egyház és állam elválasztásának kérdéséről vezércikket ir a Cech s megállapítja, hogy minden eshetőséggel számolni kell, mert a fejnélküli kormánypolitikában és parlamentben minden lehetséges. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy az elválasztást törvényerőre is emelik. Az már a mi szomorú specialitásunk, — írja a Cech — hogy az állam törvénygyűjteménye számos olyan meglepeté'sszerü, képtelen törvényt tartalmaz, mint sehol másutt a világon. A dolgokat nem készítik elő az illetékes resszortmm ©iwáiasutása I fenyegeti a kormányt El kell számolni az egyliázi alapokkal bán, igy kerül a parlament elé, a bizottságban belekukkantanak, a pténum előtt bólon- gatnak és kész a törvény. De más bajok is vannak. Hányszor olvassuk egy-egy törvénynél, hogy életbe lép. De sehol sem ta-. látjuk végrehajtási rendeletét, amely sokszor még évek múlva sem kerül napvilágra. Ilyen például a zsupatörvény, a genfi rendszer, a ki'siskolatörvény stb. Éppen ezért kérdi a Cech, hogy előkészültek-e már az illetékes minisztériumok az álam és az egyház elválasztására, mert a kérdés megoldása nem oly egyszerű. Könnyű dolog kijelentem)!, hogy az állam nem ad egy fillért sem az egyházaknak. Az államnak számolnia kei azzal, hogy a papság most állami funkciókat is végez s ezekre most uj állami tisztviselőket kell beállítania. Az államnak be kel! látnia azt, hogy nem mindent ad a magáéból, amit a katolikus kultúrának ad, hanem vannak alapok, amelyeket a katolikus egyház alapított s ezeket az állam csak kezeli, de sem Ausztria, sem pedig Csehszlovákia nem merte még azokat az állam tulajdonaiul kijelenteni. Ki van zárva, hogy az elválasztás után ezeket az alapokat magának tarthassa meg az állam. Ezeket tehát vissza kel adnia. De még ez sem lesz olyan egyszerű. Az egyház követelni fogja az elszámolást, hogy az állam hogyan gazdálkodott az egyház vagyonával. S ezeknek az elszámolásoknak 150 évre visszamenőleg kell terjedniük. Érdekes lesz megtudni azt is, hogy milyen volt az állami gazdálkodás a köztársaság elmúlt hét esztendejében. Meg fogjuk tudói azt, hogy milyen bért fizet az állam az egyház tulajdonát képező házakban. Hogy önmaga ellen is alkalmazta-e az állam a lakók védelméről szóló törvényt, a házbér felemelését illetőleg. De még sok egyéb dolgot is likvidálni kell még. Éppen ezért alaposan kell az államnak élőké szülnie az elválasztásra s majd ha az elválasztásra tényleg sor kerül, a szocialisták be fogják látni, hogy nem mind arany, ami fénylik. Százezrek a marokkói üiarc- lereken Páris, augusztus 17. Marokkóból érkezeti hírek szerint a harctéren ma körülbelül 70.000 spanyol katona van. A spanyolok augusztus 24-én akarják megindítani az offenzívat Aqu- gemas ellen. Továbbá azt is jelentik, hogy Lyautey marsai Naulin és Chamibrun tábornokokkal beható tanácskozásokat folytatott a kedvezően megváltozott marokkói helyzetről. A főtisztek egyhangúan kijelentették, hogy az offenziva Ideje elérkezett s a terep most a legalkalmasabb a döntő győzelem kicsikarására. Petain marsai kedden ismét Marokkóba utazik s amint megérkezik, Lyautey azonnal Franciaországba megy, hogy Vichyben rövid üdülŐkurát tartson. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA mindenki csak isileri ii Tsa laikfeíztbaB vesz, Misiam RűdDttná ni. Telefon 1920 és 236^. Szeret&ék... Szeretnék még egyszer, sötét utcák mélyén Forró nyári éjen Lázas ízga vérrel C sókkábaUan Iágyan Sötét utcák mélyén Egymáshoz simáivá, ismét veled járni. Elaíéií nagy csöndben, úgy mini akkor este ' Nagy, szent csodát lesve Némán, hangtalanul Nagy szent szerelmünktől Egy mint akkor este Karjaid közt lágyan, csókban elsorvadni. Zegzugos utcákon éjbe, csókba veszve Remegve, reszketve Gyötrö ifjúságunk, IHatájult éjen Vágyba, csókba veszve Nevedet suttogva, csókjaidban halni. Varsitz Olga. ázlovenszko és a huszitizmus Irta: fiistoricus, * A pillanatnyilag: dúló huszita-katolikus politikai ellentétek alatt nem érdektelen visszatekinteni a huszitizmus történetére sem, mélyet a tudós szerző főleg szlovenszkói vonatkozásaiban ragad meg és túr elénk. Vaunak időszakok, amikor az addig fenn- álló társadalmi keretek elavulnak. Elavult a céhrendszer, a lovagsági intézmény, a feudalizmus és sok más egyéb- Eihalványodik benne az a friss szellemi tartalom, amely addig fentartolta, kitöltötte s életet adott neki- Megtörténik ez a vallásos szelemmel is, hogy néha elhalványul, ereje aláiianyatük, meggyengül a hit és meglazulnak az erkölcsök, ilyenkor javításra, vagy ujitásr,a van szükség. Különösen óhajtják a javítást akkor, amikor a vallásos és erkölcsi téren kívül még a társa* dalmi, gazdasági és politikai bajok is növelik a zavart. így lépett fel Húsz János is és ez is tette indokolttá fellépését. Zsinat nem gyűlt össze a reformálásra s ezért az angol Vycliff nyomán ö vette kezébe a dolgot. Csehországban a theológiai és erkölcsi okokon kívül még más társadalmi és gazdasági ellentétek is hozzájárultak a helyzet rosszabbodásához. A nemesség tartott kezében minden hatalmat és vagyont, ö gyakorolt minden jogot, a jobbágy pedig el volt nyomva és nyomorult sorsiban sínylődött. A nem5 zeti nyelv — a cseh — térhódítása is szükségesnek mutatkozott- Ez magyarázza meg azt/ hogy a mozgalom oly elkeseredett küzdelmeket tudott előidézni s ez magyarázza meg azt is, hogy nem terjedt Csehország határain túl, sem más nemzeteket szellemi érdekköré5 be vonni nem tudott. A mozgalom clharapódzásával mindjobban arra a sorsra jut, mint a többi hasonló mozgalom: az eredeti indító motívum, a vallás helyett mások nyomulnak előtérbe s vé-- gül a küzdelem tisztán világi — hatalmi, po* litikai, vagy gazdasági — küzdelemmé válik, így történt az a németországi híres paraszt- forradalmak esetében, sőt igy történt az a harmincéves vallásháborúnál is- A wcsífáliai békében, már minden fontosabbnak látszik, mint az eredeti indító ok, a vallási kérdés. S így volt ez a huszita mozgalommal is. Az a szerencsétlen buzgalom, amely Húsz Jánost a konstanci zsinaton halálra Ítélte s 14T5 iunius 6-án máglyára juttatta és amely 1416 május 30-án barátját, Prágai Jeromost is hasonló sorsra kárhoztatta, felszabbaditoíta a szenvedélyeket. Azok- akik a mozgalmat eredeti tisztaságában ‘megtarthatták volna, a megindítóik halálával háttérbe szorulnak; azok pedig, akik később a vezetést maguk* hoz ragadták, csak a hatalmi és politikai, vagy gazdasági motívumokat látták meg benne. Prágában az összegyűlt nemesség már szeptember 5-én bosszút esküdött a katolikus papság ellen. Tanaik dolgában azonban ők sem tudtak megegyezni. Mig a kely- hesek megmaradtak a két szín alatt való áldozás és az evangéliumi egyszerűség mellett addig a táboriták eltörölték a papi rendet, a szentségeket a keresztség és az oltári szentség kivételével elvetették s mindenben az ős- kereszténység állapotának visszaállítására törekedtek. Mindkét tábor megegyezett ab* bán, hogy az egyház cseh nemzeti egyház legyen. Ezért foglalták le az egyházi javakat s ezért tették uralkodóvá a cseh nemzeti nyelvet. Ehhez járult még a túlzók részéről a vagyoni különbség megszüntetésére irányuló törekvés is- Az ellentét — Vencel király kö* zönye miatt *— annyira megnövekedett, hogy csakhamar nyilt összeütközésben tört ki. A fanatizált nép Ziska János trocnovi nemes ur vezérlete alatt 1419^jnlius 30-án megtámadta a prágai uj város tanácsházát, behatolt a termekbe és a birőt több tanácsbelivel együtt az ablakon át a kívülállók lándzsái hegyébe dobta. E hír hallatára Venczelt szél* hüdés érte, augusztus 1.6-án meghalt, a zavarok rendezése pedig Zsigmondivá hárult. A husziták azt remélték, hogy Zsigmond teljesíti óhajukat, de hamarosan kiábrándultak. A boroszlói gyűlésen ugyanis a német birodalmi rendek Zsigmond elnöklete alatt ki* mondották az eretnekek kiirtásának elsőrangú szükségességét, a pápa pedig (V. Márton) 1420 márciusban az egész kereszténységet felhívta erre- Néhány polgáron azonnal végrehajtották az eretnekek ellen hozott kegyetlen ítéletet s ezzel megindult a küzdelem. A husziták forradalmi kormányt szerveztek s Ulászló lengyel királynak ajánlották fel a cseh koronát. Megindították az üldözést a p&* pok és az apácák ellen, megtámadták a kolostorokat és templomokat közprédára bo- osiájtották azok kincseit. Csehország lángba borult. Zsigmond mintegy 70.000 főnyi birodalmi segélyhaddal ostromolni kezdte Prágát, de a vallásháborúk fanatizmusával küzdő huszitákkal nem birt. 1421 márciusában visszatért Magyar* országba. A husziták pusztításainak most már mi sem állott útjában. Junius elején Csaszlauban Zsigmondot ,,a cseh nemzet halálos ellenségét*1 megfosztották trónjától s a kormány élére 20 tagból álló bizottságot állítottak. Zsigmond erre újból fegyverbe szólította a birodalom fejedelmeit, maga is sereget szervezett, azonban néhány kisebb dia* dal — Kuítenberg, Kálin — után diadalmámorban gyanútlanul mulató, seregét Ziska 1422 január 8-án Deutschbródnál szétverte. A török veszedelmes szomszédsága nem engedte meg, hogy Zsigmnod teljes erejét a csehek ellen fordítsa s igy csupán a magára hagyott csehországi felekezetek között kitört viszálynak volt köszönhető, hogy az uralom nem jutott teljesen a fanatikus tömegek 'ke* zébe- Az ellentét az egyes huszita felekezetek között oly nagy volt, hogy Ziska a tabo- riták — a túlzók — élén 1424 szeptemberében, ostrommal akarta kivenni Prágát a ca- lixtimisok — mérsékeltek — kezéből és azzal fenyegetődzött, hogy a cseh fővárost teljesen eltörli a föld színéről. A háború borzalmas pusztításai a legvirágzóbb városokat döntötték romba s elpusztiották sok helyen a kultúrának még a nyomait is. A háború cd" dig túlnyomóan Csehország belső ügye volt. A szomszéd államok ebben a küzdelemben csupán mint katonai tényezők, mint harcos felek vettek részt főleg azért, mivel Zsigmond nemcsak a cseh, hanem a magyar királyi és a német császári korona birtokosa is volt. 1 ' Lüv-ükcmkd
