Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)
1925-08-02 / 172. (915.) szám
Vasárnap, augusztus 2. mmm élei (Vasárnapi levél) Irta: Schöpíiin Aladár Egy ősi kontroverzia támadt fel újra a budapesti rendőrhatóság intézkedésével, amely megtiltotta néhány kitűnő magyar festőművész erotikusnak talált képeinek egy kirakatban való kiállítását. A művészet ás erotika viszályának problémája ez: Szabad-e a művésznek és mely határig a szerelmi élet fizikai jelenségeit ábrázolni? A födetlen emberi test ábrázolása szerné- remsértő-e1? Hol az a határ, ahoi a művészi ábrázolás véget ér és a pornográfia kezdődik? Iiyesforma kérdések tolulnak fel és a feleletek sohasem tudnak megegyezni. A művészet természete szerint szabadságra törekszik és ábrázolása körébe bele akarja vonni az élet egész teljességét, nem tűri, hogy elkerített területek lehessenek, melyekbe neki tilos belépni. Es különösen nem tűri, hogy a szerelmi életben állítsanak számára ilyen tilalomfákat, mert mióta egyáltalán van művészet, mindig a férfi és a nő viszonya volt a művészet legkiadósabb tárgya. Ezzel szemben áll a prüdéria, amely a művészetnél is magasabbrendü érdekre, az emberi faj megmaradásának érdekére hivatkozik. A két álláspont között nincs és nem is lehet kiegyenlítés. A probléma örökké probléma fog maradni, sohasem lesz benne sem megoldás, sem kompromisszum, mert kiegyenlithetetlen ellenfelek között folyik a vita. Mindig lesznek művészek, kik az erotikus motívumokat ábrázolják és mindig lesznek, akik ezen megbotránkoznak. És mindig lesznek argumentumok. amelyeket pro és kontra egymás fejéhez vagdalnak és újra meg újra ismételnek. Ezek már annyira ismeretesek, hogy nem is tartom szükségesnek újra felsorolni őket. Van azonban a kérdésnek egy oldala, amelyet nem igen szoktak figyelembe venni, holott a döntést tulajdonképpen itt kellene megfogni. Ez pedig a közönség, képnél a néző. irodalmi műnél az olvasó kérdése. A görög művészet, különösen a szobrászat főproblémája i. meztelen emberi test ábrázolása volt. A tökéletes szépségű emberi testet tartották — és méltán — a természet koronájának, legszebb remekművének. A görög utcák, közterek, sporthelyek tele voltak meztelen szobrokkal. Az isteneket és istennőket is legtöbbször meztelenül ábrázolták. És ezen senki sem bot- ránkozott meg, senki sem féltette tőle az ifjúság erkölcseit és a faj fenmaradását. Egyszerűen azért, mert ezek a szobrok nem keltettek senkiben erotikus képzeteket, megszokták őket és megszokták általában, a meztelenséget. A görögök nem takarták el olyan kínos gondoskodással a testüket egymás elől, az atlétikai gyakorlatokat, melyekben minden férfi résztvett, ruhátlanul csinálták s máskülönben is mutatkoztak egymás előtt födetlen testtel. A mai fogalmak szerinti szemérmet' a kereszténység oltotta az emberekbe — ez is abba a komplexumba tartozik, amelynek központjában a pogány testkultusz visszaszorításának és a szellemi ember előtérbe juttatásának nagy gondolata áll. Amint a szemérem feltámadásával egyre ritkábban nyílik alkalom meztelen testformák szemléletére, ezt a ritka látványt egyre izgatóbbnak érzik. Ezzel feltámad a nuditás ábrázolásának erotikusán izgató volta. Amit a görög ember még mindennapi dolognak érezhetett, az a keresztény ember szemében már különlegesség, furcsaság, izgató valami lehet. Már most: kire izgató és kire károsan izgató" Nézetem szerint ez a kérdés veleje. Abból keik kiindulni, hogy a művész — természetesen kizárom a művész fogalmából a pornográfust, aki szándékosan csiklandozza ki a közönségéből az izgalmakat — nem tehető felelőssé müvének az emberekre való hatásáért. Egyszerűen azért, mert ez a hatás nem tőle függ, hanem a közönségtől és lehet a művész szándékával teljesen ellentétes is. Példa rá: azok a fiuk, akik a bibliából kikeresik az erotikus passzusokat és meg- ceruzázzák, megszamárfülezik az ezeknek megfelelő lapokat. Láttam én már olyat is, hogy valaki érzéki izgalomba jött egy erotika-ellenes könyv olvasásától. A Bovaryné bizonyára nem kapacitálja az asszonyokat férjük megcsalására, hiszen a hűtlen nő sorsát szánalmasnak tünteti fel és kimutatja, hogy okvetlenül tragédiára kell vezetnie, — és mégis a „bovaryzmus“ idején nem egy párisi asszony másolta le Bovaryné példáját. Hasonló példát százat is lehet hozni, annak bizonyítására, hogy mindig attól függ a mű hatása, aki nézi vagy olvassa. Tiszta gondolkodású, egészséges érzékű emberre nézve az erotikum nem veszedelmes. Akinek pedig be van szennyezve a gondolkodása és aki betegesen hajlamos az erotikus ingerre, azt minden izgatja, sokszor az erotikától egészen távolálló dolog is. A művészet szerepét ennek szempontjából, azt hiszem, túl szokták becsülni. A romlott fantáziájú embernek, akár serdülő ifjú, akár felnőtt ember, nincs okvetlen szüksége festményekre, rajzokra, szobrokra és képekre, hogy izgassa magát, elég neki kimenni az utcára, láthat ott minden percben minden művészi nuditásnál izgatóbb dolgokat. Akiknek szivükön fekszik a közerkölcs kérdése s az egészséges fajta íenmaradása, azoknak itt kellene megfogni a kérdést. A közönséget nevelni részint arra, hogy megtanulja tiszta érzéssel nézni a művészi nuditást és küzdjön önmagában és másokban az erotikus tulizgatottság ellen. Ez persze sokkal nehezebb és lassúbb eredményekkel kecsegtető munka, mint ártalmatlan képeket bevonatni a kirakatokból és ezzel bot- rányszerü vitákat előidézni. Csakhogy az emberiség és a közerkölcsiség szempontjából nem jelent semmit, ha azokat a képeket ezentúl nem teszik ki a kirakatba. Aki szeret ilyenekkel kéje- legni, az talál, magának rá ezer más módot, hat- haiósabbat, nincs rászorulva a kirakatokra. ■ • • - ■ -v •. •• Hat hónapra ítéltek egy férjet, aki elsikkasztotta a felesége pénzét Az érdekházasság vége — Érdekes pör a nyilrai törvényszék eiöU Nyitra, augusztus 1. (Saját tudósítónktól-) Nem mindennapi sikkasztási bümperben hozott tegnap ítéletet a nyi'trai törvényszék Mészáros biintetotaná- esa. A vádlottak padján S mer ing a Géza pös- tyéni lakos, volt tartalékos főhadnagy ült akit saját neje vádolt meg sikkasztással. A vádirat szerint Smeringa 25.000 ko* rónát tulajdonított el feleségétől olymódon, hogy egy házvételi üggyel kapcsolatban az asszony ügyvédiétől jogtalanul felvette ezt az összeget és elköltötte. A mai tárgyaláson a károsult feleség határozottan kívánta férje megbüntetését. Smeringa mint vagyontalan fiatalember vonult be a háború alatt és a harctérről súlyos gyomorbajjal került haza. Betegségének gyós gyitása óriási összegekbe került, amiért is a 27 éves fiatalember súlyos adósságokba verte magát. Hogy anyagi helyzetén segítsen, feleségül vett egy nálánál Idősebb nőt. Az érdekházasság azonban csakhamar mélyreható ellentétekre vezetett, a házasfársak között egyre elhldegiilt a viszony* és végül megindult a válópör. Smeringa! azonban ekkorra az asszony pénzéből rendezte adósságait. A sikkasztás vádjára a mai tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy teljesen jóhiszeműen cse* lekedett s amennyiben feleségének követelése van rajta, az csak magánjogi követelés lehet, melyet hajlandó visszatéríteni, mihelyst módjában lesz. Az asszony ezzel szemben eskü alatt terhelő vallomást tett. Néhány tanú kihallgatása u'án a bíróság marasztaló Ítéletet hozott s megállapítván a vádlott bűnösségét Smeríngát hat havi börtönbüntetésre ítélte és kötelezte az okozott károk megtérítésére. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlott ellenben fellebbezéssel éö't a bűnösség megállapítása miatt. Hurokra került a délsziovenszkói betörők atyamestere Varga Gergely imelyl földműves, aki saját beismerése szerint közel kétszáz betörést követett el — Salát tudósítónktól — Komárom, augusztus 1. Varga Gergely 34 éves imelyi földműves a betörői pályára, amely neki sok babért termett, akkor lépett, amikor a felesége otthagyta a nem egészen kifogástalan erkölcsű embert. Elbusulta magát és megfogta a vándorbotot, amely Izsa községig kisérte, Komárom mellé. Itt egy éléskamarát fosztott ki és közel 2000 koronát zsákmányolt. Cinkostársa is volt, Páll János nevű ekeli pásztorember. Azután a saját kezére dolgozott, önállósította miagát Varga Gergely mester. Azokat a betöréseket, amelyeket Martos, Bagota, Ógyalla, Komáromszentpéter, Heíény, Izsa, Kurtakeszi, Marcelháza, Naszvad községekben „ismeretlen tettesek" követtek el, ő mind a saját számlájára könyvelhette el. Szülőfaluja is tanúja lehet ritka ügyességének, itt 30 betöréses lopásra emlékezik. Bagotán Hoffmann Fülöp kereskedőnél olyan vakmerő volt, hogy a szobában, ahol a kereskedő és felesége aludt, gyertyát is gyújtott. így szedte őszit sze az arany-ezüst holmit és a 14.000 korona készpénzt. Julius 17-én Bátorkeszi községben „dolgozott" Varga Gergely és itt érte utói végzete. Miklósháza-puszta közelében egy szénaboglyába ásta bele magát és pompásan aludt, de úgy horkolt, hogy az már kilométerekre elhallatszott. Erre lett figyelmessé a csendőr járőr is, akik előcibálták Vargát a kazalból. Eleinte azt hitte, hogy rosszat álmodik, de amikor vasat tettek kezére és Komáromba kisérték, akkor látta be keserűen, hogy az álimodás az élet megrontója. A csendőrökkel szemben készséges és illedelmes, nem tagad. Hatvan betörést egy szuszra beismert. Sőt azt mondja, hogy sokkal több „esete" van, de hát az ember nem tudja mind a fejében megtartani. Naplót pedig igazán nem vezet Varga Gergely. Ezt már a csendőr urak sem kívánhatják tőle. Varga Gergely nyári szállásra bevonult a komáromi fogházba. Csetnek, a régi kurták és hegyek városa — A P. M. H. tudósítójától — Csetnek, julius vége. A Pelsöc—nagyszlabosi szárnyvonal talán egész Szlovenszkó legtipikusabb vicinális vasútja. A mészkősziklás, egyenes falu pelsőci fensik alatt kanyargó, kitudja, mikor javított sínpáron alig két kocsiból álló szerelvény mozog, hegyről le, dombra fel, mintha hullámvasutat játszana az üzletvezetőség a jámbor utassal. Félő, hogy a közönség szánja meg a gőzöst s egyszer segíteni fogja a húzásban. Régi német vicclapok mutogattak ilyen vonatokat. Ám ennek a vidéknek békés nyugalmához, tipikusan falusi csendességéhez talán nem is volna való holmi zakatoló, szörnyű szerszám. Mire a vonat Csetnek község kisállomásához ér — mert úri büszkeségében két állomásán is megállítja a vonatot ez az ódon gömöri falu —, alig vagyunk néhányan a fülkében s a nagyállomáson már csak egy személykocsit hagynak a gőzös után, ami Nagyszlabosig fuvarozná azt az egy-két gombás nénikét vagy hivataljáró ügyesbajos parasztot. Nagy délutáni nyugalom ül a csetneki házakra, szombatdélutáni nyugalom. Boltok előtt ülnek kint néhányan s a patakpart mellett két kecske békésen legelész. A nagy piactérség közepén azonban imponálóan emelkedik széles vidék legrégibb s belső berendezésében legszebb temploma, az evangélikus templom. Szürke, kormos falán évszázadok pora ül lomhán, háta kétszer tört tetőt hord s régi ácsoktól remekbe épített barokk-fatornyán öreg óramutató csillog a napba. Kívül régi, fáradt épület. Belül: minden régiségek szenvedélyes keresőjének kincses palotája ez, szakértőktől renovált, tisztára gondozott Árpád-kori gót templom. Messze földön híres. Mesz- sze földön féltett. A gótikának messzi Gömörbe elszármazott müvészlelkü embere alkotta. Darabosan megfaragott bordarózsák, Isten .felé Ívelő, mégis emberkézzel remegőre formált ivek, puritán idők meszelési dühe után elökapart naiv, de mégis megható, lélekkel irt, szívvel festett freskók. Néhol csak forma, csak kontúr, másutt a restaurálás kisegítő színfoltja: mind harmónia azonban. Aztán a vidéki templomok jellemzője: gót templomban barokk oltár, barokk szószék, barokk orgona s buja barokk disz ... Az embertől Istenig jutás két formája. De mind a kettő dokumentum. Régi, letűnt századok szemei villannak elő. Aztán a régi urak: a csetneki Bebekek neve mindenütt. És a templomvédő Bakos ur fegyverei a falon. És kézimunkák, aranyosak, himesek, szövöttek, varrottak, kincset érők. Ezt a nemes Be.AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA>£. i Dr. Scholl-f<éle talpbetétek I 5 SdM^fifl PESg. €®&e Mafi. E®bi«Iohi> t 3 a legtökéletesebbek ezen a téren mindennemű v t 5 lábfájdalmak ellen. — Az eladást szakképzettéin ) £ t személyzet végzi Prágában és az egész vidéken. 5 — Minden jobb cipőüzletben és szaküzletben <j kapható. — Kérjen díjmentes prospektust. % 3 Központi raktár: J. MAENDL & Co„ Prága, Panská 5. Telefon 863 | bek Klára szőtte remekbe, azt egy másik Bebük kisasszony. A juhász fiából lett uagyur kényes- ujju asszonylányai. Kong a templom a szarkofágok körül és konganak a századok is. Itt történelem van, dohos- szagu, harcosizü történelem. Gömörország egyik fejedelmének történelme. A templomajtó előtt újból megcsap a lüktető Ma hangja. Aztán a panasz: renoválni kellene kívülről is a templomot. Háború előtt hozták rendbe a belsőségét, de nincs, aki kívül is simára simítaná, fehérre festetné a falakat. A „Csontház" nagy könyvtárát azonban már rendezik. A piacon napsütés. Zene és zsivaj. Térzene van: zsúfolt gyűrűkben áll a fiatalság s a bámé- szabb öregség. Bánatosan vonszolnak egy simi- nótát beteggé, azt mondják, idegen cigány s a holnapi nagy mulatság bcharangozójául ajzza fel a sziveket. Négyszögü reklámtábla mozog egy ci^ánygyérek vállán. A holnapi nagy mulatság mindenjót igérésci rajta kifestve fantasztikus színekkel. — Intenzív élet Csetneken — mondja mellettem egy vadászformáju ur, máig sem tudom, mi szándékkal. A csetneki intenzív élet elöl azonban megfutunk. Uj és uj látnivaló akad: ritka helység, ahol annyi nemes család cimeres kúriája állana a regi nagy idők tanújaként, mint Csetnek. Lehúzott zsalugáterü, cimerfejes, rácsosablakos kúriák. Egy pillanatra Budán érzem magam . . . Milyen kár, hogy a házak javításakor sohasem tartják magukat a javitók a ház stílusához. Lassan- kint kitekerve a forma s elveszítve a harmónia. A „Bebek-vár“ — kedves, repkényes kúria két őrtoronnyal, hatalmas teremszobákkal, faragott mennyezettel, azonban áll még. Kedves és megnyugtató, mint az öreg úri házaspár, akik mosolyogva, udvariasan mutatnak meg mindent az érdeklődőnek, akik szeretettel őrzik lakásukban, a „várban" a régi idők sok emlékét, vagy festő fiuk toronyszobás műtermét: mint ódon kúriák fehérhaju, könyvetolvasó,* dohánytvágó, kulcscsörgető két békés lakója. Mert csendes falu igy, hétköznap ez a Csetnek, vasárnap sem tulnagy a lárma, talán csupán azért, merthogy a pénz kevés . . . Csetnek:** a nagy hegyek helysége, a nagy hegyeké, ahol sok a vad s körötte még több a vadász. Mert itt mindenki vadászember, puskával jár és vaddisznókról beszél. Ez már a vadászhatár, az igazi erdőtbujók s az igazi vadászok országa. Mindenütt szarvasagancsok és duplacsövű fegyverek, termoszpalackok és vadászta ófeák. ' A vadászember jó ember. Erdőt szeret: szive van. Talán a rimaszombati cserkészek is azért jöttek ide. Mert itt táboroztak két hétig a Hajdú- nyergen s lassankint megszokottá vált széles burkalapjuk, zöld nyakkendőjük s az esti, énekes tábortűz. A társadalmi élet olyan itt, mint más megüldözött gömöri faluban. A maradék családok még kirándulgatnak egy-egy erdei házba vagy zsi- ványpecsenyét sütnek a kertek almafái alatt. Csendes, békés lehet errefelé az élet. Itt még mindenki beszél magyarul. Csendes hely ez itt. Egy régi, ódon Árpádtemplom, zsiványpecsenye, sörétes puskák és vadászurak vadászcsaládjai. Talán néha tánc is, pletyka is, öröm is. A vetések szépek, a gyümölcs is igér. De a gyárak állnak s munka, az kevés van. Csak öreg, ódon kúriák cimerállatjai állnak rendületlenül s őrzik a kapufát. Szombathy Viktor I rasrásiKöi peiiltbal párisii konSereii€iáfa A Napravo jelentése szerint augusztus 9.=én valamennyi ruszinszkói politikai párt képviselői együttes ülést tartanak- A sajtó, főiként a kormánysajtó ezt .az ülést igen fontosnak jelzi. A Napravo azonban nem hiszi, hogy az ülésen a legkisebb eredményt is el tudják érni. Kommunista ftpJSés fiinál szereplései A kommunista párt végrehajtóbizottsága tegnap este népgyülést hívott össze a tér- meny tőzsde épületében, amelyen Haken képviselő a kínai forradalomról beszélt s rámutatott arra, hogy egyedül Oroszország állott a kínai forradalmárok pártjára- Beszéde közben egyesek közbekiabáltak, hogy itt is ugyanolyanok az állapotok, mint Kínában. A kínai vendégek csak később érkeztek meg, mert ahogy a határt átlépték, letartóztatták őket és csakis a pártvezetőség személyes jótállása mellett engedte meg a rendőrség, hogy a kínai forradalomról előadást tarthassanak. Az első szónok, aki kínaiul be= szélt, a külföldi kapitalista rezsimet ecsetelte s azt mondotta, hogy Csehszlovákiában a foglyoknak jobb dolguk van, mint a kínai munkásoknak. Egy ember élete Kínában csak 600 koronát ér, mert ezt az összeget fizetik ki a családnak, ha egy munkás valamelyik gyárban életét veszti. A kommunisták a gyűlés után tüntető felvonulást akartak rendez2 ni, a lovasrendőrség azonban szétoszlatta a tüntető tömeget. Négy embert letartóztattak. Kihallgatásuk után azonban szabadlábra helyezték._______________________~_ 3
