Prágai Magyar Hirlap, 1925. augusztus (4. évfolyam, 171-195 / 914-938. szám)

1925-08-01 / 171. (914.) szám

Anglia 'Közgazdaságának űüntő pillanatai Ellentétes hírek az óriás sztrájk kitöréséről — A munkaadók 14 napi halasztásban egyeztek meg — A krízis elmúlt? A bányászkrizissel foglalkozó kabinetülés után Baldwin premiermiiiiszter újból tárgyalt a bányamunkásokkal és a bányatulajdonosokkal. Az előbbiek kijelentették, hogy minden igyekezetükkel elő fogják mozdítani az angol szénbányák termelésének emelését, hogy ezáltal is versenyképessé tegyék az európai piacon az angol szenet. Meg vannak győ­ződve azonban arról, hogy az életfentartáshoz szükséges áruk árának jelenlegi nívója mellett szó sem lehet a bérredukcióról. Baldwin válaszában vázolta a kormány rendszabályait és kijelentette, hogy legké­sőbb tavaszig okvetlenül keresztül viszi a szénipar biztosítására és segítségére szükséges tépéseket. Fölszólítja a bányatulajdonosokat, hogy 14 napig odázzák el terveiknek foga­natosítását. mert addig okvetlenül megtalálják a módokat a konfliktus megszüntetésére. Egy újabb Reuter-jelentés szerint ma reggelig semmi határozott dolog nem szivárgott ki, de beavatott körök meg vannak győződve, hogy Baldwin kijelentései nyomán a bá­nyamunkások nem fogják beszüntetni a munkát s a krízis, legalább is egyelőre, meg van oldva. London, július 31. Annak ellenére, hogy Baldwin állítólag megegyezett a munkaadók­kal is, a munkásokkal is és a bányászoknak tavaszig kormánysegélyt ígért, a szakszer­vezetek megtettek minden intézkedést a sztrájk előkészítésére. A vasutasszervezetek hi­vatalosan kijelentették, hogy ma éjfél után szénnel megrakott teherkocsikat nem továb­bítanak. A széntörők ima a második munkaréteg után állítólag már lerakják a munkát. London, julius 31. Hivatalosan jelentik, hogy a bányatulajdonosok a ma érvényben lévő bérszerzödések fölmondását 14 nappal elhalasztották. E bérszerzödések fölmondása miatt kellett volna kitörnie a nagy sztrájknak. menüs lemondását követelik a eseti S2©€iiid©wi©kraták Meissner Benes ellen — Bechyne Srámek ellen — A szociáldemokraták sürgetik a választások kiírását Az óriásmegyék (fi.) Prága, julius 3L Eltemették a régi tekintetes vármegyét, de szelleme vissza-visszajár kísérteni, legna­gyobb ijedelmére azoknak, akik hétszer is keresztet vetnek, ha a múlt emlékei megele­venednek előttük. A jó intézményeket az emberek nem felejtik el egyhamar és ahogy a régi vánmegye — néhány könnyen lenyes­hető kinövésétől eltekintve — jó intézmény völt, százszorta jobb, mint a mostani nagy- megyei rendszer, azt ma már belátják azok is, akik a nagymegyei törvény megalkotásá­nál közreműködtek és annak végrehajtásától remélték a közigazgatás nehéz problémájá­nak ideális megoldását. Koalíciós körökben is rájöttek arra, hogy a nagymegyei rendszer nem bizonyult jónak. Túlságosan költséges, anélkül, hogy jó köz- igazgatást nyújtana cserébe az adófizető lakosságnak. E szomorú tapasztalatok hatása alatt az illetékes körök egy helyesebb meg­oldáson gondolkoznak és azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a mostani hat nagymegye helyett három óriásmegyét létesítenek. Egyesíteni akarják a liptószentmiklósi zsú­pét a kassaival, a turócszentmártonit a zólyo­mival és a nyitrait a pozsonyival, úgy, hogy a jövőben már csak Pozsony és Kassa, no meg a telekspekulációkra kiválóan alkalmas Zólyom maradnának megyei székhelyek. Ez a terv, amely egyébként nyílt beval­lása az alig háromesztendős uj közigazgatási rendszer teljes csődjének, egyáltalában nem számíthat arra, hogy valami nagy lelkese­déssel fogadjuk. Mi főként azzal érveltünk a nagymegyei rendszer bevezetése ellen, hogy nincsen tekintettel földrajzi és közlekedési viszonyokra s az érdekelt lakosság meghall­gatása nélkül, sőt akarata ellenére, egymás­tól túlságosan messze eső területeket egy közigazgatási egységbe foglal össze, száza­dok óta egymáshoz szokott vidékeket szét­szakít és a közigazgatásnak nem az emberek akarata, de a célszerűség és a történelem lo­gikája folytán kialakult gócpontjait elsor­vasztja. Tiltakoztunk az ellen, hogy a gömöri hegyvidéket Liptószentmiklóshoz, vagy Ár­vamegye északi községeit Turócszentmár- tonhoz csatolják és ezzel a lehetetlen beosz­tással hihetetlen időveszteséget és anyagi megterhelést okozzanak a lakosságnak. Az idő — sajnos — bennünket igazolt és rövid három esztendő alatt kitűnt az uj rendszer teljes tarthatatlansága. De ha ez igy van, akkor hát miért nem térnek észre a kor­mányzó körök és miért főznek ki olyan ter­veket, amelyek még a mainál is lehetetle­nebb állapotokat idéznének elő? Az óriás­megyék még heterogénebb területeket fog­lalnának össze egy egységbe, még több idő- és pénzveszteséget okoznának a polgárok­nak és még inkább lezüMesztenék az amúgy is alaposan lecsúszott közigazgatást! A kormánnyal egyetértünk abban, hogy a jelenlegi bajokon mielőbb segíteni kell. A segítség módját azonban nem úgy képzeljük el, hogy a rosszaknak bizonyult nagymegyék helyébe még nagyobbakat csinálnak, hanem éppen ellenkezőleg úgy, hogy visszatérnek ahhoz az alaphoz, amely nyolcszáz eszten­dőn át kitünően bevált, visszatérnek az ősi vármegyerendszerhez, annak alapgondolatait elfogadják és csak a részletkérdésekben esz­közölnek korszerű változtatásokat. A vár­megye azért tudott megbirkózni a századok viharaival, azért tudta túlélni a török és né­met időket, mert a fundamentuma kitűnő volt, belső berendezkedésében pedig minden­kor alkalmazkodni tudott a korok változásá­hoz. Ne higyje a kormány, hogy belőlünk csak a nemzeti szentimentalizmus és a múl­tak szép reminiszcenciái beszélnek. Nem! A szlovák népnek az a része, amely az .autonó­mia zászlaja körül csoportosul, ugyanúgy gondolkodik, mint mi és velünk együtt si­ratja vissza a régi jó vármegyét. Nemcsak a Prága, julius 31. A két szocialista tábor harcának utolsó fejezetéhez érkeztünk. A szociáldemokraták, miután néhány igazságot odamondogattak Stribrnynek, a végén békejobbot nyújtottak neki Tegnap este szociáldemokrata gyűlés volt a terménytőzsde nagytermében, ahol Meissner dr. és Bechyne mondottak be­szédet. Meissner különösen az egyház és állam elválasztásának kérdésével foglalkozott s ki­jelentette, hogy a nemzeti szocialisták s az ö pártja között ebben a kérdésben az a lé­nyeges eltérés, hogy a nemzeti szocialisták a katolikus egyház­tól való elválasztást hirdetik, a szociálde­mokraták pedig az egyházak elválasztását az államtól. > A nemzeti szocialisták ugyanis láthatóan külön elbírálásban részesítik a csehszlovák egyházat, pedig nem lehet megengedni azt, hogy minden párt egy speciális egyházra tá­maszkodjék, mert akkor a középkor felé ha­ladunk. Stribrny lemondását hibának tartja Meissner s föltűnően éles szavakkal támadja Benest, aki továbbra is benmaradi a kormányban. A nuncius eltávozásakor Benes szócsö­ve, a Prager Presse félrevezette a közvéle­ményt, amikor azt irta, hogy Marmaggi ren­des szabadságra ment. Továbbiakban rámu­tatott azokra az ellentmondásokra és ellen­tétekre, amelyekbe Benes saját pártjával és a pétkával szemben került. A pétka annak idején fölszólította Be- nest, hogy az ünneprendezésről tárgyaljon a Vatikánnal. A nuncius tiltakozott az ünnepek Prágai Magyar Hirlap, de a Slová'k is tilta­kozik az óriásmegyék monstruma ellen és követeli, hogy a nagymegyei rendszer csőd­je után, újabb kísérletek helyett, állítsák vissza a régi megyei beosztást. Nyitra városa akciót indított az óriás­megyék ellen és nagymegyei székhelyének elvesztésétől félve, Liptószentmiklóst és Tu- rócszentmártont fölhívta, hogy vele karöltve, erélyesen követeljék az eddigi hat nagyme­gye föntartását. Mi meg tudjuk érteni a nyit- raiak lokálpatriotizmusát és méltányolni tud­juk azt a törekvésüket, hogy a megyei szék­rendezése ellen, mire a pétka fölszólította Benest, hogy a kettős ünnepek visszaállítása ügyében folytasson a Vatikán képviselőjével tanácskozásokat. Benes azonban a pétka íölszólitásának nem tett eleget. — Stribrny — mondotta Meissner — a szociáldemokratákat okolja azért, hogy a Va­tikánnál még ma is van követe Csehszlová­kiának. ismét csak Benes volt az, aki a va­tikáni követséget fölállította. Benestől kellett volna tehát megkérdezni, hogy a követség beszüntetésére a jelen pillanat alkalmas-e. Ha igen, úgy a vatikáni követség beszünteté­séről Benesnek kellett volna javaslatot ten­nie, ha pedig ezt nem tette meg, úgy viszont Stribrnynek nem lett volna szabad igy föl­lépnie, hiszen a külügyminiszter is az ő párt­jához tartozik. Ha Benesnek az adott körülmények között teher a külügyi resszort, akkor kö­telessége visszalépni. Nemcsak az ő keze van megkötve a külfölddel való relációban, hanem a pártoké és a kormányé is. Ha pedig Benes nem respektálta saját pártjának kívánságát, nem marad más hátra, mint hogy levonja a konzekven­ciákat. Meissner végül is a tudás és lelkiismereí alapján kéri a nagy probléma megvitatását. A nemzeti szocialistákhoz pedig e szavakkal fordul: — A viszályt ezzel pártom részéről el- intézettnek tekintem. Nem mi vagyunk az el­lenségek, mert az ellenség a jobboldalon, a helyt a jövőben is megtarthassák. Mégsem tudunk egyetérteni azzal a formával, amely­be kívánságukat öltöztették. A nagymegyei rendszer nem az az ideál, amelyért érdemes volna a harcot fölvenni. Ha harcot indítunk, úgy ennek zászlajára nem a megbukott zsu- parendszer, de a tiszteletreméltó vármegye eszméjét fogjuk ráírni. Mi is követeljük, hogy Nyitra megyeszékhely maradjon, de ugyanakkor követeljük azt is, hogy Eperjes, Lőcse, Rimaszombat, Aranyosmarót, Ipoly­ság, Besztercebánya, Losonc és a többi -'gi megyei székhely is visszanyerje regi jogait. néppárton van. Megmondtuk egymásnak az igazat s továbbra is jóbarátok leszünk. Bechyne exminiszter beszédében főleg azt kívánta, hogy az egyházpolitikai kérdéseket szorítsák háttérbe az általános szociális kér­désekkel szemben. Meg van győződve arról, hogy a szocializmus újból vezetöszerephez jut az államiban. Az egyházpolitikai kérdése­ket nem lehet a néppárttal összhangban elin­tézni. Az állam nem arra való, hogy élete az egyházzal való küzdelemben merüljön ki. A vallás magánügy s a filozófia, tudomány, kul­túra feladata, hogy a vallással rendet teremt- , sen. A cseh néppárt négy év alatt megmu­tatta, hogy miért marad bent a koalícióiban. Sehol sem történhetett volna meg az, hogy egy kormánypárt saját törvényeit negligálja és megengedje az állam és államfő megsér­tését. Az egyház és állam elválasztásának kérdését a szociáldemokrata párt is állan­dóan napirenden tartja s ha nem sikerül az elválasztás a néppárttá! együtt, úgy fog az menni nélkülük is. Végül azt hangoztatta, hogy a szociálde­mokrata párt elérkezettnek látja az időt az uj választásokra, mert azok elodázása csak újabb egyenetlenséget szülne. A népnek kell megnyilatkoznia, hogy milyen irányban kívánja a bel- és külpoli­tika vezetését. a klsaatani ímm • is®zása Párlsliii? Prága, julius 31. A Vecer mai számában az angol Daily Telegraph nyomán azt Írja, hogy a jövő hó­nap folyamán, a Népszövetség összehívása előtt bizalmas tanácskozásra hívják Parisba a kisantant államainak külügyminisztereit. A konferencián Boncour Paul fog elnö­kölni s azon a kisantanton kiviil Görögország, a balti és balkáni államok is képviselve lesz­nek. A tanácskozáson foglalkozni fognak még a kisantant kibővítésének kérdésével is. Egy csődbe Kerüli sáros A rajnavidéki szénipar válsága — Jíomberg nem tudja fizetni hivatalnokait Berlin, julius 31. Igen jellemző arra az ipari krízisre nézve, mely Németországban uralkodik, Homberg városának csődje. A Duisburg mellett levő nagy iparváros a „Rajna-Poroszország“ bányának munkabe­szüntetése következtében olyan kedvezőtlen pénzügyi helyzetbe került, hogy a városi hi­vatalnokoknak augusztus hónapjára csak a fél fizetést adhatja ki. ViaM) kilépés a komnuiiifsíapórtbó! Prága, julius 31. Teska Józsei képviselő bejeleutte a parlament elnökségének, hogy a kommunista pártból kilép s a független kommunista párthoz csatlakozik. Teskával most már hét képviselője van a Bubnik-féle pártnak. A Prager Presse szerint nyílt titok, hogy Tausik képviselő is Bubnik felé orientálódik. Swcliln karflsbatii fár^aafásai Prága, julius 31. Amíg Prágában egymásközött veszeked­nek a szocialisták, addig Svehla miniszterek nötk karlsbadi üdülése közben egyengeti a megegyezés útját a nemzetgyűlés parlamenti miunkap ro gr ama á ról. Az utóbbi napokban Stribrnyn kivül Srámek miniszter is meglá­togatta Svehlát. A két politikai ellenfél — a félhivatalos német lap szerint — külön-külön tárgyalt a miniszterelnökkel. Augusztus ek ső napjaiban Becska pénzügyminiszter is Karlsbadba megy, hogy Svehlávai a jövő évi költségvetés kérdéséről tárgyaljon. IftHyJiaL előfizetési árak beliül dón; évente 300, t ^ félévre ISO, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre aCüP ____ _____ . M ________________________ ___ _________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. ¥ J fflí W f|| ÉW Mii Szerkesztőség: Prága. 11- Stépánská II AgT vLM Jgr r-f JW JBl JÉ? JT 1, ullce 16/ni. Telefon: 30-3-49. Kiadó­j&Mr hivatal: Prága, 1- Llllová ullco 18. gggfa&aM&asaasTel.; 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. • • \ •• * i •••••••• A fzfovenszftói és (Ruszinszkói Szövetkezett ff(Fártok napitamo Jidlmimisztvaiiv fösz&tftesztö: Dzuvániijji £ász£ó lös sx&K&esztő: O&mí Hstvdkn Jlr IV. óv;. 171. (914) szám • Szómig awansztosl

Next

/
Oldalképek
Tartalom