Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-14 / 155. (898.) szám
$ Kcdtf, fcfltis ti. Az utolsó remidium (Két közlemény.) Irta: Péter Mihály. A ref. egyház hívei, — csakúgy, mint a többi vallásfelekezet magyarjai — nincs benne kétség, kedvetlen érzésekkel vették a csehszlovák államba való bekebeleztetésüket. De amint a békeszerződések és az azok alapján alkotott állami törvények ismeretessé váltak: némi megnyugvás költözött a telkekbe. Gondolták magukban: e törvények garanciát nyújtanak számodra nemzetiségük, kultúrájuk megőrzésére, egyházuk és iskolájuk szabadságának további fentartására, sőt fejlesztésére. Nem akarok foglalkozni azzal, hogy ez a reménység mennyire vált be a többi felekezetűéi, mert mindenki csak a saját egyházának lehet a hivatott szószólója, csupán a \mi ref. egyházunk helyzetére vetek egy rövid szempillantást. Igaz, hogy úgy e lapokban, mint más helyeken is többször foglalkoztam már e sivár helyzettel, de úgy gondolom, újból és újból, fáradhatatlanul rá kell erre világítani, annyival inkább, mert a fokozatos javulás helyett határozottan a folytonos rosszabbodás jelei tapasztalhatók mindazon vonalakon, ahol egyházunk az állammal, illetőleg annak a kormányával valami vontkozásban van. De azt is le lehet szegezni, hogy a helyzet rosszabbodásáért távolról sem a ref. egyház felelős, hanem a kormány, mert az előbbi minden téren törvényes alapon áll, az utóbbi pedig semmibe se veszi a legtöbb esetben a törvény intézkedéseit, a ref. egyház jogait, alkotmányát, autonómiáját stb. Itt van legelőbb is a theológia sokszor megháuyt-vetett kérdése, A kormányt a békeszerződések és a törvények egyenesen arra köteleznék, hogy a ref. egyház számára államsegélyt adjon egy ref. jellegű theológia felállítására nézve- E helyett azonban a kormány kitalált egy oly ideát, mely a ref. egyh- Ilivel tei egyetemesen visszatetszést szült, t. i. egy közös (ref. és kát.) állami theológia tervét vetette fel, sőt ennek az egész tanrendszerét is kidolgozta, még pedig a ref. egyház vezetőségének teljes negligálásával. Mikor a ref. egyház átlátta, hogy e terv az egyház teendő lelkipászto- rali:.:k általok a híveknek cinéin- :tlenité- sét célozza: s a vezetőség abban fáradozott, hogy önmaga állítson fel egy theológiát: az onredelkezási jogból folyó eme lépésre a kormány az ellenintézkedések egész sorozatával felelt. Először is nem adott engedélyt az egyháznak arra, hogy e célra segélyeket gyűjti sön. Továbbá, mikor a ref- egyház a theológia céljára alkalmas épületet Rimaszombaton kibérelte: a kibérelt épületet katonai célokra lefoglalta, egyúttal kiadta a rendeletét, hogy a ref. ifjak külföldön, speciálisan Magyarországon csak 1927-ig tanulhatnak- Végül, mikor az egyház ahhoz a megoldási módhoz fordult, hogy t'heológus ifjait Kolozsvárott, az ottani ref. theológián próbálta elhelyezni: rögtön megjött a válasz a román kormánytól gondolhatjuk, milyen válasz volt az. Aki csak csöppet ismeri, vagy csak sejti is, a diplomácia tekervényes útjait, az e választ úgy veheti, mint a csehszlovák kormány válaszát, mert hiszen a román kormány előbb bizonyára infonmáltatta magát a helyzetről. Csak némi logikával is, mi mást vonhat te gondolkozó ember a tények eme láncolatából, minthogy a kormány a ref. egyházat a közös ál- L-ii theológia Prokrustes ágyába akarja fektetni, hogy necsak lábait és kezeit vágja te, hanem, hogy kivegye a szivét .is. Itt van a másik kérdés, a képezdéé. A ref. egyház ennek felállítására csak azután gondolt, mikor a theológiát tető alá hozta, de bizonyos, hogy a kormány ennél is azt a módszert alkalmazná, mint a theológiánál. De addig is már önmagától közelgett ref- egyházunk az iskolázás terén a teljes és tökéletes csőd felé. A ref. tanítók kipusztulása ugyanis, — ha ez tovább is igy megy — matematikai bizonyossággal mihamar bekövetkezik- Másutt szerzett bizonyítvány nem érvényes. Itt, magyar képezde hijján nincs hol ilyet szerezni, mert magyar képezde nincs, A tanítók közül évre-évre mind többen lépnek nyugdíjba. Ha ma egy állás megürsedik. kivel töltik be? Egy másik egyház tanítójával. Az egyik állást tehát betöltik, de a másik üresen marad és az üres helyek száma évröl- évre több. A helyzetet még súlyosbítják az illetőségi kérdések fifikus alkalmazásával. A magyar tanítók, közül több száznak a feje felett az Illetőség Damokles kardja függ, igen sokat emiatt tiltottak el a tanítástól. Hogy az igy üressé vált helyekre kiket fa ,n..h kivezényelni, — előre tehet sejteni. ugv hallani, hogy Csehországban mesterséges módon tömik tele növendékekkel a fölös számú tanitó- képezdéket, gondolhatjuk, hegy miért? Ami az egyéb téren alkalmazott módszereket illeti: azok is nap-nap mellett állandó nyugtalanság tárgyai a ref- egyházban, i Pólóiért ai» gézeimé: bizalom $25 szavazatai 245 elten A francia kamara utolsó legfontosabb ülése _ Végleg megszavazták a sok bajt okozó költségvetést — A kormány pirrhusi győzelme — 206 karteiltag Painlevé ellen Páris, julius 13. A kamara tegnap megkezdett költségvetési vitája az egész éjszaka folyamán tartott és csak a reggeli órákban ért véget. A képviselőik rendkívül izgatott hangulatban tárgyalták az eseményeket s gyakran úgy látszott, hogy ez az utolsó ülés, melyet a kamara a nyári szünet megkezdése előtt tart, a baloldali kartell széttöréséhez fog vezetni. A költségvetés vagy ötször tette meg az utat a kamarából a szenátusba és visz- sza, még reggel negyedhét óra körül a hatodik olvasásnál sikerült az összhangot helyreállítani. A szenátusban a költségvetést 278 szavazattal 6 ellen fogadták el, a kamarában pedig 415-tel 140 ellen. (Egy előbbi Havas-jelentés szerint 421 szavazattal 150 elten.) A költségvetés végleges számai a következők: bevételek 33 milliárd 150,844.678 frank, kiadások 33 milliárd 137,180.618 frank. Ezután Painlevé miniszterelnök a kamarában is, a szenátusban is fölolvasta a parlament szabadságát kihirdető dekrétumot. Az a krízis, mely már hónapok óta húzódik a francia parlamentben s melynek tengelye az utóbbi hetekben mindinkább a költségvetési vita tett, igy véget ért — egyelőre Ha a Herriot-kormányt a vatikáni politika törte te, úgy a Painlevé-kormánynak a költségvetés okozta a nagy nehézségeket, főleg azért, mert a kormány saját párthívei, a szocialisták, nem voltak hajlandók támogatni Caillaux kapitalista és polgári izü pénzügyi reformjait. A teljes krízis csak úgy volt meggátolható, hogy az ellenzék a költségvetés tárgyában azonosította magát a kormány- nyál. Ez az orvoslás persze nem végleges s a nyáriszünet után az ellentétek ismét akuttá válhatnak, ámbár tagadhatatlan, hogy a kartelinek jóformán egyetlen megbontó eleme éppen a most keresztülment költségvetés volt. A tegnapi vita folyamán a krízis a forgalmi adó tárgyalásánál érte el tetőpontját, amikor a miniszterelnök fölvatátte a bizalmi kérdést. A kamara ekkor 325 szavazattal 245 ellen bizalmat szavazott a kormánynak. A kommunisták, a szocialisták és a radikális szocialisták egy része a kormány elten szavazott, inig az ellenzék Painlevével tartott. A bizalom megszavazása után tisztult a helyzet, de a szocialisták még további három részlet megszavazásánál is a kormány ellen fordultak. A lapok ma reggeli kommentárjai elismerik, hogy a kormány csak pillanatnyi győzelmet aratott, de az Oeuvre abbeli reményét is kifejezi, hogy ősszel, a parlament uj összeillésekor a kartell ismét megtalálja egységét. Az Ere Nouvelle sajnálattal állapítja meg, hogy 200 karteiltag szavazott a kormány ellen. A Figaro végül is örömmel könyveli el, hogy a nyolchónapos költségvetési vita, mely Franciaország átka volt, végre előnyösen befejeződött. A Kosztka -Valerián dráma a bíróság előtt Megkezdődött a gyilkos pénzügyi főtanácsos bünpörének tárgyalása — Kosztkáné meg tagadta a vallomást Budapest, julius 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) A törvényszéken ma kezdődött meg Kosztka István pénzügyi főtanácsos bünpöre, aki a múlt év folyamán féltékenységből lelőtte válófélben lévő feleségének udvarlóját, Valérián Zsigmond Gusztáv alezredest. Kosztka elten felesége annakidején váló- keresetet nyújtott be, bár a főtanácsos a válásba nem akart beleegyezni. Egy alkalommal véletlenül telefonbeszélgetést hallgatott ki, amikor felesége találkát adott Valérián alezredesnek. A különben is gyönge idegzetű főtanácsos ezen annyira fölindult, hogy az utcára rohant s amikor a Röikk Szilárd-utca sarkán az alezredes eléje került, kirántotta revolverét és a mit sem sejtő Váleriánra sütötte. Az alezredes belehalt sérülésébe. Kosztka István pénzügyi főtanácsos nyomban jelentkezett a rendőrségen, ahol letartóztatták és azóta vizsgálati fogságban .volt. A tárgyalást, amelyet nagyszámú közönség hallgatott végig, Langer Jenő kúriai biró vezette, a vádat Felföldy Elemér királyi ügyész képviseli, Kosztkát Désy Géza védi. A mai tárgyalásra harminc tanút idéztek be, közöttük az elhunyt alezredes feleségét és Kosztka elvált feleségét is. Kosztkáné megtagadta a tanúvallomást. A tárgyalást délelőtt 11 órakor nyitotta meg Langer kúriai biró. Elsőnek Kosztka István pénzügyi főtanácsos személyi adatait állapítják meg. Kosztka 42 éves, katolikus, büntetve nem volt. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, igennel válaszol. — Emberi szempontból bűnösnek érzem magam — mondotta —. mert öntudatlanságig fölizgatott állapotban lelőttem Valérián alezredest. Az elátkozott család Budapest, julius 13. Podmaniczky-utca 17. III. emelet 14.: Lederer Sándor Ferenc banktisztviselő. Hárman vannak odahaza. Az ajtót Sándor nyitja ki. Szimpatikus arcán zavart mosoly. A szem nyíltsága intellektust árul el. Mozdulatai mégis fé'Miszegek és bizalmatlanok, hiszen olyan nevet visel, amely hónapok óta sötét szenzáció középpontja. A fehérre terített asztal mellett egy 60 év körüli egyszerű asszony. Lederer • Gusztáv volt csendőrfőhadnagy édesanyja. Arca jóindulatú és szerény s a belépőre két riadt, megzavart szem tekint. Úgy szegyeit magát, hogy legszivesebben megfutamodna. Tudja, hogy a következő percben Gusztáv fiáról lesz szó. Mellette egy fiatalember: Lederer János. Közömbösség és némely pillanatban fojtott düh fut végig arcán. Mozdulatai alig fékezhető temperamentumot árulnak el. Abelépőt zavart csend fogadja. Kisvártatva megszólal az öregasszony: — Az egész családot tönkretette az a... Legjobb volna, ha mind a nyolcán elpusztulnánk ! — Nyolcán? — kérdem. — A férjem és hat gyerek. Három fiam és három lányom van. Amint ezt kimondja, megint a kétségbeesés csöndje borul a szobára. Alig lehet tovább beszélni. Ez a megtört asszony ma Budapest legtragikusabb sorsú asszonya. Hirtelen azonban gyűlölet villan föl a szemében : — Hát én nem hallgatok tovább! Elmondom, mert tudom, hogy mi volt a terve annak a bestiának! Belehajszolta, belekényszeritette fiamat a gyilkosságba, mert lói tudta, hogy az a derék, jó fiú ezt nem bírja elviselni, hogy előbb-uíóbb vagy beieörül, vagy öngyilkos lesz! — Úgy lett volna ez akkor is, ha nem fedezték volina föl oly rövid idő alatt a gyilkosságot. És még a bíróság előtt is a bánatos özvegyet játszotta, aki semmiről sem tud. Ha a férj elpusztult volna, ott maradt volna neki a pénz, a lakás, a drága bútorok, egyszóval minden. Szerepelhetett és szélhámoskodha- tott volna tovább, mint bárónő, vagy grófnő. Mert az sem igaz, hogy az esküvői meghívókat mi készítettük volna és mi irtuk volna rajta „bárónőnek" azt a... — Mi pár héttel esküvőjük előtt ismertük meg, akkor le volt rongyolva és fiam piszkosan hozta hozzánk. Én öltöztettem fel, én csináltattam neki ruhákat! Láthattuk, hogy mennyire nem bárónő. Fiam 18 éves volt, amikor megismerkedtek. Attól kezdve nem eresztette volna el Gusztit a világért. Tisztességes polgárlányok bomlottak utána, de ha megkérdeztük, miért nem foglalkozik egyikkel sem, azt felelte: „Van már nekem, akivel foglalkozom, senki más nem kel1.“ És más nőt nem ismert... Az öreg asszony elsírja magát és nem tudja folytatni. Helyette Lederer Sándor beszél tovább: — Mindnyájan elvesztettük az állásunkat! Én önként leköszöntem, öcsémnek pedig fölmondták az állást. Nővéremet a pozsonyi kereskedelmi kamara szabadságra kiiidte és apám üzlete is elvesztette forgalmát... Tönkrementünk, ahányan vagyunk. Legalább hazamehetnék! Pihenni szeretnék, hogy legaiább azután hozzákezdhetnék valamihez. Nem tudom, adnak-e útlevelet!? Búcsúzóul még váratlanul megszólal Ledererné: — Egy óra hosszat beszélgettem csak Gusztival! Bibliát kért. Nem tud értelmes feleletet adni, az Istent emlegeti folyton, meg a bibliát. Azt hiszem, sohasem látom már többet! „Assisi aonepronfóft' Oit&YároR Az ungvári rendőrség eljárást inait azt\í ellen, akik a Hasz-emléknapon dolgoztak Ungvár, julius 13. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Nagy feltűnést keltett az a hír, hogy az ungvári rendőrség azon kereskedők, iparosok, fuvarosok és egyéb munkások ellen, akik Húsz János emléknapját teljes mumkaszünettel meg nem ülték, eljárást indított. Élénk emlékezetében van ugyanis mindenkinek a fővárosi hatóság téves törvény- magyarázatából keletkezett az az intézkedése, amellyel julius 6-án Ungvári halott várossá varázsolta. A P. M. H. erre vonatkozó cikkét élénken kommentálták, mert jogászi vélemény szerint a teljes napi munkaszünet elrendelése, amely óriási anyagi kárt okozott nemcsak az iparüzemekben, de a műhelyekben is, minden törvényes alapot nélkülöz, Annál megdöbbentőbb, hogy a rendőrség kikutatta azokat, akik az emléknapon dolgoztak, vagy üzleteiket a nap valamely órájában nyitva tartották cs „állam ünneprontás" címén eljárást indított ellenük. A legpikán- sabb az ügyben az, hogy a túlbuzgó rendőrség nemcsak a polgárság tömegei ellen, de Ungvár főváros vezetősége ellen is eljárást indít, amiért a Szobránci-utca úttestét javító munkások közül tizenhármat foglalkoztatott. Ezek ugyan rendkívül sürgős és forgalmi zavart okozó javítást fejeztek be, de ez rendőri szempontból mit sem számit. Úgy a terheltek, min* a főváros közönsége nagy érdeklődéssel várja a rendőri eljárás következményeit, amely a rendőrhatóság részéről csak fölsülés lehet. Sírescmanss temoiiű? Beriin, julius 13. Luther dr. birodalmi kancellár Drezdába utazott, de Berlinben a belpolitikai tárgyalások azért tovább folynak. A vámjavaslat kompromisszumáról tovább értekeznek a képviselők, megegyezés azonban e végtelenül fontos törvényjavaslatban csak a jö-vő hét közepére várható. Briand jegyzékére valószínűen a jövő hét végén válaszol a német kormány. E váíaszjegyzékkel kapcsolatban Berlinben hírek terjedtek el Stresemann dr. külügyminiszter tervezett lemondásáról és a Welt ara Moníag már utódját is ismerni véli. A német nemzetiek e lap szerint a tu! engedékeny és antantbarát Stresemann helyett von Neurath jelenlegi római nagykövetet, vagy von Rosenberg jelenlegi stockholmi követet, volt külügyminisztert akarják. Ezt a jelentést még nem erősítették meg és legalább is nagyon korainak kell tekintenünk a Stresemann visszalépéséről szóló hireket. Szociáldemokraták az állampolgárságért és illetőségért.- Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi magyar szociáldeinokratapárt vasárnapra népgyülésí hirdetett, melynek plakátjai nagy feltűnést keltettek. A plakát az állampolgársági ügy mai kezelését a kormány és a köztársaság szégyenének minősiti és a középkori spanyol inkvizíciónak modern technikai eszközökkel való megújításának nevezi. A harcias plakát nagy megnyugvást keltett, hogy ime, már a kormány és állam- hűnek ismert szociáldemokraták is síkra szállanak az elkobzott jogokért, a békeszerződések határozmányaiért és a kicsavart törvényekért. Jobb későn, a választások küszöbén is, mint soha. Azonban a népgyülés mégis elmaradt, egyesek szerint a pozsonyi szónok katonai szolgálatra vonult be, a be- avatottabbak azonban azt sejtik, hogy felsőbb helyről leintették az állampolgársági üggyel szemben hirdetett mozgalmat. add át a lapot téitavé vtL&m gmr&zt&díSk earv&í, fiias&tf a űPziággaű ^Itajg&ar líir- fap a maH&jiaTsáú érdtefceii exof&áSja f Lederer Gusztáv anyja: „Az a bestia kergette belé jó fiamat a gyilkosságba!" — Mindnyájan elvesztették állásaikat — A gyillkos a bibliát kéri
