Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-14 / 155. (898.) szám
Kedd, julius 14. m Franciaország „SZellCÜI 2€SÍ£FCléSC“ Szünőben Parisban az a legenda, hogy Németország okozta a háborúi — Méltó válasz Berlin heroikus garanciájavaslatára — A francia íníel- lektuelíek íclliivása Prága, julius 13. Az Egyesült Államok rengeteg statikai erő. Egységes, nagy. Viszont Európa töméntelen dinamikát jelent, tehetséget, tradíciókból merszt tanult potenciát, de elemeire bomlott és egymás közt veszekedő. Róma és Athén régi viszonya: Latium, Italia fiatal, durva ereje, szemben Hellasz szétszaggatottságával, mely megfojtja az egységes indulásokat. Régi kép, régi hasonlat s amennyire az analógia jó lehet, találó. És Hellasz szétszaggatottságát két város adhéziója okozta: Athén és Sparta. S Európa ellentéteit két város reprezentálja: Páris és Berlin. Régi hasonlat ez is, régi és jó. Akik ma üm amerikai nagyság Európát megfojtó erejétől félnek és a páneurópai gondolattal foglalkoznak, minden agyafúrtságukat e két város ellentétéjiek eloszlatására gyűjtik, mert tudják: a kontinens egységes, diadalmas frontja csak akkor valósul meg, ha Németország és Franciaország között megszűnik a szellemi ellentét, ha valamiképpen nagy általánossággá válik az elzászi vagy a svájci polgár típusa, a franciaság és a németség között nem gyilkolni való dolgokat látó hogy úgy mondjam „kontinentális" (korántsem kozmopolita vagy pacifista) ember ideálja. A világháború volt az európai önszaggatás nagy fekete miséje. A Rajna akkor valóban vízválasztó volt, két, egymásban démont látó Európa-rész elválasztója. A háború óta eszmélés történt, eszmélés, melyet az Európán kívül eső világhatalmak fejlődése determinált s legújabban a teoretikus Coudenhovcn-Calergi, Nitti-féle megállapításokat, praktikus lépések is támogatják. Állítható, hogy a biztonsági szerződés titkos éie Amerika, Kina, Oroszország (itt érzik is), Japán ellen irányul: ha a kontinensen béke támad, akkor Washington megszűnik az a döntő fórum lenni, mely ma valójában gazdaságilag is, politikailag is, Európára nézve. A német garanciaajánlat heroikus volt. Lemondás évszázados jogokról, a fejlődés imperia- lisztikus módjának örök elvetése, becsületszó arra, hogy legyek bár a kifosztott, a bosszúról lemondok minden jövőbeli megerősödésem esetén is. De nem kevésbé heroikus kezdeményezés az, amelyet néhány száz francia intellektüel múltkor az Ere Nouvelleben tett közzé s mely csodálatosképpen nagy visszhangra talált Franciaországban. Az aláírók „szellemi leszerelést" hangsúlyoznak és Franciaországtól várják, hogy a versaillesi békeszerződés 227. és 231. paragrafusát megszüntessék. Ahogy Németország önként hajlandó volt a franciákra diadalmas világháború eredményeit garantálni, Franciaország legyen önként hajlandó a világháború okairól szóló borzalmas fontosságú határozatait módosítani. A 227. és 231. paragrafusok ugyanis arról szólnak, hogy a háború oka egyedül, kizárólag a német birodalom volt s mindaz, amit az antant tett, igy jogos büntetése az alávaló kezdeményezésnek. A vesztes Berlin 1919-ben kényszer- helyzetében aláírta e pontokat, de ha elviselt jóvátételt, szó nélkül elfogadta a londoni szerződést, önkéntes ajánlatot tett a versaillesi status quo garantálására, sohasem szűnt meg fogcsikorgató dühe és elkeseredése, ha Páris ezt az erkölcsi alapot hangsúlyozta s ebből a fikcióból következtetett mindent. Nos, a francia Intellektüellek, Duhamel, Gide, Romáin Rohand, Barbusse, Pierre Hamp, Jules Romains, Maurice Rostand, Seignobos, Victor Basch, az úgynevezett „szocialista" tábornokok: Gérard, Perein, Verraux és C-habaud s elsősorban Victor Margueritte, aki a felhívást megfogalmazta, most mozgalmat indítottak, hogy szüntessék meg a Németországról, mint a háború kizárólagos okozójáról szóló legendát, kezdjék meg a „szellemi leszerelést", nyújtsanak elvi fentartások nélküli békejobbot „Goethe Németországának" — s adják igy meg a méltó választ arra a heroikus lépésre, melyet Németország status quo ante jogainak önkéntes lemondásával tett. Ha Németország nem kérdez és elfogadja a mai helyzetet, ám Jó, Franciaország szüntesse meg a két ország ellentéteinek titkos, szellemi rugóját: a Németországban támadó gyilkost néző mesét. Hisz Németország ebből a lépésből nem kovácsol fegyvert: a garanciaszerződés biztosítja a mai helyzetet, minek akkor ez a rettenetes gyülöletcsira a két nemzet között! Luther önkéntes ajánlatára a méltó felelet Margueritte önkéntes ajánlata. A világ józanjai úgyis tudják: a világháború közrosz volt, nem egy ember, egy nép teremtette s miként egyformán vonaglott a francia poilou a német feldgrau-al, gy egyformán okozója mindenki a világháborúnak. Mindenki hozta, mindenki érezte. Ha tehát ma mindenki el akarja vetni, szüntessék meg hivatalosan az okozóról szóló mesét, mert az ellentét csak igy tűnhet el. Változást nem idéz elő Páris, julius 13. Régi terv Franciaországnak és Angliának oly módon való összekötése, hogy a La Manche-csatorna alatt alagutat fúrjanak. Már 1800 körül, tehát még mielőtt az első vasútvonal kiépült, egy francia mérnök fölvetette a tengeralatti alagút tervét. A tervet akkor nem valósították meg, de a következő évtizedekben minduntalan kisértett az eszme és többek között l£56~ban Gamond mérnök Dover és Calais közt egy mozgatoatóan összekötött csövekből álló alagutat proponált, amelyet a tenger fenekén akart elhelyezni. Ezt a tervet is elejtették és csaik 1889- ben kezdték meg az első fúrási kísérleteket. Később hidat akartak építeni a csatolta fölött, azonban Anglia tiltakozása miatt beszüntették a munkálatokat, mert Anglia stratégiai veszedelmet látott az egyenes összeköttetésben. 1924-ben a terv már olyan konkrét módon alakult ki, hogy már hinni lehetett a Pozsony, julius 13. A kiváló zeneszerző és zongoraművész édesanyja Pozsonyban él s féltő gondossággal őrzi müvészfia minden sikerének emlékét. Munkatársunk felkereste özvegy Bartók Bélánét Széplak-utcai lakásán. Mosolyogva, rajongó szeretettel beszél fiáról a fehérhaju, . bájos uriasz- szony s elmondja egy ős-zseni fejlődésének, az első sugár felvillanásának csodálatosan érdekes történetét. — Talán el sem hiszik, pedig úgy van, hogy a fiam másfél éves korában árulta el első zenei hajlamát. A gyerek későn tanult beszélni, járni sem tudott s kocsijában ülve hallgatta, mikor zongoráztam Magam is nevettem rajta, mikor egy polkát látszottam és a fiam a fejével bólogatott hozzá. Nem gondoltam semmire, hanem másnap újra zongoráztam, de egy más dalt s észrevettem, hogy a gyerek nemet int a fejével. Akármit játszottam, nem tetszett neki, végre újból a tegnapi polkába kezdtem. Erre azután he- lyeslőleg bólintott. Ez több Ízben megismétlődött s most már kénytelenek voltunk komolyan venni a gyerek zenei hallását, öt éves korában negyvennél több magyar dalt vert ki egy ujjal a zongorán, amit hallásból ismert. Ekkor már nem tudtunk ellentállni a gyerek könyörgésének, tanítani kellett. Hihetetlen gyorsasággal fejlődött. Sajnos, hogy hét éves korában fiatalon meghalt az uram s én két gyerekkel özvegyen maradtam, minden nyugdíj nélkül. Elővettem hát tanítónői diplomámat és állást vállaltam. A fiamat tovább tanítottam és kilenc évés korában egy váratlan kijelentéssel lepett meg. Délután kissé pihenni szoktam s a gyerekek ilyenkor csendben voltak. Mikor felkeltem, a fiam azt mondta: „Anyuka, nekem valami volt délután a fejemben, egy dal, de nem a régiekből, hanem valami egészen uj. Nem mertem lejátszani, mert aludtál." A zongorához ült és egy egészen uj, tökéletes ritmusú Walzert játszott el. A kottázást természetesen nekem kellett végeznem. Rajta is van, hogy Opus I. ez az elismerése a kölcsönös okozásnak, ez a „te' is hibás vagy, én is“-kibékülés, hisz él a garanciaszerződés, csak megszünteti azt a lehetetlen kibékülési módot, mely igyszól: „te vagy az óka mindennek, de azért szervusz". A francia intellektüellek ajánlata a garancia- szerződés után egy újabb lépés a kontinentális emberhez s a többi egységes világrésszel egyeii- rangu Paneurópához. Szvatkó Pál dr. meg'valósitásá'ban. Végül az idén "Is fölmerült egy uj terv és pedig vizaíaííi afaghid formájában. Az uj tervet ma; februárban közölték Franciaországban és azóta állandóan foglalkoznak vele. Filmek, gyűlések és plakátok segítségével igyekeznek híveket toborozni a tervnek és szert tenni arra az óriási ösz- szegre, amelybe a terv megvalósítása kerülne. A terv roppant merész és technikai kivitele még mindig gondolkodóba ejti a szakembereket. A csatorna középütt 55 méter mély. Betonszekrényekből készített hidosz- lopokat akarnak a terv alapján lesülyesz- tenl, amelyek egymás közötti távolsága 209 méter lenne és Így 146 oszlopra volna szükség a tengeralatti vonalon. Az egyes vasbetonrészek az oszlopokon nyugodnának. Minden résznek "200 méter volna a hossza és 600 tonna a súlya. Az alagutrészek párhuzamos alagutcsövekből állnának, amelyek belső átmérője 5.5 méter volna. A sülyesztés a tengeralattjárók módjára történnék. A gigantikus terv megvalósítása az angol és francia kormányok megegyezésétől függ. Bartókné előkeresi az első szerzeményeket, mert az első Walzer után jött gyorsan sok-sok polka — ez volt a kedvenc tánczenéje a fiatal zeneszerzőnek —, Landlerek, mazurkák s azután egy egész kottafüzetet megtöltő nagyobb kompozíció: A Duna eredetétől a torkolatig. Ez már magánviselte minden jelét annak, hogy Bartók Béla komoly muzsikus lesz. Végigkíséri a Dunát egész hatalmas utján, a folyam akkor boldog, mikor magyar területre lép s szomorú. mikor a Vaskapuin elhagyja Magyarországot. Kedve felcsillan, mikor az Oltót felveszi, mert ez még hirt hoz neki Magyarországról. Ezeket a megjegyzéseket az anya gyöngykottái mellé már a szerző irta gyerekes, de erős karaktert mutató Írással. Ez volt Nagyszőliősön, 1890-ben. Az első nagy müvet egy diákelőad.: on maga a szerző játszotta el, a hallgatóság legnagyobb meglepetésére. — Sokfelé hurcolkodtam a gyerekekkel, mert mindig azt kellett tekintenem, hogy taníttatni kell őket — veszi át újra a szót Bartókné. — Mikor a fiam tizenegyéves volt, Pozsonyba kerültünk, ahol az első komoly mestere Erkel László, Erkel Ferenc fia volt. Itt már Beethoven- szonátákat, Mendelssohnt játszott. Én felhagytam a tanításával, mert bizony a tanítvány már felülmúlta mesterét. Az első pozsonyi tanára, Hirtl, nem használt a fiúnak, mert Béla már olyan jól játszott, hogy Hirtl egyre uj darabokat adott neki s csak hallgatta: a játékot. „És fst niir ein Vergniigen!" — mondta mindig. Pozsonyban azonban komoly zenei társaságiba került, a zenekedvelő családok kamarazenét csináltak s a fiam is résztvett ebben. Tizenhét éves korában már maga' is zongoraleckéket adott, mert könnyíteni akart nehéz helyzetemen. A pénzen kottákat vett, hogy ezzel is kevesebb gondom legyen. Az érettségi után felvételi vizsga nélkül fölvették a zeneakadémiára, majd ösztöndijakat kapott s ezekkel több nagy zenei városban járt, így a híres Bayreutben is. Tanárai igen szerették. AkNegyvenhaíkiloméferes alagút a La Manche csatorna alatt Tengeralatti vonaláratok Franciaország és Anglia közt — Háromnegyed óra Caíais — Dover Bartók Béla édesanyjánál A gyermekszevző első polkája — Félig beteljesedett a kuruzsló jóslata — Saját tudósításunk — koriban tűnt fel Strauss Riohárd, aki forradalmat hozott a zenébe. Természetesen sok ellenzője volt az uj muzsikának, a fiam azonban nagyun rajongott érte kezdettől fogva. Egy hatalmas munkáját partitúrából fejben áttette zongorára és lejátszotta. Egy tanári összejövetelen hallani akartak Strausstól valami nagyobb müvet s a tanára mondotta, hogy növendéke, Bartók Béla áttette zongorára és tudja. Meghívták s olyan sikert aratott, hogy az Akadémia igazgatója még a tanári vacsorán is ottfogta s köszöntőt is mondtak a legfiatalabb művészre. Utolsó éves akadémista korában komponálta a Kossuth-szim- fóniát. Ezt Pesten elő is adták, de nagy kavarodás lett belőle, mert a fiam, aki sohasem volt osztrákbarát, a szabadságharcot zenésitette meg, Kossuth küzdelmét, bukását s a Gotterhalte ütemei groteszkül voltak letéve. Emiatt a cseh és osztrák muzsikusok nem akarták játszani, végül Kerner karmesternek sikerült békét teremteni. Ez volt az első orkesztrális müve, amelyet Rich- ter dirigens Londonban is előadatott. Ma persze azt mondja a fiam, hogy a Kossuth-szimíónia nem ér semmit. — Huszonöt éves korában már a Zeneakadémia rendes tanára lett. Azóta nagy sikerei vannak mindenütt. Kezdetben sok-sok rossz kritikát kapott, mert hiszen újat hozott s az újaknak mindig ez a sorsuk. Én őrzöm minden kritikáját s bizony sokat sírtam eleinte s nem is akartam eltenni a rosszakat, de a fiam azt mondta, hogy -el kell tenni, lesz még ez másként is. — Míntagyerek volt a fiam mindig, áldott, jó, figyelmes fiú. Sokat betegeskedett fiatalabb korában, a tüdeje nagyon gyenge volt, annyira, hogy többször félbe kellett szakítani a tanulását. Mikor Meránban volt, az orvosok azt mondották, hogy soha nem lehet hivatásos zongoraművész, mert nem birja a szervezete. Akkor láttam, hogy mennyire rajongója a zenének. Sirt és azt mondotta, hogy akkor élni sem akar. Ma negyvennégy éves és egészséges. Dolgozik, most hangszerelte a Csodálatos mandarin cimii pantomimjét, ami most már a harmadik ilyen zsánerű müve. — Nem mondhatom, hogy rossz módban van, de a nagy vagyontól még messze van. Pedig odrom éves korában mást jósoltak neki. Péczeli, a régi csodadoktor, aki a szemekből jósolt, azt mondta, hogy ebből a gyerekből világhírű ember lesz és annyi pénze lesz, mint neki. Pedig csodadoktorok akkoriban is sok pénzt kerestek. Persze, tudtuk, hogy szélhámos Péczeli, azonban nevetve mondogatja a fiam, hogy a világhír itt van ugyan, de a sok pénzt még nem látja. Búcsúzom a kedves uriasszonytól, a szobától, ahol minden hely Bartók Bélával van tele. Az édesanya abban leli minden örömét, hogy őrzi ezeket a kincseket, amelyek sok küzdelmes évnek boldog gyümölcsét jelentik számára. Balogh Böske, A mcisioar verniégfóíéSccE iW&mm,§ VínoüradsBtó Zpcftisra színházban. Pia este 1,S érakor wiiém a főszerepekben t fcrenczii ^arlaitne, Bíförftssti Valér, láraa Sándor, releku lüezs®, Szigeti len© Holnap szerdán: üttaHUCHfltf PénzlárnyStás O árakor. H€5«MK&aifltioM a«n*? Telefon? 4455 % Elővételi fruhlárné, Václavské nám. és Smeőky sarok; Koruna, Rassage és Rokolco elővételi irodák; Srbek és OnFednik a Národní tridán. I zsoldos "tanintézet. Budapest, VH. DoMny-iz. 84. ; Telefon J 124-47. Telefon J. 124-47. Az ország legrégibb óz legismertebb előkészítő intézete. A legjobb sikerrel előkészít középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. Részletfizetési kedvezmény. Teljes anyagi felelősség. | jjj | SlfflHWSKM&U&Slfnfl&SHfi 1 W Fél óra gyorsvonattal Ruttka állomástól jjs cl Deniüto (esői). kösmiui, IscMffls, neuraicta, O ű) idillt nöl betegségeit (fr Égési evem ári mulSva — A fürdő restaurálva van f) ^s©©©eoo©oo©©©oe0oo©ö©oo©o®©o9es6
