Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-02 / 146. (889.) szám

Katasztrofális áraüás Galíciában Rasin emléktáblája (g. g.) — julius 1. Egyes cseh és szlovák napilapok a közel- wuítban felháborodással írott híreket hoztak arról, hogy Rasin dr.-nak egy csehországi városkában felállított bronz emléktábláját ismeretlen, de a híradás szerint német nem­zetbeli tettesek barbár módon megsemmisí­tették. Meg tudjuk érteni a felháborodást, a ha­ragos indulat fellobbanását, mert hiszen nagyjainak emlékét minden valamire való nemzet kegyelettel tiszteli s ez emlékek meg- gyalázását önön sérelmének, megcsúfolásá­nak tekinti. Osztjuk a nézetet, hogy barbár az a lélek, mely örömmel fogan e gyűlölettől terhes cselekedetre s vandál a kéz, melyet a barbár lélek emel pusztító ütésre. Az emlék, melyet valamely nép az ő kiváltságosainak, vagy valamely neki nagy­szerű esemény megörökítésé re akár szerény, akár pompázó formában emel, nem csupán hideg kő, vagy érc, hanem — s talán első­sorban — hatalmas erejű, sokszor .forró tömegérzés, a kegyelet, csodálat, hála és büszkeségnek sajátos keveréke. Ez az érzés, mégha személynek hódol is, tulajdonképpen mindég egy eszme, egy gondolat vagy egy grandiózus agy fensége előtt hajol meg. Ál­talános emberi értékek előtt, melyek az egész kulturemberiség tulajdonai s melyek külön még valamely néip speciális tulajdo­naivá válnak éppen annak révén, hogy az ő soraiból került ki az, aki elszórta az emberek közé eszméinek dús vetését. Ezért ne feledjük, hogy hideg kőnek, vagy ércnek szánt ütés nem áll meg ott, hol nyomán elmállik az anyag, hanem azon túl éri magát az eszmét s szivére hull annak a népnek, mely büszkén állította ki sorából az eszme hordozóját. Ezért ne feledjük, hogy a hideg kőnek, szabadsága egyik harcosának és kivivójának emlékét meggyalázták. A feljajdulás különö­sen élénk visszhangra talál mi bennünk, akiknek oly sokszor adatott átélnünk e fáj­dalmas, megszégyenítő érzést. Mert ami szabadságküzdelmeinknek is voltak nagyjai, legendás fogalommá vált nősei: a szabadság eszméjével azonossá vált Rákóczink, világ­szerte ünnepelt szabadsághősünk: Kossuth, egy fenséges emberi tüneményünk: Petőfink és sok-sok, nagy eszmék küzdelmében meg­becsült és értéket nyert hősünk Az utókor hálás volt nekik, emléküket nemcsak uj- és uj nemzedékek leikébe ültette el, de néma hirdetőként ércbe-köbe faragta az igazság­mondó, lángszavu ajkakat. S akik azt hittük, hogy e nagyok hideg emléke is örök, mint megváltó tanításuk és szavuk, melyen nem egy nemzet, de egy világ táplálkozik: meg kellett érnünk, hogy egy szép napon jöttek barbár lélekkel és vandál kezekkel — nem pelyhedző állu éretlen sihederek, kik az éj sötétjébe rejtik éretlen csinyjiiket, hanem érett eszii nagyok, komoly urak. kik itt-ott hatóság is voltak s megtették ugyanazt ne­künk, ami most nekik fáj. Mondjam még azt is, hogy ami nem ment kalapáccsal, kézzel, megtette azt a néma alakba fogott teherautó s diadalmas gunyröhej kisérte egy szomorú nép ideáljainak megdőltét? Vájjon gondolnak e legalább most arra, hogy mit érzett akkor az a nép, akinek nagyjai egymás után bűnö­söknek találtattak s néma képmásaik is pusztulásra Ítéltettek? Tudjuk, hogy a két eset között — a túl­oldali felfogás szerint — lényeges különbség van. Mert emezek ellenségei, de sőt üldözői voltak a mai államalkotó többségnek, ha élnének, egészen biztosan államellenesek volnának s igy még emlékük jelenlété is provokál. Hát ez az a felfogás, mely valótlanságon alapuló igaztalan volta mellett különösen rávilágít a kisebbségekkel szemben megnyi­latkozó bánásmód és türelem egészen külö Varsó, julius 1. A Visztula Galíciában kiáradt és az áradás Krakó városát is veszélyezteti. A város közepén fekvő alacsonyabb te­rületek már víz alatt állnak. A Visztula víz­állása öt méter hetven centiméterrel maga­sabb a normálisnál. Krakó környékéről rémhírek érkeznek a városba. Számos híd összeomlott, külö­nösen Bochnla kerületében. A Krakó és Lemberg közti vasúti köz­lekedés megszakadt. Krakó, julius 1. Az elöntött területekről érkező hirek az elemi katasztrófa folytonos növekedéséről számolnak be. Prága, julius 1. A (koalíciós petka tegnap egész nap foly­tatta tanácskozásait Svehla miniiszferelinök el­nökletével. A tanácskozáson úgyszólván tel­jesen megegyeztek a választási reform kér­désében. A módosító javaslat azonban telje­sen nem készült még ed s így nem terjeszt­hették a parlament' elé. A félhivatalos Praiger Presse szerint vég­érvényesen megállapodtak abban, hogy Prá­gát az eddigi egy választókerület helyett há­rom kerületre osztják s azokban az átlagos választási kulcsszám 21.000 lesz. A három kerület összesen 48 képviselőt és 25 szená­tort választ. A parlament összeállítása változatlanul megmarad, vagyis 300 képviselőből és 150 szenátorból. Ezt megváltoztatni csakis az alkotmánytörvény erre vonatkozó szaka­szának módosításával lehetne, amire a kor­mány egyáltalában nem is gondol. Az ostraui választási kerülethez csatolják Hultschint, amely egy képviselőt választ és Teschen vidékét, amely öt képviselőt küld a parlamentbe. A választási kerületek számát kettővel fölemelik, vagyis 23 helyett 25 kerü­let lesz. A kerületek számának fölemelését Prága uj beosztása idézte elő. Az összszavazatok két százalékát nem az első szkrutiniumban állítják föl előfelté­telképpen egy párt mandátumszerzéséhez, hanem csak a második szkrutiniumban. Az első szkrutiniumban tehát megmaradnak a régi föltételek, vagyis ha egy párt egy vá­lasztási kerületben a választási kulcsszá­mot (21—30.000 szavazatot) elérte, ezzel mandátuma biztosítva lesz. A második szkrutiniumban viszont nem kaphat egyetlen párt sem mandátumot, ha az nős értelmezésére. Megvilágítja az államal­kotásnak azt a különös faját, mikor lélek nélküli tömegeket akarnak rekvirálni, — mert hiszen lenyúzandó adózókra és katona- pontokra szükség van —, ámde senkinek sem jut eszébe, hogy ennek a lerekvirált tömegnek ezer éves múltja, kultúrája és tör­ténelme van, melyet nem lehet csak úgy ott­hagyni túl a határon, mint a levetett ruhát. Nem tudják belátni, hogy az élő tömeget nem lehet elválasztani a múlttól, annak történelmétől s hogy a. történelem habár uj keretek között megszakítás nélkül folyik tovább és legspeciálisabb tulajdona marad minden legkisebb részletével annak a nép­nek, melyet az újonnan vont határba befo­gadtak. Ha kell itt e nép, úgy kelljen és tűrjék meg elválaszthatatlan múltjával együtt Nyugati Galíciában elsősorban Bochni kerületét érte az áradás, ahol Ujscia, Sol- na városát jóformán teljesen elpusztí­totta. Nemcsak a Visztula, hanem a Biala, a Wapienica és a Brenica is kiáradtak. A me­zőgazdaságot ért kár egyenesen katasztro­fális. Egész Felsősziléziában szünetel a vas­úti közlekedés, sőt az országutakon is meg­szűnt a forgalom. Przemysl külvárosai, sőt a belváros egy része is viz alatt állanak. A termést, melyet éppen most kezdtek aratni, megsemmisítette a hirtelen jött viz. Körülbelül háromszázezer család vált hajléktalanná. összszavazatok két százalékát el nem érte. 1920-ban megtörtént, hogy a cseh iparospárt az élső szkrutiniumban csak egy mandátumot kapott, a második szkrutiniumban azonban még öt mandátumhoz jutott. Az uj választási reform kizárja ezt a lehetőséget. A fenmaradt szavazatok felosztására nézve még nem egye­zett meg a koalíció, de a módosításokból arra lehet következtetni, hogy a maradékszavaza­tokon azok a pártok fognak osztozkodni, amelyek az összszavazatok két százalékát elérték. Mikor lesznek a választások? A választási novella elkészültével most már a választások kiírásának kérdésével íog- lal'Kozi.k a cseh sajtó. A Národni Listy még most is azt írja, hogy a választások korai kiírása nem aktuális. A nemzeti demokrata párt másik lapja, a R o 1 e viszont jólinformált helyről éppen az ellenkezőjéről értesüli A lap szerint junius 21-én a republikánu­sok bizalmas értekezletet tartottak a prágai terménytőzsde épületében. Az értekezleten Svehla miniszterelnök előadást tartott, amely­ből világosan kitűnik, hogy közvetlenül a választások előtt állunk. Az agrárius sajtó utasítást kapott, hogy az értekezletről egyáltalában ne írjon. Svehla a bizalmi emberek lelkére kötötte a szerve­zés és előkészítés munkáját. A Role mind­ezekből! arra következtet, hogy a választásokat ősszel megtartják. A T r i b u n a szerint az uj választások nem fognak a parlament összeállitásáfoan nagy változásokat előidézni s a mai koalíciós pártok valószínűen megszerzik a .többséget. Ajánlatosnak tartja, hogy a koalíciós pártok közös fronton vegyék föl a harcot az ellen­zékkel, főleg a ■kommunistákkal és a szlovák s adjanak meg minden jogot úgy az élőknek, mint a holtaknak, kik amúgy sem ellenségek már többé, nem üldöznek, nem bántanak senkit, csak ragyogó alakjai egy tisztelet­reméltó történelemnek. Ne feledjék, hogy a kegyeletes emlékek megbontásával hozzá­nyúlnak a nép lelkében emelt emlékekhez is, ahhoz a tömegérzéshez, melyet ilymóden megbolygatni lehet ugyan, de teherautón elhordani aligha. Ez a bolygatás, a lenyugvás és megnyugvás akadályozása lehet talán könnyelmű célja, de semmiesetre sem érdeke a mai többségnek. Ma, amikor amonnan jönnek a panaszos hangok, minden megértésünk dacára meg kell áHapitani, hogy a lelkek izgatásának ehhez a módjához az útmutatást amott ad­ták meg. néppárttal szemben. Szükségesnek tartja, hogy a kormány és a koalíció a jövőben csak­is gazdasági politikát folytasson. Az agrárius Vcnkov a választási tör­vény módosítását olyképpen kivánja, hogy a parlamenti munka ezzel biztosítva legyen. A lap nagyon üdvösnek tartaná, ha az összsza­vazatok két százalékát már az első szkruti- niumban alapföltételül vennék. Az ellenzék — írja a Venkov — sohasem nyerhet olyan többséget, hogy a kormányt át vehetné. ALidové Noviny szerint a koalíciós pártok között niég nagyok a nézeteltérések a választási novella kérdésében. Kérdés, hogy julius 10-ig elintézhetik-e még a kitűzött mun­kaprogramot. Ha a választási novellával nem végeznek, akkor a korai választások kútba esnek. A választásokat legkésőbb szeptember 27-ig meg kell tartani, mert október elsején vannak a katonai bevonulások s igy már csak februárban lehetne a választásokat megejteni. A cseh nemzeti szocialisták hivatalos lapja, a Ceské Slovo ugyancsak azt írja, hogy a petka még a választási novella sok kérdésében nem egyezett meg. A tárgyaláso­kat a mai napon folytatni fogják. A Právo Lidu esti kiadása írja: Ha csak az utolsó pillanatban nem áll be valami változás, úgy a koalíciós pártok között meg­történik a döntés, hogy a parlament még né­hány ülést tart júliusban, majd szeptember elején összeül még néhány napra s a legsür­gősebb kérdések elintézése után jön a fölcu: ■ latás. A választásokat október 18-án, vasár­nap tartanák meg. Ulabfe fessilfság a koaliciéban A parlament mai ülése — Bonyodalom az építkezési javaslat körül fí Prága, julius 1. A parlamenti helyzet még mindig nem tisztult. A képviselőház mai ülésén kellett volna beterjeszteni az építkezési törvényja­vaslatot, de ez nem történt meg. A javasía- , tót már az államnyomdába vitték, de még mielőtt a kész nyomtatványokat visszahoz­ták volna, Dubicky agrárius képviselő me­morandumot nyújtott át a politikai petkának, amelyben a javaslat indokolása ellen emel kifogásokat. Ez a tiltakozás tulajdonképpen csak formai jelegű, amennyiben az agráriusok a szociáldemokratáknak akarnak ezzel fe­lelni és ki akarják kényszerieni tőlük, hogy a meliorációs alap és a villamosításról szóló javaslatok tárgyalásánál nagyobb engedé­kenységet tanúsítsanak. Ennek az újabb feszült helyzetnek hatá­sa alatt nyitotta meg háromnegyed 12-kor Tomasek elnök a képviselőház mai ülését. Az ülésteremben csak nagyon kevés képviselő van jelen, nagyobbára ,a klubhelyiségekben folynak a tanácskozások. A jelenlévő képvi­selőknek száma azonban elég ahhoz, hogy a tárgysorozaton lévő javaslatokat elfogadják. Első pont a katonai biráknak a polgári bí­róságokhoz való áthelyezhetéséről szóló ja­vaslat. A javaslatot A'latousek agrárius elő­adó referátuma és Sveichart német szociál­demokrata képviselő felszólalása után első olvasásban elfogadják- Majd a ház áttért a tárgysorozat második pontjára, az ipari köz­vetítések rendezését szabályozó javaslatnak és ezt követve a légi forgalomról szóló tör­vényjavaslatnak tárgyalására. Az ipari kon­cessziókról szóló javaslatot a ház első olva­sásban elfogadja, a légi forgalom szabályo­zására vonatkozó javaslatot az elnök nem bocsátja szavazás alá. Ezután még mentelmi ügyek kerültek sorra, amelynek során Tausikot és Lelteit a ház a mentelmi bizottság javaslata alapján nem adja ki, Kuríyák kép­viselőt becsületsértés miatt az ungvári tör­vényszék kérelmére kiadják. Tárgyaltaik még öt kisebb mentelmi ügyet.majd Tomasek elnök az ülést berekesztette. A képviselőház legközelebbi ülése holnap délután 5 órakor lesz­OMáhcr tó-ái választás! Huszonöt választási kerület lesz — A kétszázalékos előfeltételt elejtik az első szkrutmiumnál — A cseh sajtó a% választási előkészületekről ftí 0 §, J§ér2^' Mi ív. évi. M (889) szám•csaiertai q 1025 mips 2 ÉjlM élöiizetésl árak belföldön: évente 300, M jŰK _. 1-11__ r ^ félévre ISO, negyedévre 76, havonta Jr fiaf J0S _26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 6ny cim; Hírlap, Praha. A fxfovenszfiói és (Ruszinsz&ói tfzövetfcezmii $áwie>fc poíifi&ai napílapjo Jtdlminisztraiiu főszerkesztő: DzuvávíJfi j£úszíő @eíelős szerfocsszíő: 3>.<§éwúm A Visztula és mellékfolyói elöntötték egész Keletgaliciát — Krakó veszedelemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom