Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-02 / 146. (889.) szám
Katasztrofális áraüás Galíciában Rasin emléktáblája (g. g.) — julius 1. Egyes cseh és szlovák napilapok a közel- wuítban felháborodással írott híreket hoztak arról, hogy Rasin dr.-nak egy csehországi városkában felállított bronz emléktábláját ismeretlen, de a híradás szerint német nemzetbeli tettesek barbár módon megsemmisítették. Meg tudjuk érteni a felháborodást, a haragos indulat fellobbanását, mert hiszen nagyjainak emlékét minden valamire való nemzet kegyelettel tiszteli s ez emlékek meg- gyalázását önön sérelmének, megcsúfolásának tekinti. Osztjuk a nézetet, hogy barbár az a lélek, mely örömmel fogan e gyűlölettől terhes cselekedetre s vandál a kéz, melyet a barbár lélek emel pusztító ütésre. Az emlék, melyet valamely nép az ő kiváltságosainak, vagy valamely neki nagyszerű esemény megörökítésé re akár szerény, akár pompázó formában emel, nem csupán hideg kő, vagy érc, hanem — s talán elsősorban — hatalmas erejű, sokszor .forró tömegérzés, a kegyelet, csodálat, hála és büszkeségnek sajátos keveréke. Ez az érzés, mégha személynek hódol is, tulajdonképpen mindég egy eszme, egy gondolat vagy egy grandiózus agy fensége előtt hajol meg. Általános emberi értékek előtt, melyek az egész kulturemberiség tulajdonai s melyek külön még valamely néip speciális tulajdonaivá válnak éppen annak révén, hogy az ő soraiból került ki az, aki elszórta az emberek közé eszméinek dús vetését. Ezért ne feledjük, hogy hideg kőnek, vagy ércnek szánt ütés nem áll meg ott, hol nyomán elmállik az anyag, hanem azon túl éri magát az eszmét s szivére hull annak a népnek, mely büszkén állította ki sorából az eszme hordozóját. Ezért ne feledjük, hogy a hideg kőnek, szabadsága egyik harcosának és kivivójának emlékét meggyalázták. A feljajdulás különösen élénk visszhangra talál mi bennünk, akiknek oly sokszor adatott átélnünk e fájdalmas, megszégyenítő érzést. Mert ami szabadságküzdelmeinknek is voltak nagyjai, legendás fogalommá vált nősei: a szabadság eszméjével azonossá vált Rákóczink, világszerte ünnepelt szabadsághősünk: Kossuth, egy fenséges emberi tüneményünk: Petőfink és sok-sok, nagy eszmék küzdelmében megbecsült és értéket nyert hősünk Az utókor hálás volt nekik, emléküket nemcsak uj- és uj nemzedékek leikébe ültette el, de néma hirdetőként ércbe-köbe faragta az igazságmondó, lángszavu ajkakat. S akik azt hittük, hogy e nagyok hideg emléke is örök, mint megváltó tanításuk és szavuk, melyen nem egy nemzet, de egy világ táplálkozik: meg kellett érnünk, hogy egy szép napon jöttek barbár lélekkel és vandál kezekkel — nem pelyhedző állu éretlen sihederek, kik az éj sötétjébe rejtik éretlen csinyjiiket, hanem érett eszii nagyok, komoly urak. kik itt-ott hatóság is voltak s megtették ugyanazt nekünk, ami most nekik fáj. Mondjam még azt is, hogy ami nem ment kalapáccsal, kézzel, megtette azt a néma alakba fogott teherautó s diadalmas gunyröhej kisérte egy szomorú nép ideáljainak megdőltét? Vájjon gondolnak e legalább most arra, hogy mit érzett akkor az a nép, akinek nagyjai egymás után bűnösöknek találtattak s néma képmásaik is pusztulásra Ítéltettek? Tudjuk, hogy a két eset között — a túloldali felfogás szerint — lényeges különbség van. Mert emezek ellenségei, de sőt üldözői voltak a mai államalkotó többségnek, ha élnének, egészen biztosan államellenesek volnának s igy még emlékük jelenlété is provokál. Hát ez az a felfogás, mely valótlanságon alapuló igaztalan volta mellett különösen rávilágít a kisebbségekkel szemben megnyilatkozó bánásmód és türelem egészen külö Varsó, julius 1. A Visztula Galíciában kiáradt és az áradás Krakó városát is veszélyezteti. A város közepén fekvő alacsonyabb területek már víz alatt állnak. A Visztula vízállása öt méter hetven centiméterrel magasabb a normálisnál. Krakó környékéről rémhírek érkeznek a városba. Számos híd összeomlott, különösen Bochnla kerületében. A Krakó és Lemberg közti vasúti közlekedés megszakadt. Krakó, julius 1. Az elöntött területekről érkező hirek az elemi katasztrófa folytonos növekedéséről számolnak be. Prága, julius 1. A (koalíciós petka tegnap egész nap folytatta tanácskozásait Svehla miniiszferelinök elnökletével. A tanácskozáson úgyszólván teljesen megegyeztek a választási reform kérdésében. A módosító javaslat azonban teljesen nem készült még ed s így nem terjeszthették a parlament' elé. A félhivatalos Praiger Presse szerint végérvényesen megállapodtak abban, hogy Prágát az eddigi egy választókerület helyett három kerületre osztják s azokban az átlagos választási kulcsszám 21.000 lesz. A három kerület összesen 48 képviselőt és 25 szenátort választ. A parlament összeállítása változatlanul megmarad, vagyis 300 képviselőből és 150 szenátorból. Ezt megváltoztatni csakis az alkotmánytörvény erre vonatkozó szakaszának módosításával lehetne, amire a kormány egyáltalában nem is gondol. Az ostraui választási kerülethez csatolják Hultschint, amely egy képviselőt választ és Teschen vidékét, amely öt képviselőt küld a parlamentbe. A választási kerületek számát kettővel fölemelik, vagyis 23 helyett 25 kerület lesz. A kerületek számának fölemelését Prága uj beosztása idézte elő. Az összszavazatok két százalékát nem az első szkrutiniumban állítják föl előfeltételképpen egy párt mandátumszerzéséhez, hanem csak a második szkrutiniumban. Az első szkrutiniumban tehát megmaradnak a régi föltételek, vagyis ha egy párt egy választási kerületben a választási kulcsszámot (21—30.000 szavazatot) elérte, ezzel mandátuma biztosítva lesz. A második szkrutiniumban viszont nem kaphat egyetlen párt sem mandátumot, ha az nős értelmezésére. Megvilágítja az államalkotásnak azt a különös faját, mikor lélek nélküli tömegeket akarnak rekvirálni, — mert hiszen lenyúzandó adózókra és katona- pontokra szükség van —, ámde senkinek sem jut eszébe, hogy ennek a lerekvirált tömegnek ezer éves múltja, kultúrája és történelme van, melyet nem lehet csak úgy otthagyni túl a határon, mint a levetett ruhát. Nem tudják belátni, hogy az élő tömeget nem lehet elválasztani a múlttól, annak történelmétől s hogy a. történelem habár uj keretek között megszakítás nélkül folyik tovább és legspeciálisabb tulajdona marad minden legkisebb részletével annak a népnek, melyet az újonnan vont határba befogadtak. Ha kell itt e nép, úgy kelljen és tűrjék meg elválaszthatatlan múltjával együtt Nyugati Galíciában elsősorban Bochni kerületét érte az áradás, ahol Ujscia, Sol- na városát jóformán teljesen elpusztította. Nemcsak a Visztula, hanem a Biala, a Wapienica és a Brenica is kiáradtak. A mezőgazdaságot ért kár egyenesen katasztrofális. Egész Felsősziléziában szünetel a vasúti közlekedés, sőt az országutakon is megszűnt a forgalom. Przemysl külvárosai, sőt a belváros egy része is viz alatt állanak. A termést, melyet éppen most kezdtek aratni, megsemmisítette a hirtelen jött viz. Körülbelül háromszázezer család vált hajléktalanná. összszavazatok két százalékát el nem érte. 1920-ban megtörtént, hogy a cseh iparospárt az élső szkrutiniumban csak egy mandátumot kapott, a második szkrutiniumban azonban még öt mandátumhoz jutott. Az uj választási reform kizárja ezt a lehetőséget. A fenmaradt szavazatok felosztására nézve még nem egyezett meg a koalíció, de a módosításokból arra lehet következtetni, hogy a maradékszavazatokon azok a pártok fognak osztozkodni, amelyek az összszavazatok két százalékát elérték. Mikor lesznek a választások? A választási novella elkészültével most már a választások kiírásának kérdésével íog- lal'Kozi.k a cseh sajtó. A Národni Listy még most is azt írja, hogy a választások korai kiírása nem aktuális. A nemzeti demokrata párt másik lapja, a R o 1 e viszont jólinformált helyről éppen az ellenkezőjéről értesüli A lap szerint junius 21-én a republikánusok bizalmas értekezletet tartottak a prágai terménytőzsde épületében. Az értekezleten Svehla miniszterelnök előadást tartott, amelyből világosan kitűnik, hogy közvetlenül a választások előtt állunk. Az agrárius sajtó utasítást kapott, hogy az értekezletről egyáltalában ne írjon. Svehla a bizalmi emberek lelkére kötötte a szervezés és előkészítés munkáját. A Role mindezekből! arra következtet, hogy a választásokat ősszel megtartják. A T r i b u n a szerint az uj választások nem fognak a parlament összeállitásáfoan nagy változásokat előidézni s a mai koalíciós pártok valószínűen megszerzik a .többséget. Ajánlatosnak tartja, hogy a koalíciós pártok közös fronton vegyék föl a harcot az ellenzékkel, főleg a ■kommunistákkal és a szlovák s adjanak meg minden jogot úgy az élőknek, mint a holtaknak, kik amúgy sem ellenségek már többé, nem üldöznek, nem bántanak senkit, csak ragyogó alakjai egy tiszteletreméltó történelemnek. Ne feledjék, hogy a kegyeletes emlékek megbontásával hozzányúlnak a nép lelkében emelt emlékekhez is, ahhoz a tömegérzéshez, melyet ilymóden megbolygatni lehet ugyan, de teherautón elhordani aligha. Ez a bolygatás, a lenyugvás és megnyugvás akadályozása lehet talán könnyelmű célja, de semmiesetre sem érdeke a mai többségnek. Ma, amikor amonnan jönnek a panaszos hangok, minden megértésünk dacára meg kell áHapitani, hogy a lelkek izgatásának ehhez a módjához az útmutatást amott adták meg. néppárttal szemben. Szükségesnek tartja, hogy a kormány és a koalíció a jövőben csakis gazdasági politikát folytasson. Az agrárius Vcnkov a választási törvény módosítását olyképpen kivánja, hogy a parlamenti munka ezzel biztosítva legyen. A lap nagyon üdvösnek tartaná, ha az összszavazatok két százalékát már az első szkruti- niumban alapföltételül vennék. Az ellenzék — írja a Venkov — sohasem nyerhet olyan többséget, hogy a kormányt át vehetné. ALidové Noviny szerint a koalíciós pártok között niég nagyok a nézeteltérések a választási novella kérdésében. Kérdés, hogy julius 10-ig elintézhetik-e még a kitűzött munkaprogramot. Ha a választási novellával nem végeznek, akkor a korai választások kútba esnek. A választásokat legkésőbb szeptember 27-ig meg kell tartani, mert október elsején vannak a katonai bevonulások s igy már csak februárban lehetne a választásokat megejteni. A cseh nemzeti szocialisták hivatalos lapja, a Ceské Slovo ugyancsak azt írja, hogy a petka még a választási novella sok kérdésében nem egyezett meg. A tárgyalásokat a mai napon folytatni fogják. A Právo Lidu esti kiadása írja: Ha csak az utolsó pillanatban nem áll be valami változás, úgy a koalíciós pártok között megtörténik a döntés, hogy a parlament még néhány ülést tart júliusban, majd szeptember elején összeül még néhány napra s a legsürgősebb kérdések elintézése után jön a fölcu: ■ latás. A választásokat október 18-án, vasárnap tartanák meg. Ulabfe fessilfság a koaliciéban A parlament mai ülése — Bonyodalom az építkezési javaslat körül fí Prága, julius 1. A parlamenti helyzet még mindig nem tisztult. A képviselőház mai ülésén kellett volna beterjeszteni az építkezési törvényjavaslatot, de ez nem történt meg. A javasía- , tót már az államnyomdába vitték, de még mielőtt a kész nyomtatványokat visszahozták volna, Dubicky agrárius képviselő memorandumot nyújtott át a politikai petkának, amelyben a javaslat indokolása ellen emel kifogásokat. Ez a tiltakozás tulajdonképpen csak formai jelegű, amennyiben az agráriusok a szociáldemokratáknak akarnak ezzel felelni és ki akarják kényszerieni tőlük, hogy a meliorációs alap és a villamosításról szóló javaslatok tárgyalásánál nagyobb engedékenységet tanúsítsanak. Ennek az újabb feszült helyzetnek hatása alatt nyitotta meg háromnegyed 12-kor Tomasek elnök a képviselőház mai ülését. Az ülésteremben csak nagyon kevés képviselő van jelen, nagyobbára ,a klubhelyiségekben folynak a tanácskozások. A jelenlévő képviselőknek száma azonban elég ahhoz, hogy a tárgysorozaton lévő javaslatokat elfogadják. Első pont a katonai biráknak a polgári bíróságokhoz való áthelyezhetéséről szóló javaslat. A javaslatot A'latousek agrárius előadó referátuma és Sveichart német szociáldemokrata képviselő felszólalása után első olvasásban elfogadják- Majd a ház áttért a tárgysorozat második pontjára, az ipari közvetítések rendezését szabályozó javaslatnak és ezt követve a légi forgalomról szóló törvényjavaslatnak tárgyalására. Az ipari koncessziókról szóló javaslatot a ház első olvasásban elfogadja, a légi forgalom szabályozására vonatkozó javaslatot az elnök nem bocsátja szavazás alá. Ezután még mentelmi ügyek kerültek sorra, amelynek során Tausikot és Lelteit a ház a mentelmi bizottság javaslata alapján nem adja ki, Kuríyák képviselőt becsületsértés miatt az ungvári törvényszék kérelmére kiadják. Tárgyaltaik még öt kisebb mentelmi ügyet.majd Tomasek elnök az ülést berekesztette. A képviselőház legközelebbi ülése holnap délután 5 órakor leszOMáhcr tó-ái választás! Huszonöt választási kerület lesz — A kétszázalékos előfeltételt elejtik az első szkrutmiumnál — A cseh sajtó a% választási előkészületekről ftí 0 §, J§ér2^' Mi ív. évi. M (889) szám•csaiertai q 1025 mips 2 ÉjlM élöiizetésl árak belföldön: évente 300, M jŰK _. 1-11__ r ^ félévre ISO, negyedévre 76, havonta Jr fiaf J0S _26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 6ny cim; Hírlap, Praha. A fxfovenszfiói és (Ruszinsz&ói tfzövetfcezmii $áwie>fc poíifi&ai napílapjo Jtdlminisztraiiu főszerkesztő: DzuvávíJfi j£úszíő @eíelős szerfocsszíő: 3>.<§éwúm A Visztula és mellékfolyói elöntötték egész Keletgaliciát — Krakó veszedelemben