Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-09 / 151. (894.) szám
« Csütörtök, julius 9. ninka Siflis frontba iiiiji a magyarságai A szlovák néppárt vezére nyilatkozik a Prágai Magyar Hírlapnak — Nem fuzionál Sramekkel — Autonómia nélkül nincsen alku — Az őslakosság állítson közös listát a választásokra — A szlovákok és a huszitizmus — A leépítés a szlovákokat fosztja meg kenyerüktől — Megváltás előtt a csen néppárt raiéfa a poKrohár MiifiüS eSicis Prága, julius 8. A néppárti L idővé Listy nagy fölháboro- dással ir a cseh országos tanítóegyesület határozatáról, amely szerint az egyesület, amelynek 10.000 tagja van, önként jelentkezik a világi és erkölcsi haladás szolgálatába, a köztársaság és demokrácia eszméjének megvédésére s követeli az egyház teljes elválasztását az áflamtól. A Lidové Listy e határozat nyomán megállapítja, hogy néhány száz katolikus tanító 'kivételével, 10.000 cseh tanító és tani-' tónő a pokrokárok, szocialisták és az egyház ellenségeinek szolgálatába állott. S a helyzet a katolikusok számára vigasztalan. Az iskolaügyi minisztérium élén már hat éve szociáldemokrata áll. Az agráriusok között számos jó katolikus van. eddig azonban még egy szóval sem tiltakoztak a poikrokár és szocialista terror ellen. Most már minden csak a választásoktól függ. A katolikus pártok kötelesek az iskola kérdésének jelszavával a választási kampányt fölvenni. Nemzeti ietefiiazils korcsmái eii^efcüeüüd Népegészségvédelem és szociális program — a gyakorlatban — Szlovenszkón fölburjánoz- tak a korcsmák Prága, julius 8. Még Srobár teljhatalmassága alatt kezdték meg Szlovenszkón az italmérési engedélyek bevonását azzal a jelszóval, hogy az alkoholizmust le kell törni Szlovenszkón, mert a régi rezsim pálinkával butította el a népet. Szép lenne az eszme, ha megvalósítása nem lenne olyan csúfos és igazságtalan. Láttuk Szlovenszkó minden városában, falujában, hogy elvették az italmérési engedélyt olyanoktól, akik már 30—40 éve voltak korcsmárosok. Ugyanakkor azonban italmérési engedélyt kapott 3—4 hadirokkant, sőt inkább légionárius. Már néhányszor rámutattunk arra, hogy ma Szlovenszkón hatszor annyi korcsma van, mint volt régen. Ez lett hát a gyönyörű program — a valóságban? A „Vyssy Národ“-ban fíálek orvos most cikket irt erről a kérdésről, melyben többi között a következőket mondja: — A háború után mozgalmat indítottak a falusi korcsmák számának csökkentésére. Ezért vették el sokaktól az italimérésii engedélyt s úgy volt, hogy a jövőben jóval kevesebb engedélyt fognak kiadni. Felelős helyről még ma is azt a biztosítékot kapjük, hogy Szlovenszkón kevesebb a korcsma, mint volt. A valóság azonban éppen az ellenkezőjéről győz meg bennünket. Ahol azelőtt egy korcsma volt, ott ma három van, ahol pedig három volt, ott öthat található. — Mi, nyugatszlovenszkóiak — írja Ha- lek dr. — azt hisszük, hogy a Keleten csökkentették a korcsmák számát. Akárhogyan is van, tény az, hogy szó sincs csökkentésről, fia megkérdezzük, hogy miért, ezt a feleletet kapjuk: „Van sok kiszolgált emberünk, főképpen légionáriusok s ezekről kötelességünk gondoskodni. S éppen a légionáriusok miatt vagyunk kénytelenek, akarva, nem akarva egyes községekben az italmérési engedélyeket szaporítani. Boldog nemzet, mennyi embert kell megjutalmaznod érdemeik elismeréséül s boldog emberek, kik ehhez a nemzethez tartoztok, amely ilyen módon jutalmazza meg érdemete:ket.“ A földbirtokhivatal telepítési tervei. A Lökő Press értesülése szerint a földhivatal a lefoglalt birtokokon a következő három évben körülbelül 3000 telepítést akar végrehajtani 15 hektár átlagos földosztással. Szlovenszkón 1850 és Ruszimszkóban 150 telepítést terveznek. Egy hektár ára Szlovenszkón 4000 korona lesz. A gyarmatosításnál négyféle telepítési rendszert akarnak életbeléptetni: 1. Családi házikók kerttel. 2. Kisgazdák telepítése telekjavitással. 3. Föl-oszthatatlan 6—20 hektáros parasztgazdaságok. 4. Majorok 20 hektár földdel. Azonkívül szanálni akarja a sziovenszkói magántelepitése- ket is, amelyeket a forradalom után alapítottak. — A földbirtoikhivatal telepítési terveivel szemben a legnagyobb pesszimizmussal tekintünk, mert a múltban tapasztaltuk, hogy politikai okokból magyarlakta vidékeken cseh és morva telepeseket juttat földhöz, mig a. magyar földigénylőknek csak ígéret jutott. A régi telepesek szanálása is igazságtalan, mert azok legnagyobb része egyáltalában r.em ért a földműveléshez s jutalmul most még az állam fogja tartozásukat kiegyenlítem. — Maradjon meg minden párt, maradjanak meg a pártkeretek, egyik párt se akarjon a másiknak belügyeibe beleszólni, csak a választásokon legyünk együtt. Hogy valaki milyen párthoz tartozik, az maradjon mindenkinek belügye, csak a közös front le- -• gyen meg. Szlovákországban mindenki elégedetlen, szlovákok, magyarok és németek egyaránt, miért kelljen akkor szétforgácso- lódnunk, mikor, ha összefogunk, olyan erőt tudunk fölmutatni, amely előtt a cseheknek is meg kell hajolniok. Lágyén egy közös keret, amelyben mindenki megbízik, a többi azután belügy. Ha erre vonatkozóan bármilyen oldalról Is felmerül a kívánság, akkor mi tárt karokkal fogadunk mindenkit, aki Szlovákország jobb sorsáért őszintén akar küzdeni. — Az erkölcsi alapot nem szabad kirúgnunk magunk alól. Minden erőnkkel küzdésünk kell az úgynevezett laikus' morál bevezetése ellen. A keresztet és a szilmiboilumot ki akarják kergetni az iskolákból és helyükbe a laikus morált akarják hozni- Mi tudjuk, hogy milyen veszély rejlik ebben. A laikus morál eredményezte azt, hogy a napokban Szlovákországban egy tizenötéves fiú felakasztotta magát és hogy a tizenkét éves anyák napirenden vannak. A laikus morál szüli a sok gazságot és panamát. A vallásos embernek is lehetnek gyenge oldalai, de olyan korrupciós gazságokra, amellyeik Csehországban napirenden vannak, sohasem lesz kapható. Itt van a legújabb 'korrupciós affér, amelynek főhőse Svozil ur, a Napravo főszerkesztője. Tudni kell, hogy Svozil após- tata pap és társai is mind olyanok, akik a laikus moráll híveinek vallják magukat. Hát csak folytassák a csehek ezt a játékot, de vigyázzanak, hogy ne akkor ébredjenek, ha már késő lesz. — Most volt Húsz-ünnep és a csehek meggyőződhettek arról, hogy Húsznak semmi keresnivalója nincsen Szlovenszkón. Ránk nem lehet ünnepet kényszeríteni, mi kedden ünnepiünk, a mi szentünk: Cyril és Method. napján- £s ünnep lesen tiltakozunk az ellen, hogy Szlovákország erdeit máglyáknak liasználják fel a katolicizmus ellen, tiltakozunk az ellen, hogy a kaszárnyákba a romlatlan lelkű szlovák fiuk közé bevigyék : az izgatást és tiltakozunk az ellen, hogy a t Húsz-kultuszt átplántáljak Szlovák-országba- < — Ma meg akarjuk őrizni Sziovákor- : szag igazi jellegét. Minden, ami jogellenes és 1 rossz, a huszitizmus számlájára írandó. De : én nem bánom, tiszteljék Huszt a csehek, • ahogy kell. Imádkozzanak, mint Húsz, járja- < kozik össze: a végtelenben. Erre a kérdésre csak azt felelhetem, hogy mi is a végtelenben fogunk a kormányba belépni. — Mi nem leszünk népünk árulói, már pedig ez a közeledés árulás lenne és megérdemelnék, hogy híveink otthagyjanak bennünket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos taktikai, főként vallási kérdésekben ne működhetne együtt ideiglenesen olyan pártokkal, melyek szintén erkölcsi alapon állnak. — Alkuvásról szó sem lehet- Adják meg nekünk, ami megilleti bennünket. Többet nem kívánunk, de az autonómia nélkül ne is próbáljanak felénk jönni. Mindenki autonómiát kap a világon, a riffkabilok is azért harcolnak, Tunis is önkormányzatot követel. Az autonómiáért vér folyik- Éppen mi legyünk azok, akik visszariadunk, éppen mi legyünk azok, alkik hátrafelé haladnak? Fennen hirdetjük, hogy Szlovákország a szlovákoké és addig egyetlen csehnek sincs keresnivalója ezen a területen, amig olyan szlovák ember akad, akinek nincsen kenyere. — Hogyan gondolja keresztülvihetönek elnök ur — tettem fel a-következő kérdést — Szlovenszkó lakosságának egységes frontját a közelgő választásokon? — Már a múltkor megmondottam, okvetlenül szükségesnek tartóim, hogy Szlovákország elégedetlen őslakossága együttes harcot vegyen fel a kormány ellen. nak templomiba, mint Húsz, építsék fel a betlehemi kápolnát, mint Húsz, vezessék be a kötelező istentiszteletet, mint Húsz, gyónjanak, mint Húsz, hirdessék a Mária ünnepeket, mint Húsz és égeítessék el -.magukat, mint Húsz- Ünnepiesen kijelentem, hogy abban az esetben, ha ezt mind megtették, akkor magam is hajlandó leszek huszita lenni. — De azt nem fogjuk tűrni, hogy a huszitizmust Szlovákországban bakkul állítsák a katolicizmus ellen, mert a szlovák géniusz nem engedi magát megszégyeníteni. Hogy a csehek folyton tüzelnek Róma ellen, hát csak tegyék, de engedjék meg nekem, hogy idézzem Szent Method szavait, amit a cseheknek adresszált: „Óvakodjatok attól, hogy az acélerdőt (Rómát) a ti csontos fejetekkel akarjátok áttörni, mert velőtök ki fog loccsanni.11 Figyeljenek a csehek e szavak erejére és ne próbáljanak valami olyat cselekedni, amit később megbánnának. Mert mi előttünk két dolog van, ami szent: nemzetünk és vallásunk és ha valaki ehhez mer nyúlni, akkor legyen az testvér is, le fogunk vele számolni. — itt van a tisztviselőkérdés- Újabb sürgős interpellációt nyújtottunk be ebben az ügyben a kormányhoz. Ebben kimutattuk, hogy Szlovákországban 5134 tisztviselő között 99 százalék a cseh, 12.355 altiszt között 60 százalék cseh van, mig 16.025 állami munkás közül csak 30 százalék a cseh. Ebből is látni, hogy mit akarnak a csehek, ök uralkodnak, a szlovák pedig dolgozzék. Minél magasabb valmilyen állás, annál több a cseh benne. A végrehajtandó létszám redukciónál az elbocsátandó tisztviselők 98 százaléka szlovák, ugyanennyi az altiszteknél, inig az állami munkások közül az összes szlovákok már megkapták a felmondó levelet. Az illyen jogtalanságok láttára fel kell, hogy forrjon a vérünk. — Néhány héttel ezelőtt Zsolnán 50.000 szlovák tisztviselő és alkalmazott tartott gyűlést- Hétezer delegátus vett részt a nagy- gyülésen. Memorandumot intéztek Prágába, feltárták fájó sebeiket és a kormány még annyi fáradtságot sem vett magáinak, hogy válaszoljon erre a memorandumra. Ha igy bánnak velünk, akkor ne csodálkozzanak azon, hogy a szlovák népből teljesen kihalt a megértés érzése. Amíg ilyen dolgok történnek, addig ne is álmodjanak megértésről. — Azután itt van Szlovákország fővárosának kérdése- Miniket nem kérdeztek meg, hogy akarjuk-e Pozsonyt fővárosnak. Készséggel elismerem, liogy^Pozsony sohasem volt szlovák város. Ott mindig a magyarok és a németek'voltak többségben. Volt ugyan Meg kel! teremtenünk a közös frontot, közös listával keli belememmnk a választási küzdelembe néhány ezer szlovák munkás is az egykori koronázó városban, de most a csehek gondoskodtak arról, hogy Pozsonynak ezt a kevés szlovák jellegét is elvegyék, amivel eleddig rendelkezett. Cseh várost akarnak csinálni Szüovákország fővárosából. Vallom azonban, hogy Pozsony nem maradhat Szlovákország székhelye. Egyetlen előnye csak az, hogy nagy város és a Duna mellett fekszik. Majd ha eljön az ideje annak, hogy Szlovákország sorsáról mi intézkedünk, akkor majd arról is fogunk beszélni, hogy hová helyezzük át Szlovákország székhelyét. — Talán Rózsahegyre fog esni a választás. A választásokra került ezután a beszéd sora és Hl inka András a következőket mondja: — Meg vagyok győződve arról, hogy ősszel meglesznek a választások- A mai parlament nem maradhat együtt. Senilis maraz- musban szenved, produktív munkára képtelen, tehát pusztulnia kell. Csak meg kell nézni azt a békés szeretedet és együttműködést, ami az úgynevezett államfentartó pártok kebelében dúl, csak látni kell, hogyan becsülik meg egymást. Ez a parlament már régen megérett az enyészetre és minél előbb következik be az elkerülhetetlen vég, annál jobb. A mai parlament már nem képviseli a nemzet közvéleményét, Szkmlkország népe teljesen átorieníáló- dott a választások óta, — Itt vannak a szocialisták, akik 1920- ban 520.0000 szavazatot kaptak, mig a két ■évvel ezelőtti' községi választásoknál már ■csak 72.000 szavazat esett rájuk. A szocialistáknak 4 mandátumuk van, noha csak két és fél illetné meg őket. Hát ez az erkölcs? Ilyen körülmények között mernek ök a mi nevünkben beszélni? Ilyen hallatlan erkölcstelenség még nem volt a világtörténelemben. Ilyen hallatlanul bitorolni a hatalmat csak nálunk lehet. Tssék kiállni a választók elé, Ítéljen a nemzet- De rólunk, nélkülünk dönteni nem lehet. — Az is példátlan, amit az agráriusok müveitek. Földet Ígérnek, de nem a magukéból, idegen jószágot Ígérnek a szlovákoknak, de földet csak csehek kapnak. A szlovákok részére minden csak Ígéret marad. Hát ezért csat lak óztunk mi a cseh köztársasághoz? Mint egyenlő felek önként mondottuk ki a közös álíamallalkitást és a csehek az okai annak, ha hét év alatt megváltozott a véleményünk. Örömmel látom, hogy egyre jobban terjed az igazság eszméje. Már a szlovák légionáriusok is kiábrándultak a esetiekből- Csak el kell olvasni azokat a határozati javaslatokat, amelyeket a minap Trencsén- ben tartott gyűlésükön hoztak. Ezekből kitűnik, hogy már ők is észretértek. Követelték, hogy a miniszterek között szlovákok is {egyenek, igazi szlovákok és nem a szlovák nép árulói, mint Hodzsa, Srobár, Markovics és a többi urak; követelték, hogy hajtsák végre a nyelv- rendeletet és ne rabolják el a szlovák nyelvet, követelték, hogy Szlovákországban csak szolvák hivatalnokok legyenek, hogy csak cseh tisztviselőket bocsássanak el és a szlovákok közül csak azokat helyezzék B listára, akik már kiöregedtek, követélték, hogy töröljék el ^a cseh tisztviselők diétáit és tegyék egyenlővé a cseh és szlovák hivatalnokok fizetését, követelték, hogy a szlovákok egyenlő jogú polgárai legyenek a cseh köztársaságnak. — A légionáriusok távol állnak tőlünk, ők voltak azok, akik 1923 május 25-én elégették a Slovákot, pártunk hivatalos lapját és feldúlták szerkesztőségünket. De kérdezem, ma is megtennék-e ezt? Ugyebár, hogy nem, mert már ök is belátták, hogy a cseh testvérek nagyon is mostohának tartanak bennünket. — Most Keletszlovenszkó felé fogunk terjeszkedni, mert még itt van némi talaja a cseh agrárpártnak. A szlovák nép árulói azonban nem fognak mandátumhoz jutni, mert Kaletszlovenszkó népe is velünk fog tartani. — Én magam fogom nyakamba venni ezt a vidéket és szeretném látni, hogy akad-e a felvilágositó munka után olyan szlovák ember, aki bedtülne Hodzsának, vagy Srobárnak- Ezek az urak mondjanak le arról, hogy még AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA SorsiegQCktf mindenki csak a 3ü7* Heverik fa Tsa bankházában o csehszlováh oszfAlusorsJAtéh elárusító helye Grófiamra, Városhoz utca vösöroF. Telefon 1SV20 és Képviselők felvétetnek kodv«v>fi feltételek mellett. ITYTTITV??? TVTTTTfTTfTTYYTTVTTTVY? Kassa, julius 8. (Saját tudósitőnktói) A Zsolna—kassai gyorsvonat nyeli a kilométereket. Az egyik első-osztályú fülkében egy szelidarcu pap szunyókál, a besütő nap meleg ragyogássall öleli körül galambfehér fürtjeit. A fülke ajtaja előtt csendőr strázsál, aki alaposan szemügyre vesz, amikor benyitok a kis fűkébe és köszöntőm az egyszerű utast: Hlin- ka Andrást, a szlovák néppárt vezérét. Beszélgetni kezdünk. LI1 inka lassan, megfontoltan ejt ki ajkán minden szót, de lassan-lassan tüzbe jön és végül is oly gyorsan pattognak ajkáról a szavak, hogy a ceruza álig bírja jegyezni a fehér papírra az igazságokat, amelyekből kibontakozik a pap-politikus minden akarata, terve és fanatizmusa. Mint egy megnyitott zsilipből a tengernyi viz, úgy patakzik elő a szlovák nép minden csalódása és panasza Hlinka Andrásból. Első kérdésem a félhivatalos Prager Presse arra a hírére vonatkozott, mely\ szerint a koalíciós cseh néppárt és a szlovák néppárt között jelentős közeledés jött létre és ennek értelmében a közel jövőben számolni lehet azzal, hogy a Hlinka-párt feladja merev ellenzéki álláspontját és belép a kormányba. Hlinka felkacag. — Mit tehetek én az én tizenegy emberemmel — mondja, — de nagyon csodálkozom azon, hogy egy ilyen hírlapi kacsáról még szóbeszéd esketik. Tudja-e, hogy két sínpár, amely határtalanul szalad, hol talál-1
