Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-09 / 151. (894.) szám

3 Vér folyt az alséseisesi kolostor körül Egy irredenta-vád tragikus következményei — A nép harcot kezdett a csendőrökkel — Egy halott és tizenhét sebesült — Harminc emberi letartóztattak Csütörtök, ÍüÜus 9. egyszer viszontlátják a képviselőházat, ha­csak Csehországban nem adnak nekik man­dátumot. De erre sem lehet számitaniok. Ott is sok az eszkimó és kevés a fóka. A par­lament feloszlatásával a szlovák nép árulói: Hodzsa,. Srobár és Dérer le fognak tűnni a közélet prondjáról, ahol olyan sokáig ér­demtelenül! ültek- Minekünk nincs pénzünk, ami fog kelleni a választásokra, azt a képvi­selők a sajátjukból fogják összeadni, le fog­juk fizetni azt a 160.000 cseh koronát is, amit nyomta'tványköltségekre kérnek, de mi az igazság erejével felvértezetten megyünk a küzdeilemlbe. Hiába fog folyni a leglelkiisme- retlenebb lélekvásárlás, a krisztusi szeretet és igazság erejét nem fogják elhomál'yosi- tani. — A mostani választásoktól függ min- ■■ den. Most fog eldőlni, hogy élni fogunk-e, ; .vagy sem. Most fog eldőlni az autonómia ■ sorsa. Ettől a választástól várja a nemzet a megváltást. — Most dől el, hogy keresztények ma­radunk-e, vagy pedig pogányok ülnek be Krisztus örökébe, megtarthatjuk-e iskoláin­kat, elrabolják-e az egyház földjét, most dől el a katolikus iskolák sorsa, az alapítványok kezelése. Minden most forog kockám, tehát nem szabad haboznunk. Mi el vagyunk ké­szülve a választásokra, minket nem fognak meglepni a csehek és minden erőnket meg fogjuk feszíteni, hogy az autonómia gondo­lata győzzön. Még egy utolsó kérdést intézek a szlo­vák néppárt vezéréhez: — Mii igaz abból a hírből, hogy főtisz­telendő ur vállalja el a kassai egyházmegye Vezetését? — Semmi! — volt az energikus válasz. — Most azonban elárulhatom, hogy nem­csak a kassai, hanem a nagyszombati és a nyitrai püspökséget is felkínálták nekem. Ha ezeket nem vállaltam el, akkor még kevés­bé leszek halandó kassai püspök lenni. Ne­kem nem szabad a helyemet elhagynom, mi lenne a népemmel, ha én nem álinék az élén. Én egyszerű közkatonának születtem és an­nak is fogok meghalni. Nekem nincs más ambícióm, minthogy népemet boldogan lás­sam és nem vágyom főpásztori székbe. — De ha a Szentszék engedelmességre hívná fel... Híinka nem engedi a mondatot befejezni: — A Szentszék nagyon jól tudja, hogy Hiúnk,a Andrásnak hol van a helye. Hlinka Andrást nem lehet elnémítani... — Ruzomberok, — kiáltja a kalauz. Hlinka feláll, búcsút vesz. A folyosón még mindig ott áll a csendőr, az ajtó mellett pedig egy nagy fonott kosáron egy borral teli dernjon fekszik. Hlinka pajkosan mondja: — Na látja, itt bort is ihat. — Talán képviselő űré a bor? — kérde­zem. — Azt nem — nevet Hlinka és miegló- bálja kezében kis ujsá'gpapirosiba kötözött csomagját. — Én csak egy mellényt és az igazságot viszem magammal. A pályaudvar perromján küldöttség várta az ősz vezért. Egy perc múlva a vonat to­vábbrobogott és a kanyargós pályatest el­nyelte előlem Hlinka Szikár alakját. A képviselőitől illése Prága, julius 8. A képviselőház mai ülé­sét nagy érdeklődés előzte meg. A folyosó­kon izgatottan tárgyalták a pápai nuncius- nak Prágából való távozásával előállott újabb helyzetet és az ülés egész tartama -alatt a tizes tanács is tanácskozásokat foly­tatott. Az ülést háromnegyed 4 órakor nyitotta meg az elnök. A napirend első pontjaként Srdinko előadó terjesztette be a törvéuy- javaslatot a meliorációs alap fölemeléséről. Ehhez mindössze Uhl német szociáldemok­rata képviselő szóit hozzá. Élénk bírálat tár­gyává tette a lehetetlen kormányrendszert, amely minden programot és célkitűzést nél­külöz. Majd áttért a választási reform bírá­latára is, amely szerinte csak a koalíció megmentését célozza. A mai kormányzati rendszer tarthatatlan, ezért a háznak mi­előbbi feloszlatását követeli. A ház többsége az előadó előterjesztését elfogadta, majd gyors egymásutánban elfogadták második olvasásban a légi forgalomról kötött egyez­séget, valamint az Ausztriával kötött pénz­ügyi megegyezésről szóló pénzügyi javas­latot. Az elnök ezután berekesztette az ülést és annak folytatását esti 7 órára tűzte ki. Az esti ülésen a szlovák néppárt sürgős inter­pellációt nyújt be az alsósebesi vérengzés ügyében. Ha az interpelláció sürgősségét a ház ki nem mondaná, úgy Ondercsó szlovák néppárti képviselő, fog az ügyről beszélni. Eperjes, julius 8. A csehszlovák távirati iroda jelenti: Tegnap éjszaka a sárosmegyei Alsósebes községben véres összeütközésre került a sor a csendőrség s a falu lakossága között. Egy embert agyonlőtt a csendőrség, többen pe­dig megsebesültek. A véres összeütközésnek előzményei a következők: A franoiskánus kolostorból elbocsátottak egy alkalmazottat, aki bosszúból azzal vá­dolta meg az egyik papot, hogy az egy al­kalommal a köztársaság elnökét eretneknek nevezte. A csendőrség ennek alapján nyo­mozást kezdett, ami óriási felháborodást keltett a nép körében s pénteken este bo­tokkal és kövekkel fölfegyverezve, hatal­mas tömeg vette körül a kolostort. A nép három napon keresztül nem engedett be sen­kit sem a kolostorba. Amikor megtudták a följelentő nevét, be akartak hatolni a kolos­torba, hogy bosszút álljanak az árulón. A csendőrség hétfőn megakadályozta a tömeg behatolását a kolostorba, viszont a nép a csendőrségnek állotta útját, amikor az a ki­hallgatásokat akarta a kolostorban megkez­deni. A csendőrség megerősítést kért s amint ez megérkezett, szétosztásra szólította föl a tömeget. A tömeg a felszólításnak nem tett eleget, hanem kövekkel dobálta meg a csend- őrséget. A osendőrség először riasztó lövéseket adott le a levegőbe, amikor azonban ez sem használt, belelőtt a tömegbe. Egy em­ber rögtön meghalt, többen pedig megse­besültek. Végül a csendőrség újabb erősítést ka­pott és sikerült a tömeget szétoszlatnia. Teg­nap reggel vizsgálóbizottság szállt ki Alsó­Az Országos Keresztényszocialisfa Párt vasárnap délelőtt szükiebbkörü értekezletet, majd utána nagyszabású néipgyülést tartott Somorján. Az értekezleten Jabloniczky Já­nos dr. nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszédben ismertette a pártválság előzmé­nyeit és éles szavakkal ítélte el a Lelei-cso- port aknamunkáját. A párté-rtekezlet után a főtéren népgyülés volt, amelyet Pschierer József somorjai pártelnök nyitott meg. Az első szónok Jabloniczky János dr. nemzet­gyűlési képviselő volt, aki nagyhatású be­szédében többek között a következőiket mondotta: Két év óta, amióta nem szólt a somorjai magyarsághoz, az itteni magyarság sorsában nem történt változás s még mindig mostoha gyermekei vagyunk az államnak. Érthetetlen ez különösen egy demokra­tikus köztársaságban, ahol törvénybe iktat­ták a jogegyenlőséget. De bajonetteken nem lehet ülni és a kényszereszközök előbb- utóbb megbosszulják magukat. A magyarság képviselői gyakran nyíl­tan fölemelték figyelmeztető szavukat, amelyben rámutattak a helyzet veszedel­mes voltára és épp ez mutatja a magyar­ság lojalitását. Nem azt a lojalitást, amely a fajt megtagadja, hanem azt, amely a faj­hoz való ragaszkodás mellett reá mer mu­tatni az államot igazgató szervek alkot­mányellenességére. Mindezt azért mondom, mert ismét sza­porodnak a vádak, hogy nem vagyunk lo­jálisak. Ám a magam részéről azt vallom, hogy aki nemzeti hozzátartozásom árán kiván lojalitást, az a köztársaság elleni bűncse­lekményt követ el. Persze voltak és vannak köztünk is olyanok, akik úgynevezett reálpolitikát pré­dikálnak és ezt úgy értik, hogy adjuk föl az ellenzéki politikát még akkor is, ha jogain­kat nem ismerik el, mert opportunizmussal, alkalmazkodással állítólag sokkal többet le­het elérni. E tétel megcáfolására több példát hoz föl, így a pozsonyi népház építésének esetét, ahol a magyarokat .kinullázták és Körmendy-Ékes esetét, akitől megvonták az illetőséget, csak azért, mert tántoríthatatlan ellenzéki politikát követett, ellentétben Szap­panos Lajossal, aki nem volt oly régen adó­fizető és nem is lakott oly régen az állam területén, mégis megkapta állampolgárságát. Nem mindenki jár Igaz utón, aki a ke­resztényszocializmus elveit az ajkán hor­sebesen s körülbelül 20 személyt letartózta­tott. A vizsgálat tovább folyik. A Lidové Noviny az esetről a követke­ző jelentést közli: Az alsósebesi kolostorból nemrégen elbocsátották Steglik Prokop no- viciust, aki röviddel ezután följelentette a csendőrségnél Stefanovics és Agapa fran- ciskánus szerzeteseket irredenta ténykedé­sért. A csendőrség a följelentés alapján meg­indította a nyomozást. A falu népe ezt megtudta s kaszákkal, kapákkal fölfegyverkezve megakadályozta a csendőrség behatolását a kolostorba. A csendörség el akarta kerülni a vérontást s elállt a kihallgatástól. Végül azonban mégis teljesíteni akarta kötelességét s tegnap este kilenc órakor újból megjelent a kolostor előtt. A tömeg azonban újból elállta útját s öt lövést is tett a csendőrökre. Mivel a helyzet kritikussá vált, Dvorák csendőrfőhaduagy parancsot adott a tüzelés­re. Az eredmény rettenetes volt. Hal Mihály alsósebesi kocsis a helyszí­nen holtan esett össze. Súlyos sebesülés­sel szállították be az eperjesi kórházba Ádám községi bírót és Hildák gazdálko­dót, könnyebben tizenöt polgár és két csendőr sebesült meg. A sebesültek nagy része az erdőbe me­nekült s nem mernek orvosi kezelésre je­lentkezni. Még tegnap este huszonnyolc embert tartóztattak le Alsósebesen, valamint a franciskánus-rend két tagját is és beszállították őket az eperjesi törvény­szék fogházába. A mai napon újabb rendza­varásra nem került sor. dozza, meg kell nézni tetteit, hogy helye­sen Ítélhessünk. Meg kell vizsgálnunk pártunk rendjét, különösen most a választások előtt. Tény, hogy a köztársaság politikája a választások jegyében áll. A magyar választásokat korruptaknak nevezték, de mit látunk itt? Hogy soha nem hallott összegeket fordítanak a válasz­tásokra. A szociáldemokrata sajtó öt millió korona pártadóról beszél. Svehiáék is nagy pénzösszegekkel készülődnek s a koalíció minden tagjának lesz elegendő anyagi támasza. Nekünk persze nem lesz. Milyen adót lehetne még a magyarra rakni, hisz úgy is roskad már a sok teher alatt! Ami a választások előkészítése körül hallatszik, egyenesen nevetséges már. Négy választási novellatervezet van, amelyek mindegyikének hivatása volna az ellenzéket letörni. Megnyugtathatom a kormányt, nem fog sikerülni, sem ,,reá 1 polii't-ikával‘‘, sem máskép. A kilátások a kormányra nézve úgyis kedvezőtlenek. Azt mondják, csak ab­ban az esetben lesznek ez idén választások, ha sikerül az ellenzék egységét megbontani. Nemcsak a Hlinka-pártnak, de a többi ellen­zéknek is meg vannak Koza-Matejovjaí, akik azonban csak az ellenzéki pártok meg nem felelő elemeit választják ki, úgy, hogy a párt a kiválás után annál tisztábban marad meg. S ezért mondani lehet, ha az ellenzéki pártok megbontásától függ­nek a választások, akkor sem ebben az évben, sem a jövő évben nem fogják meg­tartani azokat. Bármint lesz is, készülnünk kell. Párt­adót nem vethetünk ki. de mindenki salát erejéhez mérten adakozzon, hogy az állam részére előlegezendő nyomtatási költségekre megadhassuk a negyvenezer koronát. A ke­resztényszocialista párt kasszái ugy is üre­sek az előző rossz gazdálkodás következté­ben: A pártnak kétszázezer, a Concordiának hétszázezer korona adóssága van. Beszédét az összetartás szükségességére való felhí­vással zárta be. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Schuszter János központi helyettes fő­titkár szólalt fel. Az igazi keresztényszocia­lizmus lényegét vázolta és megállapította, hogy a keresztény gondolat hirdetését önös cé­lokra kihasználni becstelenség és nép- ámítás. , Fölhívta a megjelenteket, hogy támo­gassák a keresztényszocialista pártot, föl­hívta továbbá a munkásságot is, hogy csat­lakozzék a párt zászlójához. Majd a válasz­tásokról beszélve, megállapította, hogy nem szabad fölülni a kormány Ígéreteinek, mert azok csak a magyar választók megtéveszté­sére készülnek. Végül a Népakarat tekicsiny- iő cikkeiről emlékezik meg. amelyekben ez az újság a Központi Iroda mostani vezetőit jövevényeknek nevezte. Nem érzi magát jö­vevénynek. hanem keresztény magyar test­vérnek s az itt élő magyar néppel egynek. Előadásának végén szivbemarkoló szavakkal hívja föl Szlovenszkó magyarságát a közös munkára. Schuszter János nagy tetszéssel foga­dott beszéde után Bittó Dénes dr. nyug. főis­pán, a szöverkezett ellenzéki pártok vezérlö- üizottságának elnöke szólalt föl, aki minde­nekelőtt visszautasította azokat a vádakat, amelyekét ellene és társai ellen emeltek. A legfőbb vád az volt, hogy 1919-ben és 20- ban ők sehol sem voltak találhatók. De neki több számottevő politikussal együtt akkor az volt az álláspontja, hogy mindaddig, amíg a békeszerződések nin­csenek megkötve, a magyarság nem vehet részt aktivan a csehszlovák politikai élet­ben, mert ezzel gyengítette volna a párisi magyar delegáció álláspontját. Ők csak akkor léptek a porondra, ami­kor már tűrhetetlen volt a magyarság á'lve- zetőinek garázdálkodása. Ekkor cseleked­niük kellett és megtették azt, ami kötelessé­gük volt. Nem igaz, hogy ök a pártegységet veszélyeztetik. Ezután a reálpolitikáról beszélt és hangsúlyozta, hogy a megértés politikájá­nak felülről kell kiindulnia. Élesen elítéli azokat a gyászmagyaro­kat, akik hódoló küldöttségbe mentek Prá­gába Hodzsához. Beszéde végén figyelmez­tette a magyarságot, hogy ne hagyja magát megtéveszteni semmi jelszó ál'tal, haladjon mindig azon az utón, amelyet a magyarság kötelessége és becsületessége ir elő. Bittó után Leszkay Sándor nagymegyeri esperes védte meg a katolikus papságot a Népakarat támadásaival szemben, végül pe­dig Zelliger Ernő dr. somorjai ügyvéd a nem­zet keretében támadó árulók ellen követelt erélyes rendszabályokat. Ezután Pschierer József elnök bezárta az ülést, amely mindvé­gig a legnyugodtabban cs a legnagyobb rendben folyt le. „Az angol kabinéi lázas tevékenysége“ A szovjet elismerésének visszavonása — A kínai és a marokkói bajok — Orosz tisztek, német repülőgépek Feng tábornok seregé­ben London, julius 8. Az angol kabinet rend­kívüli munkásságát, mely az utóbbi napok folyamán fölöttébb észrevehető volt, a ki­merítő konmiünikék hiányában, sokfélekép­pen kommentálják a londoni lapok. A kom­mentálások előterében magától értetődően az angol—orosz viszony áll. A Daíily Tele- graph szerint több miniszter azon az állás­ponton van, hogy bármily erélyes jegyzé­ket küld is a külügyi hivatal Moszkvába, e jegyzéknek nem lehet meg a várt hatása. A Daily News tudni véli, hogy diplomáciai; kö­rökben nem titok többé a Moszkva elleni drasztikus rendszabályok életbeléptetése. Minden valószínűség szerint visszavonják a szovjetállamok elismerését. Döntésre e kér­désben már a közeljövőben sor kerül, de ezt megelőzően még személyes tárgyalások lesznek Chamber­lain külügyi államtitkár és a Moszkvából éppen visszatért Rakovszki orosz ügyvivő között. Az angol—orosz krízisen és a kínai ese­ményeken kívül a kabinet lázas munkáját a marokkói események is befolyásolják. Tan­ger sorsa okoz nyugtalanságot, mert a kor­mány — beavatott körök szerint — minden­áron el akarja kerülni, hogy Abd el Krím a semlegesített tangeri zónát megtámadja, ami pedig egy spanyol—francia megegyezés és támadás esetén elkerülhetetlen. London, julius 8. A Times mandzsuriai forrásból jelenti, hogy a szovjet Transbajká- liában és Mongolországban élénk katonai te­vékenységet fejt ki. Urgában, ahol sok német és más repülőgép meg páncélautó van kon­centrálva, négyezer mongolt képeznek ki szovjettiszíek és tüzérséget is állítanak a mongolok rendelkezésére. Kalkanban Feng tábornok csapatait szintén oroszok képezik ki. Feng tábornok különben az elmúlt napok­ban Kina keresztényeihez egy felhívást in­tézett, melyben kijelenti, hogy Anglia a val­lási meggyőződést imperialsfa céljaira hasz­nálja ki s élesen kikel az angolok álvallásos­sága ellen. A magyarság választási harcát a becsületesség és Kötelesség alfán wlwfa meg A somorjai keresztényszocialista gyűlés — Jabloniczky János, Bittó Dénes és Schuszter János beszédei

Next

/
Oldalképek
Tartalom