Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-31 / 170. (913.) szám

Péntek, Julfiís 31. resmenoa^ás a cseleszioiáftionsíin Halár- menti bSriehotf ig!|éDen A bukaresti konferencia határozatát a ható* sági közegek megmásították Ungvár, julius 30. (Ruszitiszkói szerkesztőségünktől.) Isme­retes az az anomália, amely a mármarosi ro­mán határmenti földbirtokoknak a romáin ok által való elsajátítása következtéiben keletke­zett. Az ügy előbb határmeni villongásokat idézett elő, utóbb a prágai kormány elé ke* rüllt, majd diplomáciai üggyé dagadt. E határmenti földbirtokok elsajátítása a legérzékenyebben a téesői lakosokat érte, akiknek túlnyomó része ezzel elvesztette utol* SÓ darab földjét is és koldusbotra jutott. Mikor a dolgok idáig fejlődtek, Koriátih Endre dr. nemzetgyűlési képviselő interven­ciójára a prágai kormány külképviselete a legutóbbi bukaresti konferencián tárgya.ás alá bocsátotta az ügyet, minek következmé­nyeként a román kormány úgy határozott, hogy a csehszlovák állam* polgárok román területre eső határmenti földjei régi tulajdonosaiknak visSzaadas- sanak. A román hivatalos kerék azonban igen lassan forog. Bár a konferencia még íavasz- szal hozta meg döntését, a román hatósági közegek egy félévig húzták el a végrehajtást. Végre azonban mégis csak eljutottak odáig, hogy a romániai hatóságok néhány nappal ez­előtt megkezdették a mármarosi határmen* ti földeknek a régi tulajdonosok részére való visszaadását. A földbirtokok nagyobb része igy már ténylegesen is visszajutott régi tulajdonosaik birtokába, ámde a határmenti hatósági köze­gek a bukaresti határozattal ellentétben önha­talmúlag egy második rekvirálást rendeztek. Indokaik azok voltak, hogy a határmen­tén lévő telepeik részére templomot és isko* Iákat építenek, Erre a célra a legalkalmasabb­nak találták a téosöiek földjeinek egy részét & A minden előzetes megállapodás ellenére kö­rülbelül harminc kataszírális hold rétet, gyümölcsöst, kertet és háztelket tartottak vissza erre a célra. Ezzel az önhataílmu rekvir állás sál össze­sen tizennégy téesői lakost fosztottak meg utolsó darab föideeskéjétől, amennyiben négy holdon már az elemi iskolát fel is építették és most a templom és egy gazdasági iskola építéséhez fogtak. Tekintettel arra, hogy az igy elrekvirált földbirtokok egy nagy része hegyoldalon fekvő gyümölcsös, amely építkezési célokra nem alkalmas, a rekvirálás a román hatósági közegek azon szándékát árulja el, miszerint a kiválogatott legjobb fekvésű földeket és gyümölcsös kerteket vagy maguknak, vagy a tanítóknak és papnak akarják természetbeli javadalmazásul megtartani­Az igy elrablóit földbirtokok között van például egy kilenc holdas gyümölcsös hegy* oldal, mely egy téesői lakosnak összes va­gyona, míg egy másik kilenc holdas gyümöl­csös hegyoldal más két téesői lakos birtoka. A tizennyolc holdas gyümölcsössel beplántált hegyoldal óriási értékű birtok, amely azonban sem templom, sem iskolák építésére nem al­kalmas. Mint értesülünk, ez újabb sérelem ügyé* ben Korláth Endre dr. képviselő újabb lépé­seket tesz a prágai kormánynál, hogy a kül­képviselet utján hasson oda, hogy a buka­resti konferenciának a határmenti földek visz* szaadására vonatkozó határozata teljes egé­szében hajtassák végre. — (Kommunista népgyülés Komárom­ban.) Komáromi tudósítónk jelenti: A kom­munista párt vasárnap tartott népgyülése alig kéíszázfőnyi hallgatóság előtt folyt le. Gábo- rek Károly és Steiner Gábor szónokok a kommunista párt ellen folytatott hajszát és a letartóztatásokat ostorozták és az állampol­gári kérdés azonnali rendezését, a jogtalan­ságok megszüntetését sürgették, keményen bírálva a kormány eljárását. A harmadik szó­nok nem tudta beszédét elmondani, mert hir­telen rosszul lett. Ahol Ferenc Ferdinánd készült az uralkodásra Magyarok őrzik a konopisti várat — óriási érték ek az elhagyott kastélyban — A P. M. H. kiküldött munkatársától — Konopist, julius 30. Gyönyörű, óriási park veszi körül a kastélyt, melyen meglátszik, hogy fejedelmi paradicsom­nak készült. Gondozott utjain azonban most be- retváit lakájok, udvari vadászok helyett nyaraló családok, gyerekkocsit tologató bonnok sétálnak és valószínűleg nem is gondolnak arra, hogy ezen az utón valamikor Vilmos császár autója szágul­dott, hogy meglátogassa legkedvesebb barátját, a monarchia trónörökösét. A kastélyba csak külön engedéllyel lehet be­lépnem és a szigorú cerberus — akinek beretvált képén és katonás tartásán meglátszik, hogy. az udvarnál teljesített szolgálatot — még igy is bi­zalmatlanul fogad. JVUkor azonban meglátja, hogy magyar újságíró vagyok., menten megváltozik és legnagyobb meglepetésemre magyarul szólal meg. — Tessik kiretn bejönni, a feleségem jobban tudja magyarul, én már elfelejtette. Bemegyünk a hatalmas vasveretii kapun az ágyukkal diszitett udvarra, ahol legelső, ami sze­membe ötlik, a nagy magyar elmer, angyalokkal és koronákkal. Csakhamar előkerül a feleség is valahonnan a szobából, ahol hihetőleg foltozgatott, mert még most is kezében tart egy diszkrét fehérneműt. Jóképű, szemüveges, ötven körüli asszony, aki hamarosan el is mondja, hogy Szombathelyről származik, Dombay Józsefnének hívják és ott laknak még férje rokonai is. — Dombay orvos és egy postafőigazgató — mondja mosolyogva, aztán megindulunk, hogy megnézzük a palota nevezetesebb részeit. Termé­szetesen legjobban Ferenc Ferdinánd dolgozó­szobája érdekel és azt hiszem, ebben a szobában csalódtam legjobban. Egyszerű uriszoba, mely­nek egyetlen ékessége a hatalmas mozaik Íróasz­tal, mely van akkora, mint egy kisebb családi szoba. Előtte egy szófa áll. Kísérőm megjegyzi: — A főlakáj mesélte, hogy mikor itt volt a Wilhelm, a német császár, mindig hajnalig heve- részett a szófán, Ferenc Ferdinánd az asztalnál ült és úgy dalolgattak. Kicsit furcsának találom, hogy Vilmos csá­szár pont dalolgatni jött volna Konopistba, de mikor megpillantom az öblös cseh söröskancsó- kat az iratszekrény tetején, elhiszem ezt is. Az iratszekrény le van zárva, sőt le is van pecsételve. A falakat képek borítják, igen sok közöttük a Ferenc József kép, melyek különböző életkorban ábrázolják a volt uralkodót. Károly királynak is van itt egy ifjúkori dedikációs képe. Közvetlen a dolgozószoba mellett a puritán­ságig egyszerű hálószoba, melynek egyetlen dí­sze az íróasztalhoz hasonló mozaikos nagy ágy Berlin julius hó. Putty Lya, a szépszemü zempléni uri- asszony, aki később Abauj úri világának volt a központja, ma Berlin legelső mozicsillaga. Néhány év előtt egy szomorú őszi napon Putty Lya, művészi sikertelenségek után fá­radtan és megtépázva, elkeseredve hagyta el a magyar fővárost és Bukarestbe ment. Egy öreg román generális a világért sem vált volna meg tőle és a dereshaju hőssze­relmes brilliánsokkial és bundáikkal aggatta tele a gyönyörű asszony karcsú testét. Putty Lya nevető arcot mutatott, mosolyognia kellett a generálisra, mert hiszen úgy volt, hogy nemsokára generálisné lesz és fölveszi a szokásos escuval végződő nevet. Már majdnem úgy volt, hogy szomjas lelke soha­sem kap táplálékot és nagy ambíciója sehol sem fog megértést találni, amikor hirtelentil közbejött a szerelem, a romantikus, számi- íásnélküli szerelem és a gazdag generálisáénak induló asszony be­leszeretett egy szegény norvég fiatalem­berbe. A generális bosszujában internál­tatta Putty Lyát. Előbb azonban mindené­től megfosztották. Azt fogták rá, hogy ma­gyar spion. Egy idő múlva elengedék és Putty Lya boldogan szaladt haza. Rohan vissza Buka­restbe, mert ott várja a fiú. Várja gyöngéd szívvel, szerelmesen kitárt karokkal. A két fiatalnak semmije sincs. Még csak lakásra sem telik. De szeretik egymást és összeháza­sodnak. Putty Lya egy kis mulatóban táncol, de hü marad a fiúhoz, aki viszont a norvég követségnél kis bérért agyondolgozza magát, így aztán csöndesen, nagy visszavonultság- ban megélnek valahogy. A fiatal férj egyre vágyódik vissza hazájába, Norvégiába, öreg szüleinek szeretné ragyogóan szép, fiatal fe­leségét megmutatni. És végre eljön a nap. Sikerült annyit félretenniök, hogy Berlinen át Norvégiába indulhatnak. Berlinben váratlanul megrekednek. Nor­végországban abban az időben még nagyon féltek a bolsevizmus terjedésétől és ezért magyaroknak és oroszoknak nem adtak be­utazási engedélyt. Minden szaladgálás, min­és a falon függő néhány templomi kép. Az ágy fölött egyszerű fafeszület, egy imazsámoly és egyéb semmi. Az imazsámolyon meglátszik, hogy sokat használták, kísérőm meg is jegyzi: — A föhercegék nagyon vallásos emberek voltak, sokat imádkoztak, minden reggel résztvet- tek a vártemplomban a misén, sőt májusban és októberben a litániákat is végigénekclték. Úgy látszik Ferenc Ferdinánd szeretett éne­kelni. mert már másodízben hallom. Megnézzük a trónörökös lakosztályának nagyszalonját is, ahol még mindig megvan az a félig égett gyertya, amelyen Ferenc Ferdinánd utoljára rágyújtott. — Es valóban ez az a gyertya? — kérdem. — Hogyne — erősiti az asszonyság —, hi­szen mikor a minisztérium a fiatal főhercegektől átvette a kastélyt, mindent felírtak. — És hol vannak most a fiatal főhercegek? — Azt mondják, Becsben. Itt már nagyon ré­gen nem voltak. Egy pár kisebb szoba, néhány benyíló és vége is a trónörökös lakosztályának. Chotek Zsófia lakosztálya még egyszerűbb. Eltekintve a néhány obiigát selyembutortól, szinte nyárspol­gárias itt minden. Annál fényesebbek azonban a vendéglakosztályok; fegyverekkel és szarvas- aggancsokkal túlzsúfolt folyosók, pazarul beren­dezett termek. A nagy ebédlő gyönyörű freskói és gobelin­jei páratlan értéket képviselnek. Itt van Mária Teréziának milliárdokat érő képe is. A könyvtárszoba is sok érdekes látnivalót nyújt. Magyar könyv is akad bőven: az Osztrák- Magyar monarchia írásban és képben, Pallas- L.exikon és még néhány magyar munka. Itt van Chotek Zsófiának életnagyságu gyönyörű képe, mely rózsák között ábrázolja a trónörökösnét. A kép előtt egy a többi bútortól teljesen elütő ka* rosszék áll. — Ez az asszony — jegyzi meg Dombayné —, itt ült legtöbbet a trónörökös ezen a széken. Gyakran két óra hosszat is nézte a képet. Én nem tudom — tette hozzá mentegetődzve —, csak a főlakáj mondta. Igen sok cseh vonatkozású dolgot is láttunk a kastélyban. Különösen a Szent György kul­tuszt űzte a trónörökös. Egy egész külön Szent György múzeumot rendezett be, melyben ezernél több tárgy őrzi a cseh szent emlékét. De nem­csak itt, hanem szobáiban is rengeteg Szent György emlék, söröskancsók, cseh tárgyú képek hirdetik, hogy Csehország nem volt egészen kö­zömbös előtte. Németh József. den könyörgés hiábavaló volt. A férj ágynak dől és láz sorvasztja. Tüdővész, állapítja meg az orvos. Pénzük elfogyott és még szeren­cséről beszélhetnek, amikor a Scála Színpad kevés gázsival táncosnőnek szerződteti Putty Lyát. Férjét ápolja, főz és takarit, éjszakára pedig megfesti vértelen arcát, kék árnyéko­kat varázsol szemei alá és a mulatóban tán­col. Aztán szorongó szívvel rohan vissza a beteg férjhez. Egy ejste Joe May, a híres filmrendező téved a Scálába. Másnap este Putty Lya már moziszinésznő és 100 dollár havi fize­tése van. Vége szakad a gondoknak, de a boldogságnak is: a szegény fiú nem birja el a nagy örömet és meghal. Pont erre az időre készül el Putty Lya első nagy filmje, „A hindu síremlék". Putty Lya azonban nem hederit a sikerre és a ko­porsóval elindul Norvégiába, hogy hazájában temesse el férjét. Most már beengedik őket. Két napon keresztül a koporsóval együtt kö­zönséges teherkocsiban egyedül utazik, hogy holt férjét egy pillantra se hagyja el. Télben, fagyban. Aztán visszajön Berlinbe. Játszik. Sikert sikerre halmoz. De hirtelen összeros- kad. Morfinista lesz. Szanatóriumba kerül. Amikor kikerül, a Phoebus, majd az Ufa szerződteti, amelynek ma legelső színésznője. Janingssal, a legnagyobb német film­színésszel játszik és 4000 dollár a havi gá­zsija. Jövő évtől kezdve 8000 dollárt kínál­nak neki, de Putty Lya kimegy Amerikába. — Az első, a legelső akarok lenni, — mondja. — Még nyolc évig muszáj játsza­nom, szinészkednem, aztán híresen, gazda­gon hazamegyek Pestre. Élni! Ez minden vá­gyam. Addig azonban nem. Annyit szenved­tem. Annyi álmomat dobáltam el, hogy végre majd én is megérdemlőm a nyugodt, csöndes, békés életet. — Belőlem igazán csak az élet, a sors, a szenvedések csináltak színésznőt... Látszik rajta, hogy az emlékezések fan­tomjai kifárasztják. Sokáig hallgat és aztán még búcsúzóul ennyit mond: — Szegény jó anyám, csak valahogy ő ne olvasná el ezt a csúf vallomást! — (Thurzó Iván dr. meghalt.) Beszterce­bányáról jelentik: Thurzó Iván dr. közjegyző tegnap 55 éves korában váratlanul elhunyt. A prevrat előtt tevékeny részt vett a szlovák mozgalomban. Az utóbbi időben búskomor­ságba esett. — (Megérkeztek a komáromi cserkészek a tátrai táborozásból.) Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi főgimnázium „JóLii"­cserkészcsapata, amely Liptószentiván köz­ség mellett három hétig táborozott Szent- Ivány József fenyvesében, ma visszaérkezett Komáromba Biró Lucián tanár cserkészpa- rancsnok vezetése alatt. A csapat a legkitű­nőbb formában, hangos nótaszóval vonult be a városba, amely meleg szeretette! látta vi­szont cserkészifjuságát. — (Kassa város közgyűlése jóváhagyta a birtokcsere-megegyezést.) Kassai tudósí­tónk táviratozza: A ma esti városi közgyű­lésen letárgyalták a birtokosére-szcrzőJést, amelyet a kiküldött bizottság Csáky gróffal kötött meg. A kommunistiátk hevesen támad­ták a többséget, hogy elprédálták a város vagyonát. A támadásokra Polák Gyula dr. helyettes polgármester válaszolt, adatokkal és bizonyítékokkal kimutatta, hogy a város­nak jelenlegi pénzügyi helyzete mellett szük­séges volt a birtokcsere, mert a polgárság ' vállaikra nehezedő terheken csak ily módon lehet majd segíteni. A közgyűlés a szerző­dést nagy szótöbbséggel tudomásul vette. — (Agyontaposták a lovai.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A nagyfévárti határból hétfőn hazafelé kocsizott a húsz éves Lukes Mihály. A legény egyszer erősen a lovak kö­zé- csapott az ostorral, miire az álatok megva­dultak s veszett száguldásba fogtak. A le* gény a lovak közé esett, de a rúdon függve maradt. A rohanó állatok 300 méter távolság­ban ragadták a szerencsétlen embert. Végre a szemközt jövőknek sikerült a lovakat meg­fékezni, azonban Lukes Mihály ekkorra már hallott volt. —• (Kirabolt főrabbi.) Marienbadból je­lentik: Szombaton ellopták Horovitz Jenő je- ruzsálemi főrabbi podgyászát, amelyben 10.000 korona értékű holland pénze volt. — (A bagoíai búcsú szomorú epilógusa.) Komáromi tudósítónk jelenti: A bagotai bú­csú igen híres és a bagotai legényekben még benne van a régi virtus. Erre a virtusra sú­lyosan fizetett rá Gombos József bagotai la­kos, akit a mulatság hevében súlyosan meg­vertek és meg is szurkáltak. A szerencsétlen embert életveszélyes sebekkel beszállították a komáromi kórházba. — (Anna-bál Komáromban.) Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi Katolikus Le­gényegylet hagyományos sikerű Anna-bálja most zajlott le nagyszerű sikerrel; a meg­előző kabarémíisoron Domnánovics Erzsiké és Nagy Bözsi kedves éneke, Hegyi Lajos ötletes kupiéi, Prohászka József és Kiss Pé­ter szellemes konféránszai a közönséget a legjobb hangulatban tartották. Hcribán Ma­riska és Krcska Mária kacagtató páros jele­netén csak a VIII. Albert cimü bohózat tett túl, amelynek címszerepében Balogh Kálmán tomboló tetszést aratott. Méltó partnere volt Szaday Mariska, de az egész gárda föladata magaslatán mozgott. A kabaré után kezdő­dött el a táncest, amely virágos hangulatban egész reggelig tartott. — (Püspöki kongresszus a női ruházko­dás megreformálására.) Rómából jelentik: A liguriai egyházmegyék püspökei rendes egy­házi kongresszusra gyűltek össze, melynek egyetlen tárgyát a női divat és ruházkodás mgreformálása alkotta. Hosszú vita után az egyházatyáik elhatározták, hogy a jövőben csak tizenöt éven aluli leányoknak engedé­lyezik a rövid és ujjatlan ruhák hordását. Pontos előírást készítettek a jövő női toa­lettjeiről, dekoltázst nem engedélyeztek (csak a 15 éven aluli leányok viselhetnek szabad nyakat — legfeljebb két ujjnyi szélességben) s a széles, suhogó szoknyának egész a bo­káig kell érnie. A gén-uai egyházmegye hi­vatalos lapja illusztrációkat is közöl az uj női tisztességes formaruháról, melynek ér­dekében a püspökök állítólag a legnagyobb szigorral fognak eljárni. — (Az eladott feleség.) Kassai tudósitönk táviiratozza: Grünfeld Simon hornyai szabó féleségének húsz évvel ezelőtt volt egy ud­var lói a, aki hazatérve Amerikából, az asz- szony férjének azt az amerikai izii ajánlatot tette, hogy egyezzék bele a válásba és ő haj* landó az asszonyért 24 ezer korona lelópcsi dijat fizetni- Az üzletet meg is kötötték és a formalitások elintézése után az asszony an­nak rendje és módja szerint átment a boldog és szerelmes vevő tulajdonába. Putty Lírából a szenvedések csináltak maziszinésznőt Beszélgetés a szlovenszkói uriasszonybó! lett berlini mozisztárral I mi-. Inain története I Tizenegy nyelvre lefordi- 3 tott, világéi kert elért könyv. 4 Ara iűzvejöö.—• i diszkötésben: 75.— { Megrendelhető a „Prágai | Magyar Hírlap" könyvem* d iályánál Praha I.. L51iovát8, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom