Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-30 / 169. (912.) szám

Csütörtök, julius 30. 3 Szepesi találmányok Uj index — Postai zsákzár — Nem lesz többé vasúti karambol Prága, julius 29. A tizenhat szepesi városok évszázadok 'óta a hadak útja. A vérrel öntözött, pernyé­vel behintett Szepesföld fürge népe azonban minden tájfun után újjáépített és hangya- szorgaiommal kamatostól kitermelte a vesz­teséget. Mikor pedig a nyüzsgő országút el­kanyarodott a Szepesföldtől, a magyarba ójtott szászok évről-évre bocsájtották ki az ifjú rajokat és terebélyes családfájuk szét- hullt ágacskái a Duna, Rajna és Visztula kö­zötti nagy darab földön hatalmas törzsekké izmosodtak, öt nemzet kulturális, politikai, közgazdasági történelme jegyezte föl ékes betűkkel a szepesi emberek nevét, de egyetlen Pitaval-krónikába se került még bele zipser. Mig szétáradt zipserek tisztes nevet, meg­különböztetést és magas pozíciókat szerez­tek, addig az ősi föld szerelmesei a Tátra- aíján tovább ápolták apáik tradícióit és er­kölcseit. Ha ritkán ágaskodik is fel a tizenhat szepesi városok polgárainak nyugodt életé­ből egy-egy hir, az rendesen a becsületes munka sikeréről, a szívós kitartás nem min­dennapi eredményeiről beszél. Most a szabadalmi hivatal iktatóköny­vébe jegyezték föl három szepesi ember ne­vét, érdekes találmányait, okos fők, kitartó munkák értékes eredményeit. Az egyik találmányra már szabadalmat kapott Materna Ferenc iglói rendőrkapitány. A szabadalmazott találmány praktikus név­mutató könyv, amely a köz- és magánhiva­talok segédhivatali munkáját könnyíti meg. Az eddig használatban lévő indexek az a-b-c sorrendjében jegyezték föl az ügyiratok ve­zérszavait, az ügyfelek neveit, vagy az ügy­iratok tárgyát. A nagy-forgalmú közhivata­lokban óraszám kellett néha az indexben ku­tatni, amig a keresett akta számára rátalál­tak. Materna uj névmutatója a kezdőszó négy betűjét olyan ügyesen variálja, . hogy ezer és ezer ügyirat között is pár pillanat alatt meg lehet találni a keresett aktaszámot. A találmánynak különösen a közhivatalok ügyiratkezelésénél van nagy jelentősége. A prágai minisztériumok máris nagyobb szám­ban rendelték meg a Materna-féle névmuta­tót. A föltaláló indexét a külföldi államokban is szabadalmaztatta. A második szepesi találmány még a szakértők asztalán fekszik. Rendkívül ügyes zsákzár, amely lehetetlenné teszi a posta­zsákok erőszak nélkül való kifosztását. A posta eddig számos zsákzárral kísérletezett, de egyik modell sem vált be, mert kézügyes­séggel az eddig használt zárakat úgy föl tud­ták nyitni és újra bezárni, hogy az érkező állomáson a zsákba való behatolást senki sem tudja megállapítani. Az uj találmány minden behatolási kísérletet elárul és a zsák fölvágása, vagy a zár megrongálása nélkül avatatlan ember nem juthat a postakülde­ményhez. A század egyik legszenzációsabb talál­mánya is szepesi ember dicsősége. Egy iglói vasutas kérte a mozdonyokra szerelendő ké­szülékének szabadalmazását, amely preven- 1 tiv elhárít minden vasúti összeütközést. Az elektromos készülék kellő időben csengőkkel jelzi a hibás váltóállítást és minden szembe­jövő mozdony, vagy a síneken fekvő szerel­vény előtt kétszáz méterre automatikusan befékezi a rohanó vonatot. Alkalmunk volt az uj szepesi találmá­nyokról a szabadalmi hivatal szakértőivel beszélni, akik a legnagyobb elismeréssel nyi­latkoztak Materna találmányáról és a postai zsákzárról. A vasúti karambol elhárítására szolgáló készüléket korszakosnak ítélik. Ez a készülék papiroson tökéletes s ha a kivi­telben is beválik, a szakértők véleménye sze­rint néhány hónap múlva az egész világ mozdonyait fölszerelik vele. Az uj találmányt először a csehszlovák államvasutak fogják elkészíttetni és mindenféle eshetőségre ki­próbálni. Az uj találmányok sikerét különösen a Szepesi-öklön várják rendkívüli érdeklő­déssel. Ötéves gyermek árult el egy régi zólyommégyei apagyilkosságot Két hermánál íöldmives agyonütötte apját, hogy hozzájusson földjeihez — A gyilkosokká! ásatták ki a holttestet Zólyom, julius 29, Egy évvel azelőtt Suler Ferenc hermán - di öreg íöldmives nyomtalanul eltűnt falujá­ból. Senki sem tudta, hová lett. Nemsokkal rá Suler fia egy levelet adott át a csendőr­ségnek, amelyben az állt, hogy Suler egész­séges, de falujába nem tér többé vissza. A csendőrség ennek alapján beszüntette a nyo­mozást és az egész ügyet elintézettnek te­kintette. A múlt héten azonban váratlan fordulat történt. Gyerekek játszadoztak a falu köze­pén s köztük volt Suler Mártonnak, az eltűnt fiának ötéves kislánya. A gyerekek valamin összevesztek s a kis Suler-lány rákiáltott barátnőjére: — Ha ezt nem csinálod, ahogy én aka­rom, ugy ütlek meg, mint ahogy apám ütötte meg a nagyapát és azonnal véged lesz. A szomszédok, akik ezt hallották, azon­nal vallatóra fogták a leányt, hogy mit tud nagyapja haláláról. A kisleány elmondotta, hogy apja és bácsija agyonütötték a nagy­apját és eltemették a mezőn, ahol akkor kukorica volt. A szomszédok a kisleány elszólásáról jelentést tettek a csendőrségnek. A csendőr­ség azonnal kiszállt Hermándra és letartóz­tatta Suler Mártont és Dezsőt. Mindketten bevallották tettüket. Szombaton kivitték őket a mezőre, ahol kiásatták velük atyjuk holt­testét. Vallomásukban beismerték, hogy aty­jukat azért ölték meg, mert meg akarták sze­rezni a földjeit. A két apagyilkost átkisérték az ügyészség fogházába, ahol szörnyű tettü­kért most az ítéletet várják. a lémet bányászok a viiAgszfrálk ellen Angliában a kormány kölcsönt ad a bányatulajdonosoknak — Baldwin személyes tárgya­lásai — Nagy aggodalom a közvéleményben London, julius 29. A Párisban ülésező bányászinternacio- nálé tegnap kimerítően foglalkozott az angol bányamunkások helyzetével. Az angol szakszervezetek azzal a ké­réssel fordultak a világ többi nemzetének bányászszakszervezeteihez, hogy egy ang­liai bányászsztrájk esetén vállaljanak szo­lidaritást és hirdessenek szimpáíiaszíráj- kot. Számos állam szakszervezete hajlan­dónak mutatkozott, hogy eleget tesz a ké­résnek, de a német kiküldöttek erélyes til­takozása következtében az internacionáié csak közvetítő ajánlatot fogadott el. Cook titkár kijelentette, hogy a bányászsztrájk elkerülhetetlennek látszik s valószínűen már ezen a héten, de legkésőbb két héten belül ki is fog törni. A bányászok ugyanis nem fogadhatnak el egyéb orvoslást, mint olyat, amely min­dennapi életüket biztosítja, a .munkaadók pe­dig ilyenekbe nem hajlandók beleegyezni. Párisi vélemények szerint az angol bá- nyakrizist nagy mértékben a Dawes-javaslat okozta, mert ez csökkenti az angol szén el­helyezkedési lehetőségeit és erősiti a német szén franciaországi piacát. Angliában pilla­natnyilag 600 nagyobb bányaüzem közül 407 veszteséggel dolgozik, 203 pedig alig fedi el­adásaival önköltségeit. így érthető a munka­adók bérredukálása. A délwalesi bányák évi veszteségét egy millió fontra, a skótokét há­romszázötvenezerre, az északangolokét pe­dig ötszázezerre becsülik. Tegnap a késő esti órákban a kormány elhatározta, hogy elfogadja a munkaadók ha­tározatát, amelyben ezek visszavonják a munkáskizárásokat. A munkaadók ezt az el­határozásukat bizonyos föltételekhez kötöt­ték, igy elsősorban egy nagyobb állami se­gélyhez, amelyet a kormány állami kölcsön alakjában hajlandó is megadni a megszorult bányavállalatoknak. Ezzel a fenyegető általá­nos sztrájk kitörését akarják meggátolni. Londoni íapjelentések szerint Baldwin személyesen részt vesz a bányamunkások és a bányatulajdonosok rendkívül fontos mai ülésén. tűkből összetákolt szöveg. Szavak, betűk, szótagolk más és máshonnan kivágva s tré­fásan ünnepélyes formában egyberagasztva, amolyan üdvözlő irat formájába. Középen hat daraib osztrák hat krajcáros enyves lenyoma­ta- Valaha eredetiben voltak odaragasztva. Az irat hányódása közben leperegtek, elkal­lódtak, vagy ki tudja? Pákh Albert talán ma­ga szedte le őket s külön őrizte meg a vidám bajtársi emléket? Enyves tükörképükben ina is egészen jól olvashatni: „6 KREUZER". Hogy milyen tiszteletreméltó türelemmel doh gozhatott a nagy művön a pajzán redakció, azzal kísérlem bemutatni, hogy az alábbi szö­veg,közlésben vonallal jelzek minden papirda- rabkát, tehát az összetoldás helyeit. Képzel3 jenek miég hozzá kedves Olvasóink a leghi­hetetlenebb formájú és alakú belüket s ak­kor teljes egészében előttünk áll az a derűs, dévaj s mégis csupa szeretettől áthevitelt humor, mellyel a jubiláns szerkesztőt miunka3 társai megnevettetni igyekeztek. íme az okmány: PÁKH ALBERT[nek[! Az [ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁSÉI o!vas[t[am, 10 forint [még [most [0[:[ „tiz évben egy­szer" sem [ak[ad. [De © © © .—. hat [ hatos ^ f sokj va[n ^ üe-J 'v ^ tüntetést n[él[kül F[eladat[om [leend, oda törekedni, hogy [Lelkiismeret[es [tettekben, [szeretetreméltó [rendületlen[séggel [kenetteljesen [kitartó részvéttel [a [vállalatot [ajánlja[m [sőt [a lap [tartal[m[á[t [derék [munkatársi kép[en A Daily Telegraph szerint a vita való­színűen üdvös lesz és sok tisztázatlan po/itot fog földeríteni. Egyes lapok szerint a kormány nem fog pénzügyi segítséget fölajánlani, mert a kabinet tagjai többnyire a kölcsön ellen vannak, de az állami kölcsönről szóló hirck mégis megalapozottabbnak látszanak, mint ezek a magánjelentések. Pénzügyi segítség nélkül a sztrájkot le­hetetlen megakadályozni. Angliában óráról-órára aggódva figyeli a közvélemény a bányászmozgalmakról szó­ló híreket, mindenki tudja, Nagybritannia gazdasági életére mily borzalmas csapás lenne a bányamunka megszüntetése. A ma reggeli lapok megnyugtató híreket közölnek s kijelentik, hogy a kormány közbelépése kö­vetkeztében egyelőre nem fenyeget szén­sztrájk. London, julius 29. A Trade Union vas­utasainak konferenciája visszautasította a vasúttársaságok azon kérelmét, hogy a vas­utasok mondjanak le önként bérük öt száza­lékáról. Beavatott körök nem hiszik, hogy ez a határozat közvetlen krízisre fog ve­zetni. isfaofája Amerikában a szerzőket jelenleg Yalc egye­temén oktatják a darabirás eredményesebb elsa^ játitására. Rövidesen minálunk is megalakul a drámaírók iskolája, ahol a következő kérdések és feleletek fogiák helyesebb irányba terelni a szerzők Ízlését: — Mi a drámai csomó? — Drámai csomónak nevezzük azt a pénz­összeget, amelyet a szerző tantiém fejében zseb- revág. — Mi a tragédia? — Tragédiának nevezzük azt a darabot, ame­lyik a premier napján megbukik. — Milyen tömeg árt a pesti színházaknak? — A csődtömeg. — Melyik szerző ismeri legjobban a nők lelkivilágát? — A cselédszerző. — Lírájával mikor hat a szerző? — Ha olasz pénzt kap a darabjáért. — Milyen darabok érdekelték mostanában a pesti közönséget? — A Kodelka-darabok. — Résztvehet a szerző a rendezésben? — Csak adósságainak rendezésében. — Mi a repriz neve abban az esetben, ha a darab megbukik? — Entrepriz. — A morális tanulságnál a direktor szem­pontjából mi az, amit levonni múlhatatlanul szük­séges? — Az előleg. — A bubifrizurás színésznők haját kinek van joga levágni? — Csak a kritikusnak. — Milyen utón érkezik be leggyorsabban a szerző? — Autón. — A mai rossz konjunktúrában kire bízza a direktor a fordításokat? — A szinházi szabóra. — Mikor vált ki vidám hatást a tragédia? — Ha táblás házzal megy. — A vígjáték mikor szomorú? — Ha a nézőtér üres. DYMI. S „Munkálkodói csendben s láthatlanul, Szolgálod a műveltség szent ügyét, Terjesztve ami szép, hasznos, nemes, — Kezedből a mag nem sziklára hull, De jó földben gazdag termést mutat. S amellyel e széles magyar haza Derék polgárinál találkozol: A közbecsülés . . . nagy szó! — s dijad ez!“ Tízezerszeresen visszhangzott az IC:népi hananigszó, mert Pákh Albert meg tudta tenni azt, a k k o r, ami előtt m a is csodálattal kel­lene kalapot emelnünk: a szomorú deci- ninm“ (1849—59) végső éveiben tízezerig emelte a Vasárnapi Újság olvasóinak szá3 mát! Megjöttek a visszhangok a durva, fara­gott, paraszti asztalok mellől, az úri ottho­nok finom fényezésü szalon-asztalaitól, min3 denhonnan, ahol a Vasárnapi Újságot olvas­ták, de onnan is, ahol csinálták: a munkatár­sak ütött-kopott, ezer tintafoltos dolgozóasz3 tala melói. Szinte látom, hogyan dugták előle azt a vidám, bohókás meglepetést, hogyan ol­lózták össze a darabjait, hogyan ragasztot­ták egybe a tántorgó, kicsimagy betüformá- kat, miig megszületett a tréfás üdvözlő levél a válasz a Vasárnapi Újság tizedik évfolya­mára szóló előfizetési felhívásra. Ez a doku­mentum nem került a nyilvánosság elé, nem is oda volt szánva, de ma hadd beszéljen hozzánk ez is, mint a sírokat, századok, ko­rok viharait •tüléilő szeretet szava, minden vi3 dáimságában is megkönnyeztető „műhelyti­tok" abból a műhelyből, ahol régen porló nagyjaink a magyar jövőt építették. Sökrét behajtogatott szép merített papi­ros. Rajta éktelen nagy és mákszem-kicsi be3 f ÁI ||| szappan f iyi iy l iiji tB©s@s3©p | jwr a ieaüHl rnssSsaareM, [igen [megszapo[r[i[tts[a[m [külső belső tö­kély esitésében [bizonyságlot [ad[ván [hogy szeretlek [A MAGYAR[0[K törzs[ökös U[R[Á[T [kérjük [hogy [a Vasárnapi [Újság [Jutalmazandó [szerkesztő [barátun- k[at, Pákh 'Albertiét saját családi körében, [magához ölelte ked­ves [élete párjá[val [saját kis fia [s leánya [között [TIZED- [Tizedik [jubiláns esz­tendőin [is [vidámon, hangosan és nagy vö­rös [betűkkel,[ É[L[t[e[t[h[e[S[S[ü[k[! (Az utolsó felkiáltójelnek még a vesszője és pontja is külön két darabból van össze­ragasztva.) Drága, bohó, nagy gyerekek, akik igy játszottak, összeesküvőkként körülölelve a szerkesztőségi asztalt, ollókat csattogtatva és ragasztó pamaccsal maszatolva csak azért, hogy egyetlen önfeledt mosolyt csal­janak egy nagyon fáradt, nagyon szeretett arcra... Hogyan adták át? Hogyan lesték a hatást, mint a csinytevők, hogyan borultak aztán egymás karjaiba ünnepelt és ünneplők, egymás elől rejtve a kacagáson áttörő köny- nj^eiket? . •. Régen lepergett a színjáték. Eltűnt a szin, letűntek szereplői, csak a halvány csontszinü papir, a fölragasztott „hatosok" üres, enyves nyoma mesél már róla. De vol­na-e aranypénz, amely fölérne annak a hat hatosnak enyv-maszatos nyomával?. (Vége köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom