Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-29 / 168. (911.) szám
.T’/jdOfiiMAGm^VimrytP Szerda, julius 29. Forradalmositsiik a férfidivatot! Sokaknak szeget ütött a telébe a P. M. fi. kérdése — Miért nem öltözködhetnének a férfiak nyáron könnyedébben? Dacára a nagy hőségnek — újságíró íe- . gyen, aki ilyenkor tollat forgat — válaszoltak ha cikkre. Kedvesen, dühösen, értelmesen és (kevésbé értelmesen, de foglalkozva a dolog- igái és a dolog lényegével. A sok válasz kö- iziil néhányat kiragadunk és most már sokszorosító ttan elhintjük a kérdés-magot. Az első igy ir: „Az „ostoba11 férfidivat! A divat m.a mindennél fontosabb. A két | nern valahogyan átértékelődik, az egyik a ! másik szellemi és lelki tulajdonságait veszi !át. Valami lélekvándorlásféle történik a r.ö- i vid női és a hosszú férfihaj korában. Szmokingdivat, monokli, sétabot, férfias sportolás: I a mai nő. Hátulról nézve, alig tudod megkü- ■ lönböztetni. Ne sajnáljuk, hogy ez igy tör- : télit, mert ugylátszik szükség volt, hogy |igy történjen. De viszont a férfi megenged- | heti magának, hogy legalább nyáron elnőiesedjen, ha nem is annyira, mint amennyire a nő elférfiasodott. Miért ne hordhatna ing- .blúzt? A robot, a kenyér utáni hajsza úgyis őt terhelné továbbra is, csak kevesebbet és . könnyedebben izzadna. Hogy nem összeegyeztethető a férfiúi ^méltósággal"? Ugyan kérem: Ha egy férfi forró nyáron kénytelen egy parlamenti ülésen, egy fontos diplomáciai tárgyaláson, vagy egy nagybank igazgatósági ülésén résztvenni, cseppet sem méltó férfias méltóságához, hogy nehéz szövetruhába szorulva folyton verejtékező homlokát törülgesse. A homlokról a szembe lefolyó izzadságcseppek köteles „sastekimtetét” megbénítják és elhomályosítják és a szónoki pózok — minden erő és akarás a langyos izzadtság-atmoszférába fullad. Akinek stílus- érzéke van, feltétlenül az ingblúz mellett fog vallani. Sajnos, a stilusérzék annyira megromlott és a megszokás annyira ellensége minden okosabb gondolatnak, hogy lengésen öltözött férfi a hivatásosan komoly férfiak között dendsszámba megy. Higyje meg, kis gépirónő, aki ott a P. M. H. nem tudom hányadik emeletén ebben a hőségben gépel, nehéz a férfiak sorsa, Maga megért minket: Adja le válaszomat a lap- ban!“ Ez a temperamentumos válasz nagyon helyénvaló. A másik másképpen szól hozzánk. Összehasonlítás végett álljon itt ez a komolyabb fajsúlyú is: „Miért nem öltözködhetik a férfi könnye- débben? Előre tudom, hogy nem lesz sok eredménye, mégis érdemes a. kérdéssel behatóan foglalkozni. Bár az utóbbi évtizedben a sport olyan örvendetesen terjeszkedett, hogy a legtöbb férfinak sportöltözéke is van és bebizonyosodott, hogy sportruhában a férfitest kiválóan érvényesül, szinte lehetetlennek látszik, hgy a könnyebfajta öltözködés valaha is meghódíthatná az etikettet. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a férfiak legnagyobb része napközben télen-nyáron munkában izzad és ez a munka még akkor is piszkos, ha csak irodai. Még a legszebb irodát is por üli meg. A könnyebb és világos ruha (például a P. M. H. által ajánlott ingblúz) igen hamar bepiszkolódna és a munka után az utcára kilépő férfi nem tenne jó és elegáns benyomást. Különben nem olyan fontos, hogy a zsaketről letegyünk és talán a nagyon könnyű és átlátszó nyári szövet is megtenné a hatást. Hiszen annyira már mégis sikerült forradalmasítanunk a divatot, hogy a férfiak mellény nélkül járhatnak. (Pesszimisták nem elégednek meg az övvel, hanem nadrágtartót is hordanak.) Ajánlhatnám, hogy úgy öltözködjünk, mint a délvidék lakói, kabát és nadrág, mellény nélkül és a nadrág a csípő tájékán be lenne dolgozva egy mellényszerü min’atürííiellénybe, egy olyan ruhadarabba, amit legjobban mellényövnek nevezhetnénk. így aztán megszabadulnánk attól a fél- mellénytől, amely lüszterből készült, mindig gyúródik, ráncaiban mindig egy kiló port hordoz és amely utoljára dédapáink idejében volt divat." És végezetül egy harmadik válasz: „A P. M. H. forradalmasító divaíindit- ványát feltétlenül össze kel! kapcsolni a célszerűséggel. Mindenki csináltasson magának olyan jószabásu nadrágot, amely még a mellény és a kabát elhagyása után és bőrövvel összekombinálva feltétlenül elegáns benyomást kelt. Sajnos, a legtöbb nadrág búgja sohasem mutat éles és hosszú feíkiáltójelt. hanem rendszerint megfelel az izzadó férfi lelkiállapotának és megnyílt kérdőjel. Tessék rendes nadrágot csináltatni, vagy tessék sportnadrágban járni (Amerika!) és biztosisebb izzadsággal és munkával jár, úgy hogy az illetőnek módjában lesz arra ügyelni, hogy a búg mindenkor éles legyen. így az éles búgtól az éles búgig való körforgásban minden sokkal jobban sikerül, mint a kérdőjellé izzadt robotos életben. A jól felfogott divat fél élet." Léva, julius 28 (Saját tudósítónktól.) A közeli Nagyke* reskény községben vasárnap búcsú volt. Délután szokás szerint táncmulatságot rendeztek a legények, amelyre színükig megtelt a korcsma ivója és udvara. S míg odabenn pohár mellett folyt a mulatság, odakünn javé* bari állít a bál. S a búcsú nem is lett volna igazi, ha nem végződött volna vérrel- Az odakünn gondtalanul táncolok úgy fél öt óra tájban éktelen zajt hallottak a korcsma belsejéből és nemsokára ijedt emberek tódultak ki: — Agyonszurtak egy legényt! A környékbeli legények ugyanis mint vendégeik jelentek meg a mulatságon, de később már annyira erőt vett rajtuk a virtus, hogy egyedül akartak mulatni s kinézték maguk közül Zsabka József nagykereskényi legényt. A Kisbérbe való Kotrusz Lajos a szomszéd ivóba hívta Zsabkát, ahonnan mintegy negyedóra múlva újra kijött és a kiske- reskényiekre támadt. Erre általános vereke= dés keletkezett, az egész mulató társaság egy gomolyagba keveredett s az asztalokon és padokon át ütötték, verték egymást- Hirtelen előkerültek a bicskák, egy éles jajszó hallatszott és Komolya Mihály kiskéri legény véres fővel hanyatlott a földre. Csak annyit mondott: „Kössétek be a nyakamat" és meghalt. Valaki egy késsel elmetszette a nyakán a főütőeret. A véres tett után a legények hanyathomlok menekültek a korcsmából. A nagy zajra előkerültek a csendőrök, akik több legényt letartóztattak, de a gyilkos kilétét megállapitani mindezideig nem sikerűit. Az egész verekedés mindössze három percig tartott és a halotton kívül még egy másik kisikéri legény, Polcsák Béla is meg3 sérült a homlokán. A verekedő legényeket ma bekísérték Lévára, a többiek felkutatására megindult a nyomozásKiskereskényben igy eset meg vasárnap a bizonyára örökös emlékezetben maradó véres búcsú. Uj tárgyalás lesz a nagyiapolcsányi bankrablók bünpörében A legfelsőbb bíróság ítélete —■ Veronács Sándor szökést kísérelt meg a nyitrai fogházból Nyiíra, julius 28. (Saját tudósítónktól.) Nagy port vert föl annak idején az ‘ a páratlan vakmerőséggel végrehajtott bankrablás, amelyet a nyitramegyei Nagytapolcsány községbe* követtek el az elmúlt évben. A rablás tetteseit rövid nyomozás után sikerült kézrekeriteni és fölöttük a nyitrai törvényszék esküdtszéke mondott ítéletet. Amint ismeretes, az álarcos, fegyveres rablást Veronács Sándor és társai követték el olymódon, hogy behatoltak a nagytapol- csányi Americko Slovenska Bankába, honnan 172.000 koronát raboltak el, miután a hivatalnokokat revolverlövésekkel megfélemlítették, sőt Vozsenilek igazgatónak szeméi kilőtték. Az egész rablás mintegy négy perc alatt ment végbe, ami azt bizonyítja, hogy a banditák régen készültek tettükre és azt pontos tervszerűséggel hajtották végre. Egyik társukat az üldözés folyamán csendörgolyó érte s igy a bandita, Zvala Rezső holtan bukott le a háztetőről, amelyre a csendőrökre való lövöldözés után menekült. A rablás főtettesét, Veronács Sándort sikerült elfogni, ellenben a harmadik tettes, Polanszka János Magyarországba menekült. Ugyancsak letartóztatták Veronács bátyját, Mihályt is, akit egy merőcei rablás elkövetésével vádoltak. A két bűnügyet egyesítetten tárgyalta a nyitrai törvényszék. A nagyiapolcsányi rablás tettese, Veronács Sándor és a megszökött Polanszky öccse beismerték a rablásban való részvételt. Veronács Mihály azonban kereken tagadta, hogy a merőcei rablásban részt vett és kifosztotta volna Kácser földbirtokost. Alibitanukkaí igazolta, hogy a kérdéses alkalommal Nagyszombatban tartózkodott. A törvényszék Sáffár és Jurecky védelme után valamennyi vádlott ellen marasztaló Ítéletet hozott. így Veronács Sándort 12 évi, a fiatal Polanszky Istvánt négyévi, Veronács Mihályt pedig egyévi börtönre ítélte. Fellebbezés folytán a tábla is tárgyalta az ügyet és jóváhagyta a törvényszék Ítéletét. Á legfelsőbb bíróság Veronács Mihály- ra vonatkozóan helyt adva Jurecky védő semmiség! panaszának, megsemmisítette az ítéletei, egyben kimondva, hogy Veronács Sándort illetően is uj büntetést kell kiszabni, amennyiben nincs igazolva, hogy részt vett volna a merőcei rablásban. A tizenkétévi fegyházra ítélt Veronács Sándor a közelmúltban meg akart szökni a nyitrai törvényszék fogházából és csak az őrök éberségén múlott, hogy a szökési terv az utolsó pillanatban meghiúsult. Az ügyben az uj főtárgyalás ez év őszén lesz a nyitrai törvényszék esküdtszéke előtt. Ki ölte meg az erdőőrt ? öt év múltán előkerüli a meggyilkolt fegyvere. — A ruszkinóci tragédiát még mindig homály fedi. Késmárk, julius 28. (Saját tudósítónktól.) Nováik János erdőkerülő Ruszkinóc község szolgálatában állott. Kötelességtudó, megbízható ember volt, aki az átalakulás zűrzavarában is becsülettel teljesítette szolgálatát és vadorzót, fatolvajt egyaránt kíméletlenül üldözött, öt évvel ezelőtt, a pünkösdi ünnepek előhetébem No- vák szokása szerint kint portyázoít az erdőben és hosszú ideig nem tért haza családjához. Keresni kezdték és hosszas kutatás után az erdő egy sűrű helyén ráakadtak hullájára. Átlőtt fejjel találták meg a szerencsétlen embert. Fokosa ott feküdt a fűben, de vadászfegyvere eltűnt. Akkoriban lázas nyomozás indult meg az erdőőr gyilkosa után, a kutatásnak azonban nem volt eredménye. Már a feledés homályába merült az eset, mikor egy véletlen most újra fellebbeníette a titokzatos bűntény lelett a fáíyolt , A szlovenszkói vadászvédegylet szepesi holyicsoportja, amely a vadvédelem terén eddig is jelentős sikereket ért el, a napokban feljelentést tett egy hírhedt ménhárdi vadorzó: Villmann András erdőkerülő ellen. A csendőrség házkutatást tartott Villman lakásán, ahol három vadászfegyvert és katonai pisztolyt találtak elrejtve. Leibicon azután valaki felismerte az egyik fegyvert, amely valaha Veszter Kornél, a híres ruszkinóci vaddisznó vadász tulajdona volt és amelyet az öt év előtt a meggyilkolt Novak erdöörnek adott használatba. A csendőrség azonnal kiszállt Ruszkino- cón, ahol nemcsak Veszter, hanem több más vadász is ráismert a fegyverre. Erre a cendőrök vallatóra fogták Vill- mant, aki tagadja, hogy ö ölte volna meg az erdőkerülőt s azt állítja, Jjogy a fegyvert egy csendőrőrmestertől kapta. Ha igaz, amit Villman állít, akkor a csendörség valamelyik vadorzótól, akit a gyilkosság bűne terhel, kobozhatta e! a fegyvert és azt nem szolgáltatta be, vagy Villman nem mond igazat. Ezt a további nyomozás lesz hivatva eldönteni. így — dacára, hogy öt év múltán egy lépéssel közelebb jutott a nyomozás az erdőkerülő gyilkosához, mégis egyelőre titok marad, hogy ki volt az öt év előtti bűntény igazi tettese?, Düsseldorf kiürítésé Düsseldorf, julius 28. A franciák ma ki ürítették a kormányépületet, néhány barakot és számos más katonai kvártélyt. A tüzérség nagy részét már elszállították. A téli készleteket rendesen átadták a városnak. Beavatott körök a teljes kiürítést augusztus 10-ére, vagy 15-ére várják. A budapesti majompör Elítéltek egy műkereskedőt, mert Csók, Vaszary, Iványí-Orünwald, Prihoda aktképeket állított ki kirakatában Prága, julius 28. Hogy nem a magyar közvélemény, de még a magyar hivatalos világ sem volt az, amely Frankéi Ernő budapesti műkereskedő kirakatából négy híres magyar művésznek festményét „szemérem- sértés“ cimén kiparancsoita, igazolja a budapesti napisajtó, mely kivétel nélkül — talán évek óta nem volt erre példa — elitéli a rendőrség érthetetlen eljárását. A konzervatív Budapesti Hirlap, az erősen keresztény irányú Nemzeti Újság, a hivatalos 8 órai Újság mind a rendőrség ellen ir, sőt az Uj Nemzedék, a délutáni katolikus orgánum vezércikk alakjában ostorozza a szerinte ,:bornirt“ cselekedetet. Mindhiába, Budapestnek megvan a maga kis, lokális majompere s mint ahogy Daytonban száz dollárra ítélték az evolúciót tanitó Scopest a szigorú puritánok, úgy Budapesten is egy millió magyar korona bírsággal sújtották a „szemérem- sértő“ Éránkéi műkereskedőt. Az eset ismeretes: Frankéi üzletének kirakatában elhelyezte Csók István, Iványi-Grünwald Béla, Vaszary János, Prihoda István egy-egy kis aktképét, melyekben a hatóság személyei, a rendkívül finom szeméremérzettel megáldott detektívek a közerkölcsök sérelmét látták s ennek következtében szigorú paranccsal bevétették a „megbotránkoztató11 műtárgyakat. Mivel a kereskedő ellenkezett, az ügy a bíróság elé került, mely Frankéit szeméremsértés miatt egy millió korona pénzbírságra Ítélte. A kérdéses négy kép négy nagy magyar mesternek gyönyörű alkotása. Csók István képe a „Menekülő Zsuzsánna“, melynek nagyobb, kidolgozottabb példánya a budapesti Nemzeti Múzeumot disziti, Iványi-Grünwald és Vaszary szintén hatalmas, tiszta művészetük legjavával vannak képviselve, mig a fiatal Prihoda igazán nem lehet pornografikus festő, hisz csak a közelmúltban készített portrét a magyar belügyminiszterről, arról a belügyminiszterről, akinek égisze alatt most a „szeméremséríő“ képeket elkobozták. Négy nagy magyar festő ellen foglaltak állást a detektívek, a bilincsek rakásához, a haramiák kikutatásához szokott erőszakos emberek döntötték el a művészi értékeket s ugyancsak ezek a detektívek, akik nap-nap után vájkálnak a rengeteg főváros erkölcsi dzsungelében, botránkoztak meg — finom, úri bakfisok módjára — az egyik kiállított aktkép „érzékien leomló vörös haján“. Magyar voltunk büszkeségeit, az egész világon diadalt aratott művészeinket bélyegezték meg a pornografikus rajzolók cimével — s elfelejtették, hogy az egyik kifogásolt mii mása a Nemzeti Múzeumban áll s tanáraik vezetése alatt serdülő iskolásgyermekek zarándokolnak hozzá nap-nap után; elfelejtették, hogy a másik három festő főpapokat, minisztereket, talán rendőrfőkapitányokat is örökített meg; elfelejtették, hogy a nagyvárosi utca minden négyzetcentiméteréhez több erkölcstelenség lapad, mint e három ihletett festő emberi testet örökítő ecsetéhez. Miért nem találta Gyula vagy Piusz pápa erkölcstelennek a reneszánsz épülő Vatikánját? Miért hozatta a legszebb termekbe a meztelen görög szobrokat s miért engedte, hogy kedvencei, Michelangelo vagy Rafael aktokat fessenek? Ki botránkozott meg a Louvre müói Vénuszán? Ki Tizian, Tintoretto nőin, avagy Boticelli Primavé- ráján? S aki megbotránkozik ezeken a tiszta meztelenségeken, az már beteg ember s nem fog rajta százezer erkölcsi rendszabály sem. Pedig most nyár van s a strandokon százszámra nyújtózkodnak a nők a \&ékony és rövid fürdőruhákban. Pedig ma a bárok korát éljük s nincs nagyváros, ahol ne néznének tízezren végig meztelen táncosnőket. A botrányok korát éljük, a flörtök korát, a legbujább táncok korát, a gar- conneok korát, a fővárosi szerelemvásárok korát — miért vétett az a Csók, az a Vaszary, Prihoda, Iványi-Grünwald, ha ecsetével minden festészet legnagyobb témáját, az emberi testet akarta megörökíteni? A katolikus vallás tanitja: ha megbotránkoztat a kezed, vágd le, ha megbotránkoztat a szénied, vájd ki. E tanításnak óriási szimbolikus ereje van: sohasem a megbotránkoztató tárgy vagy személy a bűnös — ez legföljebb bűnbak lehet —, ellenben gonosz az a szem, mely megbotránkozik. A gyermek nézhet és örül mindennek, hátsó gondolat nélkül. A finneknél, e csodálatosan egészséges népnél, férfiak és nők meztelenül fiirödnek, anélkül, hogy bárki megbotránkozna. Ellenben akinek a természete olyan, az ruhán át vagy a szentképekkel tele kirakaton keresztül is meglátja a botránkoztatást. A rendőrség e négy kép elkobzásával nem javít erkölcsöt. De rossz bizonyítványt állít ki önmagáról, ha megbotránkozik olyanon, aminek soksok millió örül, amit egy nemzet büszkén mond magáénak s amin az ország legkiválóbban tiszta élvezetet találnak. Ki* ptritTffi mi$ /eiTsxdfUunft, hogy tóm az érdekelteket, hogy az éles búggal két dolgot érnek el egyszerre: kabát és mellény nélkül nem fognak izzadni, lázadás nélkül könnyebb lesz a gondolkodá’-uk (éles, mint a nadrág éles búgja) s az éles gondolkodás még mindenkor meghozta a maga gyümölcsét: a könnyebb életet, mely viszont keveVéres búcsú Nagykereskényben Ahol a vendégek nem látják szívesen a vendéglátókat
