Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-24 / 164. (907.) szám
UN el Krím ttkdeüddd Egy francia lap szenzációs jelentése — Abd el Krímnek állítólag nincs muníciója — Olaszország Páris marokkói politikája ellen Iffuszjárvány Prágában 71 tliuszmegbetegedés — Veszélyes a Moldvában fürödni Prága, julius 23. A város közegészségügyi osztálya ma nyilvános felhívásban figyelmezteti Prága város lakosait, hogy az utóbbi időben emelkedtek a tífuszmegbetegedések, ami részben a Moldva-folyóban való fürdéssel van összefüggésben. A városi orvos figyelmeztet arra, hogy a folyóviz lenyelése veszélyes s különösen a csatornák közelében nem szabad fürödni. Aweln- bergi kórházban eddig 71 tifuszbeteget kezelnek. A hatóság minden óvintézkedést megtesz, hogy a tífuszjárványt még csirájában elfojtsa. Véres flinfeféseh a Kláriiéit Ruhr-feriilelen Berlin, julius 23. Alighogy a francia csapatok kivonultak Bohumból, a fekete-fehér- piros zászló kitűzésénél nagy utcai tüntetésekre került a sor, melyek csakhamar verekedéssé fajultak. A rendőrség kénytelen volt közbelépni. Csak hosszú kézitusa után állott helyre a rend. Lengyelország Kereskedelmi szerződései Varsó, julius 23. (Saját tudósítónktól.) A szenátusban ma egyhangúlag ratifikálták a magyar-lengyel kereskedelmi szerződésről benyújtott törvényjavaslatot. A szavazásnál a szenátus meleg ovációt rendezett Magyar- ország mellett. Sűrűn hangzott az '-.éljen Magyarország felkiáltás. A Csehszlovákiával kötendő kereskedelmi szerződésről szóló javaslatot levették a napirendről és csak néhány hét múlva fogják tárgyalni. Csehszlovákia ugyanis uj rendeletéivel,, amelyek ellentétben állnak a kereskedelmi szerződés szellemével, nagy nehézségeket támaszt a lengyel kereskedelemnek. Úgy annyira, hogy kétséges, vájjon sor kerül-e a szerződés tárgyalására még ebben az ülésszakban. nOhollűmoh alán vizhnllámoh a londoni utcán Óriási hőség után óriási viharok egész Angliában. London, julius 23. Borzasztó hőségek után tegnap este Anglia számos részén heves zivaratok voltak, melyek rendkívül nagy károkat okoztak. A jégverés következtében számos ház megsérült s a diónagyságu jégdarabok egyes városokban nagy pusztítást okoztak. Londonban a zivatar hat óra hosszat tartott. Kentben egy lezuhanó fa két embert megölt. Gólyává! a lejtőén egy ára Kosszal sétáit A szerelem vége — Szerencsés öngyilkosság Nagyvárad, julius 23. A város melletti Félix- íürdőben különös öngyilkosságot köpetett el Le- bovits Márton fiatal nagyváradi mészáros. Le- bovits a fürdő sétányán főbelőtte magát s miután tettét elkövette, még egy órahosszat sétáit golyóval a fejében s a lőtt seben át csak ezután kezdett szivárogni a vér. Az öngyilkos ekkor összeesett s a fürdőhelyről beszállították a nagyváradi közkórházba, ahol Pop dr. főorvos rögtön műtétet végzett a szerencsétlen fiatalemberen. Az operáció fényesen sikerült, a golyót eltávolították a súlyosan sérült fejből. Az öngyilkosnál egy levelet találtak, amelyben tettének okául azt irja, hogy nemrégiben Szlovenszkón megismerkedett egy urileánnyal, akit nagyon megszeretett és feleségül is akart venni. Szülei azonban, főleg mostohaanyja, ellenezték a házasságot és emiatti bánatában kereste a halált. A szerelmes fiatalember már túl van a veszélyen. Páris, julius 23. A riffkabilok Uergha vidéken visszavonultak. Erős francia csapatok, melyeket tüzérség is támogat, a folyó jobboldalán követik a visszavonulókat. Meliilai jelentések szerint Abd el Krímnek kifogyott a muníciója. Állítólag tíz százalékos adót vetett ki az ezidei termésre, hogy a hadsereg ellátását a befolyt összegekből biztosíthassa. — Primo de Rivera holnap Marokkóba utazik, ahol Petain és Lyautey marsallal tanácskozni fog. Páris, julius 23. A Quotidien jólértesült körökből vett információk alapján közli Abd el Krím békefeltételeit. A cikkíró állandó Írásbeli összeköttetésben áll a riffvezérrel s Így teljes határozottsággal állíthatja, hogy a közölt békefeltételek teljesen hitelesek. 1. Abd el Krím követeli, hogy a riff- államot a népszövetség körülbelül hasonló módon ismerje el, mint annak idején Afganisztánnal tette. Abd el Krím kapja meg az zeS szemben a riffáliam elismeri a szultán szuveréniíását. 3. A riff-állam déli határait az Uerga folyó alkossa. A riff-állam bekebelezné továbbá Dzsebal és Tetuán vidékét is. 4. Spanyolország megtartaná Ceukát és Mellilát, valamint azokat a vidékeket, melyek e város közvetlen védelmére szükségesek. 5. A riff- 'állam állandó hadsereget tarthatna, melynek erejét kölcsönösen állapítanák meg. 6. A francia gyarmatokban ma igen elterjedt pa- nizlami propagandát beszüntetnék. 7. HadiPrága, julius 23. A tegnap estére egybehívott kommunista tüntető népgyülés ismét csak bebizonyította, hogy a III. Internacionálé szovjetcsillaga már i elhomályosult a prágai égen. A tömeg elvesztette bizalmát Moszkvával és itteni exponenseivel szemben. Haken tegnap este rekedtre kiabálta magát, de nem hallgatta már ezrekre menő tömeg, hanem csak néhány száz fiatal munkás... A kommunista vezér saját szemeivel meggyőződhetett tegnap arról, hogy radikális és forradalmi politikája csődöt mondott. Négy-ötszáz ember előtt beszélt Haken képviselő, aki a kommunista párt főtitkárának letartóztatását az egyesült koalíciós pártok sakkhu- zásának minősítette, hogy ezzel is eltérítsék a tömeg figyelmét a koalíció gyalázatos gazdálkodásáról. A csehszlovák kormány éppen úgy rendez pogromokat, mint a régi cári kormány. A különbség csak az, hogy a cári Oroszországban a zsidók ellen rendeztek pogromokat, itt pedig a munkások ellen. Jilek titkárt az ágyból húzták ki a rendőrök. A kormány azt hiszi, hogy a kommunisták a nyitott íróasztalon hagyják a kémkedési bizonyítékokat. Hasonló szellemben beszélt még a Rudé Pravo főszerkesztője, Dolezal, aki nuncius-üggyel kapcsolatban azt mondta, hogy a kormány előre kidolgozott komédiával intézte el ezt a konfliktust. Amikor kijelentette, hogy a párt tosarc nem volna. 8. A népszövetség kis kölcsönt engedélyezne a riff-állam számára, hogy a háború után szükséges uj beruházko- dásokat megtehesse. 9. Spanyolország megkönnyítené a riff-állam gazdasági fejlődését. A jószándék bizonyítására a háborút viselő felek a következő fegyverszünetben állapodnának meg: 1. A blokádot a kereskedelmi tengerészet számára beszüntetnék. 2. Engedélyeznék egy orvosi misszió kiküldetését a riíí- vidékre. 3. A riííkabilokat, mint hadviselő államot ismernék el. Ezekért a feltételekért a riffkabilok a spanyol és a francia foglyok egy harmadát szabadon bocsátanák is visszahívnák a francia protektorátusokban lévő összes politikai agitátorokat. Róma, julius 23. A Corriere d’Italia igen ellenséges hangon emlékezik meg a tangeri francia-spanyol megegyezésről. A lap megállapítja, hogy Francia- ország Olaszországgal igen tiszteletlenül és igazságtalanul bánt. Ez a körülmény mé!y*eww*séset okozott olasz politikai körökben. Az olasz királyságnak, mint nagy földközitengeri hatalmasságnak, a tangeri zónában határozott jógii vannak, melyek preciz nemzetközi szerződéseken nyugszanak és melyeket nem lehet tévesen interpretálni. Az uj franciaspanyol tangeri megegyezés Olaszország presztízse ellen irányul. Mivel a Corriere d’Italia a kormányhoz közelálló sajtóorgánum, ennek a cikknek igen nagy jelentősége van. vábbi üldözés esetén a munkásokat az utcára fogja hívni, számosán közbekiáltottak: — Jövünk! Botokká! keressük majd az igazunkat! Hais párttitkár és Kozák szerkesztő, a Vrbensky-csoport kiküldöttje beszélt még. Amíg a szónokom a kormányt és koalíciót szidták, a mellékutcák megteltek rendőrökkel. A rendőrség teljes készültséggel várta a kommunisták tüntető gyűlését. Lovasrendőrség szállotta meg a törvényszék épületét, ahol Jilek fogságát tölti s erős gyalogsági kordon zárta el a Ven- cel-teret. A gyűlés végetértével a tömeg csoportokban akart a Celetná-utcán át a Grabenre vonulni. Csakhogy a rendőrség azonnal elzárta az utcát s a tüntetők „Hamba!“ kiáltásokkal egy másik utcán keresztül próbálták meg a kijutást. Azonban ott is gumibotosok állták útjukat s lassan megtisztították az Altstádter Ringet a tüntetőktől. Az ifjúmunkások cselhez folyamodtak, egyenként átmentek a Moldava túlsó partjára s a Légió-hidon keresztül akartak a törvényszék elé vonulni, hogy kiszabadítsák Jile- ket és társait. Tervük természetesen nem sikerült. A rendőrség tizenhat tüntetőt letartóztatott, közülök hatot igazoltatás után szabadlábra helyezett, tizet pedig őrizetbe vett. Kilenc órakor este már ismét csendesek voltak az utcák. A rendőri készültség is visz- szavonult s a kiváncsi prágaiak elestek egy újabb utcai csatározástól.., (—per.) A szlovenszkói-magyar szellem Irta: Sziklay Ferenc. Kassa, julius 23. Sok vita folyt akörül — különösen a szlovenszkói-magyar irodalommal kapcsolatban —, van-e külön szlovenszkói-magyar szellem, vagy nincs, lehet-e ilyen egyáltalában, de soha nem jutottunk el a viták során addig, hogy kell-e ilyen. Pedig ez a kérdés . lényege. Az kétségtelen, hogy külön szlovenszkói-magyar szellem m a nincs, mint ahogy van például erdélyi-magyar szellem. Nincs pedig azért, mert az ilyen egységbe fogó, közös érzés- és gondolatvilág kialakulásához nem volt meg eddig sem a történeti, sem a természeti adottság. A mindeneket teremtő Gondviselés maga sem gondolt arra, hogy ebből az országrészből valamikor különálló egység keletkezzék, a vidékek és emberek közé vízválasztókat épitett. Igen. Nemcsak Királyhegyeket, Csorbai-nyerget, amelyek külön-külőn vízrendszerekhez utalják a Pop- rádot, Vágót, Hernádot, de lelki vízválasztókat is. Kassának egészen más volt a múltban a szerepe, élete, föladata, mint Pozsonynak, Ungváré megint más, mint mondjuk Eperjesnek s nagyon közel állunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy Losonc közelebb esett Budapesthez, mint Rozsnyóhoz. A magyar történelmen végigszaladva, sohasem találunk egy huzamosabb korszakot, amikor a mai Szlovenszkó egy és egységes föladat elé lett volna áliitva, amióta meg a közélet minden ágának központja Budapest lett, csak rajta keresztül érintkeztek a különböző vidékek emberei egymással. Ez — közbevetőleg — igy van különben Szlovenszkó más népeivel is. A vágvölgyi tutajos inkább ismeretségben volt a pesti fakereskedővel, mint a gömőri szlovák testvéreivel s a szepességi németségnek semmi lelki kapcsolata nem volt a pozsonyvidéki németséggel. Ma azonban a sors s a világot kormányzó „parva sapientia“ egymásra utalta az elnyújtott, völgyekkel és hegyhátakkal darabokra tagolt országrész mozaikszerü foltokba elhelyezett lakosságát. Lassan ez a közös sors s a mindannyiunkat egyformán sújtó, létünket fenyegető kormányzati rendszer ezt az egységes szellemet ki fogja fejleszteni bennünk, de nekünk ezt a lassú fejlődést kivárnunk nem szabad, mert az a veszedelem fenyeget, mint az egyszeri vén cigányt, aki láztól dideregve fölsóhajtott a felhők közt bujkáló naphoz: „Süss ki már napocska, mert ha én meghalok, kire sütsz majd?“ Minden erőnkkel, minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítségére kellene sietnünk a természetes fejlődésnek, életlehetőségünk, fenmaradásunk érdekében céltudatos, rendszeres munkával siettetnünk kellene ennek az egységes, szlovenszkói-magyar szellemnek a kialakulását. Mert, ha az izgága események, egymásnak ellentmondó tettek, intézkedések mélyebb inditóokait kutatjuk, minden ellentét, minden széthúzás mögött éppen ennek az egységes szellemnek a hiányát látjuk. Nagyon könnyű dolog Valamely visszavonás esetén arra a bizonyos „turáni átok“-ra hivatkozni, holott történetileg bebizonyítható, hogy amit igy kereszteltek el, éppen az ösz- szefogás szentségében erős turáni fajba beoltott idegen métely. A magyar jellemnek nem velejárója az összeférhetetlenség, akik válságos időben megbontották a magyar nép egységes akaratát, mindig idegen faiból csi- gázott egyének voltak. Ennek a széthúzásnak csak egy orvossága van, az egységes gondolkozásmód ki- fejlesztése, amely a külön-külön történelmi nevelést kapott magyar csoportok gondolkodását egyformává tenné s az idegen gondolkodásúak érzésvilágát a magyarságéhoz asszimilálná. Prágában icili! a szovfet csillaga Á kommunista párt tiltakozó gyűlése pár száz ifjúmunkással — A tüntetők ki akarták szabadítani Jilek párttitkárt — Tizenhat letartóztatás Előfizetési árait belföldön; évente 300, f félévre 150, negyedévre 76, havonta mST***^ 26 Ké; küllőidre; évente 450, félévre M' r 225, negyedévre 115, havonta 39 Ki. T/LT3 -gy-ess7Am ara ^ ^ V flí J&ajy ÉW isy ^FiIÍÉ M/ Szerkesztőség: Prága, ti- Stépánská M y Jm Jt$ M¥ IgsL Sf ÜL Jm olice l6/m. Telefon; 30-3-49. Kiadóid hivatal: Prága. L, Liliová olice 18. A fxiövenszfoóiés tRusxtnsxkóifzdvdftexett Sávtofo politikai napifopja Jidmivuisztvativ föszevfcesztő; Dzurányi Szkszfó felelős szevfcesz&ö: Jfsírúsi /wm™ JM* W IV- Svi. 164. (907) sz3jii» P£n» - 1825 ilillliS 24
