Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-23 / 163. (906.) szám
lilább irancia-angol fórgoalások dili A német biztonsági válaszjegyzék kommentárjai — A benyomás általában kedvező Ha pénz lesz, háború is lesz Középeurópában, — mondotta a newyorki World, az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb sajtóorgánuma, amelynek tudósitója most járta be az utódállamokat s elsősorban Csehszlovákiát. Akkorák az ellentétek az objektív amerikai szerint mlnálunk, hogy egyetlen szerencséje a világnak a dunai medence teljes leszegényedése, mely lehetetlenné tesz minden modern értelemben szükséges fölkészülést a háború számára. Ha pénz lenne, háború is lenne. — Mily szomorú paradoxon nő ki e mondatból nekünk: a világ örülhet, hogy koldusok vagyunk, mert ha Közép- európának csak egyetlen garasa volna, puskaport venne rajta. A nyomorúságunk szükséges, a gazdasági krízisek és nehézségek legalább némileg elfelejtetik velünk az ellenségeskedést és egymásra utalnak, de jaj lenne, ha talpunkra állítana a nagy világ: két perc alatt egymás hajában volnánk. Az amerikai lap meg is mondja, hogy miért: Azért, mert az utódállamok kisebbségi politikája erőszakos s gyűlöletet meg ellenségeskedést szító. Amig a kegyetlen pénzügyi helyzet nem töri meg a gőgösöket s nem formál legalább is kényszerűségből összetartást a Duna medencéjében, addig tiizcsóva minden dollár, amit a középeurópaiak kezébe nyomnak. Csak ha a nyomor jámborrá tett, lehet szó gazdasági önállóságról. De mennyit fog kelleni addig még szenvednünk!... Egészen közönséges Möl tehát, hogy Csehszlovákia hivatalos javaslatokat tett a magyar kormánynak az állampolgárság kérdésének megoldására, de Budapest mindeddig nem. méltatta válaszra Prága - gyönyörű ajánlatát. Egészen közönséges blöf ez a kijelentés, mert egyszerre több helyről is megcáfolják, sőt az ellenkezőjét bizonyítják be. Pedig emlékezetes, Brabec szenátor a népszövetségi ligák varsói ülésén mily grandseigneuri mozdulattal intézte el a magyar illetőségi felszólalásokat s mily nemes nyugalommal hivatkozott a fenti — blöfre. Amig Szlovenszkón tízezrek szenvednek az illetőségi hajszában, amig Magyarország aggódva figyeli, hogy hány magyart kergetnek ki erőszakosan Szlovenszkóból, hogy az amugyis tultömött kis Magyarországot elárasszák velük, addig a büszke szenátor a világ fóruma előtt föláll, megköszörüli a torkát s egyetlen — blöffel elintézi a vitát! A nagyvilág persze beveszi, mert hisz nyugaton nem szokták meg, hogy tízezrek és százezrek véres problémáit — blöffökkel üssék el, s elhiszi, amit Brabec szenátor mond, de az igazság feltartóztathatatlan s most kisült, hogy Brabec ur híres felszólalásának magja — blöf volt. Egyszerűen nem felel meg a valóságnak, hogy Csehszlovákia hivatalos ajánlatot tett az illetőségi kérdésben s ez nagy elégtételül szolgálhat a varsói magyar delégációnak. Persze Brabec közben elérte a célját: a világ elhitte Prága igazát, nem bolygatja a kérdést és a szlo- venszkói magyarokat vígan hajigálják továbbra is évszázados lakóhelyükről az ismeretlen, az idegen nyomorúságba. A blöf blöf volt, de megtette kötelességét. Plaudite amici! Magyar siociűlieiffitltrafáíuK ismét tárgyalni kezdtek a csehszlovák szociáldemokratákkal a választási közös operáció érdekében. Megfeledkeztek arról, hogy a legutóboi választásokon mily csúnyán kinullázták a magyarokat: mig szlovák vidékeken a magyar párt a magyar munkásokat fölszólította, hogy szavazzanak a csehszlovák szociáldemokratákra, addig a csehszlovák szociáldemokraták nyugodtan hagyták, hogy magyar vidékeken a szlovák munkások szlovák és cseh pártokba tömörüljenek, ha azok polgári pártok is. A közelmúltban, különösen Borovszky választási állásfoglalásakor, azt hittük már, hogy a szlovenszkói magyar szociáldemokraták magyarabb orientációt keresnek, de tegnap, a Dérerrel folytatott tárgyalások megmutatták, hogy csalódtunk. Pedig biztos, hogy a csehszlovák szociáldemokrata együttműködés ismét a magyar párt tetemes gyengítését fogja előidézni. S nekünk nem az fáj, hogy a szociáldemokraták szociáldemokraták, hanem az, hogy lépéseikkel gyengítik a magyar frontot, magyarnyelvű munkásokat automatikusan a nagy csehszlovák karámba terelnek s bizonyos dacból elveszik a magyar munkásoknak nyelvét, eddigi felfogásaikat, magyarságukat, ami pedig ezeknek is drága. Es elősegítik azt, hogy minket magyarokat még inkább antiszociális módon semmizze- iiek ki. Berlin, július 22. A garancia-tárgyalások úgy nevezett „német közbeeső jegyzékét*1 (Zwischennote) tegnap hozták nyilvánosságra Párisban és Berlinben egyidejűleg. A nyil- vánosságrahozás előtt egy nappal nyújtotta át Hoesch párisi német nagykövet e jegyzéket Briand külügyminiszternek, mig római jelentések szerint báró Neurath római német nagykövet ma adta át a szöveget Mussolini olasz miniszterelnöknek. Valószínű, ho^y Londonban is megtörtént a hivatalos átadás s igy a német birodalom befejezte válaszadását. Most újabb tárgyalások következnek a francia és. az angol kormány között a további teendők megbeszélése céljából. A német jegyzék tartalma már az előző napok folyamán kiszivárgott s mi is jelentettük, hogy a birodalom álláspontjának gerincét egyrészt a népszövetségbe való belépés feltételei, másrészt a döntőbírósági szerződések elleni kifogások alkotják. A reménysugár, mely a német 'közvetítő válaszból kiviláglik: a tárgyalások folytatásának bejelentése s az az optimizmus, mellyel Berlin a biztonsági paktum elérését lehetőnek mondja. A ma reggeli francia lapok, amelyek már ismerhették a német jegyzék: teljes szövegét, csaknem egyhangúan állapítják meg, hogy az végig békülékeny és okos szellemben Íródott, de viszont tele van föltételekkel, melyek teljesítése sok nehézségbe fog ütközni. A Petit Párisién szerint okvetlenül szükséges, hogy az uj politikai problémák előtérbe nyomulása következtében Franciaország ismét érintkezésbe lépjen az angol kormánnyal és a válasz megadásakor tulajdonképpen ismét közös angol-francia Prága, julius 22. A cseh néppárt végrehajtó bizottságának tegnapi ülése nem hozta meg a döntést s az mára halasztódott. A tárgyalások hosszura- nyulása amellett szól, hogy a néppárt, jóllehet a Kordács-szárny a legélesebb harcot hirdeti a kormánynyilatkozat ellen, a sima megoldás útjait keresi s nem fogja a kor- mánykrizist komplikálni, A végrehajtó bizottság délután kettőkor ült össze s arra a Tátrában üdülő Dolánsky igazságügyminisztert is táviratilag meghívták. A hivatalos kommüniké szerint Srámek miniszter kétórás referádájában jelentést tett az elmúlt hónapok eseményeiről. A jelentés fölötti vitában részt vett a párt valamennyi jelen volt tagja, de az esti órákban félbeszakították és ma délutánra halasztották a tárgyalást. A Národni Listy értesülése szerint Srámek miniszter kijelentette, hogy a minisztertanácson a kormánynyilatkozat megszavazásában nem vett részt. A vita főképpen két kérdés körül forgott: megmaradjon-e a néppárt a koalícióban, vagy pedig kilépjen és miniszterei, Srámek, meg Dolánsky lemondjanak-e? A vita folyamán állítólag a szónokok többségének az volt az álláspontja, hogy a pártnak nincs oka koalíciós helyzetén változtatni, mert a nemzeti szocialistákon kiviil más koalíciós párt nem fordult a néppárt ellen. A bizottság végül is háromtagú küldöttséget menesztett Svehla miniszerelnökhöz, hogy tőle a korjegyzék induljon Briand égisze alatt a német fővárosba. A Journal a jegyzékben számos leplezett arrogáns tüszurást lát Franciaország ellen, igy például azt, ahol a birodalom az angol és francia nézeteltéresekre céloz. Egyes lapok különös kedvteléssel hasonlítják össze a junius 16-iki francia és a julius 20-iki német jegyzéket s megállapítják, hogy mig Franciaország egyedül a teljes biztonságra törekszik, addig a német birodalom beszél ugyan biztonságról, de közben egész más dolgokra gondol; kedvezményekre és privilégiumokra, a szerződések megváltoztatására és számos más meg nem engedett újításra. Szükséges, hogy ezekről a tévutakról a tárgyalásokat ismét szigorúan a békeszerződések alapján álló biztonságra vezessék vissza és a lapok biznak Briand meg Berthe- lot diplomáciai művészetében, akik az ugyancsak finyás tárgyalásokat szakavatottan fogják vezetni. A londoni sajtó a jegyzék szellemével általában meg van elégedve. A Daily Chro- nicle szerint akármilyen konciliáns is a német szöveg, arra gondolni sem lehet, hogy a biztonsági szerződés még ez év folyamán létrejön. Ugyanez a lap kizártnak tartja, hogy a népszövetség egyik tagja bizonyos előnyökben részesüljön a többi tagokkal szemben s esetleg elérje a szerződések megváltoztatását is. A Times szintén megjegyzi, hogy a francia és az angol kormányok ismét kénytelenek lesznek tárgyalásokat folytatni a német válasz következtében fölmerült problémákról. mánynyilatkozat egyes pontjairól fölvilágosi- tást kérjen. A Lidové Noviny megállapítja hogy ha már Svehla miniszterelnök elutazott Karls- badba, föltétlenül biztos volt a dolgában és garantálva kellett látnia azt is, hogy a néppárt végrehajtó bizottsága nem fogja a helyzetet komplikálni. A néppárti ülés heves lefolyású volt s éppen ezért Srámek páter jobbnak látta azt megszakítani, hogy ma délutánig lecsillapodjanak a kedélyek. Ki szavazott a kormánynyilatkozat mellett? Mint ismeretes, a minisztertanács legtöbbje szabadságon van. Dolánsky a Tátrában üdül, Franké külföldi utón van, Stribrny már nem vett részt a minisztertanácsban. Kérdés tehát, hogy tulajdonképpen ki szavazott a kormánynyilatkozat mellett. Ezt a kérdést veti föl a Napravo is, amely a többi között azt kérdezi, hogy jelen volt-e Svehla a szavazáskor a minisztertanácsban? S mit csinált monsignore Srámek, tiltakozott-e s ellene szavazott-e a kormánynyilatkozatnak? Úgy látszik, hogy a minisztertanács szombati ülésén alig volt más jelen, mint Benes, aki természetesen saját nyilatkozata mellett foglalt állást. A kormánynyilatkozatról érdekesek a külföldi sajtó véleményei is. A L‘Idea Natio- nale a nuncius-ügyről a következőket Írja: A pápa nemrégen fogadta Csehszlovákia német zarándokait és örömének adott, kifejezést afölött, hogy éppen most zarándokoltak hozzá hívei abból az országból, ahol egy olyan ünnepélyt rendeztek, amelyet a Szentszéknek nem lehetett szó nélkül hagynia, különben az egész világ joggal meglepődhetett volna hallgatásán. A pápa szavai elég világosak. XI. Pius nagyon jól tudja, hogy ily fontos kérdésben nem lehet ideiglenes megoldással beérnie. A pápa szavai azt igazolják, hogy Csehszlovákia és a Vatikán között a viszony ma teljesen bizonytalan. Lehetséges, hogy teljes kibékülésre kerül sor, de az sincsen kizárva, hogy teljes szakításra, A döntés a Vatikánra vár, mert hiszen a diplomáciai offenziva is a Vatikánból indult ki. Csehszlovákia, ez a fiatal állam — Írja tovább a lap — nagyon megérzi ennek a harcnak a következményeit, mert az államalakulás nagyon hirtelen történt és a különböző nemzetiségek nagyon megnehezítik a helyzetét. A vezetőemberek, akik Ausztriában a katolicizmus elleni mozgalomnak voltak a vezérei, nagyon örülnének a Róma elleni harcnak. Ezzel lehet magyarázni a Husz-ünnepé- lyen történt részvételüket is. Kevés állam van, amelynek annyi kisebbsége volna, mint Csehszlovákiának. Nagy a különbség a csehek és szlovákok között és sokan állítják, hogy a viszályok kiegyenlithetetlenek. Elegendő elolvasni a szlovenszkói lapokat s ebből is meglátjuk, mennyire elnyomják a szlovákokat. A jelenlegi viszályban is nagy jelentősége van a vallásnak. A csehek katolikusellenesek, a szlovákok hithü katolikusok, ;Ugy/migy a morvejk - is. A nemzeti kisebbségeknél is nagy szerepe van a katolikus vallásnak. Elképzelhető tehát, hogy milyen veszéllyel járna a politika, amely az elégedetlen nemzetek egységes harci frontját állítaná föl. A Napravo azt a megjegyzést fűzi a cikkhez, hogy a törvény szerint Húsz ünnepét csakis nemzeti alapon lett volna szabad megülni és nem másképpen, vagyis a vallási jelleg teljes kizárásával. Az ünnepélyen tehát nem lett volna szabad sem a kormánynak, sem a kormány egyes tagjainak hivatalosan részt venniök s ha mégis részt vettek, biztosítékot kellett volna kapniok arra, hogy az ünnepen nem kerül sor agitációra az egyház és a katolicizmus ellen. Részt vehettek volna mint magánemberek, éppen úgy, ahogy a hivatalnokok járnak a templomokba, vagy pedig ahogyan a manifesztációkon is részt vesznek. A kormány urai azonban azt mondják, hogy laikus államot akarnak, vagyis a katolicizmus befolyása aló! akarják az államot kivonni. De nem azt teszik, hanem a szabadgondolkodók törekvéseit támogatják. Azt mondják — fejezi be reflexióit a Napravo —, hogy az állam szuverénitását védik a katolikus egyházzal szemben, holott csak a szabadgondolkodást erősítik az államban. lilább hireh Calllatsi nagy amerikai sitjar®! Páris, julius 22. A Matin értesülése szerint a tegnapi minisztertanács foglalkozott a szeptember elején Amerikába küldendő pénzügyi misszió összeállításával. Valószínű, hogy a misszió vezetője Franklin Bouillon lesz, de nem lehetetlen, hogy Caillaux pénzügyminiszter is részt vesz az utazáson. Az Egyesült Államokkal való eddigi tárgyalások, amelyek a moratórium elnyerését célozzák. igen kedvező mederben folynak. Pasics mégis Karlsbadba utazott. Belgrád* ból jelentik: Pasics miniszterelnök kedden este hajóval Pozsonyba utazott, ahonnan folytatni fogja útját Karlsbadlba. Stribrny búcsúzik a vasuíügyi minisztériumtól. Stribrny György tegnap vett búcsút a vasutügyi minisztérium hivatalnoki karától- Megköszönte munkáinkat és támogatásukat s kijelentette, hogy Masaryk elnök köszöneté őket is megilleti. Srámek páter ma ©lűfa meg a eseti néppárt lisllciis űilemmáfát Tegnap nem tudtak dűlőre jutni — Svehla elutazott, tehát nincs veszély — Olasz sajtóvélemény a vatikáni konfliktus jelentőségéről — Prásek kioktatása Jh&ÁffA ¥ ni Űöíizetési árak belföldön: évente 300, f n - félévre ISO, negyedévre 76, havonta ÁfásT****^ 26 Kő; külföldre; évente 450, félévre imfcL ÉW mi^u ?25, oe£ryedévre D5, havonta 39 Kő. /fjg W \S/m B 1 g/Mj WM ■nrasamnAi-m „ \A*TJgr\.TkJíl£Xg/XÉZ SSS Jí '$%,I®vemsz$iói és dtuszinsz^ón &zön£f£emzéSii &úvtofk pofiísfögsi vEapif<cspJCB Jidvninisztv&tiv föszevfcesziö: !Dzmáv*yi JÍÚSZÍÓ &e£ei&s szevfó&sztő: &ÚÍ Mán
