Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-19 / 160. (903.) szám
Vasárnap, W. 31 k Coiic@itll3 gMdálMásdra fényi űcrit a MrftsAJN szafrérfö Alaptalan a Jarábek követelése — Lehullott a iepe! az önző machinációkról ®l|r@ leHMndotl a pornóéi kormány Lisszabon, július 18. A nacionalisták bizalmatlansági ajánlatát a kamara 58 szavazattal, 48 ellen elfogadta. Az alig néhány hét i előtt alakult kormány ennek következtében 'lemondott. Pozsony nyolcmtisgfts üeraliizás® í Mire fordítják a kölcsönt — A város rendkívüli közgyűlése Pozsony, julius 18. (Saját tudósítójuktól.) Pénteken délután lajtotta Pozsony város rendkívüli közgyűlését, amely a csekély látogatottság dacára is eléggé zajos volt. A gyűlés tárgysorozatán az általános nyugdíjbiztosító intézettől felve3 endő nyolc milliós kölcsön felosztásának kérdése szerepelt. A tanács azzal a javaslattal járult a közgyűlés elé, hogy a kölcsönt akként ossza fel, hogy 2,700.000 korona jusson a vágóhíd, fél millió az uj tanonciskola felépítésére, 900-000 korona a Simonyi Iván-sor, 130-000 korona a Lazaret-uica, 150.000 korona pedig a Stefánia ut, Szárazvám és Köztársaság-tér kövezésére fordittassék. Másfél milliót kislakások építésére szánta a tanács, a fenmaradó 1,630.000 korona hovaforditásáról pedig később fog dönteni. ' A javaslathoz elsőnek Kaiser Gyula szólalt, aki azt javasolta, hogy a város építkezés helyett a kislakásokra szánt összeget kölcsön alakjában építési segély gyanánt adja azoknak, akik kötelezik magúkat egy éven belül az épitezésre. Az általa ajánlott feltételek szerint 200—400 lakás épülhetne, mig igy csak 40—S0 család jutna fedél alá. A kommunistáikkal telt karzat nagy zajjal kísérte a következő szónok: Singer beszédét, a lakásépítést fontosabbnak tartja a kövezésnél. Ma sár az iskolaépítést sürgeti, ami különösen a a harmadik kerületben és a Tégla-mezőn vált aktuálissá. Sípos dr- Kaiser indítványa -ellen szól, mert ha a város épit, úgy nem kétes vagyon, de effekéiv tulajdon lesz a birtokában. Jarábek Kaiser indítványátkpártolja. Pezlár kommunista ismert szólamokkal tarkított beszédét a karzat közbeszólásolkal támogatja- az elnöklő polgármester mindamellett nem üríti ki a karzatot. Végül is hosszas alkudozás után a tanács javaslatát elfogadták azzal a módosítással, hogy a lakásépítésről és ezzel kapcsolatban Kaiser indítványáról és az iskola-kérdésről a tanács fog határozni. Pozsony, julius 18Az iglól kér- szocialista pártvezetőségi gyűlés ő'.-íiigsulyozott keresztényszocialista álláspontot véve figyelembe, a béke érdekében a Concordia nyomda átadására a régi nyomdavezetöségnek újabb két heti halasz3 tást adott. E határozat meghozatala előtt voltak bizonyos kiegyeztetö tárgyalások és ezek érdekében mellőzték: eddig a sokak által vár- va-várt bírósági szakértői vélemény közzété3 telét. Minthogy azonban a tárgyaló felek egyike, az eddigi nyomdavezetöség a Népakaratban a szakértői véleményből közléseket adott le, azokkal bizonyítani igyekszik a minden vita központját képező JarábekTéle 280.000 koronás követelés indokoltságát, a -kér. szoc. párt központja is szükségesnek látja a bírósági szakértők véleményét az ügyre vonatkozó részében közzétenni. A bírósági szakértők megállapítják, hogy a Jarábek-féle kölcsönszámía „minden alapot nélkülöző könvelés", „valószínűleg utólagos könyvelés", „ellentétele a pénztárnaplóban nem lévén, tárgytalannak tekinthető." Vagyis az azt jelenti, hogy könyvelésben a Jarábek-féle követelésnek nyoma nincs és a felállított mérlegben olyan tételek vannak, melyeket a bírói szakértő a pénztári naplóban nem talált. Alább mi szóról-szóra leközöljük a szakértőnek erre a pontra vonatkozó véleményét, nem úgy mint a Népakarat, méh7, csak kivonatolja azt, hogy az igazságot ezzel is elferdítse . A bírósági, szakértőnek több kifogása van a pénztárkönyvvel sebogyseun harmonizáló főkönyv ellen, amelyet több helyen „helytelen beállításúnak" és olyannak mi3 nősít, „mely rendes könyvelési alapot nélkülözvén, meddő, illőivé helyesnek és a tényeknek megfelelőnek nem tekinthető." Ezért a bírósági szakértő kénytelen volt egész uj mérlegeket állítani a Concordia közgyűlései elé terjesztett 1922 és 1923 évi zár3 számadások helyett, melyeikben a nyomda helytelenül van jövedelmezőnek feltüntetve, mert például az 1923. évre feltüntetett husznéhányezer korona nyereség helyeit bizony súlyos 84.000 korona veszteséget állapit meg1' a bíróság szakértője. A bírósági szakértő véleménye igy szól: „A mérlegszám la helyesen felállítva az 1923. évben 84.083.32 Kcs veszteséget mutat ki, mely összeget levonva az 1922. évből áthozott nyereségből 113.053.08-ből, marad 1923- évre tiszta nyereségként 28-969.76 Kcs és nem mint a cég mérlegszáimiája mutatja 11.172.70 Kcs nyereség." „A főkönyv 11. oldalán vezetett nyere3 ség és veszteségszámlán „helyesbite-ítt számla, belevéve az 1922 dec. 31-ig esedékes kamatok" címen utólagosan felállított nyereség és veszte- ségszámla, valmimt a főkönyv 13- oldalán vezetett mérlegszámlán „Helyesbített mérlegszámla felvéve az 1922. XII. 31. járó kamatok és az 1923-ban utólag elkönyvelt 1922-beli beruházások" címén utólag feláüitva, mériegszámla rendes könyvelési alapot nélkülözvén, meddő, illetve holyesnek és a tényeknek megfelelőnek nem tekinthetők." A bírói szakértői megállapításnak ez a része jelenti, hogy 1923. évben, utólag elkönyveltek 1922. évi beruházásokat, amelyekről a szakértő azt állítja, hogy könyvelési alapjuk nincs, helytelenek és a tényéknek meg nem felelnek. • A szakértői vélemény a továbbiakban a következő: „Ugyanígy minden alapot nélkülöző könyvelésnek minősíthető a főkönyv 286. oldalán szereplő, katolikus tanoncvédő számlája, mert a számlán jóváírt tételek minden bizonylat hiányában csak a főkönyv szaldo- kontó részében szerepelnek és a segédkönyveikben az erre vonatkozó könyvCések teljesen hiányoznak, de viszont ezen tétel a mér3 legben szerepel." ■ „Ugyanilyen elbírálás alá esik a főkönyv 288- oldalán szereplő „kölcsönszámía" is, mely úgy mint a fent jelzett számla minden további könyvelés nélkül, csak a főkönyv saldókontó részében szerepel, valószínűleg utólagos könyvelés, miért is, tekintettel arra, hogy ezen tételnek ellentétele nincsen, szintén tárgytalannak tekinthető, annyival is inkább, mert a könyvekben sehol nyoma nincsen, hogy a kölcsön kitol folyt be, hol könyveítetett a pénztárnaplóban és mire fordittaíott." A szakérő itt megái lap Hja, hogy a köles ön s z ám Ián feltüntetett összegnek nincs semmiféle okmánya, a pénztárkönyvben se3 hol nem szerepel, a pénztárba be nemi íol\ t és a főkön., vbe való bevezetést a szakvélemény utólagos könyvelésnek minősíti, ami tény is, mert ezt tanuk tudják igazolni. A bírói szakértő nem akarva a fentiekből folyó súlyos kifejezést használni, (hogy itt egy utólagos célzatos beirásról van szó) a Jarábek-féle követelést a következőképpen igyekszik magyarázni: „Föltéve tehát, hogj a kölcsönszámlán jóváírt összeg 342.586.01 Jarábek beltagtól származik, mint ezt a számla szövegéből láthatjuk, akkor ezen összegnek a pénztárnap3 lóban kellene szerepelnie, mint Jarábek R.- től befolyt összegnek, vagy pedig azon a címen, hogy Jarábek R. beltagiéi kölcsön 342.586-0 í, de ily címen a könyvekben őzen összeg könyvelve nincsen, miért is ezen számla könyvelése ilyen alapon nem lehet helyes." Ebből látni, hogy a 342-586.01 korona sem a pénztári naplóban nem szerepel mint a p'ni!tárba Jarábrétöi befolyt összeg, sem pedig ily címen, mint Jarábek kölcsöne sem folyt be, mert egyrészt a szakértői vélemén alább megállapítja, hogy a számla szövegéből is hiányzik a Jarábek neve s csak szöveg nélkül számszerűleg szerepel az ossz • és mert ha ez a 342-586 koronás összeg a Jarábek -követelésével lenne azonos, akkor Jarábek nem 280,000 köre:.át követelne a nyomdán, de 342.586 koronát. A szakértő a -továbbiakban ezeket mond3 ja: „Felmerülhetne még a„un kérdés, hogy nem azonos-e ezen összeg a 8. alatt mellékelt mérlegszánvlában kimutatott „pártbefektetés számla" 342.586.01 Kcs hasonló összegével, erre válaszul megint csak azt adhatjuk, hogy az összeg azonos ugyan a főkönyv 288. oldalán szereplő kölcsönszámía összegével, azonban ezt nem tudom megállapítani a könyvekből, hogy az adományok és a pártbefoktelések kik által eszközöltettek, mert ezen adományok és,pártbefektetések a pénztárnapló- ban csak számszerűen, minden szöveg nélkül szerepelnek s igy az a tény, hogy a 342-586.01 Kre összeg, mely tényleg adományokból és pártpénzekből áll, Jarábek R- beltag által fizettetett-e be a pénztárba, meg nem áll.átható\ számlának ezen címen tehát nincs jogosultsága a nyomda könyveiben." A kér. szoc. párt könyveiből mindem* ereire .reg l:sz állapítható, hogy a nyomda könyveiben adományok s pártbefektetések címén kiktől kerültek pénzek a nyomda tulajdonába? A Jarábe-féle 280.000 korona követelésnek tehát sem a Concordia könyveiben, sem a mérlegeiben nincs nyoma. Ott csak pártbe* fektetési számlát ismer el a hites szakiríö 342.586.01, tehát csak a párt adott ilyen ősz- szeget a nyomdának és nem Jarábek. A pártnak pedig Jarábek ilyen összeget soha nemi adott, mert ö a párttól eddig soha ilyen összeget nem is követelt, különbem is a párt- könyvekben sincs semmi nyoma annak, hogy Jarábek a pártnak ilyen összeget adott volna. A bírói szakértő igy fejezi be véleményét„Végül minden könyvelési alapot nélkülöz a főkönyv 127. oldalán szereplő házvétel árkülönbözeti számla is, mely ilyformában nem a főkönyvbe való. Az 1924. évi és 1925. évi folytatólagos könyvelés szaktudás hiányában szintén bonyodalmat fog okozni a jövőben felállítandó mérlegnél, miért célszerű volna, mielőtt a cég az 1924. évi mérlegét felállítaná, az 1923. évi és 8. alatt csatolt mérleget alapul véve, a könyvelést reorganizálni, hogy azáltal a könyvek vezetése bizonyos rendszer szerint történjék. Kelt Bratislaván, 1925. VT. 5-én. Starha Ferenc s- k- hites törvényszéki könyvszakértő." íme, bebizonyosodott a régenvárt, meztelen igazság. Itt a bizonyíték, hogy a Varjú3 Jarábek-Szappanos gárda a keresztényszocializmust csak önző célokra használta felA férfi szobája megváltozott, felkészült a zengő, utolsó, nagy találkozóra- A széles kereveten sokszínű selymek és duzzadó, puha, tollkcnnyü, ölelő párnák páváztak. ölő* perzselő mérgii italok, izzó borok, fanyar és izgató mézes gyümölcsök tolongtak az asztal fehér ölén. A kandallóban a frissen rakott sok hasáb még kék ködökkel csak alig álmosan pislogott, két hatalmas olajmécs ringó ap* ró kanóca gyér homályt imbolygóit. A sakkot átfogó hímzett selyemfüggönyt félrevonía, mögötte sötéten, riadt árnyat vetve, feketén állott a ma estére szánt titok. Nehéz vastartály szájánál patinaverte rézszelep. Végigsimitott rajta izgatott, remegő keze, biztatóan, mert minden reménynek életre váltását ettől vár la- A szürke henger bek sejóben milliónyi millió oxigénatom szorult. Oxigén, amitől dühös lángra kap az alig-pis- lákolás, amitől a gyér kanócon veszett lángok bomlanak, amitől az izzó vas tüzcsóvát dob magából, amitől minden fellobog, ami csak lomhán ham vádolt. Csak meg kell nyitni a fakult rézcsapot és felrobbannak lihegve a Irefalmas tüzek, zz élet parázsái mérhetetlen, -rád lángokat vet* nek magukból és uj, böszült izzással emészti föl önmagát. Egy kis kanári sárga csőrével kíváncsian, csipogva lépegette a csendet. Azután várakozás, néma, hosszú, tompa- A csengő riadtan felnevetett és jött a lány. Nézték egymást. Az egyik gyönyörre várón, a másik hihetetlen kíváncsian. A lom* ha félhomályban a lány válla harsogó-fehé- ren márványlott, a férfi arcán erőtlen, szenvedő iveket irt a- vágyakozás. A lány éde: gyümölcsök izét itta szomjas ajkával és föl3 kacagott. — Halotti torra hivott ma este! Látom, vidáman készült a búcsúztatóra, borral, pezsgővel, édes gyümölccsel, megejtő félhomállyal, buja selymekkel, de remegő, fáradt karokkal. Jöttem és én olyan keveset hoztam az ünneplésre: csak egy meleg, fiatal, féktelen kacagást. A férfi feldobta dacosan a fejét, a szemén csókrcsővát gyújtottak a szavak. — Utolszor hívtam magamhoz; hogy még egyszer elmondjam az idétlen, furcsa szerelmes vallomást. Engem kis haldokló tüzek emésztenek, én fölégek bennük, de a meleg magához már nem jut el. Ma máglyára rakom mind a csókom, mindaz életem, minden erőm, ami még az eljövendő évek mélyén aléltan aluszik és felgyújtom őket izzó, vad szédületre, hogy megégjünk mind a keíten, I hogy minden vágyak egy hatalmas izzásban I elhamvadjanak. A csók, az örök, a magasztos; az ölelkezés, a tipró, az önfeledt, ma utolszór éljenek! Csengett a pohár, csillagos pezsgő má3 mórt simított a torkukon, a lány kacagása fiatal kedvvel siklott a lágy selymek közé. A férfi ölelő karokkal kereste, táncolva menekült előle, a mécsek álmos kis lángja hintázva libben a megkavart levegőben.-- Nem. A pezsgő kevés nekem, könnyű a mámora és kis, kergető, félszeg játékok nem szédítenek. — Hát több kell, te csókra éhes, öacce tavasz? Gyűljünk ki hát perzselőn, vadul, az ajkad akarom! Mert mára úgy ígér lem! Elmúló csók3évek ragyogó sirvirága te leszel, szivünk íelzugó harangja kiséri az őrjöngő gyász-misét! Keze remegve a bársonyfüggöny mögé kúszott és dühödt erővel megnyitotta a réz- csapot. Az ajka pogány csók-imákat gyöngyözött és egy hangos, örjöngő kacagásban felszakadt. A megnyitott résen át rohanva tódult az oxigén, a lomha levegőben egyre bővebben elvegyülve és uj őrjöngő erőket adott. A kandalló pusmogó tüze szédítő mág3 lyára változott, az olajimécsek halk lidéirce egyre hatalmasabb íárosszá terült, bántó, szédült világosság lobogott és fájó, kápráztató fénnyel öntözte meg a falakat. A csöndes kanári veszett füttyre kezdett, csapódó szárnyakkal verte a börtönét, egy harsány, rikoltó trillával hangja a végtelen felé szaladt, azután, mint egy utolsó csilla- násban kilobbant rakéta, hangtalan kimúlt. •Néhány szédült, felizzott percben kiégte egész életét. A lány melle felzabált, a vére vad iramban, haiszoltán zengett két kábuló, tüzes rózsa nyílott az arcán, a bőrét perzselve csókolta a belső, nagy meleg. Két karját kitárta a férfi, fiatal erők dobbantak benne szédült üzenetet, az elveszett mámorok bíbor ló kincse felhördülve tárták meg ajkait. A két test sikoftó, forró lávája egymásra szakadt, bomlott a selyem, hullott -a ruha és szomjas, nagy tüzekkel lihegő ajkuk egymásra csuklóit. Felizzott az élet, rohantak meg3 vadult erők, tépő, sikoltó, örjöngő ölelkezésben égette testüket a kiáradt oxigén. A mécsesek öles lángokat dobáltak, selyembe marták, felgyújtották a fényben tóm3 boló nászszobát, a kandalló vasa omolva iz- zott, mint egy kigyult, könnyű, korhadt fadarabKett-cn pedig ot hamvadtak el, a lobogó, bomlott, tűz-táncos csók-ravatalon. Pfiát. áécÉo RamcScMra} l a legtökéletesebbek ezen a téren mindennemű ^ | lábfájdalmak ellen. — Az eladást szakképzett \ /T7;» személyzet végzi Prágában és az egész vidéken. — Minden jobb cipőüzletben és szaküzleíben V-\ kapható. — Kérjen díjmentes prospektust. Központi raktár: J. MAENDL & Co., Prága, Panská 5. Telefoa 863 S
