Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-26 / 142. (885.) szám

5 Péntek, ftinlus 26. sjp. ^fcrAÍA&mJFiRMP I Róma az Anno Santo pompájában Beszélgetés a Rómában élő Bangha páterrel jog alapján, amikor legfeljebb csak szellemi kiválóságával szabad volna nekik az elsőbb­ség pálmájáért az egyenjogúság határain belül pályázni, nem pedig az ököllel! Szentdvány József is úgyszólván gond­viselő vezéri hivatással épp a fent vázolt szent kötelesség nevében küzd, éjjelt nap­pallá téve fárad s temérdeket áldoz akkor, amikor a mai fuvalmak még a nehéz földrö­göket s hegytetőket is csak továbbsodorják a földreform szárnyán s főleg aggódik a ma­ga elmostohásodott népéért. Ki ne tisztelné öt ezért s melyik magyar szív nem röpített volna feléje egy-egy hálás sóhajt, amely ma­gyar szív azt tartja magáról, hogy nem a saját bűnei, hanem csak a rettenetes végzet fejszecsapásai következtében jutott a kiirtott erdő sorsára... Mivel azonban Szent-lyány népe nem­csak magyar, hanem legszámottevőbb réte­geiben érzésében és gondolkodásában a leg­igazibb keresztény is, amit legjobban bizo­nyít az a körülmény, hogy a mind agresszí­vebben létében megtámadott kereszténység védelmére katolikusok, reformátusok és evangélikusok egyaránt egy táborban tömö­rültek a keresztényszocialista párt szerve­zetein és szövetségein belül; c tömörülés pedig őszinteséggel és lelki egységesítéssel ment végbe párthiveinknél az általános ke­reszténység szüz'tiszta jegyében, amilyenről még csak álmodni sem merszelnének az egy­séges magyar párt zászlóbontási kísérlete­zései. Hiszen még az anyaország sem képes fiait egy egységbe tömöríteni a mindig dúló pártviszályok miatt. Amikor pedig tisztán kormánybuktató céllal, épp a legdulóbb há­ború közepette az annyira elvi ellentétü el­lenzéki pártok koalizálódtak, ez éppen elég volt, hogy a hatalom végeredményében le­csússzon az őrültek és a velük egyivásu Ká­rolyiék lábához, hogy annál könnyebben fel­rúghassák az egész Magyarországot. Mert hiába, víz és tűz, amikor összeverekedik, csak földrengéseket eredményezhet. Romá­niában és Jugoszláviában az egységesítő magyar gondolat teljes kudarcot vallott a cselekvő politika színpadján, miből csak az következik, hogy az elvi együttérzés és szo­lidaritás, kivált a magyaroknál, sokkal erő­sebb enyvnek bizonyult, mint tisztán ma­gyar volta. Kivétel e tekintetben csak a cseh pszühé, amely mindenkor és mindenütt először cseh nemzeti s csak másodsorban demokrata vagy kommunista s akkor is csak a távolabbíak és idegenebbek rovására! &ÍIMK (Szerkesztőségünkből.) Gál István, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője, aki a szer­kesztés munkáját hosszú időn át egyedül viselte vállain, a mai nappal szabadságra távozott. Tá­vollétében a felelősséget Dzurányi László, laputik uj adminisztratív főszerkesztője viseli. — (Gébé püspök eperjesi püspök lesz?) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A na­pokban az a hír terjedt el, hogy az eperjesi püspöki széket Gébé Péter mun&ácsegyház- rnegyei görögkatolikus püspökkel fogják be­tölteni. — (Bethlen holnap elhagyja a szanató­riumot.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bethlen István miniszterelnök álla­potában örvendetes javulás állott be, úgyhogy holnap már elhagyhatja a szanatóriumot. — (Három uj egyetemi tanár.) Budapest­ről jelentik: A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére Zolnay Bélát a szegedi egye­temre a francia nyelv és irodalomtörténeteim tanszékére, Vargha Damjánt és Tolday Vil­most a pécsi egyetem magyar irodalomtör­téneti tanszékeire nyilvános rendes egyete­mi tanárokká nevezte ki. Róma, juiidus 23.' Bangiha páter, a magyar katolicizmus agilis vezére már hosszabb idő óta él Rómá­ban s igy alkalma van az ezidci „Szent év“ lényegét megfigyelni s a külső pompa ragyo­gása mögött Róma mai lelkét is észrevenni. Mimika társunk hosszan beszélgetett' a hires pappal, aki római benyomásairól a követke­zőiket mondotta: — Kétségtelen, hogy a Szent-év meghir­detése ezidén bizonyos fokig merész dolog­nak látszhatott. Számolni keltett azzal, hogy egész országok gazdasági állapota meglehető­sen zilált s nagyon sokan anyagi okiból nem fognak tudni eljönni azok közül, akik tán leg­szívesebben zarándokolnának Rómába. Mégis az Anna Santo eddigeüé a legfényesebb si­kert érte, sóikkal nagyobbat, mint a jelen kö­rülmények között remélni lehetett. Róma körülbelül a nagyböjt közepe óta, de még inkább a husvéí utáni időben s főleg a május folyamán, mikor a szentté avatások folytak, oly képet mutatott, mely minden katholikus keblében megdobogtatta a szivet. Főleg mi Róma-élőik élvezhetjük ezt a látványt teljes nagyszerűségében, mint hétről- hétre szinte fokozódó elevenséggel s szin- pompában pereg le szemeteik előtt egy világ zarándokainak meg nem szűnő hömpölygő prooessiója. — A zarándok jelvény alatt vagy fölött rendszerint az illető nemzet színei: ezekből aztán találgathatjuk a zarándokok nemzetisé­gét. — Német, francia, belga, angol, spanyol, portugál, magyar, tfroli, holland, dán . . . A francia papok a két lelógó fehérsze- gélyü ruhanyelvve! a nyakukon, a belgák hátulról máslira kötött övvel; az amerikai és ausztráliai clergymen-ek rövid kabátban, sárga szalmakalapban; közbe egy albán vagy bosnyák ferencrendi bajusszal és sza- kál nélkül csupa érdekes jelenség. A Szent Péter templom különösen meg­kapó, tarka képet nyújt. Máskor is világköz­pont, máskor is tele van exotikus alakokkal, de az idén . . . ? — Aki pedig egyenesen a szentté avatá­sok egyikén is jelen lehetett, az olyan lát­vány emlékét viszi magával a szivében, melyet elfelejteni nem fog soha, aminél már nagyobbat, magasabbat, lélekbemarkolók- bat ezen a födön az ember nem láthat. Már a tér látványa megdöbbentő: A Szent Péter-tér szintté feketéink a tömegtől. Autók, kocsik ezrei. Szigorú igazoltatás: A Szent Péter templomba ilyen alkalommal csak jeggyel lehet bemenni mert „csalk“ vagy Páris, junius 23. Ma Bougrat dr. tartja izgalomban Párisi. Már az eddigi nyomozások és tárgyalások is eredményesek voltak és megrendítő eseteket hoztak napvilágra. Bebizonyosodott, hogy az elegáns orvos lelkiismeretét számos gyilkos­ság és rablás terheli és hogy nincs az a professzionista beíörtö, aki hozzá hasonló szakavatottsággal és leleményességgel követte volna el rablásait. Ugylátszik, hogy Bougrat dr. eltévelyedésének barátnője az oka. A fiatal orvos, aki tanulmányaiból, tapasztalataiból és lelkének tartalmából har­monikus életfilozófiát állított élete tengelyébe, aki szerette a könyveket és'az irodalmát és mély, veleszületett, művészi ösztönnel merült el a természet szépségeinek élvezésében, minden ok nélkül a lebujok lakója lett. Mind­erről egyelőre senki sem tud. Betegei meg vannak vefé elégedve, hírneve öregbedik. Családja ugyan észreveszi rajta ezeket a változásokat, de nem tulajdonítanak nekik nagyobb fontosságot. Még azzal is megbarát­koznak, hogy uj barátnőre tett szert, akiről csak annyit tudnak, hogy nagyon alacsonyról jött. Ez a barátnő. Andrea Audikért valóban a salakból került ki. Egyelőre a tárgyalás csak annyit állapított meg, hogy Bougrat dr.-nak előbb ki kellett vál­tania egy másik ember hatalmából, akinek elsőbbségi joga volt rá. Valóságos rab­szolgakereskedelmi szerződés jött létre, melynek értelmében az alku megkötésekor a doktor 4000 frankot fizetett készpénzben és azonkívül kötelezte magát, hogy havon­ként 400 frank bért fizet Andreáért tulaj­donosának. Ennek a kötelezettségnek pontosan ele­get is tett, de mindez hosszú ideig rejtve ma­60.000 embernek van hely benn. A templom hajómezői óriási keretekbe osztva, mindenüvé más-más színű jegy szó!. A szertartás 8-kor kezdődik s 2-kor végződik, de inár reggel ó-kor ott van majdnem mindenki, hogy tehető jó helyet kapjon a maga csoportjában. Egye­sek kis vadászszékeket hoznak, a többi több­nyire áll Itlen-szomjan 6-tól délután 2 ig! S oly nagy mégis az érdeklődés a jegyekért, hogy bár tilos az árusítás, kéz alatt bizony 1000 iirát is adnak egy-egy jó jegyért. Nyolc óra elmúlt: bezárják a kapukat. Mig a felvonulás tart, létek az ajtón se be, se ki! Ez a felvonulás eltart vagy másfél óra hosszáig; a legimpozánsabb crescendo, amit képzelni tehet. Elő! a pápai szemináriusok, az aiisó papság véget nem érő. lassú menetben. Egy óra is eltelik, mig felfejlődtek és ©helyez­kedtek. Aztán a szentté avatandó óriási képe, melyet zászlón hoznák. A püspökök még vonulnak be a szentély­be, mikor valahonnan messziről, a Péter egy­ház öblös mélyéből tapsorkán és Evviva kiáltások hangzanak fel: a Szemtiséges Atya liordszélke most jelent meg a bazilika egyik oldalbejáratában. Hullámszerűen közéig az üdvrivalgás; már a kardinálisok jönnek, mindegyik egy fejedelem: Mercier, Merry dél Val, Gas- parri . . . Végre feltűnik a nemesi gárda festői öl­tözetű vitézei között a hordozó szék, a két óriási fehér strucctol! legyező, közt XI. Pius fenséges, intelligenciát és jóságot sugárzó alakja . . . Fején a tiara, keze szakadatlanul áldást int . . . Leszáll a szélerői, trónjára ül . . . Meg­kezdődik a pusztuláoio, a szerntté-avatás há­romszoros kérése: instantér, instantiuis, te­stűn tissime . . . S a pápa felelte: Orate; a litánia, a Veni Creator. Végül a .szentté-ava­tás kihirdetése, a Te Delim, a Tért te, a mise . . . ó ki győzné leírni mindezt! — A Szent-év egyik legérdekesebb jelen­sége: annak a letagadhatatlan igazsága, hogy Róma — a pápa és a pápa Róma és más központ itt nincs. Ellehették országát, elrabolhatták palo­tái nagy részét, telerakhatták Rómát gairibal- d’lánus és Giordano Brúnói emlékekkel, az Angyalvárban még ma is hamis meséket tül­kölhetnek a látogatók füléibe az állami őrök Beatrice Généiről és VII. Kelemenről, állíthat­nak parlamentet, nemzeti oltárt, félvoinailhat- na'k zenével és parádéval: mindhiába, Rómá­ban a világot csak a pápa érdekli. radt a világ szeme elől - Az emberek csak annyit láttak, hogy a doktor mértéktelenül sokat költ barátnőjére. Autót vett neki, majd egy héten egy 6000 frank értékű ször- mekabátot és egy 4000 frank értékű brilliáns- gyüriit. Lassanként kiderült, hogy a doktor hogyan szerezte meg a szükséges pénzt. Egy este a doktor barátnőjével Marseilles egyik elegáns mulatóhelyén vacsorázott, mikor a szomszéd asztalnál hirtelen rosszul lett a vá­ros egyik legszebb és legismertebb derni- mondateeja. Bougrat rögtön kezelésbe vette a beteget. Udvariasan ajánlkozott, hogy ha- zakiséri és otthon egy folyadékot itatott vele, a beteg elkábult és mikor magához tért, Bou­grat azzal búcsúzott el, hogy semmi szín alatt sem fogadja el a felkínált honoráriumot. A paciens azonban csakhamar rájött arra, hogy retiküljéből 500 frank tűnt el. • Akkor természetesen gondolni sem mert arra, hogy az orvos lopta meg. Egy kereskedő is jelentkezett a rendőr­ségen és elbeszélte, hogy egyszer felment a doktorhoz, mert valami üzletet akartak együtt megkötni. A doktor kávéval kínálta meg, melynek ize azonban olyan kesernyés volt, hogy a kereskedő otthagyta az orvost, a ká­vét ás az üzletet és elmenekült. Az orvos faliszekrényében talált áldozat­nak özvegye most szintén visszaemlékszik arra, hogy férje egy az orvosnál tett látogatá­sa után arról panaszkodott, hogy pénztárcá­ja eltűnt. A végzetes napon az áldozat na­gyobb összeget vitt magával- Bougrat dr. vele is azt tette, amit a többiekkel. Rendsze­rűit mély narkotikus álmukban lopta meg pacienseit. Többet fecskendezett-e beléje az­nap Bougrat, vagy végleg el akarta tenni láb ' alól, azt majd a vizsgálat deríti ki. Felhős, helyi csapadékra hajló, hő­mérséklet változatlan. — (Aleghalí Kegedüs-Murgás Károly.) Rózsahegyi tudósitónk jelenti: Murgás Ká­roly, a rózsahegyi főgimnázium igazgatója tegnap hajnalban elhunyt. Murgás már hosszabb idő óta betegeskedett s az utóbbi időben szivbántalmai már anyura elhatal­masodtak, hogy az éjszakát is ülőhelyzetlven kellett töltenie. Tegnap hajnalban .állapota válságosra fordult, szive felmondta a szol­gálatot s az életerős ember csöndesen elszcu- derült. Halála nagy részvétet keli a szlovák­ság körében, mely délután impozáns teme­tést rendez az elhunyt igazgató számára. Murgás Károly a szlovenszkói magyarság számára sem volt idegen s mint premontrei kanonok és a régi kassai főgimnázium tanára élénk részt vett a régi magyar közéletben, sőt a magyarság politikán harcaiban is. Az államfordulat megtörténtével kinos megüt­közést keltett, hogy Murgás, aki ínint pre­montrei kanonok a Hegedűs Anzelm nevet viselte, az uj hatalom birtokosaihoz állott s a szélső szlovák nacionalistákhoz csatlako­zott. A magyarság érthető ellenérzését azon­ban később enyhítette Murgásnak a kassai reálgimnázium igazgatói székében végzett tevékenysége, mert az akkori feszült atmosz­férában is igazságra törekedett s a kultúra érdekeit előbbre igyekezett helyezni a nacionalizmus túlzó követeléseinél. Jellemző és Murgás emberi értéke mellett szó], hogy később a csehszlovák politika elnyomó irányzata láttán teljesen elfordult a hatalom­tól, lelkes autonómistává lett és a szlovák tisztviselők érdekeinek védelmére hatalmas szervezetet alkotott, amely sokszor nagy súllyal vetette közbe magát az egyes sérel­mek orvoslása érdekében. Murgás politikán balratolódása természetesen kellemetlen volt a kormány számára s nem is maradt el a büntetés, amennyiben Kassáról a kis Rózsa­hegyre helyezték át. Murgás akkor nyíltan hangoztatta, hogy elhagyja állását s nyíltan az ellenzéki politika szolgálatába lép, de barátai leszerelték s ö végül is hajlandó volt a lefokozott állást elfogadni, nehogy az őslakosság újból elveszítsen egy pozíciót, Murgás korai, váratlan halála méltán borítja gyászba* a szlovákságot, mert egy olyan értékes és súlyos egyéniséget vesztett cl benne, akire a jövő harcaiban igen nagy szüksége lett volna. A magyarság is meg­békélt lélekkel helyezi el a kegyelet virágát a rózsahegyi koporsóra, mert el kell ösmer- nie, hogy ha* Hegedüs-Murgasnak voltak is nagy hibái és tévedései, végeredményében jóra törekedett és különösen élete végén az igazság útját kereste. De lehetetlen sorstra­gédiát nem látni abban, hogy a hasonló élet- sorsú Banczik Samu dr. után Murgás Károly­ról is korai nekrológot keli Írni. —■ (Ismét kevesebb egy őslakos tisztvi­selővel.) Ruszinszkói szerkesztőségünk je­lenti: Ungvár városánál még mindig tartanak a tiszt viselőd bocsátások. Legújabban Babják Béla városi számvevő kapta meg az elbo­csátási végzést, amellyel természetesen némi csekély nyugdíj is jár. A főváros adóügyei­ben szaktekintélyként elismert számvevő tá­vozása nagy kárára van a fővárosnak, de a cseh kolonizálást a városi hivatalokban is tüzzel-vassal keresztülhajtó „kormánybiz­tosinak ez mindegy. Neki az a fő, hogy is­mét egy magyarral kevesebb van a — vá­rosházán. — (Lefokozott nyiírai repülőtiszt.) Nyii­rai tudósítónk írja: Rihe Káivy, a nyitrai T sz. repülőezred főhadnagyi': lefokozták és valamennyi katonai rendie’é'Ti megfosztot­ták. Rihat ugyanis a katonai bíróság 10.00(1 korona ei sikkasztása miatt 8 hónapi börtön­büntetéssel sújtotta. — (Katolikus hitközségi kereskedelmi tanfolyam Kassán.) A kassai római katolikus hitközség nyilvános egyéves női kereskedel­mi tanfolyama szept. 1.-én ismét megnyílik az Orsoiyarendi zárdában. A tanfolyam iníer- nátussal van egybekötve, mely az Orsolya- rend vezetése alatt áll. A tanfolyamon a ta­nítási nyelv magyar, de a szlovák nyelv és levelezés elsajátítására nagy gondot fordí­tunk. Úgy a tanfolyam, mint az internátus iránt érdeklődők Kassa, Fő-utca 72, sz. Or- solyarendi zárda címen jelentkezhetnek, ille­tőiéig levélben kérdezősködhetnek jun. 27 — 30.-ka között. — (Tífuszjárvány Nyitrán.) Nyitrai tu­dósítónk írja: A nyitrai Váralja-utcában több súlyos tifuszinegbetegedés fordult elő- A já­rási hivatal máris megtette a szükséges in­tézkedéseket a súlyos járvány továbbterje­désének megakadályozása iránt. Haláleset eddig meg nem történt. A négyéletü Bougrat doktor módszerei Gyilkosság és rablás narkózissal. — A részletfizetésre vásárolt barátnő — A P. M. H. párisi tudósítójától. — I Ju ni us I !© © SÍ $ « §6 Elseféio oltsa n§ az eliziil!

Next

/
Oldalképek
Tartalom