Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-23 / 139. (882.) szám
Kedd, juniu& 23. Mussolini és Sforsa gróf ♦ súlyos afférja Róma, június 22. A kamara szombati ülésén Sforza gróf, volt külügyminiszter egy levele megvitatása alkalmával, Mussolini Sforzát árulónak és hazugnak nevezte. A kérdéses levélben Olaszország kötelezi magát Jug'oszláviával szemben, hogy a fiumei Ba- ross-kikötöt átadja. Emiatt a levél miatt a fascisták interpellációt nyújtottak be, mert úgy vélték, hogy Mussolini azonosítja’ magát a levéllel, mely pedig igen erősen sérti Olaszország érdekeit. A végtelenül izgatott miniszterelnök ekkor mondta ki a volt külügyminisztert mélyen sértő szavakat. Sforza tegnap a sajtóhoz nyilatkozatot küldött, melyben tiltakozik Mussolini gya- lázkodásai miatt és azt állítja, hogy a Fiumére vonatkozó rapaílói tárgyalásokat egyedül Olaszország érdekei sugalták. Egy komoly kormány okvetlenül alkotmányosabb rendszabályokkal rendelkezik egy volt külügyminiszter felelősségének elbírálására, mint sértegetésekkel és gyalázko- dásokkal. Sforza továbbá kijelenti, hogy hajlandó a szenátus előtt. igazolni magát. Ezenkívül a szenátus elnökségétől a sértések megtorlását kérte. „Ámuudseii-akp* norvég földrajzi kutatások segélyezésére Os!ó, juratus 22. Külföldi lapok számos .löleaitésére válaszolva a norvég léghajózási társaság kijelenti, hogy Amrandsen eddig még nem nyilatkozott további terveiről. Számos kiváló norvég ember, közük a starting elnöke Fritjoí Nárasén és Sverdrup kapitány, felhívást intéztek a norvég néphez, melyben arra kérik, hogy adja össze a kellő összeget egy Amrands en-alap 'létesítésé re, melyből norvég földrajzi kutatásokat f inaniSziróznának. A törvényhatóságok Horthy kormányzó előtt Budapest, junius 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése): A székesfőváros törvényhatósága tegnap 500 tagra küldöttséggel kereste fel Horthy Miklós kormányzót, hogy a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban a törvényhatóságok hódolatáról, tiszteletéről és ragaszkodásáról biztosítsa. A küldöttséget Pálóczy Horváth István vezette s ő is üdvözölte a kormányzót hosz- szabb beszédben, amelyre a kormányzó mégha tót tan válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a magyar törvényhatóságok sohasem mulasztották ed az országot fenyegető veszedelmek elhárítására szavukat felemelni Most is különös örömmel és megelégedéssel tölti el az a tudat, hogy az ország közvéleménye a személyén keresztül az ország békéje és rendje ellen irányuló támadásokkal szemben egyhangúan állást foglal. N# o kMnnuidsla mozgalom Kínában ■ Kanton után Hongkongban is megalakult az idegenellenes tanácsköztársaság — A mandzsuriai sereg föllázadt. London, junius 22. Hongkongban a helyzet ismét fenyegető formákat öltött. A város angol és japán önkénteseit mozgósították. A kínai helyzet napr ól-napra változik ugyan egyes fázisaiban, de az általános állapotok még mindig igen fenyegetők. A strájkmozga- lom átterjedt az egész országra. Shanghai- ban a kereskedelmi kamarában ismét túlsúlyba kerültek a kommunista elemek. A sztrájkotok, akik egész Kínából nagy pénzsegélyeket kapnak, tegnap elhatározták, hogy újabb tüntetéseket rendeznek az idegenek ellen. E tüntetések lefolyásáról egyelőre nem érkezett jelentés. Hankauban, ahol eddig nyugalom volt, vasárnap sztrájk tört ki. Pekingi jelentések szerint ottani egyetemi tanárok azzal a kéréssel fordultak a római pápához, hogy támogassa a kínaiak szabadságmozgalmát. A válasz állítólag már mégis érkezett. A pápa szimpátiáját fejezi ki a nagy kínai nemzettel szemben és sajnálattal értesül a vérontásokról, de reméli, hogy hamarosan minden ellentét elsimul. Egy tiencsini jelentés szerint a mandzsu- riai hadsereg harmadig ezrede fellázadt és több helyen kirabolta a Tiencsin—muk- deni vasútvonalat, A reguláris és a fölkelő csapatok között tűzharcra került a sor, melynek folyamán a lázadókat leverték. Hongkongban a munkásságnak csaknem kétharmada sztrájkol. Az angol hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy, az üzemek továbbra is működésben maradhassának. Shanghaiban tegnap ismét agyonütöttek egy angol katonát. Hongkongban szintén megalakult a tamáos- köztársaságszerü munkásbizottság, mely a kantorai kormány ellenőrzése alatt áll. Csehszlovák vélenténaek a francia garanúafegozák kdctcirépil megállapítfisairól Beíies és Kramár állásfoglalása —■ A köztársaság és az eljövendő háborúk — Az orosz kérdés réme Szerda: BCDROGKÖZY ZOLTÁN: Lélekvándorlás. I. Csütörtök: KLIMITS LAJOS: Az eget nézem. (Vers.) — BODROGKÖZT ZOLTÁN: Lélekvándorlás. II. Péntek: NYÁRY ANDOR: Az egyezség. Szombat: LAJOS KÁROLY: A bosszú. Vasárnap: FALU TAMÁS: Kendő. (Vers.) — SAS EDE: Az istenasszony és a ra'bszolgaiány. Prága, junius 22. Előrelátható volt, hogy a Berlinben átadott francia? garanciajegyzéknek azokhoz a részeihez, melyek a keleti államok Németországhoz való viszonyát tárgyalják, Lengyelország és Csehszlovákia hivatalosan is állást fog foglalni. Várható volt ez a állás- foglalás annál is inkább, mert a jegyzék keleti megállapításai többnyire zavarosak és nem magyarázzák meg pontosan a keleti háborúk alkalmával követendő rendszabályokat. A prágai külügyminisztériumhoz közelálló körök nyilatkoztak is ebben az ügyben a Prager Tagblattnak s e nyilatkozatból a sok ismert adaton kívül bizonyos tekintetben megkapjuk a csehszlovák köztársaság eredeti felfogását is. A nyilatkozat így szól: „A garanciaszerződés tartalmazná Franciaország automatikus kötelezettségét, hogy Csehszlovákiát, vagy Lengyelországot védeni fogja abban az esetben, ha Németország az esetleges arbitrázs-szerződések határozatainak ellenszegülne, vagy háborúba kezdene. Más tartalma nem lehet a garantálásaik. Praktikusan ez azt jelenti, hogy Lengyel- ország és Franciaország, illetve Csehszlovákia és Franciaország között politikai szövetség támad abban az esetben, ha az egybe vagy a másik államot megtámadják. Másrészt nem szabad megfeledkezni arról, hogy az arbitrázs szerződések a népek együttélésének haladását jelentik és ennek következtében mindkét félre nézve gondoskodnak a garanciáról, azaz Németország részére is, ha ezt az országot szomszédai megtámadnák. Vésiessy Gyula utolsó versei Terített asztal mellett Dúsgazdagok asztala mellett a falat torkomon akadt; mig agyamon végigsüvöltött az étvágyrontó gondolat: Mi itt ülünk, előttünk minden., amit csak kíván száj s a szem — s élnek köröttünk sok százezren kik jól nem laknak sohasem. Kik éheznek nap-nap utánra. Száraz kenyér se jut nekik S könnyel* sózzák a kenyeret, ha egy-egy ünnepnap megszegik. Itt: rogyadoznak minden jótól a terített, dús asztalok, az itt ülőknek arcán jólét, boldogság sugára ragyog: núg mindenünnen sorvadt arcok merednek éheden íclém^— LelJkemmcI láttam a nyomort és egy harapást se. ettem ón. Ez a veszedelem azonban csehszlovák részről nem létezik, mivel Csehszlovákja sohasem fog háborút viselni. Csak abban az esetben keveredhet a a köztársaság háborúba, ha európai háború tör ki, mivel földrajzi fekvésénél fogva ugyanúgy, mint Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország vagy Anglia, sohasem vonhatja ki magát nemzetközi konfliktusokból. Ámbár az arbitrázs szerződések nem érintik a békeszerződéseknek a határokra? vonatkozó döntéseit, mégis egész sorozat fontos kérdés marad még, melyeket a döntőbírósági módszerrel meg lehet majd oldani. Ezek közé a kérdések közé tartoznak Felsőszilézia és Danzig problémái, az idegen állampolgárok kiutasítására vonatkozó békeszerződési döntések kivitelének megbeszélései, az Élbe kérdése, a repülés kérdése, számos közlekedési, gazdasági és adminisztratív kérdés, mint egyáltalában olyan ellentétek, melyek mindennap előfordulhatnak. A szövetségesek azon az állásponton vannak, hogy a’ békeszerződések territoriális kérdésekben föltétlenül kötelezők. Mégis e' kell ismerni, hogy a békeszerződés olyan intézkedései, melyek bizonyos ha’tárok megváltoztatását nem zárják ki, továbbra is érvényben maradnak Németország számára." A hivatalos nyilatkozaton kívül Kramar a Narodny Listy vasárnapi vezércikkében foglalkozik a garanciaszerződés kérdésével. Azt Írja, hogy a szerződéssel kapcsolótos diplomáciai akták nyilvánosságrahozása Egyebet nem kérek már én Uram tőled, . csak hogy ne bánts engem s vesd végét utamnak; ne járass már tovább; engedj hazamenneim. Életem óráján a fáradt mutatót igazítsd éjiéire s ott aztán megálljon! Elfáradt lelkemnek nincs egyéb kérése. Nem várok már többé uj napoktól semmit, Csakis egyre várok: hogy boruljanak már rám örök nyugalmit végtelen, nagy álmok. végre lehetővé teszi, hogy tárgyilagos véleményt alkothassunk az európai békéről és Csehszlovákia jövőjéről is. Kramax nagyjában vázolja a garanciaszerződés előkészítésének tárgyaiásmeuetét, majd foglalkozik a jegyzék negyedik és ötödik pontjával, melyek tudvalévőén a keleti határok konfliktusairól szólnak. Kifejti, hogy egyelőre számos nehézség merült föl, a keleti arbitrázsszerződéseik előkészítése körül. Anglia magatartása némileg izolálja Franciaországot a keleti kérdésnél. A Lengyelország és Csehszlovákia határáról mondottakat úgy kell felfogni a garanciajegyzékben Kramar szerint, mint az orosz kérdés függvényeit. Ami Csehszlovákiát Heti, a cikk írója nem hiszi, hogy Németország háborús szándékkal viseltetik a köztársaság iránt, mert ez a háború a pan germán izmus érvény bejuttatását jelentené, s ekkor már Anglia sem hallgathatna. Ausztria csatlakozása Németországhoz szintén nem könnyű dolog, Olaszország ellentállásta miatt. S éppen azért, mert a keleti határok kérdése csak az orosz kérdés függvénye, Csehszlovákiának az ő (Kramar) oroszországi politikáját keli követnie. Mért Európa békéjét csak ideiglenesen biztosíthatja a garanciaszerződés, addig amig Németország meg nem erősödik és nem követeli maid a békeszerződések revízióját. Hogy ez be ne következhessek, szükség van a némzeti nagy szláv Oroszországra, amely nem volna Németország szövetségese a német politikai célok elérésénél. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rímes sóhaj Meghajol a fűszál, ha lepke száll rája — Alázat a lelkem rád gondolva, lányka. Kipirult az égbolt, mikor felkelt a nap. Lázban é,gétt arcom, mikor csókoltalak. Borús lett a kék é£. Beborúlt az égbolt. Mikor enyém voltál, jaj de nagyon rég volt! S többé sose leszel? A szememen könny iil. Nem is látok Imi előtörő könnytül. Kígyói egy kis csillag: a reménység fénye. Tiizrózsákat dobál a szomorú éjbe. Csilla,gfény ragyogja ;it. az éjsötétet — (‘Mi, hátha még egyszer látni foglak téged? , s . Összeül a pénzügyi petka Prága, junius 22. A Vecer jelentése szerint a nyári szünet előtt a parlament hosszabb ideig fog ülésezni s különösen fontos pénzügyi javaslatokat intéz el. A politikai petka még egyáltalában nem döntött az uj választások terminusa fölött, ellenkezőleg minden párt részéről az a kívánság merült fel, hogy a tavaszi ülésszak alatt intézzék el a legfontosabb kérdéseket. A választási törvény módosítása csak részleges lesz s a szerzett tapasztalatok alapján esetleg további radikális módosításra kerül majd £ 5£>r. Kedden a parlamenten és a külügyi bizottságokon kívül még a pénzügyi petka is ülésezik, melynek jelenlegi tagjai: Hnidek, Kramár, Meissner képviselők, Dolánszky igazságügyminiszter és Klouda szenátor. A pénzügyi petka az adórefor.ujavasla.. fogja tárgyalni. Szociális gondoskodás a munkaképtelen aggokról Prága, junius 22. A szociálbiztositás két törvénye nem gondoskodik a 65 éven felüli személyekről. Ezek érdekében készít most a népjóléti minisztérium egy újabb javaslatot, amely szerint az állam igénybe veszi az erre a célra még 1921 december 21-én megszavazott 130 millió koromé állami alapot. Ezt az .alapot a javaslat szerint minden évben kiegészítik. A törvény szerint a 65 éven felüli aggok állami támogatásban fognak részesülni. A segély összegét még nem állapították meg, de valószínű, hogy évi 600 korona lesz. A javaslat meghatározza továbbá azt is, hogy kiknek lesz igényjogosultságiik erre a segélyre. A feltételek a következők: A 65-ik életév betöltése, a csehszlovák állampolgárság és munkaképtelenség. Ki vannak a szociális gondoskodásból zárva az iszákosok, notórius munkakerülők s akiket oly bűncselekményért ítéltek el, amely maga után vonja az aktív választójog elvesztését. Jogigénye azonban az állami támogatásra senkinek sem lesz, úgy hogy az esetleges visszautasítás és a segély elmaradása nem tekinthető jogsérelemnek. A segély kifizetésénél tekintetbe veszik majd azt is, hogy a kérvényező teljesen vagyontalan-e s családjától vagy más személyektől nem kap-e segélyt. A tervezet szerint az első évben körülbelül 75 ezer ember részesül majd ilyen állami segélyben s erre a célra körülbelül 41 millió korona van előirányozva. Ez az összeg azonban a munkások és az önálló keresetűek szociális biztosításának törvényerőre való emelése után fokozatosan csökken s húsz év múlva már csak hárommillió korona lesz. A Pravo Lidu jelenti: A köztársasági elnök vasárnap aláirta a nemzetgyűlés mindkét háza által elfogadott szociális biztosítási törvényt. A törvényt e napokban hirdetik ki a hivatalos lapban. A munkások szociális biztosítása 1926 junius 1-én lép érvénybe, az önálló keresetünk biztosítását pedig a kormány rendeleti utón fogja életbe léptetni. 7S' S szerettem volna felkiáltni: Óh éhezők, jérték ide! Míg jól nem laktok, mi közülünk nem ehetik itt senki se . . . Amíg emberek éhen halnak, Ily asztalokhoz nincs jogaink! Mert Jaj nekünk, ha jókká, lenni mikor késő: akkor fogunk . . . Csak egy perc! Egy perc csupán a halál perce. S bár sok kin szorul össze benne De mégis csak egy perc csupán! S örök nyugvás jön azután. S féléiméért egy szörnyű percnek a szenvedő, gyáva embernek iiinc^ bátorsága véget vetni rongy életének s sírba menni. Évek nyomorát, kínját tűri, Az élet üti, rúgja, gyűri S ő él! Nem menekül halálba. Egy rövid perctől fél a gyáva. Egy kérés Mennyi mindent kértem azelőtt tetőled Mindenható Isten! Mennyi kellett volna! Mi mindenre vágytam! Ma már vágyam sincsen. Boldogság se kell .már. Se a szív, sc az agy; se a vér nem kíván, lra az idő eljár. Nem kell már dicsőség. Nem vágyok babérra. Na,gyón csendes lettem. Csak lassan ballagok az utolsó útra. Nagyon szomorú már a vágyak nélküli elfáradlak útja.