Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-23 / 139. (882.) szám

Kedd, juniu& 23. Mussolini és Sforsa gróf ♦ súlyos afférja Róma, június 22. A kamara szombati ülésén Sforza gróf, volt külügyminiszter egy levele megvitatása alkalmával, Mussolini Sforzát árulónak és hazugnak nevezte. A kérdéses levélben Olaszország kötelezi magát Jug'oszláviával szemben, hogy a fiumei Ba- ross-kikötöt átadja. Emiatt a levél miatt a fascisták interpellációt nyújtottak be, mert úgy vélték, hogy Mussolini azonosítja’ magát a levéllel, mely pedig igen erősen sérti Olasz­ország érdekeit. A végtelenül izgatott minisz­terelnök ekkor mondta ki a volt külügy­minisztert mélyen sértő szavakat. Sforza tegnap a sajtóhoz nyilatkozatot küldött, melyben tiltakozik Mussolini gya- lázkodásai miatt és azt állítja, hogy a Fiumére vonatkozó rapaílói tárgyalásokat egyedül Olaszország érdekei sugalták. Egy komoly kormány okvetlenül alkotmányo­sabb rendszabályokkal rendelkezik egy volt külügyminiszter felelősségének elbírá­lására, mint sértegetésekkel és gyalázko- dásokkal. Sforza továbbá kijelenti, hogy hajlandó a szenátus előtt. igazolni magát. Ezenkívül a szenátus elnökségétől a sértések megtor­lását kérte. „Ámuudseii-akp* norvég földrajzi kutatások segélyezésére Os!ó, juratus 22. Külföldi lapok számos .löleaitésére válaszolva a norvég léghajózási társaság kijelenti, hogy Amrandsen eddig még nem nyilatkozott további terveiről. Számos kiváló norvég ember, közük a starting elnö­ke Fritjoí Nárasén és Sverdrup kapitány, fel­hívást intéztek a norvég néphez, melyben arra kérik, hogy adja össze a kellő összeget egy Amrands en-alap 'létesítésé re, melyből norvég földrajzi kutatásokat f inaniSziróz­nának. A törvényhatóságok Horthy kormányzó előtt Budapest, junius 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése): A székesfő­város törvényhatósága tegnap 500 tagra kül­döttséggel kereste fel Horthy Miklós kor­mányzót, hogy a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban a törvényhatóságok hódolatá­ról, tiszteletéről és ragaszkodásáról biztosít­sa. A küldöttséget Pálóczy Horváth István vezette s ő is üdvözölte a kormányzót hosz- szabb beszédben, amelyre a kormányzó mégha tót tan válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a magyar törvényhatóságok sohasem mu­lasztották ed az országot fenyegető veszedel­mek elhárítására szavukat felemelni Most is különös örömmel és megelégedéssel tölti el az a tudat, hogy az ország közvéleménye a személyén keresztül az ország békéje és rendje ellen irányuló támadásokkal szemben egyhangúan állást foglal. N# o kMnnuidsla mozgalom Kínában ■ Kanton után Hongkongban is megalakult az idegenellenes tanácsköztársaság — A man­dzsuriai sereg föllázadt. London, junius 22. Hongkongban a hely­zet ismét fenyegető formákat öltött. A város angol és japán önkénteseit mozgósították. A kínai helyzet napr ól-napra változik ugyan egyes fázisaiban, de az általános állapotok még mindig igen fenyegetők. A strájkmozga- lom átterjedt az egész országra. Shanghai- ban a kereskedelmi kamarában ismét túl­súlyba kerültek a kommunista elemek. A sztrájkotok, akik egész Kínából nagy pénz­segélyeket kapnak, tegnap elhatározták, hogy újabb tüntetéseket rendeznek az idege­nek ellen. E tüntetések lefolyásáról egyelőre nem érkezett jelentés. Hankauban, ahol ed­dig nyugalom volt, vasárnap sztrájk tört ki. Pekingi jelentések szerint ottani egyetemi tanárok azzal a kéréssel fordultak a római pápához, hogy támogassa a kínaiak szabad­ságmozgalmát. A válasz állítólag már mégis érkezett. A pápa szimpátiáját fejezi ki a nagy kínai nemzettel szemben és sajnálattal érte­sül a vérontásokról, de reméli, hogy hama­rosan minden ellentét elsimul. Egy tiencsini jelentés szerint a mandzsu- riai hadsereg harmadig ezrede fellázadt és több helyen kirabolta a Tiencsin—muk- deni vasútvonalat, A reguláris és a fölkelő csapatok között tűzharcra került a sor, melynek folyamán a lázadókat leverték. Hongkongban a mun­kásságnak csaknem kétharmada sztrájkol. Az angol hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy, az üzemek továbbra is mű­ködésben maradhassának. Shanghaiban teg­nap ismét agyonütöttek egy angol katonát. Hongkongban szintén megalakult a tamáos- köztársaságszerü munkásbizottság, mely a kantorai kormány ellenőrzése alatt áll. Csehszlovák vélenténaek a francia garanúafegozák kdctcirépil megállapítfisairól Beíies és Kramár állásfoglalása —■ A köztársaság és az eljövendő háborúk — Az orosz kérdés réme Szerda: BCDROGKÖZY ZOLTÁN: Lélekvándor­lás. I. Csütörtök: KLIMITS LAJOS: Az eget nézem. (Vers.) — BODROGKÖZT ZOLTÁN: Lélek­vándorlás. II. Péntek: NYÁRY ANDOR: Az egyezség. Szombat: LAJOS KÁROLY: A bosszú. Vasárnap: FALU TAMÁS: Kendő. (Vers.) — SAS EDE: Az istenasszony és a ra'bszolgaiány. Prága, junius 22. Előrelátható volt, hogy a Berlinben áta­dott francia? garanciajegyzéknek azokhoz a részeihez, melyek a keleti államok Német­országhoz való viszonyát tárgyalják, Len­gyelország és Csehszlovákia hivatalosan is állást fog foglalni. Várható volt ez a állás- foglalás annál is inkább, mert a jegyzék keleti megállapításai többnyire zavarosak és nem magyarázzák meg pontosan a keleti háborúk alkalmával követendő rendszabályo­kat. A prágai külügyminisztériumhoz közel­álló körök nyilatkoztak is ebben az ügyben a Prager Tagblattnak s e nyilatkozatból a sok ismert adaton kívül bizonyos tekintetben megkapjuk a csehszlovák köztársaság eredeti felfogását is. A nyilatkozat így szól: „A garanciaszerződés tartalmazná Franciaország automatikus kötelezettségét, hogy Csehszlovákiát, vagy Lengyelorszá­got védeni fogja abban az esetben, ha Németország az esetleges arbitrázs-szer­ződések határozatainak ellenszegülne, vagy háborúba kezdene. Más tartalma nem lehet a garantálásaik. Praktikusan ez azt jelenti, hogy Lengyel- ország és Franciaország, illetve Csehszlo­vákia és Franciaország között politikai szö­vetség támad abban az esetben, ha az egybe vagy a másik államot megtámadják. Másrészt nem szabad megfeledkezni arról, hogy az arbitrázs szerződések a népek együttélésének haladását jelentik és ennek következtében mindkét félre nézve gondos­kodnak a garanciáról, azaz Németország részére is, ha ezt az országot szomszédai megtámadnák. Vésiessy Gyula utolsó versei Terített asztal mellett Dúsgazdagok asztala mellett a falat torkomon akadt; mig agyamon végigsüvöltött az étvágyrontó gondolat: Mi itt ülünk, előttünk minden., amit csak kíván száj s a szem — s élnek köröttünk sok százezren kik jól nem laknak sohasem. Kik éheznek nap-nap utánra. Száraz kenyér se jut nekik S könnyel* sózzák a kenyeret, ha egy-egy ünnepnap megszegik. Itt: rogyadoznak minden jótól a terített, dús asztalok, az itt ülőknek arcán jólét, boldogság sugára ragyog: núg mindenünnen sorvadt arcok merednek éheden íclém^— LelJkemmcI láttam a nyomort és egy harapást se. ettem ón. Ez a veszedelem azonban csehszlovák részről nem létezik, mivel Csehszlovákja sohasem fog háborút viselni. Csak abban az esetben keveredhet a a köztársaság háborúba, ha európai háború tör ki, mivel földrajzi fekvésénél fogva ugyanúgy, mint Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Olaszország vagy Anglia, sohasem vonhatja ki magát nemzetközi konfliktusokból. Ámbár az arbitrázs szerződések nem érintik a békeszerződéseknek a határokra? vonatkozó döntéseit, mégis egész sorozat fontos kérdés marad még, melyeket a döntő­bírósági módszerrel meg lehet majd oldani. Ezek közé a kérdések közé tartoznak Felső­szilézia és Danzig problémái, az idegen állampolgárok kiutasítására vonatkozó béke­szerződési döntések kivitelének megbeszé­lései, az Élbe kérdése, a repülés kérdése, számos közlekedési, gazdasági és admini­sztratív kérdés, mint egyáltalában olyan ellentétek, melyek mindennap előfordul­hatnak. A szövetségesek azon az állásponton vannak, hogy a’ békeszerződések territoriális kérdésekben föltétlenül kötelezők. Mégis e' kell ismerni, hogy a békeszerződés olyan intézkedései, melyek bizonyos ha’tárok meg­változtatását nem zárják ki, továbbra is érvényben maradnak Németország szá­mára." A hivatalos nyilatkozaton kívül Kramar a Narodny Listy vasárnapi vezércikkében foglalkozik a garanciaszerződés kérdésével. Azt Írja, hogy a szerződéssel kapcsolótos diplomáciai akták nyilvánosságrahozása Egyebet nem kérek már én Uram tőled, . csak hogy ne bánts engem s vesd végét utamnak; ne járass már tovább; engedj hazamenneim. Életem óráján a fáradt mutatót igazítsd éjiéire s ott aztán megálljon! Elfáradt lelkemnek nincs egyéb kérése. Nem várok már többé uj napoktól semmit, Csakis egyre várok: hogy boruljanak már rám örök nyugalmit végtelen, nagy álmok. végre lehetővé teszi, hogy tárgyilagos vé­leményt alkothassunk az európai békéről és Csehszlovákia jövőjéről is. Kramax nagyjá­ban vázolja a garanciaszerződés előkészíté­sének tárgyaiásmeuetét, majd foglalkozik a jegyzék negyedik és ötödik pontjával, melyek tudvalévőén a keleti határok konfliktusairól szólnak. Kifejti, hogy egyelőre számos ne­hézség merült föl, a keleti arbitrázsszerződé­seik előkészítése körül. Anglia magatartása némileg izolálja Franciaországot a keleti kér­désnél. A Lengyelország és Csehszlovákia hatá­ráról mondottakat úgy kell felfogni a ga­ranciajegyzékben Kramar szerint, mint az orosz kérdés függvényeit. Ami Csehszlovákiát Heti, a cikk írója nem hiszi, hogy Németország háborús szán­dékkal viseltetik a köztársaság iránt, mert ez a háború a pan germán izmus érvény be­juttatását jelentené, s ekkor már Anglia sem hallgathatna. Ausztria csatlakozása Német­országhoz szintén nem könnyű dolog, Olaszország ellentállásta miatt. S éppen azért, mert a keleti határok kérdése csak az orosz kérdés függvénye, Csehszlovákiának az ő (Kramar) oroszországi politikáját keli követnie. Mért Európa békéjét csak ideiglenesen biztosíthatja a garanciaszerződés, addig amig Németország meg nem erősödik és nem követeli maid a békeszerződések re­vízióját. Hogy ez be ne következhessek, szükség van a némzeti nagy szláv Oroszországra, amely nem volna Németország szövetségese a német politikai célok elérésénél. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rímes sóhaj Meghajol a fűszál, ha lepke száll rája — Alázat a lelkem rád gondolva, lányka. Kipirult az égbolt, mikor felkelt a nap. Lázban é,gétt arcom, mikor csókoltalak. Borús lett a kék é£. Beborúlt az égbolt. Mikor enyém voltál, jaj de nagyon rég volt! S többé sose leszel? A szememen könny iil. Nem is látok Imi előtörő könnytül. Kígyói egy kis csillag: a reménység fénye. Tiizrózsákat dobál a szomorú éjbe. Csilla,gfény ragyogja ;it. az éjsötétet — (‘Mi, hátha még egyszer látni foglak téged? , s . Összeül a pénzügyi petka Prága, junius 22. A Vecer jelentése szerint a nyári szünet előtt a parlament hosszabb ideig fog ülésezni s különösen fontos pénzügyi javaslatokat in­téz el. A politikai petka még egyáltalában nem döntött az uj választások terminusa fölött, el­lenkezőleg minden párt részéről az a kíván­ság merült fel, hogy a tavaszi ülésszak alatt intézzék el a legfontosabb kérdéseket. A választási törvény módosítása csak részleges lesz s a szerzett tapasztalatok alap­ján esetleg további radikális módosításra ke­rül majd £ 5£>r. Kedden a parlamenten és a külügyi bi­zottságokon kívül még a pénzügyi petka is ülésezik, melynek jelenlegi tagjai: Hnidek, Kramár, Meissner képviselők, Dolánszky igazságügyminiszter és Klouda szenátor. A pénzügyi petka az adórefor.ujavasla.. fogja tárgyalni. Szociális gondoskodás a munkaképtelen aggokról Prága, junius 22. A szociálbiztositás két törvénye nem gondoskodik a 65 éven felüli személyekről. Ezek érdekében készít most a népjóléti mi­nisztérium egy újabb javaslatot, amely sze­rint az állam igénybe veszi az erre a célra még 1921 december 21-én megszavazott 130 millió koromé állami alapot. Ezt az .alapot a javaslat szerint minden évben kiegészítik. A törvény szerint a 65 éven felüli aggok ál­lami támogatásban fognak részesülni. A se­gély összegét még nem állapították meg, de valószínű, hogy évi 600 korona lesz. A ja­vaslat meghatározza továbbá azt is, hogy kiknek lesz igényjogosultságiik erre a se­gélyre. A feltételek a következők: A 65-ik életév betöltése, a csehszlovák állampolgár­ság és munkaképtelenség. Ki vannak a szo­ciális gondoskodásból zárva az iszákosok, notórius munkakerülők s akiket oly bűncse­lekményért ítéltek el, amely maga után von­ja az aktív választójog elvesztését. Jogigénye azonban az állami támoga­tásra senkinek sem lesz, úgy hogy az eset­leges visszautasítás és a segély elmaradása nem tekinthető jogsérelemnek. A segély kifizetésénél tekintetbe veszik majd azt is, hogy a kérvényező teljesen va­gyontalan-e s családjától vagy más szemé­lyektől nem kap-e segélyt. A tervezet sze­rint az első évben körülbelül 75 ezer ember részesül majd ilyen állami segélyben s erre a célra körülbelül 41 millió korona van elő­irányozva. Ez az összeg azonban a munká­sok és az önálló keresetűek szociális bizto­sításának törvényerőre való emelése után fokozatosan csökken s húsz év múlva már csak hárommillió korona lesz. A Pravo Lidu jelenti: A köztársasági el­nök vasárnap aláirta a nemzetgyűlés mind­két háza által elfogadott szociális biztosítási törvényt. A törvényt e napokban hirdetik ki a hivatalos lapban. A munkások szociális biztosítása 1926 junius 1-én lép érvénybe, az önálló keresetünk biztosítását pedig a kor­mány rendeleti utón fogja életbe léptetni. 7S' S szerettem volna felkiáltni: Óh éhezők, jérték ide! Míg jól nem laktok, mi közülünk nem ehetik itt senki se . . . Amíg emberek éhen halnak, Ily asztalokhoz nincs jogaink! Mert Jaj nekünk, ha jókká, lenni mikor késő: akkor fogunk . . . Csak egy perc! Egy perc csupán a halál perce. S bár sok kin szorul össze benne De mégis csak egy perc csupán! S örök nyugvás jön azután. S féléiméért egy szörnyű percnek a szenvedő, gyáva embernek iiinc^ bátorsága véget vetni rongy életének s sírba menni. Évek nyomorát, kínját tűri, Az élet üti, rúgja, gyűri S ő él! Nem menekül halálba. Egy rövid perctől fél a gyáva. Egy kérés Mennyi mindent kértem azelőtt tetőled Mindenható Isten! Mennyi kellett volna! Mi mindenre vágytam! Ma már vágyam sincsen. Boldogság se kell .már. Se a szív, sc az agy; se a vér nem kíván, lra az idő eljár. Nem kell már dicsőség. Nem vágyok babérra. Na,gyón csendes lettem. Csak lassan ballagok az utolsó útra. Nagyon szomorú már a vágyak nélküli elfáradlak útja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom