Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-04 / 124. (867.) szám
Tass: „A könny m Ha törni, hogy a Holsöim tekintély ioegineatösön öt dastruaiiák az állanr Benes párisi iiíia váratlanul jött és meglepetésszerűen hatott. Kissé rejtelmesnek tűnt föl, hogy Géniből hirtelen Parisba szalad és kissé rejtelmes volt az is, hogy a párisi tárgyalásairól szóló félhivatalos híradás feltűnően hangsúlyozta, hogy utazása nem állott a nyugati politika problémáival összefüggésben. A meglepetésszerü és rejtelmes utazást most érdekesen világítja meg a német szociáldemokraták berlini napilapja, mely arról kapott párisi tudósítást, hogy Ben-e,s kiruccanása Pár is ha tulajdonképpen diplomáciai kudarcot jelent, mert Briand francia külügyminiszter kitért az elől, hogy vele találkozzék és tárgyaljon. Benes látva azt, hogy a biztonság kérdésében a francia és angol álláspont szorosan érintkező pontokat talált, attól tartott, hogy a kisantantra nézve csöppet sem kellemes angol felfogás fog a német garanciajavaslatra adandó válaszban érvényesülni s igy Párisba ment, hogy visszarántsa Briand-t az angol politika befolyásolásától és kieszközölje azt, hogy a válaszjegyzék határozott tilalmat állítson föl Ausztriának Németországhoz való csatlakozása ellen. Briandnak úgy látszik nem lehetett kellemes Benes kapacitáló szándéka s a minden bizonnyal előre bejelentett találkozás elől vidékre utazott s Benes csak. Berthelot-.val, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjével folytathatott eszmecserét. A Vorwártsnek értesülése nem látszik üres kombinációnak. Az európai politikában reális követelményei jelentkeznek a béke konszolidációjának s reális törekvései mutatkoznak annak, hogy ez a konszolidáció a hatalmi érdekek egyensúlyba hozásával és nem diktatórikus ♦princípiumok alapján !;2vetkezzék be. Hogy ez a törekvés Benes eddigi politikájába nem illeszthető bele, az fájdalmas lehet az ő számára, de a politika nincs arra berendezkedve, hogy ambíciókat elégítsen ki akkor, mikor az ambíciók túlnőnek a hatóerejének korlátáin. A politika csak kézben tartott és tallónban lévő kártyákat ismer, a kijátszott adukat nem veszi kombinációba. Briand számára úgy látszik Benes kijátszott kártya . . . Ali szakségszerii, az kermtiilviHeiö, mondotta Thomas Mann egy ankét folyamán, amikor a következő két kérdést állították elébe: szükségszerű gondolat-e az európai egyesült államok eszméje s ha szükségszerű, keresztül- viihető-e? A nagy német regényíró, akinek bizonyos körökben határozott politikai súlya van, az első kérdésre szilárd igennel felelt: európai egyesült államokra igenis szükség van. S a második kérdésre a felelet vajmi egyszerű: ami szükség- szerű, az keresztülvihető. Ahogy a mérnöki csodák jönnek, ahogy megoldódik minden probléma, amikor szükségszerűen esedékessé válik, ahogy az érett gyümölcs leesik a fáról — úgy fognak összefogni az európai államok abban a pillanatban, amiwt létüket kívülről elementáris veszély fogja fenyegetni. A történelem ritkán ismer pszeud^morfózist, mert a pszeudomorfózis egyenlő a káosszal és a halállal. A világ képe a középkortól kezdve a nagy összefoglalások felé tendál: amint megszakadt a pápaság generális összefogó ereje, a kontinens kis, szétszakadt államai, grófságai, hercegségei, püspökségei a renaissance alatt megkezdték centrális kiépítésüket; elsőnek meglett a részekből a nagy Franciaország és Spanyolország, majd utolsónak, amikor a szükség már égető volt, a tizenkilencedik század derekán a német birodalom és Olaszország. Megteremtődtek a nagyhatalmak, de mivé váltak ezek az európai nagyhatalmak ma, amikor Amerika egymaga fölér tíz kontinentális birodalommal és szédítenek az orosz szovjetek s a pán- mongol hatalmasságok? Az európai világbirodalomra szükség van, ha a fehér faj régi bölcsője gazda-ágilag és függetlenül szembe akar szállni a felcseperedett uj- meg óvilágokkal. És mintha biz "'tálán, óvatos, kezdetleges lépések történnének is Páneurópa felé, mely persze nem Cou- denl '•ve-Kalergi megálmodott tisztaságában és programszerüségében halad a keletkezéshez. A garanciaszerződés. A kontinentális hatalmak és az európai Anglia összefogása. A genfi jegyzőkönyv megbukott, mert világszövetséget tervezett s helyébe az európai szőve,„ég lép. Jouve- nal, a francia külpolitika szeizmográfja, most tért vissza Londonból s a Maimban cikket ir az angol hangulatról, mely a következőkben fejezhető ki: bók üljünk ki mi európaiak és forduljunk közös erővel nagy hitelezőnk Amerika eilen, mert különben megesz minket. S e kibékülést garanciaszerződésnek nevezik. Mely ha létrejön, megtörtént az első lépés a külső veszedelem következtében kelétkezendő európai összefoglalás felé. Budapest, junius 3. A MTI jelentése szerint Vass mmiszter- elnökheJyettes fogadta a sajtó képviselőit és előttük rámutatott arra, hogy sajátságos találkozása a körülményeknek az, hogy valahányszor a miniszterelnök az országra nézve nagyfontosságu ügyekben külföldön tartózkodik és tárgyal, odahaza mindig bomba robban. Kijelentette, hogy Beniczkynek vallomása. amelyet annyiszor beharangoztak már, semmi nóvumot sem tartalmaz. A vallomás egyetlen nóvuma az, hogy a kormányzó személyét akarja példátlan módon az ügybe keverni. A vallomásban csak gyanusitgatások vannak, szemernyi igazság nélkül. Ez egy példátlan perfid politikai hajsza, amely a kormányzó személyén keresztül a kormány ellen irányul. Nem szeretné föltételezni semmiféle politikai irányzatról, hogy elfelejti azt, miszerint az államstruktúra záróköve a legfőbb tekintély: az államfő. Ha ezt föltételezné, akkor az illető irányzatot destruktívnak, forradalminak kellene mondania. Az irányzatokról ezt nem tételezi föl, azonban egyik-másik emberről igent A vallomás azt jelenti, hogy az ország konszolidációját a forradalom felé akarják fordítani. A kormány nem fogja tűrni azt, hogy a legfelsőbb tekintély megingatásán át A nemzetgyűlés mai ülését az összes pártok képviselőinek élénk érdeklődése mellett nyitotta meg Szcitovszky elnök. Bejelentette, hogy Peidl Gyula és Hegymegi-Kiss Pál napirend előtti fölszóialásra kértek engedélyt. Az elnökség azonban az engedélyt megtagadta, de az illetők kívánságára kérésük teljesítését a nemzetgyűlés Ítélkezésére bocsátja. Az egységes párt ellenzi a kérést, az ellenzék az engedély megadása mellett van. Óriási vihar tör ki, a jobb- és baloldal képviselői egymás felé kiáltoznak. A szenvedélyek viharzása közben emelkedik szólásra Vass József miniszterelnökhelyettes és a legnagyobb nyugodtsággal kezdi beszédét. Bejelenti, hogy annak az ügynek kapcsán, amely néhány napja társadalmunk és politikai életünk közvéleményét a legnagyobb izgalomban tartja, kíván fölszólalni. A miniszter beszédét újabb zajos lárma követi. Vass nyugodtan folytatja: — Szenvíelenül kíván beszélni és kéri, hogy minden oldalról nyugalommal és türelmesen hallgassák meg politikától mentes fölszólaiását. Mert Beniczky vallomása a bíróság elé tartozik és kézenfekvő dolog, hogy ebbe politikát belekeverni nem szabad. Erre újabb vihar tör ki a baloldalon. Peyer közbekiált: Egyik gyilkos a honvédelmi minisztériumban van alkalmazva. Bessenyei Zénó a szocialisták felé: Miért nem eudestruálják az államot akár a parlament, akár a sajtó utján. A kormány ebben a kérdésben nem lehet engedékeny. A vallomást leközlő sajtóorgánumot azért kobozták el, mivel leadott olyan közleményt, amely csak fölmentés következtében megtett vallomást tartalmazott és amelyről a sajtóorgánum jól tudhatta, hogy azt nem közölheti. A kormány azzal, hogy fölmentette Beniczkyt a hivatali titoktartás alól, bebizonyította, hogy kívánja a gyilkosság kiderítését A fölmentés azonban kizáróan a bíróság és nem a közvélemény informálásáért történt. Mert ha a vallomást tévő bíróság elé áll és válaszol a föltett kérdésekre, a bíróság még mindig elrendelheti a zárt tárgyalást. Mivel pedig a sajtóorgánum ezt már előre közölte, el kellett kobozni, de mindenképpen clkcbzandó volt a lap a legfőbb állam tekintélyt sértő és rágalmazó közleménye miatt. Tisztázza még, hogy miiért tartóztatták le Beniczkyt. Beniczkyt korábbi ügye miatt elítélték, de büntetésének kitöltésére haladékot kapott. Haladék azonban csak annak adható, aki újabb vétséget nem követ el. Mivel Beniczky vallomásának közzétételével megsértette a hivatalos titoktartást, ez a haladék eo ipso megszűnt és büntetése azonnal esedékessé vált. gedik tisztázni íz ügyet. Amikor a zajos közbekiáltások özöne kissé lecsililaipul, Vass tovább folytatja: — A Somogyi—Bacsó-gyilkosság ügyében annak idején a miniszterelnök már kimerítően nyilatkozott. A tetteseket — sajnos — nem lehetett teljesen kinyomozni. Peyer újból közbekiált: A honvédelmi minisztériumban van. Nagy lárma tör ki erre újból, de Vass miniszterelnökhelyettes a legteljesebb hidegvérrel jelenti ki, hogy a szociáldemokratáktól, mint fegyelmezett politikai szervezettől elvárja, hogy nyugodtan fogják őt meghallgatni, amikor a legnagyobb objektivitással akarja tájékoztatni a nemzetgyűlést. — Minden gyilkosságot föl akarunk deríteni és azt akarjuk, hogy minden gyilkos elnyerje büntetését. 1918 októbere óta sok gyilkosság történt az országban és kívánom, hogy többé gyilkosok ne járhassanak szabadon Magyarországban. Klárik szociáldemokrata közbekiált: Védi a gyilkosokat. Óriási lárma tör ki az egységes párton és a keresztfény gazdasági párt oldalán erélyesen tiltakoznak a közbeszólás miatt Vass tovább folytatja: — Fölkérem képviselő urat, hogy a folyosón, az immunitás védelme nélkül, ismételje meg állítását, hogy a bírósági eljárást megindíthassam. Kijelenti, hogy a bűnügyi aktákat a nemzetgyűlés tagjainak rendelkezésére bocsátja. A baloldal újból zajongani kezd. Vass a nagy zajban is tovább beszél: — Tessék a gyilkosokat megnevezni! Ha pedig itt, a nemzetgyűlés színe előtt nem merik a bizonyítékokat előadni, szívesen ülünk össze a honvédelmi miniszter és én a képviselő urakkal és akkor egész nyugodtan elmondhatják bizonyítékaikat nekünk. Erélyesen visszautasítja, hogy a párt- szenvedélyeken és egyéni gyűlölködések fölött álló magyar államfő személyét is belevonták a vitába. A kormányzó személyének említésekor az egységes párt és a keresztény gazdasági pánt egy emberként föláll és percekig viharosan éljenzi a kormányzót. A lelkes ünneplés után Vass kijelenti, hogy nemcsak a szocialistáknak van siratni- valójuk, mert a kér észté nyszooiafoták egyik lapszerkesztőjét is meggyilkolták. Tiltakozik a politikai élet rnegmérgezése ellen. A imijpris z te r e lnö k helyettes beszédének befejezése után az elnök szünetet rendelt el, amely alatt a folyosón meleg ovációban részesítették Vass minisztert. Mit ir a budapesti sajtó? Az egész budapesti sajtó ma a Beniczky- ügyrö! vezércikkezik s a Népszava és a Világ kivételével valamennyien elítélik ezt a politikai bombavetést. Nem kivételek a legitimista lapok sem. Zichy János grófhoz közelálló'Nemzeti Újság élesen elítéli Beniczkynek pünkösdi szereplését, amit vakmerőhangu osiorcsapásnak ne*, ez a forradalomtól íelsebzett ország alig behegedt testére. A gyilkosságra vonatkozóan semmi újat nem mond, csak gyanúsít és sértegeti a kormányzót s ezzel az államhatalom első reprezentánsának személyében gáládul támadja a Genfben jövőjéért viaskodó nemzetet is. Ez a politika nem szolgálja a konszolidációt, ez csak ugyanolyan elbírálásban részesülhet, mint a dinamiibombák politikája. A legitimizmus megvetéssel fordul el az ilyen eszközöktől. A Magyarság is megállapítja, hogy Beniczky súlyosan hibázott. De hibáztatja a kormányt is, hogy a szocialisták nyöszörgéseinek engedve, akik állítólagos hivatalos kötelességből, de még inkább unalomból állandóan firtatták a Somogyi-ügyet, most Beniczkyt megszólaltatták, hogy elfakult botrányrongyokat kiszínezve a nyilvánosság előtt kiteregesse. A szabadkirályvá- lasztók lapja: a Szózat, Beniczky lépését az államforma elleni forradalmi tettnek minősíti, amire a válasz csak olyan lehet, amely minden forradalmi megmozdulás ellen a leghatásosabb mód. A Pesti Hirlap is elitéli a meggondolatlan lépést. A Budapesti Hirlap azt Írja, hogy Beniczkynek belügyminisztersége idején több ízben volt alkalma és módja perdöntőén belenyúlni az ügybe. Ha akkor is annyira szerette volna az igazságot, mint most mutatja, módjában lett volna a nyomozást minden akadályon keresztül dűlőre vinni. A liberális Esti Kurír is kárhoztatja Be- ' niczky eljárását. Franciaország is résztvesz az Amundsen utáni kutatásokban Oslo, junius 3. A francia követ tudatta a külügyminisztériummal, hogy Charcot francia kutató kijelentette a párisi tengerészeti minisztériumban, hogy hajlandó résztvenni az Amundsen utáni kutatásokban, ha ezt a norvég és a francia kormányok megengedik és lehetővé teszik. Az uj expedíciót a „Pour- quois pas“ hajón fogja megtenni, mely hajót a francia tengerészeti minisztérium szereli föl. Arra a kérdésre, vájjon Charcot tervét a norvégek szívesen fogadják-e, az oslói külügyminisztérium kijelentete, hogy Norvégiá-' bán a legnagyobb megelégedéssel veszik a francia kutató nemes elhatározását és min-, denki hálás lesz neki a fölkínált segítségért.; Vass mmiszterelnökhelyettes viharos közbeszólások között fejtette ki a kormány álláspontját r Ét Mjr JJÖ W M l24~<867> szám * csa<aritt>«s janias 4 Jf Előfizetési árak belföldön: évente 300, ‘ ____________ ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta JÜ r ÉnteSjjSiijP 26 Ké; külföldre; évente 450, félévre MMM^^-k***” A JE Wf! Éli Jr Wk W **&ÍÍF* Mr &&& Mst***^ Szerkesztőség: Prága, II, Stépánská 1L.m JW Jm W w MB m. Jw m JSr Mw HL Jr Jr ÜL jSk uiice 10/m. Telefon: 30-3-49. wadóVw W riS&etk Jp fit hivatal: Prága, !., Liliová ullce 18. r Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hirlap, Pralia. A Jzk&venszSkéi és úfiuszimszSkéi tfziS’V&tfcezeiÉ üffemzéM &ávio6 poíiti&mi napilapja áFetfelös szez&esztö: ©flf JfstvÚTS1 i hm UIUIMIl',TMWa;il Ulf li IHI'IHWW 'filPMI III li II III1 IW GP 'liii ■Hl 11, Betiltották az „Az Ujságot“ egyrészt a Btk. rendelkezéseibe súlyosan ütköznek, másrészt az állam érdekeivel sem egyeztethetők össze. Ennek következtében, mondja a rendelet, nem látható garancia arra nézve, hogy az ügy későbbi folyamán a lap tendenciája megváltozna és a legteljesebb objektivitással bírálná az ügyet, az ország belső rendjének és a közbiztonságnak érdekeit kellőképpen szem előtt tartaná s azokkal ellentétbe nem kerülne. Ezért egyrészt a közérdek. de az állam külpolitikai érdekeinek biztosítására is igy kellett határozni. A belügyminiszter a Beniczky vallomását közlő Az Újságot bizonytalan időre betiltotta. A betiltó rendelet hangsúlyozza, hogy a lapban megjelent Beniczky vallomása a Somogyi—Bacsó gyilkossága ügyében még folyamatban lévő bűnügyről tett vallomást hozta nyilvánosságra s az ilyennek teljes terjedelmében való közlésével a lap büntetendő cselekményt követett el. A lap ezzel arról tett tanúságot, hogy szerkesztői a közlésre beküldött cikkek felülvizsgálásában nem járnak el a kellő körültekintéssel s a lapban olyan tendenciák jutnak érvényre, amelyek
