Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-04 / 124. (867.) szám

Csütörtök, június 4. Megreformált iparosok (tj.) Prága, június 3. Egy év előtt alkotta meg a törvényho­zás az úgynevezett szlovenszkói és ruszin- szkói ipartörvényt, amely egy csapással megszüntette az undfikáció ürügye alatt az iparostestületek autonómiáját, megszorította a szabad-, megsokszorozta a képesítéshez és engedélyhez kötött iparok számát. A Szlovenszkó és Ruszinszkó számára készült ipartörvény nagy terjedelme ellenére is keretes törvény, vagyis olyan, amely a végrehajtás során újabb törvényeket s a végrehajtási rendeleiek hosszú sorát tételezi föl. A kormány nem is késlekedik a végre­hajtási törvényeik javaslatainak benyújtásá­val $ a végrehajtási rendeleteknek végelát­hatatlan sorát is megkezdte az építőiparosok iparengedélyéről szóló kormányrendelet nyilvánosságrahozalaié Val. Az eredeti ipar­törvény hibáit annak idején föltártuk s párt­jaink képviselői a legtisztább objektív bírá­lat keretei belül mindent megtettek annak érdekében, hogy az íparostársadaloin olyan törvényt kapjon, amilyet kíván és ha ez nem történhetett meg, úgy az kizáróan a kor­mánypártok 'lelkiismeretét terheli. Eme hi­bák ismételt feszegetésébe nem kívánunk bocsátkozni, ellenben idejekorán fölhívjuk az érdekeltek figyelmét azokra a veszedelmek­re, amelyeket az úgynevezett végrehajtási törvények és rendeletek hordanak me­llükben. Mialatt a kormánypártok legvéresebb kortespolitikát csináló nagydobosai tele to­rokkal ordítoznak az agrárvámok, a szociális 'biztosítás és sok más „politikai kérdés" mel­lett, vagy ellen, a kormány minden föitünés nélkül, zavartalanul osztogatja „áldásait" Ru- szlnszkó és Szlovenszkó részére; és mert ezeknek a szerencsétlen országrészeknek a kormánypártban egyetlen barátja, de még jó ismerője sincs, így aztán nem csodálható, ha a parlamentnek számszerű többsége sző nélkül szavazza meg az olyan törvényeket, amelyek egyrészt mindennél ékesebben ta­núsítják a történelmi országoknak a többivel szemben érzett mostohaszeretetét, másrészt eme testvérországok iparostársadalmát leki- csinylik, lebecsülik a történelmi mosto-hatest- véfdrszág iparosaival szemben.- 'ilyen törvényjavaslat az — amelyet a szenátus egyébként vita nélkül már elfoga­dott —, amely az iparjogositváiiyok területi hatályáról szól. Ha már az uniíikációs érdek ügy kíván­ta, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó szá­mára külön ipartörvény készüljön, minden normális észjárású ember azt tételezné föl, hogy az iparjogositványok kérdése is elinté­zést nyert. Annál is inkább indokolt ez a föl­tevés, mert az uj ipartörvény sokkal sulyo­yimm ii i n i ■ in ■ ■ ■■■ ■ iHliir Péntek: NEUBAUER PÁL: Könyvtenger hullá­main. Szombat: ERDŐDY MIHÁLY: Fele se tréfa! Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: Valakinek, minden­kinek, aki szeret , . . (Vers.) —■ SOMLYÓ ZOLTÁN: Egy aranylánc története. Könyörgés a kedvesért Uram, szeresd szép selymes haját, A bársonyos arca lágy havát, A két csodálkozó nagy szemét, Kis fehér cirógató kezét, Halavány kezét. Uram, szeresd a pici száját, Tavaszos, csengő kacagását, Atíd: vele csak az öröm járjon, A Könny reá, jaj, ne találjon, Sobse találjon. Uram, szeresd ringó járását, Táncos szellőknek drága mását S min Iába lép: az utak porát, Az Életen úgy vezesd tovább, Szelíden, óva, — Akár egy édes játékbabát! Páll Miklós. A lord utolsó nyaralása- A P. M. H. eredeti tárcája — Irta: r. I­Hastings lord Anglia leggazdagabb füdde-sura volt. Ötvenöt éves korában túl volt mindenen, amit az élet nyújthat. A földet minden látnivalójával úgy ismerte, mint a kisvárosi ember kis városát. Ötvenöt éves volt é.s az élet végtelenül untatta. Pedig oda- künt március bontakozott ki a télből, április­ba hailó március, szagok és illatok é.s a kék sabb föltételeket szab az iparjogositványok megszerzésére Sziovenszkón, mint a törté­nelmi országokban, a legtermészetesebb volna tehát az a föltevés, hogy aki az állam bármely helyén ipar jogosítványt szerzett, az<t az egész állam területén használhatja. Ami azonban természetes a magunkfajta embernek, az nem természetes a kizáróan cseh és morva érdekeket védő kormánynak a szemében s ennek megfelelően az uj javas­lat kimondja, hogy a történelmi országokban a régi előírások alapján szerzett iparjogosit­ványok minden korlátozás nélkül érvényesek Sziovenszkón és Ruszinszkón, addig az ott szerzett iparjogositváuy birtokosa vagy egy­általán nem, avagy csak bizonyos — igen súlyos — föltételek esetén telepedhetik le Csehországban. Az állam népességi statisztikájának ada­tai szerint eddig is egyetlen szlovenszkói, vagy ruSzinszkói iparos sem telepedett le a történelmi országokban, de nincs egy köz­ség Sziovenszkón és Rusziliszkóban, ahol cseh iparost nem találnánk. Eddig nem volt idevágó törvényünk, most azonban — ha az említett javaslat törvényerőre emelkedik — ennek negyedik paragrafusa ismét megnö­veszti azt a. választófalat, amely Morvaor­szág déli határán húzódik s amelynek szűk kapui csak Szlovenszkó felé nyílnak, de be­Prága, junius 3. A „Venkov" mai száma napirendre hozza a nemzetközi adósságok fizetésének kérdé­sét. A cikk szerzője arra a végkövetkezte­tésre jut, hogy a mai körülmények mellett Csehszlovákia képtelen arra, hogy adós­ságait kifizethesse. „Fizetési köteíezetí- ségeinknek a lehetőségi határokon belül fogunk eleget tenni," igy írja a Venkov. „Ha ez a kijelentésünk nem gyakorolna kedvező hatást hitelezőinkre, mégis jobb­nak tartjuk, ha őszintén kimondjuk az igazságot, minthogy leplezzük azt és hamis híreket terjesszünk. Az Összes békeszer­Páris, junius 3. Jules Sauerwein a Ma­imban érdekes cikket irt a garanciaszerző­désnek jelenlegi stádiumáról. A francia köz­véleményt pillanatnyilag elsősorban Anglia álláspontja érdekli s Sauerwein is a döntő angol nézeteket igyekszik megvilágítani. Az a jegyzék, melyet London a biztonsági paktumról kéSzifett, csak nyugati paktumot helyez kilátásba, de olyképpen, hogy az Franciaországot is kielégítse. végtelen perspektívája. Az imént tette be ma­ga mögött az ajtót a lord kedvence és tit­kára, egy 35 év körüli fiatalember, aki eddig minden esztendőben olyan tanáccsal szol­gált a lordnak, hogy az évre az unalom el­kerülte. Ezúttal ő is kifogyott leleményes­ségéből és a lord egyedül maradt kastélya térraszán- Azaz mégsem egészen egyedül. Mikor felnézett, észrevette kis barátnéját, a szinte még gyermek Maudot, a kis táncosnőt, akivel három hónap óta élt együtt és kinek elragadó lénye mindeddig még bizonyos va­rázst tudott kölcsönözni az életének. A kislány mosolygó arccal hallgatta volt végig a két férfi beszélgetését és most, hogy a lord arcán a végtelen unalom mindent ki­egyenlítő maszkja jelent meg, felállt és né­hány macskalépéssel a lord mellett termett. — Én tudok valamit — mondta minden átmenet nélkül — ami nagy örömet fog ne­ked okozni és mulattatni fog. Tedd pénzzé egész vagyonodat. Meg tudod ezt tenni? — Az ősi birtokon kívül mindent elad­hatok — felelt a lord, — de minek tegyem ezt? — Minek? —• kacsintott a kislány. — Ha egész vagyonodat, de igazán egész vagyo­nodat egy kockára teszed fel és a rouletteií ügy játszol vele, hogy egész vagy semmi, ak­kor e perc izgalmában benne lesz az élet min­den boldogsága és minden szenvedélye. Té­ged nem izgat a pénz, de izgat, hogy egy pil­lanat alatt koldussá lehetsz, mert hiszen az ősi birtokra nem kapsz kölcsönt és kénytelen volnál abba az ir faluba visszavonulni, ahol birtokod fekszik és életed hátralévő napjait ott eltölteni. — De ha nyerek ■— felelte a lord — nem nyertem semmit. — Nyertél, mert megnyerted azt a pilla­natot, amelynél többet az életből kisajtolni nem lehet. Mondtam már: egy pillanat alatt az egész szenvedélyt és az egész boldog­ságot- Maga a pillanat a nagy jelenség. Ebben a pillanatban több vagy mindennél, mert fel­csapódnak az onnan jövők orra, de még el­gondolt kívánsága, óhaja előtt is. Szlovenszkó és Ruszinszkó őslakos ipa­rosai — a megreformáltak — azonban szin­tén nem maradnak munka nélkül. Igaz, Cseli- és Morvaországba ugyan nem mehetnek, az ipartörvény egy végrehajtási rendeleté azon­ban gondoskodik arról, hogy ők se lopják hiába Isten napját, hanem a lehető leggyor­sabban lássanak hozzá az illetőségi bizonyít­ványuk és az uj képesítésűik megszerzéséhez. Mert ha valaki már kilenc év és tizenegy és fél hónapon keresztül kitűnő kőművesmester­nek is bizonyult, mehet újra vizsgázni Po­zsonyba s ezen kívül járhat az illetősége után. ami egymagában is. ad két-háromévi „munkát". Szlovenszkó és Ruszinszkó megrefor­mált iparosaira újabb megpróbáltatások vár­nak, amelyek megtanítják őket arra, hogy mit válaszoljanak azoknak a farkasbörbe bujta­tott cseh iparospárti kollégáknak, akik min­den ellenzékiségük mellett is habozás nélkül a kormánnyal szavaznak az olyan törvények megalkotásánál, amelyek nemcsak lenézik, ieki csíny tik a szlovenszkói iparost, hanem 'létalapjaiban támadják meg az uj vizsgák in­dokolatlan megkövetelésével s a hatósági önkény áldozatául dobják az illetőségi kér­dés fölvetésével. zedések és az egyéb későbbi egyezmények be nem fejezettek és revízióra szorulnak, Igazán tökéletes együgyüség lenne Cseh­szlovákiától megkövetelni, hogy az egy huszonöt milliárdos aranyiba amortizációs részleteit és kamatait előszerezze, amellyel Angliának és Amerikának tartozik. Világosan kimondva: Képtelenek vagyunk fizetni azon felül, amit Németországtól kapunk. Ha hitelezőink mégis azt akarják, hogy fizessünk, úgy tegyék ezt ők számunkra lehetővé. fricsíkázod az életet. Rövid gondolkodás után a lord arcán kü­lönös mosoly jelent meg. Nem nézett Maud- ra, miikor mintegy önmagának helyesloleg bólintott és becsöngette'a titkárt. * Mielőtt autóba szállt volna, a lord hirte­len megállt. — A legfontosabbat elfelejtettem! A vi­lágon sehol sincs egy olyan bank, amely megengedné, hogy ilyen óriási vagyont egy számra tegyek. — Van egy ilyen bank és én már min­denről gondoskodtam — felelt nyugodtan a kis, még félig gyerek Maiid. — Ha te tudod, akkor vezess — mondta a lord nyugodtan és titkárával a kislány után autóba szállt. Az autó száguldott. A lord nem igen néz­te az útirányt. Neki mindegy volt. Azt sem vette észre, hogy Maud és titkárja néha-né­ha egy jelentős pillantást váltanak. Egy éj­szakát Parisban töltettek. Másnap a Proven- ceban voltak. Aztán hirtelen havas ormok törtek az ég felé és elzárták a látóhatárt. Egy napon azonban a kocsi megállt. A lord csodálkozott, mert a kocsi olyan volt, mint egy makrancos, csökönyös gyerek, aki lát­szólag minden ok nélkül hirtelen nem enge­delmeskedik. De a csodálkozás is csak egy pillanatig tartott, mert a lordnak igazán minden mindegy volt. Avval sem tö­rődött, hogy az a kis Riviéra-fészek, mely­nek óriási szállójában már előre elkészített 13 szobás lakás várt rájuk, tulajdonképpen tel­jesen érdektelen és népiden. Maga a szálló lég érdekes képet nyújtott, mert úgy látszik mintha itt Jöttek volna össze mindazok, akik az életben több érdekességet nem találtak- Nesztelen emberek, akik még csak arra sem méltatták az életet, hogy felnyissák szemü­ket. Árnyképeik, akik csak úgy mint a lord. a földet minden látnivalójával ínellényzse- bükben hordták. Az első este usrv toll el, leges stabilizációja szempontjából. Anglia maga csak a rajnai határokat ga­rantálhatja. Semmi esetre sem vállalhat katonai felelősséget a keleti határokért is. A Journal kiemeli, hogy mennyire fon­tos az, hogy Franciaország szabad átvonu­lást kapjon a demálitarizált rajnai zónán egy keleti háború esetén. Éppen ezen a téren a legkomplikáltabb a helyzet, mert nehéz a határokat örök és hermetikus vá­laszfalaknak állítani föl ugyanakkor, ami­kor a szabad átvonulás is a követel menyek közé tartozik. Az Echo de Paris főleg azt kifogásolja, hogy a paktum Anglia előtt Németország és Franciaország egyensúlyba kerülését je­lenti, anélkül, hogy defenzív szempontból elégsé­ges pótlás történne. Ma ugyanazt a procesz- szust éljük át — mondja a lap — mely annak idején Lengyelország felosztására és a sado- wai katasztrófára vezetett. Előkészületek Olaszországban Viktor Ernáimét koronázásának huszonotoclik évforduló iára A szenátus üdvözlő felirata. Róma, junius 3. Boselli szenátor a sze­nátusban fölolvasta azt az üdvözlő iratot, melyet a szenátus Victor Emánuel koronázá­sának 25. éves jubileuma alkalmával a ki­rályhoz intéz. A koronázás évfordulója a közeli napokban lesz és már ma egész Olaszország nagy előkészületeket tesz a nap megünneplésére, mert Victor Emánuel éppen a világháború szerencsés befejezése következtében és a íascizmus iránt tanúsított szeretete miatt mindenütt nagy népszerűségnek örvend. A szenátus üdvözlő iratában is arról van szó, hogy III. Victor Emánuel Olaszország történelmében uj fejezetet jelent, mely dicső­séggel és nemzeti önérzettel kezdődik. A régi Rómához hasonló győzelmek valósultak meg uralkodása alatt, és a szellemű meg gaz­dasági föltámadás js • napról > ■ napra jobban- válik érezhetővé. Az üdvözlő irt végén ki­jelenti, amit a? szenátus már élőbb is hangoz­tatott. Nincs aiitagonizmus az olasz pártok között, nincs különbség a nézetek között, mert csak egyetlen Olaszország létezik. Az üdvözlő iratot a szenátus és a közön­ség igen lelkes hangulatban fogadta el és percekig hangzottak az „Éljen a király" és „Éljen Olaszország" kiáltások. A határozatot egyhangú taipssal fogadták el. ahogy a lord számtalan utazásán megszok­ta: Vacsora, hall és azután egy kis baccarat- Éjfélre járt az idő és a lord annyira unat­kozott, hogy éppen lakosztályába akart visszatérni, mikor Maiid hirtelen mellette termett és a fiilrbe súgott valamit. A lord mosolygott és engedte, hogy a kislány ve­zesse. Több szobán keresztülhaladva egy pa­zar eleganciáin szalonban állapodtak meg, ahol egy nagyobb társaság mintha őket vár­ta volna. A lordot és Maudot bemutatták a társaságnak és néhány szögletes perc után, amelyekben beszélgetést igyekeztek rög­tönözni, körülülték a róulettasztalt. — Hölgyeim és uraim — mondta a sza­lon tulajdonosa, aki Primault néven mutatko­zott volt be, — figyelmeztetnem kell önöket egy nagy veszélyre. Tudják, hogy a Riviérán a szerencsejáték állami szabadalom. Privát helyeken a játék nincs megengedve. Én ugyan megtettem minden óvintézkedést, de nincs kizárva, hogy a titkosrendőrök razziája idáig is eljut. Kötelességemnek tartottam önöket a játék megkezdése előtt erre figyel­meztetni- — Ezt szigorúan korrekt arccá! mondta, néni nézett senkire és a beszéd be­fejezése után helyére ült és megkezdte a já­tékot. Egy darabig a játék a megszokott kere­tek között mozgott és az arany nem volt túl­ságos hatással a játék résztvevőire- Egy óra telt igy el, amikor Primault ur újra felállt és a következő kis beszédet tartotta: — Ha megengedik, akkor Poradelofí her­ceg kívánságára nagyobb tétekben játszha­tunk. Minden tétet tartok, legyen az bárminő magas. Poradelofí herceg tényleg nagy ará­nyokban kezdett játszani. A lord egy félóráig lnézte a játékot, azután a beállott csöndben nyugodtan, mintha a világ legnagyobb sem­miségéről Rmierszó, igy szólt: — Éiráv.t a csekket teszem a következő fordulatra. A 28-as számot rakom meg vele- Ez a csekk az Angolbanknál váltandó be és Franciaországban lázas vita ipivik a garancíaszerzőüM London csak nyugati paktumot fogadhat el Csehszlovákia leplein kifizeti adósságait m A francia kormány boldog volna, ha ha­sonló megegyezések jönnének létre más ál­lamokkal, elsősorban Olaszországgal is- Hu Németország nem fogadja el az angol igen óvatos és körültekintő propoziciókat, ez mu­tatná, hogy ajánlatában rejtett szándék .volt a békeszerződések megbontására. Ha azon­ban a birodalom aláírja a szerződést és be- iép a népszövetségbe, úgy ez rendkívül nagy lépést jelentene európa vég-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom