Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-13 / 131. (874.) szám

W Szombat, funhrs 13. Benes Veér Imrét Szlo- venszkéha akarja hozni? Budapest, június 12. A Magyarság tegnapi száma bécsi tu­dósítás alapján azt a hirt közu, hogy Benes párisi tartózkodása alatt az oti: lévő magyar emigránsokkal folytatott tárgyalást. Különö­sen Vér Imrével folyatott hosszabb eszme­cserét és a bécsiek úgy tudják, hogy Vér Imre megtalálta uj mecénását Benes szemé­lyében. Benes állítólag kilátásba helyezte, hogy Szlovenszkóba hozz.a Vér Imrét és te­kintettel az uj választásokra, a határmenti magyar területeket akarja reá bízni. Benes megígérte Vérnek, hogy ha ő és Károlyi mi­niszterek lesznek Magyarországon, „a határ­menti földekből lehasit neki valamicskét**­A kér, szoc. párt pozsonyi központjának uj rendszere Prága, junius 12. Á Híradó tegnapi száma közli az orszá­gos keresztényszooialista párt öttagú elnöki bizottságának legutóbb hozott határozatait. E szerint a bizottság elnökévé egyhangúan Palkovich Viktort, helyettesévé ügyvezetői hatáskörrel Jabloniczky János dr.-t válasz­tották meg. Jabloniczky bejelentette, hogy május 25-én megkísérelték az eddigi funkcio­náriusoktól a pártiroda és a Népakarat át­vételét,’az átvétel azonban csak részben si­kerüld, amennyiben az eddigi funkcionáriu­sok az iratoknak és könyveknek csak egy részét készítették el az átadásra. A bizottság elhatározta, hogy az átvétel jegyzőkönyvileg történjék és a megállapitandó hiányok felöl az elnöki bizottság később fog dönteni. A Concordia nyomda ügyében a bizottság fel­hívta Lelkit, hogy a betéti társaság ebi- és kültagjai által kiállított reverzálisokat, ame­lyeket a betéti társaság határozata folytán Jánoky-Madocsány Gyulának kell megőriz­nie, sürgősen szolgáltassa vissza. A Concor­dia könvnyomdát Varjú és Jarabek még mindég nem adták át. Jánoky-Madocsány Gyula véleménye szerint Varjú, Jarabek és Szappanos a legsúlyosabb szabálytalanságo­kat követték el és súlyosan vétettek a párt- hűség ellen, miiért is a bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a megtorló intézkedések végett az országos pártvezetőséghez fordul. A Népakarat átvétele nem történhetett mag, mert Kaiser Gyula felelős szerkesztő megta­gadta az engedelmességet azzal, hogy ő csak a fel nem függesztett főtitkártól fogad el utasítást és hogy a lap nem a párté, ha­nem a kér. szoc. egyesületeké. A bizottság megállapította, hogy az egyesületek alá van­nak rendelve a párt alkotmányos vezető szerveinek és felhívta azokat, akik a Nép­akaratot uzurpálják, hogy a lapot huszon­négy órán belül adják át s ha ez nem követ­keznék be, úgy a Népakarat megszűnik a párt hivatalos orgánuma lenni. Ez esetben a vétkesek ellen az országos pártvezetőségtől kér megtorló intézkedése-/ két a bizottság.. Mivel a ' párt nem ma­radhat sajtó nélkül, egyelőre a Nép című hetilapot teszik meg a párt hivatalos lapjá­nak a pozsonyi szerkesztőség vezetésével Reinel János dr.-t bízzák meig. A bizottság kijelentette, hogy a Deutsche Zeitung nem a párt hivatalos orgánuma és azok ellen, akik annak átadását megakadályozzák, megtor­lás végett a pártvezetőséghez fordul. Mivel a párt eddigi központi alkalmazottjai önha­talmúan a párt helyiségeiből csak két kis szobát voltak hajlandók rendelkezésre bo­csátani, addig is, míg bírói utón sikerülni fog Prága, junius 12. Hrusovsky Igor, Benes külügyminiszter előé-neikese Ruszinszkó szomorú helyzetével foglalkozik. A Ceskié Slovoban megállapítja, hogy a koalíciónak egyáltalában nincsen Ru­szinszkó részére politikai irányelve. A kép- viselőiház ruszinszkói petkája már három éve megalakult, eddig azonban még semmit sem végzett. Ruszin szk óban ezért csak egysze­rűen ..hivatalnokoskodnak.“ Hogy, hogyan erre a tények adnak felvilágosítást s végül is azt kell kérdeznünk — írja Hrusovsky —. hogy Ruszinszkó a felvilágosított Európához tartó zik-e vagy a Kelethez? — Egészen keleti jellegű az, amikor a rendőrbiztos belopózik egy magánlakásba, amelyet ezt megelőzően hivatalosan lepecsé­teltek s ezt kirabolja. Ez az eset, a törvény­szék előtt igazoltan megtörtént Beregszá­szon. — Tiszta keleti eljárás az is, ha egy rendőrhivatalnok saját felelősségére ostrom- állapotot hirdet ki. Ezt megtette a munkácsi járásfőnök Rákosin községben s rendet teí Páris, junius 12. Painlevé miniszterelnök marokkói röpiilését sikerrel oldotta meg és a francia sajtó elragadtatással ir a miniszter- elnök agilitásáról, amikor jelenti, hogy Pain- levé rögtön megérkezése után tárgyalásokba kezdett Lyautey marsallal és egyetlen pilla­natig sem szüntette meg érdeklődését a ma­rokkói ügy iránt. Ugylátszik, hogy a minisz­terelnök hatása alatt a marokkói hadvezető­ség egy igen terjedelmes hivatalos kommüni­két fog kibocsátani a marokkói helyzetről. A jelentés szerint a marokkói fronton az utóbbi napokban nem történt változás, de a riffka- bilok magatartására való tekintettel nem bi­zonyos, hogy a közeljövőben megmarad-e ez a csend. A helyzet mindenképpen igen ko­moly és Abd el Krim propagandájának ha­a helyiségek feletti rendelkezési jogot meg­szerezni, a párt helyiségeit a Hosszu-uíca 23. sz. alá helyezik át Tekintettel arra, hogy az eddigi köz­ponti alkalmazottak Varjú, Szappanos, Kai­ser és Knapp Vince szabotálják az országos pártvezetőség határozatait és a Népakarat­ban gyanúsításokkal illetik a pártnak veze­tőit, egyhangúan elhatározták, hogy a fent nevezetteket nem tekintik többé a párt alkalmazottjainak. A főtitkári teendőkkel két hónapra Böhm Rezső kassai központi titkárt bízták meg s helyetteséül Schuster János kassai központi titkárt nevezték ki két hónapi meg- bizatással. Végül egyhangúan kimondotta a bizottság, hogy feltétlenül szükségesnek véli a szlovák nyelvű keresztényszocialis­táknak a pártban való megmaradását. remtett ott asszonyok és gyermekeik között — Keleti jogra vaiUl az is, hogy. az illeté­kes. hivatal enged elszökni olyan hivatalno­kot, aki százezer koronánál többet sikkasz­tott. Ezt megtette Kozler dr. beregszászi já- rűsfőnök, aki ma a külföldön az állam elleni k éins z o 1 gálatb a 1 é petit. — Az uj egyházközi törvény végrehaj­tása is keleti módon történik. A munkácsi járásfőnök egyszerűen kijelentette, hogy a pravoszláv lakosok a hirdetés kiadásától szá­mított 10 napon belül jelentsék be átlépésüket a régi egyházból az újba, mert később ezt nem veszi tudomásul. A hivatalokban is keletiesen bánnak az emberekkel. Kikergetés, pofozás nem ritka eset. Hnica községben például bottal fejen ütött az irsavai csendőrparanosnok egy 16 éves leányt. A járásorvos súlyos testi sér­tést állapított meg. A hadosztályblróság el­járást indított ugyan a parancsnok ellen, de jóllehet egy év már elmúlt, még ítélet nin­csen. így segítik elő az államellenes agitátorok l munkáiét. táisát már mindenütt látni. A riífkabilok tü­zérségi előkészületeiket megnyitották mérés mindenütt támadásba mentek át. A marokkói szultán fogadta Painlevét. A miniszterelnök a fogadtatás után megtekintette a francia ka­tonák kórházát, majd holnap a frontra utazik. Egy fezi jelentés szerint Abd el Krím front­ját a legtökéletesebben szervezi meg előre elkészített gondos terv szerint. Minden állást telefon köt össze, szabályos lövészárkokat építtet és drótsövényekben, gázvetőkben sem szűkölködik. Abd el Krím Spanyolmarokkó törzsei között propagandáját is megerősi- tette. Hír szerint minden elfogott szökevé­nyért 250 peseta vérdijat fizet, ugy hogy ed­dig sikerült meggátolnia hadserege szétzüilé- sét. Rakovszky volt az utolsó szovjet­követ Londonban? London, junius 12. Lapjelentések szerint Rakovszky szovjet ügyvivő a közeli napok­ban Moszkvába utazik, hogy ott beszámoljon Anglia növekvő szovjetellenes hangulatáról. A lapok szerint kétséges, vájjon Rakcfcv- szky egyáltalában vísszatér-e még Lon­donba. Az aísóház folyosóin tegnap élénken foglalkoztak az ügyvivő eltávozásával és valószínűnek veszik, hogy Rakovszky vc4t az utolsó szovjeíkövet Angliában. A Magyar Mépszövetségi Liga igazgató választmányának ülése Losonc, junius' 12­(ESŐ.) A Csehszlovák Köztársasági Ma­gyar Népszövetségi Liga igazgatóválasztmá­nya e hó 10-én, szerdán délután 5 órakor Losoncon Novek Béla elnöklésével rendes ülést tartott. Az igazgatóválasztmány a na­pirend letárgyalása során örömmel és meg­elégedéssel vette tudomásul a fényesen si­került pozsonyi díszközgyűlésről beszámoló titkári jelentést és ezzel kapcsolatosan há­lás köszönetét fejezte ki ugy a díszközgyű­lés pozsonyi rendezőinek, mint a nagynevű előadóknak. Majd sajnálattal vette tudomá­sul, hogy Kövy Árpád pénztáros illetőségi ügyének rendezetlensége miatt kénytelen le­mondani ugy pénztárosi tisztségéről, mint igazgatóválasztmányi tagságáról. Az Igaz­gatóválasztmány uj pénztárosnak egyhan­gúan Dortsák Lajos dr. igazgatóválasztmányi tagot választotta meg, akit egyúttal a he­lyettes titkári teeendők ellátásával is megbí­zott. Ezután sor került az igazgatóválaszt­mánynak uj tagokkal való kiegészítésére. Egyhangú választással uj tagoknak Jankovics Marcell dr. pozsonyi ügyvédet, Molnár Béla dr. gálszécsi földbirtokost, volt országgyű­lési képviselőt, továbbá Tarjányi János és Vitovszky József losonci iparosokat válasz­tották meg. Megelégedéssel vette tudomásul az igazgatóhálasztmány, hogy a taggyiijtés munkájának országszerte történő eredmé­nyes előrehaladásával kapcsolatban közéle­tünknek máris több áldozatkész, vezető egyénisége belépett az alapitó tagok díszes sorába. A nemes példával szolgáló alapítóknak az igazgatóválasztmány jegyzőkönyvi kö­szönetét fejezte ki. A népszövetségi ligák nemzetközi Union- jának juliíus elején Varsóban tartandó kon­gresszusára a liga képviseletében az igaz­gatóválasztmány SziülJő Géza diszelnököt mint rendes tagot és Flachbarth Ernő dr. ügyvezető alelnököt. mint póttagot küldötte ki, illetőleg nevezetteket ezen képviselet el­vállalására egyhangú határozattal fölkérte. Végül az igazgatóválasztmány az alapszabá­lyok 7. paragrafusa értelmében elhatározta, hogy Szlolvenszkó és Ruszinszkó városaiban — ahol az igazgatóválasztmánynak tagjai laknak — rövidesen megszervezi a liga hehd csoportjait. HrasovskQ szerint Rnszlnszlcú&ai nlncsencK európai állap®!®! UfalU aggasztó Síire! norokhúitúl Évzáró tárlatok Budapestem öt képző- és iparművészeti kiállítással zárult be az idei tárlatok évadja Budapest, junius 12. Egyenként is eseményszámbamenő kol­lektív művészeti megnyilatkozások a most nyitva levő budapesti tárlatok. És ha elte­kintünk az osztrákok reprezentatív kiállítá­sától, a magyar művészek tavaszi bemutat­kozása — bár az újkori festőgerenációnak csak egy kis töredéke van ezúttal jelen — két emlékkiállítás kapcsán: egészen jelen- tőséges, mondhatni európai művészeti ese­ménnyé avatja ezeket a tárlatokat. De a mű­vészeti szempontokon túl az idei tavaszi tárlatoknak rendkívüli a kulturjelentősége is, mert megmutatják a magyar Géniusz fel­sőbbrendűségét, amelynek, európai viszony­latban való aláértékeltsége éppoly igazságta- talan, mint az az elnyomatás, melyet a nem­zet politikai és gazdasági téren kénytelen el­szenvedni. Csak ennek az igazságtalan ér­tékelésnek tudható be, hogy a legújabb kül­földi képzőművészeti és esztétikai munkák néhány odavetett sorban intézik cl a ma­gyar festőket, de a legritkább esetben em­lékeznek meg szobrászainkról, grafikusaink­ról és iparművészeinkről. A festők közül is rendszerint csupán MiurkÉesyt, Paál Lászlót és László Eülöpöt említik föl, (akiket épp ezidén kollektív tárlatban láthatunk vi­szont) — de ezeken kívül jóformán szóra sem érdemesítik a magyar képzőművészet nagyszámú kiváló képviselőit, akik most már „világpiaci** viszonylatban is az elsők között érdemelnek helyet. A Nemzeti Szaténban Ausztria négy legnagyobb müvészegye- sülete: a Genossenschaft Bildender Künstler Wiens, a „Wiener Sezession**, „Künsíler- bund Hagen“ és a „Bund österreichischer Künstler** (Kunsitschau) testületi kiállítást rendeztek nálunk, hogy viszonozzák a tavaly Bécsben rendezett magyar reprezentatív ki­állítást. Ezeknek a kölcsönös kiállításoknak az a célja, hogy a két ország művészi köze­ledését előmozdítsák. Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy az osztrák képzőművé­szek többet várhatnak ezektől a vendcgkiál- Ütásoktól, mint a_|magyarok. Az osztrákok „reprezentatív** kiállítása, bár néhány igen jó nevet is vettünk észre, nem haladja meg a mi rendes tárlataink nívóját. Az osztrákok becsületes, jó piktorok, de iskolások, kevés a színük, kevés a melegségük. Ez a kiállí­tásuk is csak arra alkalmas, hogy az említett szövetségek irányítását karakterizálja, anél­kül, hogy valami különösebb differenciáltsá­got szemléltetne. E tekintetben is a magyar tárlatok változatosabbak és érdekesebbek. Munkácsy és Paál emlékkiállítások Munkácsy Mihály halálának huszonötö­dik évfordulóján az Ernst-Muzeum — minit 1914 nyarán — emlékkiállítást rendezett a legnagyobb magyar festő müveiből. Ennek a. kiálló ásnak az az érdekes:,ege, hogy Munkácsyt az első kezdetitől különböző fej­lődési fokokon mutatja be nagyskáláju mű­vészetének majdnem minden rendű megnyil­vánulásában. A három évtizedre (1865— 1886) Erjedő nagyszerű alkotások méltatását Lázár Béla dr. katalógustanulmányában ta­láljuk. Az Ernst-Muzeum mutatja Paál László, Munkácsy nagy kontársának és ke­belbarátjának újabban felszínre került re­mekműveinek egész sorozatát, amelyekről ugyancsak Lázár Béla ezt a találó jellemzést adja: „Ez a Paál-gyüjtemény, megannyi nagyszerű muzeális értékével díszére válik nemzeti művészetünknek. Ugy ahogy van, bele lehetne helyezni a világ akármelyik múzeumába- Párisban most nyílt meg egy nagyszabású kiállítás, mely a tájkép történe­tét öleli fel Poussin-től Gorót-ig, az ismeret­len "remekművek végeláthatatlan sorával. Paál-gyiijleményünk ennek egyenes folyta­tása lehetne. Ahol Corot abbahagyta, Paál otít folytatta, az uj meglátások, az uj átélé­sek, az árnyalatok uj megfigyelésének hihe­tetlen gazdagságával. És mindezt távol ha­zájától, tökéletes nemzeti szellemben, magyar temperamentummal, teljes egyéni érzésben.** E jól sikerült jellemzéshez a ma­gunk részéről csak azt jegyezhetjük meg, hógy Corot és Paál között csak a kedélyben van különbség. Corot derűs, világos és na­pos tájakat énekelt meg, Paál László ugyan­ilyen festői kvalitásokkal a borongós, szo­morú, vihartól terhes tájak szerelmese. Az ő tájaiban megrázóan sötétlik, cikk ázik már lelkének tragikus borulása­A Műcsarnok tavaszi tárlata Ezt a tárlatot is az teszi rendkívülivé és ünnepivé, hogy a Képzőművészeti Társulat is részt vett Munkácsy Mihály halála ne­gyedszázados évfordulójának megünneplé­sében. A mester „Tépéscsinálók**, „A falu hőse**, „Zágoházban** című ismert festmé­nyei és „Ecce homo** cimü hatalmas vászna került bemutatásra és ez a kisebb kollekció igen tanulságosan egészíti ki az Ernst-Mu­zeum Műnk ácsy-tár láttát. Még egy elhunyt nagy magyar festő gyűjteményes kiállítása gazdagítja a tárla­tot: Pentelei Molnár Jánosé (1878—1924), aki tudvalévőén a csendélet-festés egyik leg- hivatottabb művelője volt Magyarországon. Természetes, hogy mint Benczur-tanitvány a javából, müvei egy elmúlt művészeti kor­szak hirdetői, de korértékük örök nevet biz­tosit a korán elhunyt mesterüknek. Több mint félszáz képpel az egész nagytermet foglalja el László Fülöp Elek kol­lektív kiállítása. Az ö stílusa is a múlté már, de eleganciája és biztossága, mely sokszor a rutin hatványozottságának érzéséit kelti, mindenképpen a nagy arcképfestők klasszi­sát biztosítja alkotójuknak. Egész sor igen finom portréval és tanul­mánnyal vesz részt a tárlaton Botfai Hűvös László szobrász- Lágy mintázásu müveinek hatása László Fülöp portréival érdekesen rokon. A fiatal gárdát néhány igen jó festő- és szobrásznóv képviseli ezúttal- Most csak a nevek felsorolására szorítkozhatunk: Ku­kán Géza, Áldor János László, Poll Hugó, Udvary Pál, Glatter Gyula, Rőtnek Árpád, Oimes Lajos, Bosziuiy István, Gaál Ferenc, Márton Fcreifc, Sz. Horvátli-Káítuán, Edvi I BI i a kiválasztott, szép példányokban h iifnnlrnf' szá,lit nillVdKáal í]AfJ3SPGRT’ Príaa-Klamovlffl. illllf liíllli 12. sz. képes árjegyzékét Kö 5.— Ú előzetes beküldésé ellenében küldi

Next

/
Oldalképek
Tartalom