Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-10 / 129. (872.) szám
A gazdasági álét nacionaÜzásáról irt egy nemzeti demokrata közgazdász oikket Kramiaf lapjába. A cikk kiemelkedik a pártpolitikai heccikkek közül és igyekszik a gazdasági problémákhoz szükséges objektivitást megtartani s a gazdasági érdekek reális vonatkozásaihoz alkalmazkodni. Rámutat arra, hogy a cseh nép egyrészt az antant segítségével, másrészt beliföldi forradalom utján megszerezte a politikai önállóságot, amelyhez mint abszolút szükségszerűség járul a gazdasági önállóság követelménye. A gazdasági önállóságot azonban nem lehet oly eszközökkel megszerezni, mint a politikait, mert a gazdasági önállóság megszerzésének módja csak evolúciós és nem revolúciós folyamat lehet. Élesen kikel ama pártpolitikai jelszavak ellen, melyek nemzeti érdekre hivatkozva gazdasági értékek lefoglalását vagy kisajátítását sürgetik s- kijelenti, liogy ma az európai politika és gazdasági élet annyira konszolidált, hogy az nem tűri és szemléli a magántulajdon megbántását és a bolsevista módszerek alkalmazását. A cseh nép gazdasági önállóságát és szupremáciáját gazdasági eszközökkel és módszerrel kell megteremteni — ez a cikk konklúziója. A cikk hangja és okfejtése ritkaságszámba megy. Erősen és szélsőségesen nacionalista és soviniszta részről történt megnyilatkozás a nacionalizmusnak és sovinizmusnak a gazdasági életben jelentkezett és jelentkezni akaró erőszakoskodásai ellen. Nyílt princípium, mely gazdaságpolitikai programként is tekinthető, de egyúttal kritika is, mert az álláspont mércéje alá lehet vonni az elmúlt évek egcsz gazdaságpolitikáját. Ide illik elsősorban a föld'birtökreíorm, melynél evolúciós tempó helyett revolúciós rohamot látunk és ide iíli-k a szlovenszkói gazdasági politika, mely a gyarmatpolitikának minden erőszakosságát magában egyesíti. Jó, hogy néha- néha cseh részről is megszólal a reális belátás és föléje emelkedik a hatalmi önzés vadságának. Jó, mert ilyenkor biztosan érezzük azt. hogy a kormányzat rendszeres taszító munkájával szemben van életjogosultsága annak a törekvésnek, mely az állam érdekében a reális politika alapjait keresi. Mi nem lehetünk elragadtatva attól, hogy egy nemzeti demokrata a gazdasági élet naciona- •Uzálását követeli, mert a mi gazdasági politikánk a gazdasági érdekek és értékek megbecsülésének és kiegyensúlyozottságának elvén nyugszik, de mégis örülünk annak, hogy akad egy nemzeti demokrata, aki a mai forradalmi nacionalizálással szemben, a más nemzetek gazdasági érdekeit és értékéit romboló és robbantó politikával szemben evolúcióról beszél, amely a maga reális utjain eljuthat, elrealizálódihat ahhoz a stádiumhoz, amely elfogadható alap lehet a gazdasági megértéshez, a nemzetek közötti gazdasági összefüggések helyes megteremtéséhez. Géniben megegyeztek Briand és Chamberlain a garanciaszerződés kérdésében, de mire a megegyezés létrejött, az eredeti Luther-íéle ajánlatból nem maradt meg sok. Érdekes sorsa az angol politikának, hogy a német birodalommal való viszony kérdésében a döntő pillanatokban mindig a francia álláspont győz s az eredetileg humánus, békét kereső londoni nézet meghajlik a harciasubb francia vélemény előtt. így volt ez Lloyd George alatt, igy Can- nesben, Genovában, Spaaban s Németországban már bizonyos álszenteskedést, a hírhedt angol „cant“ egy uj politikai formáját látták e sorozatos megajlásokbaih Amikor a második konzervatív kormány került uralomra Londonban, a közvélemény Chamberlain személyében látta azt a politikust, aki érvényt tud szerezni az imperium politikájának. S valóban, amikor az imperium problémáiról van szó, a külügyi államtitkár kegyetlenül energikus — megmutatta ezt a világ számára tervezett néhai genfi jegyzőkönyv sorsa — de ha pusztán kontinentális ügyekről van szó, hallgatagon mindig a íranoia álláspont győz. Már volt egy Briand—Chamberlain párviadal Genfben (a genfi jegyőkönyv vitatásakor), mely föltétlenül az angol államférfi győzelmével végződött, most azonban a copeti kirándulás alatt úgy látszik a temperamentumos Briand „megfőzte** brit kollégáját. Ez nem adta meg magát egyszerűen: „elveihez hii maradt, csak praktikus engedményeket tett Párisnák**, de ez elvégre elég ahhoz, hogy például oly „apróságok**, mint Franciaország átvonulása a demilitarizált német zónán egy keleti háború esetén, megengedtessenek. A garanciaszerződés ugyan csak nyugati paktum lesz, ebben Anglia győzött, de sok ígéretet és. békét éppen ezek a „praktikus engedmények** nem fognak jelenteni. ■ A ..világtörténelmi jelentőségű genfi megegyezés után A francia sajtó lelkesedik, az angol hallgat, a német elkeseredett — A garanciaszerződési jegyzék csakhamar Berlinbe kér fii — Magyar ügyek Genfben, Bethlen és Benes tanácskozásai Géni, junius 9. A népszövetségi tanács júniusi ülésszaka, melynek elsősorban csak az lett volna hivatása, hogy a középeurápai államok szanálását ellenőrizze és jóváhagyja’, annyiban világtörténelmi eseménnyé vált, hogy Briand és Chamberlain megjelentek rajta a német garanciaszerződési ajánlat megvitatása' céljából. Mint rendesen a népszövetségnél lenni szokott, most is a kulissza mögötti tárgyalások alkotják a döntő fontosságokat s a kellemes Géni városa, a barátságos államférfiak rendes összejövetele csak dekórumul szolgált a felelős politikusok személyes tárgyalásainak. Jelentettük már tegnap ,hogy Chamberlain és Briand Copetben, a Genfi-tó partján hosszú sétájuk alatt tisztázták a garancia- szerződés kérdését és teljes megegyezésre tettek szert. Az a Havas-jelentés, mely ezt a hirt Parisba vitte, nagy üdvrivalgásokra adott okot a francia sajtóban, mert bizonyos fokig ugylátszik, mintha az eddig rideg és Franciaország kívánalmaival szemben elutasító amgoi álláspont megenyhült volna, Anglia mindenesetre annyiban hü marad elveihez, hogy a garanciaszerződést nem hajlandó másképp értelmezni, mint nyugati paktumot, mely pusztán a rajnai határokra vonatkozik. Nagybritannia kijelenti, hogy Francia- ország és Belgium határait úgy fogja tekinteni Németországgal szemben, mintha önmaga határai lennének és minden territoriális sérelmet egész katonai erejével torol meg. A keleti határok kérdésében Anglia nem ismer el más garanciákat, mint a versaillesi szerződés Idevonatkozó klauzuláit. A megegyezésnek részletei persze csak a népszövetségi paktum keretein belül valósithatók meg s ezért okvetlenül szükséges, hogy Németország föltétel nélkül azonnal lépjen be a népszövetségbe a paktum megkötésének érdekében. A kiszivárgott hírekből annyi világosnak látszik, hogy Anglia megengedte Francia- országnak a demilitarizált rajnai zónán való átvonulást egy esetleges keleti háború alatt, ami fontos engedmény Páris számára. Részletes képet a garanciaszerződés angol—francia formulázásáról csak az a jegyzék fog nyújtani, melyet valószínűen már a közeljövőben küldenek a nyugati nagyhatalmak Berlinbe. Most csak annyi látszik világosnak, hogy a francia álláspontot nem utasította el egyenesen Chamberlain, hanem a nyugati határokra vonatkozóan teljesen magáévá tette s csak a kelet! határok szempontjából tartotta meg bizonyosfoku önállóságát. Hogy tulajdonképpen mily előnyei lesznek Németországnak ebből a szerződésből, ma még nehéz megmondani, úgyszintén az sem látszik egész világosnak, hogy Luther dr. híres kölni ajánlatából tulajdonképpen mennyi került be a nyugati garanciaszerződés első hivatalos megformulázásába. társaság követelményei, mint ismeretes, többnyire pénzügyi természetűek, főleg adóügyekre, ipari vállalkozások hiteleire, a munkanélküliség elkerülésére és a hivatalnokok leépítésére szükséges teljhatalom megkapására vonatkoztak. Ausztria végleges szanálását csak a szeptemberi nagy népszövetségi ülés fogja elvégezni, máris megállapítható, hogy a hangulat kedvező Ausztria iránt és a genfi pénzügyi bizottság meg van elégedve Zimmermann főbiztos meg az osztrák pénzügyminisztérium együttes szanálási munkájával. Ausztrián kívül a magyar ügyek megtárgyalása is fontos pontját alkotja a népszövetség pénzügyi bizottsága ülésének. Valószínű, hogy Magyarország ügyeit ma, kedden veszik elb rálás alá, ds az előzetes tárgyalások már tegnap délután meg voltak. Hétfőn délután Bethlen gróf magyar miniszterelnök fontos tárgyalásokat folytatott Benes dr. csehszlovák külügyminiszterrel is, mely tárgyalások bizonyos fokig túlnőttek a pénzügyi kérdéseken és általános politikai szempontból vizsgálták a magyar ügyet, meg a két állam viszonyát. A két államférfiu abban is megegyezett, hogy mikor folytatják ezeket a tárgyalásokat. Benes dr. különben ugyanezen a napon Brianddal is érintkezésbe lépett, akive! a francia—csehszlovák szövetségről, a garanciaszerződéseknek középeurópai vonatkozásairól beszélt. A két államférfiu teljes megegyezésre tett szert ezekben a kérdésekben. Telies megegyezés Benes és Mata^a között Géni, junius 9. Hétfőn délután fejezték ’ be Benes dr. és Mattja dr. külügyminiszterek tárgyalásaikat az osztrák ügyben. Teljes megegyezés jött létre a két állam kölcsönös viszonya tekintetében és a népszövetség által meghatározott kérdésekben is. A francia sajtó Briand győzelmét hirdeti A francia sajtó igen nagy eseménynek mondja a genfi francia—angol megegyezést- A Matin genfi tudósítója szerint ez a garanciaszerződés első alapkövét jelenti annak a széles szisztémának, mely a népszövetség keretén belül kölcsönös arbitrázsszerződésekkel megalapozza az európai államok örök egyensúlyban tartását és igy a végleges kontinentális stabilitást. Genfi körökben az a remény uralkodik, hogy a garanciaszerződés mai stádiumához csakhamar hozzávonják Mussolini olasz miniszterelnököt is, s igy máris bővülés történik a mai rendszeren. Ugyanily értelemben üdvözlik a többi lapok is a genfi megegyezést s a Journal megjegyzi, hogy Németország aligha veheti magára annak ódiumát, hogy nem Vesz részt ebben a békemunkában. A lapok egyhangúan megelégedésüket fejezik ki afölött, hogy London csatlakozott Franciaország mai álláspontjához. Chamberlain a Reuter-iroda genfi levelezője előtt szintén kifejezte megelégedését a két állam gyors megegyezése fölött. Az a jegyzék, amelyet a francia kormány fog Németországhoz intézni a garanciaszerződés kérdésében, igen barátságos hangú lesz s jelenteni fogja a szövetségesek közös elhatározását. A vezető londoni lapok egyelőre nem igen kommentálják a francia—angol egyezséget, mert várják a hivatalos körök véleményét. A többi lap is rezerváltan viselkedik Briand kijelentéseivel szemben, amelyeket a francia külügyminiszter a Havas-tudósító előtt a francia álláspont meghallgattatásáról tett. A német közhangulatból hiányzik a lelkesedés A német lapok, még a baloldaliak is, bizonyos fanyarsággal veszik tudomásul a genfi megegyezést. A Berliner Tageblatt szerint egyelőre ugyan még nem lehet ítéletet mondani, de az előjelekből arra lehet következtetni, hogy Németország számára nem nagyon kedvezők a tárgyalás kiindulópontjai. Ha igaz az a Halvas-jelentés, hogy Chamberlain beleegyezett Franciaország Németországon való átvonulásába, úgy a tárgyalási alap egyáltalán nem tekinthető megterem tettnek. A Vorwárts is megjegyzi, hogy Anglia alapdveibőil ugyan nem engedeti praktikus szempontból azonban Franciaországnak igen nagy kedvezményeket adott. A Zeit szerint egyenesen gúny lenne minden nemzetközi jog számára, ha Anglia Németországot Franciaország katonai operációinak szabad prédájául dobná. A lap reméli, hogy az a híres Havas-jelentés, mely máig az egyedüli forrás Chamberlain és Briand megegyezése tartalmának szempontjából, csak egy túlbuzgó tudósító szüleménye s nem a tényleges megállapodás. Prágába érkezett a magyar kereskedelmi delegáció Prága, junius 9. Tegnap este érkezett Prágába' Wodiáner meghatalmazott miniszter vezetése alatt a nyolctagú magyar delegáció, mely tárgyalni fog a csehszlovák megbízottakkal a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés megkötéséről. A pályaudvaron a delegáltakat Dvorácsek csehszlovák meghatalmazott miniszter és Friedmann dr. osztályfőnök fogadták. Az első teljes ülést 10.-én délelőtt 10 órakor nyitják meg. Tizenötezer vendég az olasz király kerti mulatságán Róma, junius 9. Viktor Emánucl jubileumi ünnepségei még mindig tartanak. Fgy magát megnevezni nem akaró dúsgazdag angol, aki már évtizedek óta él Olaszországban a koronázás évfordulójának alkalmából egy millió lírát bocsátott az olasz kormány rendelkezésére, hogy ezt az összeget jótékony célra fordítsa. Az Összeg mellé csatolt kisérő iratban az angol adakozó elragadtatását fejezi ki a fascista uralomról és sok szerencsét kíván Olaszországnak. Mussolini miniszterelnök szívélyes módon köszönte meg az adakozást. — A Quirinál kertjében tegnap délután nagy fogadtatás volt, melyen részt vettek a király, a királyi család tagjai, a kormány, a diplomáciai testület, a képviselők és a szenátorok, valamint az olasz községeknek több mint 7000 megbízottja is. A vendégek száma körülbelül 15.000 volt. Benes tanácskozásai Bethlennel Chamberlain és Briand nagy horderejű1 megegyezése mellett a népszövetségi tanács kisebb ügyei, mint az osztrák és a magyar kérdések a világpolitika szempontjából eltörpülnek, de a mi szempontunkból mégis nagy jelentőségre tarthatnak számot. Az osztrák követelmények megtárgyalása az utolsó stádiumba került és megállapítható. hogy Ausztria kívánságait a tanács majdnem kivétel nélkül honorálta. Fz a nagy siker jele a népszövetség Ausztria iránti bizalmának. Az osztrák köz— (A tisztviselői segélyek a miniszter- tanács előtt.) A minisztertanács ma vagy holnap összeül, hogy megbeszélje az államhivatalnokok segélyének folyósítása ügyét. Elsősorban is a katonai havidíjasokat és bírákat akarják kielégíteni. Ezen a tanácskozáson szerepelni fog az adóreform és a vámtarifa revízió kérdése is. AB félévre 150, negyedévre 76, havonta jSy Éjsg AB 26 Ké; külföldre: évente 450. félévre MW BS& JpBj WJI” «rnrr» ájjjWF JBr , ■ [U_ MM 725, negyedévre 115, havonta 36 Ki. # Zífí 7ws"wlL asszam AHA i-2» k, É Jí ms isi 9 JeÍ Bf B& Mg Jmr jÉF Jp&WK* Szerkesztőség: Prága, fi., Stépánská M JB Jm WLJBg WL Jw Jgr Ajf AW M Jjf J ullce 16/lH. Telefon: 30-3-t9. Kladrt^ Kft “*““** hivatal: Prága, 1„ Liliová ullce 18. Tef.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Jf Sztovenszkói és RusztnszkáiSzövetkezett Sártök politikai napilapja &efelős szerkesztő: Qút Jfstvőn
