Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-05 / 125. (868.) szám
Péntek, június 5. RoM isire t. tett a tewzfai éíiéiI Ezután Korláth Endre dr., a ruszinszkói magyarság képviselője szólalt fel és ezeket mondotta: — Az a .körülmény, liogy az ellenzék által elfogadott és áltajam is magamévá tett passzivitás dacára szót emelek a parlamentben, találja abban a magyarázatát, hogy ke rületemben, Beregszásziban pünkösd vasárnapján olyan szomorú események történtek, amelyek mellett érző és gondolkodó tisztes séges, felelősségteljes állásban levő ember nem mehet el szó nélkül. Mint képviselő kötelességemnek érzem e sajnálatos körülményre, mint nagyon figyelemreméltó me- mentóra a kormány figyelmét felhívni. Bár érzem, hogy a kormány lelkiismeretét igyekezni fog elaltatni azzal, hogy a sajnálatos körülmény bolsevik! agitáció következménye s jelen felszólalásom pedig ellenzéki felfogásom eredménye, ennek dacára teljesítem kötelességemet és talán az utolsóelőtti órában figyelmeztetem a kormányt, hogy így a saját lelkiismere- temet is megnyugtassam. — Nem vezet e kérdésben sem ellenzéki érdek, még csak pártérdek sem, mert hiszen a támadó munkások a kommunista párthoz, a megtámadott munkások bizonyára valamelyik orosz párthoz, a munkaadók pedig tudtommal vagy a polgári, vagy más zsidópárthoz tartoznak. — Amint a tényállást eddigelé alkalmam volt megismerni, a pünkösd vasárnapi véres esemény tulajdonképpen csak egyik jelensége annak a darabka keserii száraz kenyérért, vagy talán kenyérhajén való harcnak, amely Szlovenszkóban és Ruszinszkóban a kormány minden kritikán aluli, kétségbeejtő és rosszindulatú gazdasági politikája miatt már évek óta tart, melynek eredményeképpen Ruszinszkóban egy uj halálos betegség lett járványossá, az éhenhalás, ön- gyilkosság, megtébolyodás vagy más alakban. E gazdasági politika Szíovenszkót és Ruszinszkót mint keleti ázsiai gyarmatot kezeli, ahol a kormánynak és helytartóinak minden meg van engedve. A adókat éppúgy viseli a terület népessége, mint Cseh-, Morvaország és Szilézia. Énnek dacára a közszállitásokban, közmunkákban és minden állami beruházásokban a lehető legmcstohábban vagyunk kezelve és nagyon sokszáz millióra megy az az összeg, amivel e elmen Szlovenszkó és Ruszin-szkó gazdasági élete évenként az államfordulat óta károsodik. — A kormány valutapolitikájából presztízskérdést csinál s ennek érdekében óriási áldozatokat hoz. E politikájának áldozatul ejti lassacskán az összes szlovenszkói és ru- szinszkói bankokat, vállalatokat és magánosokat, mezőgazdákat, kereskedőket, iparosokat egyaránt. 18 százalékos kamat mellett, de különösen még ha emellett sem kap a termelő pénzt, a termelést tovább folytatni lehetetlen. — Egymásután szűnnek meg vállalatok, gyárak, ipartelepek és lesznek a tőkések fizetésképtelenek, a munkások pedig munkanélküliekké. Ha mindehhez hozzávesszük a mindent megakadályozó", lehetetlenül drága tarifapolitikát és még a szerencsétlen külpolitika következményét alkotó Vámpolitikát, akkor körülbelül megfestettük a gyors- fényképét a szlovenszkói és ruszinszkói nyomornak és megtaláltuk az okait is azoknak. — Cseh-, Morvaország és Szilézia bizonyára szintén érzik e gazdasági helyzet nehézségeit, de semmiesetre sem annyira, mert ,a kormány mindenféle szubvencióknak a segítségével, továbbá állami munkáknak, közszállitásoknak a cseh ipar részére való nyújtásával igyekszik ezeket alátámasztani; őket a vámkérdés sem nyomja annyira, mint a köztársaság keleti nyúlványát alkotó Szlo- venszkót és különösen Ruszinszkót. A csehországi iparnál a tarifális kiadások nem akadályozzák annyira a versenyképességet, mint a 800 és 1000 kilométerre fekvő Szlr/venszkó és Ruszinszkó iparát és kereskedelmét. — Egyszóval mi egyenlően, vagy még terhesebben viseljük az állami kiadásokat, de nekünk nem jut az állami bevételekből sem mezőgazdaságunk, sem kereskedelmünk, sem iparunk támogatására. Nem történt pl. semmi a múlt évben sem az ugocsai és beregi árvizek által okozott károk megtérítése és a jövőbeli károk megakadályozása, gátak, védtölíések építése érdekében. Hasonlóképpen nem mozdult meg a kormány pl. a viski hid megjavítása, helyesebben uj- bólépitése ügyében, úgyszintén a rnárma- rosi gyümölcs és a ruszinszkói szőlő értékesítése s ezzel a gazdáknak pénzhez juttatása szempontjából sem, sőt a parlament által megszavazott tíz millió hitelnek, amit a csallóközi és bodrogközi árvízkárosultak segélyezésére kellett fordítani — hováfordi- tásáról sem hallottunk eddig jelentést. Füssy Kálmán: Dehogy nem, hát a gyászmagyarokat min szállították Prágába!! Korláth: Ily körülmények között bármennyire helyesnek, méltányosnak és üdvösnek tartom is úgy a magam, mint a magyar klubok nevében társadalmunk legmunkásabb rétegeinek, az önálló keresettel bíró kisgazdának, földművesnek és kisiparosnak aggkorra, rokkantság esetére, vagy elhalálozása után családja részére való segély nyújtását, a javaslatot még sem fogadhatom el, mert az említett társadalmi osztályok oly rettenetesen nyomasztó viszonyok között élnek, hogy ma a havi 22 korona biztosítás! járulék rájuk nézve újabb elviselhetetlen adóterhet jelentene csupán s e nagy teherre! szemben oly jelentéktelen ellenszolgáltatást, csupán évi 500 koronát kapnának s ezt is csak háromévi befizetés után, hogy e csekély ellenszolgáltatásért e nagy adóterhet vállalni igazán nem érdemes. Úgy látszik, a kormány a takarékossági törvény következtében elbocsátandó cseh tisztviselőket akarja az újabb adminisztráció utján elhelyezni és ezzel a telepítés, a kolonizálás dicső munkáját tovább folytatni. — A törvény életbeléptetése a kormányra van bízva a javaslat szerint. Miután a javaslat egyes részleteivel egyáltalában nem vagyok megelégedve s a kormánnyal szemben pedig bizalmatlan vagyok, a javaslatot nem fogadom el. Azután a vitát befejezték és az előadók zárószavai után szavazásra került a sor. A képviselőház a javaslatot első olvasásban elfogadta. majd az előadók újabb javaslatára gyorsított eljárásban második olvasásban is elfogadták. Komárom, junius 4. (Saját tudósítónktól.) Krpelec Bertalan, a pőréiről híressé vált magyargyülölő szlovák tanfelügyelő bünpörét tárgyalta tegnap a komáromi törvényszék, miint felebbviteli büntetőbíróság. Krpelec még a múlt év folyamán olyan leveliéi; irt az államvasutak i gaizgatőságáho z, amelybeni kerületének katolikus papságát a legsze- menszedeítebb rágalmakkal halmozta el. Krpelec levelében a következőket irta a katolikus papságról: „Elég nekem, ha tudom, hogy római katolikus pap adta be (t. 1. ellene a följelentést), mivel a papi igazságot, nevezetesen a római katolikus papokét, gazdag tapasztalataim alapján nagyon jól ismerem. Igen azonban csak rossz oldaláról, azaz: mint kilencvenkilenc százalékban jezsuita hazugságot. Nyomorult, piszkos lelkek ezek, akiknek többsége képes minden alá- valóságra, sőt embertelenségre is. Képesek a hamis esküre, kigondolt dolgoknak állítására rosszhiszeműségből, politikai gyűlöletből. Ha nem élnénk a huszadik.században, képesek volnának még akasztani, égetni, kerékbetörni is. Itt élnek egy postás és két bíró, akik ellensúlyozzák a magyar keresztényszociális, zsidó disznóságofcat. v- A buta népet izgatni könnyű dolog. Nincsen szabad akarata." Ez csak ízelítő a maga nemében párját ritkító szennyes levélből. Ezt a levelet Richter János ipolyszakál- lasd plébános, volt magyar országgyűlési képviselő a bűnügyi iratoknál fölfedezvén azok betekintésénél, papí'ársaival együtt rágalma-, zás és becsületsértésért perelte be Krpele- cet. De elég óvatos volt a levélről hiteles másolatot is venni, mert később a levél hivatalos megkeresés folytán az államvasutak igazgatóságához került, amely egyszerűen visszaadta azt a vádlottnak. Elsőfokon az ipolysági járásbíróság hozott az ügyben igen enyhe ítéletet, amely Krpefeceí a rágalmazás vétségében bűnösnek mondva ki, a 13 katolikus lelkész megsértéséért mindössze 609 korona pénzbüntetésre ítélte és az ítéletet felfüggesztette. Szombat: ERDŐDY MIHÁLY: Fele se tréfa! .Vasárnap: MÉCS LÁSZLÓ: Valakinek, mindenkinek, aki szeret . . . (Vers.) — SOMLYÓ ZOLTÁN: Egy aranylánc története.--------------— co-srgae’gmw—v —---------------Kö Byvtesiger hullámai — A P. M. H. eredeti tárcája — írta: Neubauer Pál. Szinte találomra verődtek a parthoz és ón találomra kapok beléjük. Meritek belőlük és megint elengedem őket: könyvek, amiket nem tart vissza az ember, ha visszakivánkoz- nak a tengerbe. Ezek nálam maradtak: Euigen Diederichs kiadásában Jénában jelenteti meg „Luzifcr" címen Uly von Strauss und Torney nagy regényét, amely a 17-ik század hadatviselő egyházáról szól. Hatalmas alakok tömege közepette a főhős: egy szerzetes, akiben Isten lázad fel abban a pillanatban, mikor látja, hogy tüzzel-vassal véres küzdelmet folytatnak az „eretnekek" ellen Isten nagyobb dicsőségére. Eretnek Luzirer, aki a szerctetet prédikálja- ö is szerctetet, a harcias püspök is szc- retetet és mégis máglyán égetik el. A könyvet mintha férfi irta volna. Színei bátrak, stílusa erőszakosan Iftményöklü és. az iróasszony biztos kézzel vezeti át az olvasót a nagy történések tengerén. Alkotás ez az irás, melynek minden része ércbevésett szobrászmunka. * A „Propyláen-Verlag" gyöngyöket termel. Lafcad'io Hearn uj könyvvel jelenik meg: „Japanische Geistergeschlicliten"; a felkelő nap országából hozott csodálatos szellemtörténetek ezek, amelyek a föld és az öntudat küszöbe alatt egyaránt történnek: megfoghatatlan, testetlen csodák, melyeknél csak az csodálatosabb, hogy Hearn meg tudta őket rajzolni. Nem történik semmi, de egy néma világ ezer színe és hangja zsong, testetlenek a testek, de a megrajzolás biztoske- zü munka. Virágzó cseresznyefák alatt szerelmes és haldokló emberek, kis törékeny fa- házakban japán pillangókisasszonyok, végte- ien-kék tenger csöndje és hóval borított hegyek: Hokusainak, a legnagyobb japán mesternek voltak ilyen meglátásai. A felkelő nap országában nekünk mididen idegen és meseszert!, de Hearn tolla nem ismer nehézséget és ismerőssé teszi az idegenszerüt. A mesék tartalma olyan mély, mint a Kelet bölcsessége és mintha Európa, a lázas, féktelen, anyagi, öldöklő, lelkétvesztette Európa megváltó másik fele volna, úgy emelkedik ki a mesékből a „Fuzijama" havas feje a történetekből. * Európa lihegve, zakatolva, dübörögve, hörögve száguld a „Propyláen-Verlag" egy másik regében, Marga Passon „Blaubart" cirnii munkájában. A nőket féktelenségből gyilkoló kákszakall ősrégi története a modern kor borzalmas köntösében: egy sülye- dő hajóóriáson, az őserdőben, New-York milliomosai kastélyaiban. A könyv üteme el- szédit. Szágu'ldunk vele. Vérzőnk, csillogunk, rohanunk, Bábel tornyát építjük és elbukunk. Fantasztikus trópusok gigászi méretei tárulnak fel, amelyekbe a kékszakáll meztelen érctestével beleveti magát, hogy feledést találjon és inérgés kígyók, halálosan ölelő folyondárok között. Alligátorok társaságában szabaduljon az átok alól, amely azt parancsolja neki, hogy a szerelmet minden esetben a gyilkosságig csigázza fel. Láva- nyelvű könyv, több a regénynél, a mulatta- tásnál, bár nem tesszük le, míg cl nem olA komáromi törvényszék Vincze Aurél törvényszéki elnök vezetése alatt működő felebbviteli tanácsa felülvizsgálta az ítéletet nyilvános ülésében és az első bíróság ítéletét teljesen összetörte annak megokolásával együtt. Az ipolysági járásbiróság megokolásá- ban „államellenesnek" nyilvánította Richter- nek a megyei bizottságban elmondott beszédének azt a passzusát, hogy „a magyarok és a szlovákok ezer évig békésen megfértek egymás mellett". Súlyosbító körülménynek vette a minősíthetetlenül durva támadásokat a papsággal szemben és nem fogadta el enyhítő körülménynek a vádlott „büntetlen" előéletét, mert az köztisztviselőnél elengedhetetlen föltétel. A biróság bűnösnek mondta ki Krpele- cet a Richter János terhére elkövetett rágalmazás vétségében és ezért 8 napi fogházra ítélte az ítélet föl- függesztése nélkül, ezenkívül 209 korona pénzbüntetésre. A többi 13 katolikus lelkésszel és a többi panaszossal szemben elkövetett rágalmazásért pedig 21-szer 40 korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén további 42 napi elzárásra Ítélte. A büntetés fölfüggesztését mellőzte a törvényszék, mert Krpelecet a járásbiróság már egy ízben rágalmazásért 1500 korona pénzbüntetésre ítélte és az ítéletet akkor 3 évre fölfüggesztette. Mivel tehát Krpelec ismét a rágalmazás vétségét követte eh a büntetést nem lehetett fölfüggeszteni. Richter János plébános, akinek a törvényszéki elnök nem engedte meg beszédét magyar nyelven elmondani és a kerületi papság jogi képviselője. Mchácsy János d1*. komáromi ügyvéd az ítéletben megnyugodtak. mig a .vádlott fellebbezést jelentett be az ítélet ellen. Komárom egész magyar társadalma megnyugvással fogadta az ítéletet, amely a meghurcolt papságnak szolgáltatott dühös ellenfelével szemben méltó erkölcsi elégtételt; Richter János fáradhatlan energiája volt az, amellyel paptársaii durván megsértett reputációja érdekében is fölvette a küzdelmet ezzel a félelmessé nőtt potentát ellen, akinek működésére úgy emlékezik az Ipoly völgy magyarsága, mint egy rossz álomra. Tömeges letartóztatások Szófiában Szófia, junius 4- A rendőrség tegnap nagyarányú razziát tartott a városban, melynek folyamán 450 gyanús egyént letartóztattak. Ezek közül egyik sem tudta magát igazolni és sokakról megállapítható volt, hogy régen keresett összeesküvők közé tartoznak. Várnában a hatóságoknak sikerült egy újabb összeesküvő csoportot leleplcz- niök. Összesen k49 embert tartóztattak le, akik vagy részvettek az összeesküvésen, vagy pedig hármas és ötös csoportokban kommunista rohamosztagokat alakítottak és uj lázadást készítettek elő. Burgasban az ösz- szeesküvők els'áncolták magukat a rendőrség elől és csak hosszú harc után sikerült őket elfogni- Két lázadót agyonlőttek és számosat letartóztattak: vastulk, különösen vad és újszerű: a háború utáni szilájuk európai ember rajza. * A „Propyláen-Verlag" harmadik . csendes könyve: a francia Jules Romains „Lu- cienne" oirnü regénye: Egy szép párisi lány mint zongoratanítónő vidéki városba kerül és ott, akarva, nem akarva abban a házban, ahol két tehetségtelen libának magyarázza a fehér-fekete klaviatúra csodáit, elhalássza a lányok orra elől azt a férfit, akire a lányok úgy gondolnak, mint jövendőbeli férjre és egymásra addig féltékenyek, mig a két veszekedő között a harmadik győz. A francia vidéki városka minden kedves ostobaságát, a háziasszony arcán ékeskedő bibircset Romains oly pompás humorral rajzolja meg, hogy mire a könyvet elolvastuk, észre sem vettük, mennyire nincs „tartalma", azaz külső, szenzációs történése. Mégis minden sor mögött apró tragédiák és apró komédiák rejtőznek és egy kocsikirándulás olyan sorsdöntő, hogy a csalódott vidéki kislány a vo-' nat elé akarja magát dobni, hogy végezzen az élettel, amely terhére vált. Megmentik- A vonat pedig — egyszerű luxusvonat, amely különben messze kikerüli a kis városkát beleszáguld az éjszakába és bizonyos, hogy sohasem jön többé vissza. Zaja a távolba vész cs a városkára, amelyből a férfi és a párisi leány eltávoznak, csend borul, csend, amelyet nem zavar meg többé semmi: sem a nagy boldogság, sem a nagy fájdalom. , Krpelecet a Küliiis papság igiripliiiisir! ioglázfeüitetásre itálle a fecmdroml lárváméit ? \ Menyasszonyi kelengyék áraháza £ 3^-—riv \ Saját készitményü finom férfi £ Í\ és női fehérnemű, asztal- ► < \ térítők és mindennemű lenáru £ Ú \ ^----Árusítás nagyban és kicsinyben J vv v #¥¥¥¥¥ vvvr¥TV¥rr*¥¥¥¥¥¥Y¥ir'¥VV¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥WV¥¥¥¥i£
