Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-05 / 125. (868.) szám

Péntek, június 5. __________:___________________________________________________________________________________1.................................._,._______________ 3 A k isebbségi sajtó aktualitásai ii. „Kulturwille44 (g.) Prága, iuniiius 4. Egy uj német folyóirat első száma került a napi olvasmányaim bőséges porciójába. A folyóiratot Berlinben adják ki s a oiime „Kul- iturwálile44. A folyóirat a címlapon jelzett meg­nevezés szerint a kisebbségi kultúra és poJi- tüka céljait szolgálja. Érdeklődéssel vettem kezembe a füzetet, mert az érdeklődés ter­mészetes jelenség akkor, ha a kisebbségi kér­désnek nj stúdiuma kerül egy kisebbségi új­ságíró elé. A folyóirat bevezetése Goethéből vett idézettel kezdődik. „Amit apáidtól örököltél: szerezd meg, hogy megtarthasd/4 Ezzel a mottóval indulnak a bevezető sorok, amelyek elmondják, hogy a folyóiratnak az a célja, Sioigy a Németországban élő nemzeti kisebb­ségek érdekeit védelmezze s e védelem alap­motívumát a humanizmus eszméjéből kívánja meríteni. A lap tehát a német birodalomban élő lengyelek, dánok, frízek, a íausitzi szer­bek (vendek) és a csehek kisebbségi érdek- (Védéflmi orgánuma, amelynek létjogosultságát egy cokik azzal igyekszik megvilágítani, hogy •Németországban több, minit két és egyne­gyed millió állampolgár él, akik idegennyelvü kisebbséghez tartoznak (2 millió lengyel, 250.000 vend, 20.000 dán, 15.000 litván és 50.000 cseh). Ezeknek a kisebbségeknek a lap cikkei szerint a német alkotmány és a törvényhozás nem nyújt kellő jogvédelmet, sőt a más államokban élő német kisebb ségek érdekeit képviselő szervezet is hallgat róluk — agyonhallgatja őket. Kimutatja azt, hogy ia Nén letörsz ágban élő kisebbségeknek mily kulturális követeléseik vannak s összehason­lító cikket is közöl a Lengyelországban élő német és a Németországban élő lengyel ki­sebbségek helyzetéről, kijelentve, hogy az utóbbiak igen boldogok lennének akkor, ha annyi iskolájuk lenne, mint a lengyelországi németeknek van. Mindezekből — továbbá abból a cikkből, amely óvatosan elitéli ugyan a jugoszláviai választásokkal kapcsolatosan Kraft dr. né-: met képviselőn esett sérelmet, de különösnek találtja, hogy e sérelem miatt a néniét kor­mány interveniált Belgrádiban, tisztán kezd­tem látni a folyóirat célját és rendeltetését. Éreztem azt, hogy egy helyes és a mai poli­tikai konstellációban eleven eszme lobogója alatt indul valaki harcba a harci készséggel arányban nem álló célért. Éreztem azt, hogy ez a folyóirat egy nekünk felette ismerős ak­ció láncszeme, azé az akcióé, amelynek Bra- •bec szenátor a nemzetközi eszmehordozója s amely az égetően és feltűnően jelentkező közép európai kisebbségi problémát a legyő­zött államokban élő kisebbségi helyzet ösz- sz eh a sonliitá s á v a 1 i gy ek s zik jelenítő s é gé bé n csökkenteni. Nem szabad félreérteni a véleményemet. Nem szabad azt kiolvasni a soraimból, hogy az én álláspontom szerint a Németországban élő kisebbségek érdekvédelme bagatellügy, vagy a Magyarországon élő kisebbségek helyzete az ideális megoldást, a kisebbségi kérdés abszolút elintézését jelenti. Nem sza­bad önzést belemagyarázni a szavaimba és azt föltételezni, hogy én csak a saját ügyün­ket .tartom nagy és fájdalmas problémának s a más kisebbségek helyzetével szemben nincs megértésem. Nem... a kisebbségi szolidaritás eszmé­jének — ennek a sajnos csak dtméleti gon­dolatnak — nem lehet ellensége az, aki ki­sebbségi sorsban élve, a kisebbségi kérdést mint a nagy politikai gondolatok evolúciós problémáját és mint univerzális európai kér­dést fogja föl. A kisebbségnek létalapja a nem­zeti érzés, mert ebből fakad kisebbségi hely­zete, de megélője az, ha létét csak az önző nemzeti érzés fűtötte akciókban éli le. A ki­sebbségi helyzet nemi internacionális, de a kisebbségek összessége számára univerzális kérdés, mert a kisebbségi jogokat éppen úgy meg kell adni az egyiknek, mint ahogy ki kell követelnie a másiknak. Ezért szimpatikus a „Kulturwille44, mint cél és indulás, de tendenciózus izü, mint fiyoratatotit valóság. Ezért vagyok kénytelen az indulás mögött oly lökő erőket keresni, amelyek nem magukból a kisebbségekből fa­500 koronát kap ha tyúkszemeit, szemölcseit, bőrkemé- nyedéseit, hólyagjait és daganatait a „Riaösam44 s napon belül, fájdalommen­tesen és minden veszély nélkül el nem távolítja. — 100.000-szer bevált. L. erdőtanácsos a következőket Írja: 23 évig kínlódtam a tyúkszemeimmel, min­den cipő szorított, minden időváltozás be­teggé tett, amig a „RiaDsanT nem segí­tett nekem. Egy tégely garancialevéllel Ke 4.50 — 3 tégely Ke 11.—, 6 tégely Ke 21.— KCOlény KoSice VII., postallúk 1218068, Szlovcnszkfi. j kadnak s amelyek mellékvágányokra akarják terelni a fősinpárra helyezett kérdést. És eze­ket a lökőerőket a gyakorlati kisebbségvé­delem terén úgy ismertük meg. mint a ki­sebbségi jogvédelem nemzetközi kerékkötőit s műit az igazságos és jogos követeléseink elgáncsolóit. Mindazonáltal örülök annak, hogy a „Kulturwille44 a kezembe került. Örülök, mert alkalmat adott arra, hogy a kisebbségi sajtó egyik nagy hiányára és küzdelmünknek egyik hiányzó csatasorára rámutassak. Ne­künk nincs „Kulturwille“-nik. Nekünk nincs tudományos, erős és nívós folyóiratunk, amely a külföld1 felé szóina rólunk és hely­zetünkről. Van Erdélyben egy „Nemzeti Ki­sebbségünk44, komoly, tartalmas, erős aka­ratú, becsületes szándékú és becsülettel int folyóirat. De ez nem jut tovább a határokon London, junius 4. A Kínából érkező újabb és újabb jelentések az ottani helyzetet egyre súlyosabbnak mondják. A Shanghaiban ki­tört sztrájk a kulimozgalmak legveszedel­mesebbjei közé tartozik s különösen ma bir nagy jelentőséggel, amikor a szervezettség és a propaganda rendkívül nagy fokon áll orosz behatások következtében a kínai mun­kások között is. A most kitört idegeneüeni lázadás fő­fészke Shanghai, ahol eddig körülbelül 50.000 munkás sztrájkol és sok véres utcai verekedésre, lövöldözésre, idegenigyilkosságra került a sor. Ez az uj forradalom.a shanghai egyetemből indult ki, amely már évek óta melegágya a moszkvai kommunista propagandának. Hiába cáfol a szovjet és hiába mondja, hogy semmi köze sincsen a kínai eseményekhez a forradalom helyszínéről érkezeti angol jelentések mindennél tisztábban bebizonyít­ják, hogy a sztrájkot orosz agitátorok szították. Érdekes az, hogy a kulhnozgaltmakhoz most diákmozgalmak is csatlakoznak és az alacsonyrendü munkások nagy tömegei együtt végzik munkájukat az egyetemek intelligens kinlai dákjaival. A jelszó most is, mint már annyi kulimozgalom idején és a vészes emlékű boxerlázadásban, az idegenek elleni gyűlölet. Két fókuszpontja van ennek a gyűlöletnek: az egyik az angol-amerikai fehérek, a másik a mindent kezükbe kaparintani akaró japánok ellen irányul. A shanghai sztrájk is egy japán gyár­ban tört ki és főleg_ azért mérgesedett el, mert a japán pénzzel működő rendőrség fék­telen terrorral fordult a renitenskedő kulik ellen, sőt segítségül hívta a kikötőben állo­másozó amerikai hadihajók legénységét és a*z idegen negyed olasz, angol matrózait is. Mivel a mostani mozgalom élén intelligens egyetemi hallgatók állnak, akiknek bőven van moszkvai eredetű pénzük, a lázadás nem korlátozódott az egyetlen japán gyárra*, ha­nem csakhamar ellepte az egész várost, a Jangcsekiang torkolatán fekvő ipari köz­pontot, ahol a japán gyárosok és európai kereskedők ostorai alatt ugyancsak szenved­niük kellett az állatként kezelt kínai mun­kásoknak. Az idegengyűlölet azonban csak hat­hatós jelszó a lázadások előidézésére, a tulajdonképpeni rugó Moszkvából ered és arra irányul, hogy az európaiak, ameri­kaiak sőt a japánok befolyását gyöngítsék s helyet szorítsanak Moszkva egyedural­mának. Az uj elvekkel áthatott egyetemi hall­gatók könnyen állnak a bőpénzii oroszok szol­London, junius 4. Lapjelentések szerint Shanghaiban a helyzet óráról-órára rosszab­bodik. A sztrájk terjed és nincs remény, hogy hamarosan megszűnne. A Daily Mail jelen­tése szerint a fölkelő munkások száma a városban és vidékén elérte a 109.00í)-et. Minden gyár áll és a hajóiinühelyekben sem dolgoznak. A városban kihirdették az ostromállapotot. Napnyugta után egyetlen kínai sem tartózkodhat az utcán és páncél­autók meg önkéntes katonák cirkálnak az éjjeli utcákon. A kikötőben két angol cirkáló érkezését várják. A Times értesülései szerint számos bizonyíték van arra, hogy a moz­galmat hosszú idő óta gondosam készítették elő. A nagyhatalmak minden gyöngesége katasztrofális következményekkel járna és a lap pekingi tudósítója szerint a nyugtalanságot nagyrészben a gazdasági propaganda okozta, túl, mint Szlovenszkó és a Vajdaság néhány magyarjának kezébe. Ez tudományos földol­gozása a helyzetünknek és különösen az er­délyi magyarság helyzetének, de nem propa­ganda és nem a külföld igazságérzésének ébresztgetése. A „Kulturwilie44 pedig ez. Pro­paganda és agitáció kifelé. Európa közepéről felhangzó szó, Európa népeihez beszélő or­gánum. Pedig csak kevésszámú és a neim- zetközi jogban pozitív alapokkal nem rendel­kező kisebbségek érdekeit propagálja. Nekünk, számbelileg nagy, Csehszlová­kiában, Romániában, Jugoszláviában, Len­gyelországban, Ausztriában és Magyarorszá­gon élő nemzeti kisebbségi tömegnek, szóval a Duna-medenee területein élő. közös sorsra és közös jogforrásokra utalt népeknek miért nincs legalább egy „KulturwiMe“-nk. Hogy miért nincs? Erről majd egyszer! a bolsevista propaganda ellen, ameiv eze­ket a nyugtalanságokat és annak nemzet­közi veszedelmeit előidézte. A Daily Héráid a shanghai sztrájkbizott­ság egy táviratát közli, mely szerint a ha­lottak száma kínai részről óráról-órára nő. A munkáspárti orgánum azt követeli, hogy az angol munkásság hasson a? kínai erősza­koskodások megszüntetésére. A lap egyúttal jelentést közöl a kínai gyárak munkásainak rossz sorsáról és ecseteli, hogy ezekben a gyárakban még a* gyermekek is több mint 10—12 órát dolgoznak naponkint. Shanghai­ban magában 22.000 ilyen munkásgyerek van. New York, junius 4. A követségek segélyszavára a kínai part közelében lévő hadihajók mind a shanghai kiktöö felé tar­tanak. A kikötőben lévő kisebb hajóegy- ségekröl már egyértelmiileg csapatokat szállítottak partra, úgy mint annak ideién a boxerlázadáskor. Amerika elsőnek kül­dött a fenyegetett fehérnegyed védelmére 500 tengerész katonát, akikhez 50 bátor olasz is csatlakozott. A kikötőben Amerikának 3 torpedózuzója, 1 ágyunaszádja, Japánnak 3 ágynaszádja, Franciaországnak egy kis cirkálója, 1 torpe­dóüldözője, Angliának egyetlen ágyunaszádja és Olaszországnak egy cirkálója állomásozik. Arról is szó volt, hogy a hadihajók bombázni fogják a kínai ipartelepet, ahol «* kulik gyüle­keztek. Meg van az a remény, hogy még a mai nap folyamán összesen 2000 ember szövetséges csapatot számíthatnak partra. Az amerikaiak partraszállása igen vé­res volt, mert miközben a matrózok csóna­kok segítségével a révhez közeledtek, a lázadó kínaiak erős tűzbe vették őket. Az amerikaiak a legnagyobb sietséggel kötöt­tek ki, azonnal fölállították gépfegyvereiket és tízperces pergőtüzet zúdítottak a kí­naiakra, akik rengeteg halottat és sebe­sültet vesztettek, Az európaiak elleni mozgalom mindin­kább növekszik. A követségek teljes komoly­sággal egy uj boxerlázadás bekövetkezését várják. A felkelők egy csoportja, amelyet kí­nai diákok vezettek, a vigadó mellett clsán- colta magát és támadást tervezett a nemzet­közi kolónia ellen. Az amerikai csapatok az utolsó pilla­natban érkeztek és gépíegyvertiizzel, majd szuronyos rohammal elűztek a támadok av, mely alkalommal 200 foglyot ejtettek és igen sokat agyonlőttek. * A felkelésnek a legnagyobo tápot az adja, hogy az elmúlt hét folyamán 12 föcin- kost a shanghai angol rendőrség agyonlöve­tett. Ezt az agyonlövést használják ki a diákok propagandacélul a munkások között. A város teli van plakátokkal, melyek mind idegengyűlöletet hirdetnek. Az amerikai csa­patok számos orosz kommunista agitátort fogtak el. A shanghai szovjetkövetség hivata­losan gratulált a felkelőknek sikereik miatt. Az ország többi részéből is nyugtalan­ságokat jelentenek. Nagy bizalom a román kormány iránt Az Avarescu-csoport is a többséggel sza­vazott Bukarest, junius 4. A kamarában elfo­gadták a napirend megváltoztatásáról szóló javaslatot. Különösen föltűnő volt a megsza­vazó többség nagysága. A napirend megvál­toztatása mellett 204-en szavaztak, ellene csak 49-en- Ez arra vezethető vissza, hogy a többséggel szavazott Avarescu 'ellenzéki csoportja is. A napirend megváltoztatásával az ellenzék minden obstrukdós kísérlete le­hetetlenné van téve. A francia-spanyol megegyezés 18.000 uj spanyol katona megy Marokkóba Páris, junius 4. A Petit Párisién jelenté­se szerint a párisi spanyol nagykövet tegnap közölte Briand külügyminiszterrel, hogy Spanyolország megerősíteni szándékszik a riff partvidék ellenőrzését, hogy a csempé­szek ne hozhassanak hadianyagot a fölkelők számára. Spanyolország kötelezi magát, hogy Abd ei Krímmel addig nem köt megegyezést, amig ez Franciaország ellen hadat visel. A Matin egy jelentése szerint Madridba várják Abd el Krím válaszát arra az ultimá­tumra, amelyet a spanyolok Alchucemas ki­ürítésének kérdésében intéztek a riffkabilok vezéréhez. Valószínű, hogy ha az ultimátum­ra nem jön meg a kellő válasz, a spanyolok körülhelül 18.000 embert kül­denek Marokkóba az ottani rend fentartá- sára. Az előkészületeket a kihajózásra, mely minden valószínűség szerint junius 15- én fog megtörténni, már megtették­M u| fMfcrlíiiiás előcsatörozásai A shanghai kuli mozgalom. — Több száz íehérembert és japánt gyilkoltak meg. — A német állampolgárok nincsenek veszedelemben Anglia a nagyhatalmak kollektív eljárását követeli gálatában, úgy hogy a 'szervezési munkában sincs hiány, fegyver pedig van elég. Könnyen oly zavargásokra kerülhet tehát sor, mint amilyenek 1900-ban voltak az emlékezetes boxerlázadás idején, amikor a nagyhatalmak erélyes kollektív lépése tudta csak hosszú harcok után letörni a kínaiak idegen emberek és idegen vagyonok elleni gyűlöletét. Angol ipari körökben máris bizonyosra veszik, hogy a boxerlázadáshoz hasonló jelenségek ütöttek ki Délkinában s London­ban nagy a félelem az ipariérdekeltségek tönkretétele és a Kínában élő sok ezer angol állampolgár élete miatt. A shanghai angolokat mind ellátták fegy­verrel, hogy kellő időben gondoskodhassanak önmaguk védelméről. A rendőrség azt az utasítást kapta, hogy amint csoportosulás támad azonnal lőjjön a tömegre. A városban lázongó kulik számát 40.000- re becsülik s attól függ minden, vájjon ez a. féktelen tömeg fegyverekhez jut-e vagy sem. A vidéken igy elsősorban Pekingben Kantonban, Csingtauban és Mukdenben szintén nagy idegenellenes tüntetésekre ke­rült a sor. Pekingben több mint 10.000 diák tünte­tett, állítólag orosz vezetés alatt, a shanghai munkások elnyomói ellen. Követelményeik között szerepel az, hogy büntessék meg a shamgihai angol konzult, végezzék ki a népre lövő rendőröket, követeljenek bocsánatkérést az angol kormánytól, szakítsák meg a gazda­sági viszonyt Angliával és Japánnal és vonják vissza az angol-japán bankokban lévő kínai pénzeket. Az angol és japán árukra hirdetett gazdasági bojkotot magátólértető- dőnek tekintik és munkát sem szabad vállal­nia a diákok határozata szerint kínai ember­nek idegen munkaadónál. A legújabb jelentések szerint a Shang- haiban meggyilkolt idegenek száma körül­belül 30, míg a többé-kevésbé súlyosan sebesülteké 150. Ebből a számból igen sok halott angol állampolgár. Az egész mennyei birodalomban igye­keznek diák agitátorók terjeszteni a shang­hai vérengzésről szóló híreket, azt akarják bebizonyítani, hogy a Jamkesekiang torkola­tának környékén ezrével gyilkolták meg a fehérek és a japánok a kínaiakat, ami okvet­lenül bosszút kiván. Berlin, junius 4. A pekingi német nagy­követ hosszú táviratot küldött Berlinbe a kinai állapotokról. A távirat kifejti, hogy a német alattvalók iránt nincs gyűlölet Kíná­ban és az ott lévő németek hozzátarto­zóinak nem kell aggódniok. A pekingi dip­lomáciai testület a kinai kormány tilta­kozó jegyzékére békölékeny hangon szán­dékszik válaszolni. de a nacionális inditóokok sem maradtak el. A jól értesült Daily Telegraph igen veszedel­mesnek Ítéli meg a shanghai helyzetet. Ha a rendet vissza is állítják a városban, a*z agyon­lőtt diákok halálának veszedelmes követ­kezményei lehetnek a kínai diákszervezetek nagy befolyása következtében. Már régóta forrong minden és a diákok meg a kulik közös jelszava* a következő: Kínát a kínaiak­nak! A külföldiek iránti antagonizmus foly­tonosan nő egész Kínában és valószínű, hogy a shanghai események nagy viszhagra fognak találni az egész birodalomban. Hiva­talos körökben az a benyomás uralkodik, hogy a shanghai események nagy visszhangra a dolgokat, nehogy újból az idegenek bojkot- jára kerüljön a sor. A londoni sajtó a nagyhatalmaknak közös akciót ajánl a kinai rend helyreállítása céljából. A lapok ismét éles hangon írnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom