Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-21 / 138. (881.) szám

Vasárnap, Junius 21. Középeurópa legnagyobb kon* junktura-nagyságának vége Ciprut Emil szédületes karrierje és vége. — Bukaresttől Bécsen keresztül Berlinig és Párisig. — Aki miatt Stinnesre még ma is haragszanak a berlini nagybankok. Bécs, június 20. (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) Lassan­ként az összes konjunktura-hösök elvesztik hatalmas vagyonukat, amiket az infláció éveiben teremtettek meg szinte semmiből. Az elmúlt ősz Castiglioni és a Bronnerék összeomlásának jegyében zajlott le. Csendben likvidált a Kóla-bankház is. Rendkívül nagy veszteségei voltak az ősszel és télen a fiatal Bősei ZsigmQndnak, aki kénytelen volt túladni sok érdekeltségén és nemcsak, hogy terve­zett palotájának építéséről mondott le, de bizony beszüntette a bécsi tudományegyetem támogatását is. Néhány hét előtt a megdönthetetlennek hitt Stinnes-biroda’lom alapjai kezdtek recsegni-ropogni, mig most a hivatalos „Wiener Zeitung" száraz hirdetményt közöl arról, hogy a Bessie-versenyistálló lovai árverés alá kerülnek. Ez a hirdetmény az inflációs idők egyik legnagyobb középeurópai fadseurjének, a román Ciprut Emilnek bu­kását jelenti. Bukarestből indult el Ciprut Emil kar­rierje, amely csakhamar szédületes arányo­kat öltött. Ma azonban már ott tart, hogy lovainak trénerje kénytelen garanciát vál­lalni néhány száz millió adósság kifizeté­sére, hogy a lovak ne kerüljenek dobra. Ciprut Emil az összeomlást követő második esztendőben jött Bukarestből Becs­be. Atyjának a román fővárosban kicsiny magánbankháza van. A fiú magasabbra vágyott és Bécsben spekulálni kezdett kü­lönböző valutákban. Mindig esésre spekulált és óriási vagyont nyert az osztrák korona és a lengyel márka nagy zuhanásai követ­keztében. Ciprut azonban nem komoly „fi- nanck-apacitás" és nagy vagyona ellenére is megmaradt a régi bohémnek, továbbra is szállodában lakott, esténként még csak nem is kétes lebujokban mulatott. Nem vette szigorúan a különböző pénzügyi rendelete­ket, adót seim szeretett fizetni, miért is három év előtt kitiltották Auszriából. Ciprut ekkor Berlinbe költözött, ver­senyistállóját, amellyel szép sikereket ért el, trénerjére bízta. A német fővárosban egyi- d-eig a márka eséséből élt, illetőleg helyeseb­ben mondva, ebből növelte vagyonát, majd értesült arról, hogy Stinnes mindenáron meg szeretné szerezni a konzervatív és exkluzív Handelsbank részvény-többségét. Ciprut észrevétlenül összevásárolta a majoritást, elvitette Stineshez, aki dupláját fizette Cip- rutnak, mint amennyibe a manőver került. Stinnes bevonult a Handelsbamkba és annak öreg elnöke, Fürstenberg, aki tudni sem akart a Stinnnessel való együttműködésről, duzzogva távozott. Ezért a manőverért ne­heztelnek még ma is a berlini nagybankok Stinnesékre és talán, ha Stinnes Ciprut segít­ségével nem tör be Fürstenberg birodalmába, a nagybankok már régen megmentették vol­na a zavarokkal küzdő Stinnest. Ciprut a berlini manőver után egyideig Párisban próbálkozott, majd kitiltása ellenére visszatért Bécsbe, ahol megüzente Rotschild- nak, hogy be akar kerülni az előkelő Kredit- anstalt igazgatóságába. Rotschild természe­tesen visszautasította ezt a kérést, mire Ciprut szép csendben megkezdte a Kredit- anstalt részvényeinek összevásárlását. Már birtokában volt az összes részvények mint­egy 40% a, mikor ismét üzent Rotschildnak, aki erre azt felelte, hogy tönkre fogja tenni, de bankjába ezt a román kalandort nem engedi be. Ciprut belátta, hogy Rotschilddal még sem kezdhet, eladta tehát az összevásárolt részvényeket nagy nyereséggel Bronner Sámuelnek, aki szintén arra pályázott, hogy betör Rotschildék fellegvárába. A szükséges majoritást azonban természetesen nem tudta megszerezni, a Kreditanstalt részvényei szin­tén zuhanni kezdtek és evvel vette kezdetét Bronnerék összeomlása is. Nemsokára azonban a szerencsés Cipru- tot is elérte a végzet. Számtalan milliárdot keresett az osztrák, lengyel, német és román 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£; \ Dr. Scholl-féSe íalpbeíéíeK l- (Ihe SdioU mSű. Co. Eltel. Landoa) ► < 5 a legtökéletesebbek ezen a téren mindennemű xííh f— ► < lábfájdalmak ellen. — Az eladást szakképzettJ ► 5 személyzet végzi Prágában és az egész vidéken.v i — Minden jobb cipőüzletben és szaküzletben j kapható. — Kérjen díjmentes prospektust. i J Központi raktár: J. MAENDL & Co., Prága, Panská 5. Telefon 863 ► /YYYTYYYYYTrYYTYYYTVfVYY'YTYYYTYTTVVYVVTTYVVVYYVYVYTYTTYTYYYYVTYTV' valuták esésén, elkezdett tehát a frank zuhanására spekulálni. Itten azonban ő is elcsúszott és vagyonának javarészét elvesztette. Azóta alig lehetett valamit hallani Cip- rutról, mig most végre a hivatalos lapban megjelent az árverési hirdetmény. Közép­európa legnagyobb konjunktura-nagysága állítólag már visszaköltözött oda, ahonnan kiindult: Bukarestbe és mostan ápjának ki­csiny bamküzletébe vált be napi kurzus sze­rint valutákat. Németország femsáéosifósf Kéri Páristoi a gorandalegozéh egyes pontjai! liléidén A Berliner Tagehlatt a jegyzék ellen. — A titokzatos jogászi műnyelv. Paris, junius 20. A Petit Párisién arról értesül, hogy Németország a francia kor­mányt a garanciajegyzék egy-két pontjának pontosabb megvilágítására kérte föl. A francia kormány tegnap foglalkozott a vá­lasszal, melyet még ma Berlinbe szándékozik küldeni. A Journal berlini levelezője pontosan kifejti, hogy Németország kérdései az eset­leges szankciókra vonatkoznak, mely szank­ciókat a jegyzék szerint a népszövetség nél­kül hajthatja végre Franciaország. Azon­kívül a birodalom pontos felvilágosítást kér a német-lengyel konfliktusok esetén kelet­kezendő arbitrázsdöntésekről. A levelező ezután megállapítja, hogy Németországnak okvetlenül nyíltan föl kell fednie kártyáit, mert a garanciaszerződés csak úgy jöhet létre, ha Németország feltétel nélkül lép be a népszövetségbe. Ha Németországnak nem voltak tiszta szándékai, akkor most külön­féle kifogást fog keresni, mely kifogások bizonyítani fogják rosszakaratát. Berlin, junius 20. Theodor Wolfí a Ber­liner Tageblatt fő-szerkesztője igen jelentős cikket ir a garanciajegyzékben lévő demili- tarizált zónáról és a szabad átvonulásról. Többek között a következőket mondja: „Ismeretes, hogy Briand a paktumot csak úgy fogadja el, ha Lengyelország és Csehszlo­vákia1 jelenlegi birtokállományát garantált­nak látja. Nem kétséges, hogy Briand keleti barátait be akarja vonni körtáncba’ és Né­metországot még jobban körül akarja k-eri­t-eni Francia’ország hegemóniájának erősítése érdekében. A keleti népekkel való megegye­zés és a szerződéseknek egyszerre való élet­belépése nélkül Briand ur számára nem létezik paktum. Mi bókekaput akartunk nyitni, szá­mára azonban csak fal létezik. Tény az, hogy Franciaország a jegyzékben három­szor igényli az átvonulási jogot. A szer­ződések megsértése esetén támadó kény­szereszközökről egyetlen passzus beszél, mely azonban akarattal oly borzalmas jogi nyelven van megfogalmazva, hogy túl­haladja a delfii jóslatok sötétségét is. Mi csak abban az esetben léphetünk be a népszövetségbe, ha határozottan biztosí­tanak minket, hogy a szabad átvonulásról szóló 16. cikkely nem vonatkozik ránk. A jegyzéket olvasva, a jogi titkos-művészet ily foka láttára, jóformán az a benyomásunk, hogy minden mondat rejtett csapdát jelent. Hol van az a haszon, melyet Németország szerződési ajánlatából ka’phat? Mi csak a nehézségeket látjuk és azt, hogy a szerző­dés révén Oroszországgal való jóviszonyunk lehetlenné válik, ami szintén aggodalomra ad okot. Ismétlem, egyáltalában nem tudom mily előnyök származhatnak ebből a jegyzékből." Chamberlain nyilatkozata a garanciaszerződésről London, junius 20. Hétfőre az angol ka­binet rendkívüli tanácskozást hívott össze, hivatalosan megerősített óbudai közvéle­mény. * Pont egy perccel a mézeshetek után pe­dig otthon termett az uj folyamomé. — ... Nem maradok . . . egy percig sem maradok . • • — Jesszus! Mi baj szivecském? — Jaj . . . jaj . . . — Beszélj Katóka, az ég szerelmére! — Jaj, anyám, az Isten sztillyesztene el jníngen csukát! — Dehát mi . • • miért? —r Hogy ne adhatna több olajat! — Megőrültél? — ... Nem ... De amikor az az oka mindennek. — A csukámé • • . — Az az! A csukamáj meg maga, édes­anyám ! — Én? — Maga erőltette a csukamájolajat! — ... Erőltettem! Persze, hogy eről­tettem. De rád -erőltettem, nem az uradra! — Igen, de maga kezdte. Ha maga nem erőlteti rám, én sem erőltettem volna tovább! Egy férjnek különben mindenért helyt kelt állnia a felesége helyett. — Eredj! Hiszen akkor még nem is volt az urad. — Az mindegy! Annál inkább megihat-ta... — Bánja a szösz most már! . . . Arról beszélj inkább, te szerencsétlen, hogy mi a baj? — Nagy! Nagyon nagy! — legyintett a folyamomé. És bele temette a heverőszék párnáiba az arcát. Anyja {elrántotta. — Mondd már, csacsi kölyök, ahelyett, hogy jajgatsz. Katóka felcsuklott: — Iszik! — Mit iszik? — Sillert- Óbudai sillert. — Sillert? A saját termést? — Azt is. De abból nincs már! — Irgalmas Isten! — Nincs. Ma egy hete fogyott el. — És most kocsmába jár? — ... Ne •.. nehehetm ... hazahozatja... — Megőrülök . . . megörülök . • . miért iszik az a nyomorult?! — A csuu . • . csukamájolaj miatt • • • Azt mondja, akkor szokott rá . . • Mindig el kellett neki menni . • leönteni az irtózatát... Amikor elvált tőlem a villamosnál, rögtön be­ment a legelső bormérésbe . • . — Be? A gazember! A nyomorult! . . . Ilyenek a férfiak persze mind! Nem tudnak őszinte áldozatot hozni! És szamai' vagyok éni Én, hogy nem tudtam rá vigyázni! Per­sze, igy van az, ha egy anyós leveszi a veié­ről a kezét! — De hiszen nem is volt még a veje. anyuka­Eh, szamár! Az mindegy! Akire egyszer egy anya ... na, majd megtudod, ha neked is lányod lesz! Most csak annyit: annál in­kább kellett volna rá vigyázni! — Vagy kiönteni a csukamájolajat . . . — ... Ha ... azt hiszed, anélkül beléd szeretett volna? — Azt -nem tudom. De hogy a borba be­leszeretett azzal, azt tudom. Azt mondja, még mindig a hasában érzi a csukamájolajat . . . Most segítsen anyuka, ha olyan okos! — Jó- Ide figyelj: visszamegy tüstént és eliszod előle a bort. — Én?! — Te! Nincs más hátra, ez a fordított kú­ra. Ha akkor megmentett, neked is helyt kell áll-nod most! .Amikor látja, hogy te is iszol erősen, szódát fog hozatni, vagy rendes víz­zel vizezi . • . Mert ilyenek á férfiak, mindig be akarják csapni az asszonyt. Neki szabad inni, de ha te is akarsz?! Szivecském, rögtön eltűnik a hasából a csukamájolaj! amely eu Ch ám be linón föl világosi tusokat fog adni a garanciaszerződés francia jegyzékének egyes pontjairól és a genfi tárgyalások -me­netéről. A kabinet tanácskozásának főpontját alkotja Chamberlain keddi alsóházi nyilat­kozatának megszövegezése, amelyben a külügyi államtitkár a közvéleményt is föl­világosítja az eseményekről. Ezt a nyilatkozatot főleg az ellenzék várja nagy érdeklődéssel és hír szerint ked­den Macd-onaid is fölszólal, válaszolva a kül­ügyi államtitkár nyilatkozatára. A liberális sajtó oiíeg-öiíégedéssel állapítja meg, hogy Briand meg Chamberlain csupa jogos köve­telést állított Németország elé s föHeg az ar­bitrázsszerződés keleti része garantálásának helyességét emeli ki. A Daily Chromclc, Lloyd George orgánuma az ügyet szkeptiku­san itéilli meg, egyelőre azonban nem ítél el semmit és csak Chamberlain nyilatkozata után hajlandó véleményét nyilvánítani. ____S fi aggsíőft iolálhoidlielijc: ' 2981 Prágában lesíaüiiííarlii. PrevazaickS 3. sz„ a Mustek Kelleti Jöjjön el és izielje meg konyhánkat és ezentúl mindig hozzánk íog járni Telefon 8357-VI Telefon 8357-V1 i Miifogak! i 1 Waldmasm Viktor, I l » vizsgázott fogtechnikus 3 ►Kassa, Franciskánus utca 5.| | Készít e szakba vágó összes munkákat i > Olcsó árak, vidékiek 24 órán belül # 9 W j2793 elintézve. . J j $IBBPrVAJf|RBŰ || I tramanwB,sikmaii íi ® Fél óra gyorsvonattal Ruttka állomástól J Reuma (csü?rj|£nms, neuraígfa, O j Egész éven ál nyitva ft furoö restaurálva van < 5 MEGNYÍLT fűik O Ift MEöMYILll iiveő, pnrcellán dlszmUáruhóz, és épiilelUveéezés, a lte«asr|sS»OT«I» ..3f£naU“ porcellán gyárnak ftépvlseleíe és fölevafoattí e^«*» f2lo»ens*fto és Podlcarpafskai ühbss résiéire El* GROS Tel|es Bcávébázfi éis berendelések EW DETA1E Fo-uficc? 39 = ICo>*ic® — Mass® ===== Wzb-mÉ&m 39

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom