Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-20 / 137. (880.) szám

Kombináció — nélkülünk (g.) Prága, junius 19. Nehéz sorsa van a kormány félhivalako­sának. Sokszor megesik vele, hogy ma lelke­sednie kell olyasvalamiért, amit tegnap el­szántan támadott, vagy cáfolt. így járt a kormánynak németnyelvű lapja, a Prager Presse iis, amely még egy héttel ezelőtt el­szántan harcolt ama hírek ellen, hogy ősszel megtartják a választásokat és most a közeli választásokra, mint bizonyos tényre kell föl­építenie politikai kombinációit. E kombinációk előszeretettel foglalkoz­nak az ellenzéknek választási kilátásaival. Egy nap a németek kerülnek sorra, másnap mi, ma az egész szlovenszkói helyzet. Mai kombinációjában — amit egyébként egy szlovák politikus véleményeként lanszi- roz — kijelenti, hogy a szlovenszkói ellen­zéki pártoknak erős pártbeli oppozicióval kell számolniuk, amelyek ma nincsenek még megszervezve, de a választási kampánynál meg fogják kísérelni, hogy a pártvezetést kezükbe ragadják. Példaképpen fölhozza a kereszitényszociaíista párt helyzetét s utal Lelteire, mint akinek a magyar vidékeken nagy befolyása van. A szlovák néppártban szerinte oly irányú mozgalom figyelhető meg, amely a parlamenti választások után a par­lamenti többséggel kíván együttműködni. A szlovenszkói választási kilátásokat így jósol­ja meg a félhivatalos: a szlovák néppárt kö­rülbelül ugyanannyi szavazatot fog kapni, mint a megyei választásoknál kapott (400.000), második helyre kerülnek a cseh­szlovák republikánusok, utánuk a kommunis­ták és a csehszlovák szociáldemokratáik. A szövetkezett ellenzéki pártok kilátásait nem veszi bele a jóslásába. Hogy a Prager Presse idáig megy, ez mindenesetre annak jele, hogy az őszi . vá­lasztások meg lesznek. Hogy az első helyre a szlovák néppártot helyezi, ez azt bizonyít­ja, hogy maga a kormány is érzi, hogy Szlo- venszkóban csak ellenzéki párt rukkolhat a választási eredmények élére. Hogy a Svehia—Hodzsa-pártnak a második hely san­szát ígéri, ez az ő részéről köteles gondos­ság a kormány leghübb pártjával szemben, hogy a kommunistákat előbbre helyezi, mint a szociáldemokratákat, ez azt igazolja, hogy a kormány érzi a szlovenszkói tömegek elke­seredését s nem mer jövőt és eredményt'jó­solni annak a pártnak, amelyet a koalícióban dédelget azért, hogy a munkás tömegeiket magához fiizze. Hogy a mi pártjainkról nem beszél a számszerű és sorrendszerü kombinációiban. az .nem nagy szerencsétlenség. A kombiná­ció másik részében elintézi egyik pártunknak, a kereszté'iyszocLalista pártnak sorsát a Lel- lei-féle mumusnak előtérbe állításával. Nem tagadjuk, hogy ez a mumus meg van, de nem tartjuk annyira komolynak, hogy a keresztényszocialista párt választási kilá­tásainak sikerét féltenénk tőle. Leltei magában a pártban elintézett em­ber. Elintézte önmagát. A pártonkivüli poli­tikai szereplése ma abszolút rejtély. Úgy va­gyunk vele, mint az európai közvélemény volt akkor, amikor Metternich meghalt s a halál hírét ezzel az aggodalommal fogadta a publikum: meghalt... vájjon mi volt ezzel a célja?!... Mi sem tudjuk, mit akar és mi­lyen célt tartogat önmagában az, akinek po­litikai életünkben a halott szerepét kellett juttatni. Egyet azonban tudunk. Nem igaz, mert nem lehet igaz az, hogy Lelteinek a magyar vidékeken nagy és erős befolyása van. Nem lehet igaz, mert noha vannak magyarok, akik sokra becsülik Lelteinek politikai tudását, ügyességét és szervezési erejét s noha mi magunk sem tagadtuk soha azt, hogy Leltei képességei politikánk számára a helyes utón érvényesítve csak előnyt jelentettek volna, ma mindenki ellőtt mint visszariasztó tény Jövő héten összeül a Képviselőhöz Prága, junius 19. A politikai petka tanácskozásaival kap­csolatban politikai körökben híre jár, hogy a képviselöházat a jövő hétre, valószínűleg keddre összehívják. Kidolgozott munkaprogramja ugyan nin­csen s nem is igen tesz a ház elnökségének. Napirendre tehát csak terminushoz kötött és a szenátus által már elfogadott törvényja­vaslatok kerülnek, igy az állami meliorác.ós alap fölemelése, a magánvasutak államosí­tása és a légi törvényjavaslat. Benes a külügyi bizottságban expozét fog mondám Benes visszatérve Parisból, jelentést tett Masaryk elnöknek külföldi tárgyalásairól. Tegnap este összeült a minisztertanács s Benes ott is referált genfi és párisi tárgyalá­sairól. Benes meglátogatta Tomasek házelnö­köt is s vele hosszabb ideig tanácskozott. A tanácskozás tárgyát alkotta a külügyi bi­zottság összehívása, hogy Benes elmond­hassa külügyi expozéját. Jól informált helyről nyert értesüléseink szerint a jövő héten összehívják mindkét ház kül­ügyi bizottságát. Minthogy Benes csakis abban az eset­ben reszkirozhatja a külügyi bizottságok összehívását, ha a cseh szociáldemokraták külügyi bizottsági tagjainak szavazatait biz- tosithatja, valószínű, hogy Benes a szociáldemokrata Tomasek el­nökkel a Fiabrman-aííér elsimításáról is ‘tárgyalt. Ezt a hirt megerősíti az a tény is, hogy Benes fölkereste a szaciáldemokrata párt végrehajtóbizottságát is, valamint hosszabb ideig konferált Stivin szociáldemokrata kép­viselővel, a külügyi bizottság elnökével. 1 apzáríakor értesülünk, hogy a képvi­selőházat keddre, junius 23-áia délután egy­negyed négy órára egybehívtál):. téröl, melyben a hajó beszámol arról, liogj mily ünnepélyes volt Amundsen visszatérés* a* Kingsbayba. A parton hatalmas embertömeg állt mert éppen egy ágyunaszád hagyta el ; kikötőt, amikor hirtelen az északfénybö kiemelkedve megjelent a Heimdahl. Ek­kora ugyanis a város már tudott róla hogy Amundsent ez a hajó találta meg Óriási örömrivalgás támadt és az össze­gyűlt nép sírva ölelte meg partraszállókat Számos érdekes részletet meséltek el a;, expedíció tagjai. Így beszámoltak arról hogy Dietrichson és Omdal egyszer élet­veszélyben voltak és Ellsworth maga men­tette meg őket, mert Amundsen meg Larser a jég másik oldalán álltak és nem közeled­hettek a fuldoklók segélykiáltásai dacán sem. Mint ismeretes, az egész expedíció finanszírozó Ellsworthnak az expedíció alatt meghalt édesapja, aziránti bánatában hogy fia odaveszett a jégmezőkön. így ?. fiatal Ellsworth az egyedüli, akit bánat ér: megmenekülése dacára. Amundsen megismétli kísérletéi New-York, junius 19. Oslói hírek szerint Amundsen újabb kísérletet fog tenni az észa­ki sark elérésére, fiákon király üdvözlő táv­iratot intézett Amundsenhez. minisei visszatért! Nem érte el az északi sarkot A rendkívül kalandos utazás története Berlin, junius 19. Tegnap éjjel egy ame­rikai rádiójeíentés szerint Amundsen. az el­veszettnek hitt sarkkutató, a Spiízbergák közelében a Heimdfí! nevű gőzös fedélzetére érkezett. A rövid távirat így szól: „Ma reg­gel egy órakor egészségesen Kingsbayba ér­keztünk/* A táviratot az expedíciónak mind a hat tagja aláírta. Az éjszaka folyamán még több jelentés is érkezett a visszatért sark­kutatóról, de a jelentésekből kitűnik, hogy Amundsennek nem sikerült az északi sarkot elérnie, hanem a rettenetes Viharokban óriási nehézségek között vissza kellett fordulnia repülöutjáról már május 25-én s még így is csak a legnagyobb nehézségek között érke­zett emberlakta vidékre. Az expedíció kalandos történetének részletei a következők: Mint ismeretes, Amundsen május 21-én délután három óra­kor szállóit fel két repülőgéppel a Spitzber- gák északi szélén. Azonnal a fölszállás után az erősödő szél a gépeket nyugat felé sodor­ta. Május 22-én éjjel egy órakor, amikor a benzinkészlet már félig kifogyott, gyors kényszerleszállásra kellett magukat elhatá- rozniok. A repülőgépek hidroplánok voltak s így a leszállás csak vizen történhetett. Hosz- szas keresés után sikerült egy szűk csator­nái találni a nagy jégmezőkben és ide száll- I tak le a kutatók. Csakhamar azonban mindkét repülőgé­pet bezárták a jégtömegek. Amundsen megállapította, hogy 87 fok 44‘ északi szélesség és 10 fok 20‘ nyugati hosszúság alatt vannak. Május 25-én a hely­zet kissé enyhült és a kutatók minden ere­jüket és energiájukat összeszedték, hogy új­ból startolhassanak. A legnagyobb nehézségek után végre az egyik gép ki tudott emelkedni a jég‘közül és ámbár erősen megsérült, folytathatta a repülést. Rövid idő után a motor újra föl­mondta a szolgálatot és ismét le kellett szállni. Ekkor a jég teljesen elbontotta a gépeket, úgy hogy gondolni sem lehetett a visszarepülésre. Már m'nden elveszett­nek látszott és az expedíció tagjai gyalog­szerrel akartak nekiindulni a végtelen jég­mezőknek, amikor junius 15-ike körül hir­telen enyhülés állott be és a jég a gépek körül elolvadt. Minden fölösleges tehertől megszabadulva s csak kevés benzinnel fölszálltak a kutatók s kilenc órai röpiiiés után elérték végre a Nordkapot. Amundsen itt megtalálta az összekötte­tést egy arra haladó norvég vitorlással, amely csakhamar segítséget hozott a mene­külteknek. Erős viharok következtében az expedíció a Franklin-öbölben volt kénytelen menedéket keresni. Tekintve, hogy a viha­rok másnap sem enyhültek, nem lehetett arra gondolni, hogy a hátralevő utat repülő­gépen tegyék meg és az expedíció néhány tagja a norvég vitorlással Kingsbayba uta­zott, hogy onnan benzint hozzon. A repülő­gépek tehát pillanatnyilag a Franklin-öbölben vannak és várják a kedvező időt a visszare­pülésre. Amundsen kijelentése szerint egész útjában nem láttak földet és igy nagyon valószínűtlen, hogy az északi sark- tenger európai oldalán szárazföld van. London, junius 19. A Heimdahl nevű norvég hadihajó drótnélküli utón Norvégiába juttatta az első részletes jelentéseket Amund­sen visszaérkezéséről. A hajó tegnap a reggeli órákban a Spitzbergák közelében cirkált, amikor hirtelen két motor zaját hallotta meg. A legénység kezdetben azt gondolta, hogy az Amundsen keresésére indult norvég segélyexpedicióról van szó, de amikor a repülőgépek közelebb jöttek, a tisztek rögtön felismerték Amundsen gépeit. A hajón valóságos örömmámor keletkezett és a íegénység szűnni nem akaró hurrá kiáltásokkal fogadta a megmenekülteket. A két repülőgép hat utasa az ágyunaszád fedélzetére jött, mely azonnal a világba telegrafálta az örvendetes hirt. Két óra múlva már az egész kontinens tudta* Amundsen szerencsés visszaérkezését. A Petit Párisién újabb táviratot kapott a Heimdahl földélze­11,11■ 1 mi mini áll az a körülmény, hogy Leltei Jenő dr.-nak a magyarsággal szemben egy kényes elinté­zetlen ügye van. Ez az elintézetlen iigy a cseh lapoknak ama leleplezéséből fakad, hogy Leltei a kor­mány számára igyekezett robbantani és vele szemben hatósági, csendörhatósági megálla­pítást keresett a kormány ama kérdésben: érdemes-e őt támogatni. Leilei egy hozzánk irt levelében kijelentette, hogy erre a vádra majd később nyilatkozik. Eddig nem nyilat­kozott. Ez a körülmény önmagában véve elég ahhoz, hogy a magyarságnak minden nemzeti és ellenzéki érzületű tagja előtt elvágja Lei­lei akcióinak útiját. Ö később akart nyilat­kozni — ma úgy érezzük, már késő lenne. Ezért nyugodtan bellekomb múlhatja a kormány a maga számításába a keresztény- szocialista pártot, mint egész, kompakt egy­séget s hozzászámíthatja a magyar kisgazda- pártot is, amelynél párlbeh oppozició nincs és nem is lesz. Kiiaa újból polgárHiáboru előtt ál! A keresztény Eeng és a mandzsu Csangszoiir versengése — Chamberlain beszéde a kina helyzetről Peking, junius 19. A polgárháború ve­szedelme napröl-napra jobban fenyeget. Pe­kingiben, amint már jelentettük, tegnap egy­részről bevonult Csangszolin, a mandzsum: marsall, másrészről pedig Feng, az úgyneve­zett keresztény tábornok. Mindketten az hangoztatták, hogy a rendet szándékoznak biztosítani, de a pekingi kormány jól tudja, hogy mindkét katonának más szándéka van Csangszolin a japán érdekeket képviseli éí antikommunista irányzatú, a keresztény Fenj azonban a legkegyetlenebb idegengyűlölő éí összeköttetést tart fönn Moszkvával!. Előrelát­hatóan összeütközésre fog sor kerülni a ké tábornok között s míg Csangszolin t nagyszá­mú rendes katonaság támogatja, addig Fent táborába tömegesen tódulnak a diákok, akii étet-hallálharcot hajlandók kezdeni az idege­nek és az idegenpártolók ellen. Csangszolint ezenkívül veszedelem íe- nyegeti Mandzsúriában is, ahol a hábori esetén a szovjet könnyen hátba támad hatja, míg Feng tábornokot az angolok és í japánok veszélyeztetik. Mindenképpen rosszul jár azonban a pe­kingi idegen negyed és a diplomáciai város­rész, amelyet máris oly gyűrűben tartanai a kínai csapatok, mint huszonöt évvel ezelőtt a büxerlázadás kitörését megelőző napokban Chamberlain a kinai he^yzetrö London, junius 19. Chamberlain külügy­miniszter az alsóháziban beszédet mondott 1 kínai helyzetről és barátságos módon mél­tatta a mostani pekingi kormány erőfeszíté­seit a rend föntartására. A külügyi államtit­kár szerint az angol kormány mindent meg­tesz a helyzet gondos mérlegelésére és való­színű, hogy a küszöbön álló kinai vámkonfe­rencián meg lesz az alkalom mindennek tisz tázására. Anglia elvárja, hogy ezen a konfe­rencián Kina bék-ü lé-keny szellemet és jóaka­ratot fog mutatni. London, junius 19. Kantonban tegnaf hatalmas népgyülés volt, amelyen az általá­nos sztrájkot proklamálták. Továbbá ciha távozták, hogy bojkott alá vesznek mindet angol, japán é.s amerikai árut. A sztrájk ki­törését az angolok julius 20-ára vagy 22-én várják. Valószínű, hogy ekkor nagyobb ide genellenes zavargásokra is sor kerül. C/ÜRÁniT —^ iaijr Űöfizetésl árak belföldön: évente 300, %U'-~ félévre 150, negyedévre 76, havonta ^ külföldi*: 6^wte 450. félévre ji fztovenszfcóiés (Ttuszinszfo&i $'z&vetfoezetii flícnzétti ^drtolf pofüífiai napjfopja &eSélö& &éit

Next

/
Oldalképek
Tartalom