Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-20 / 137. (880.) szám
TS ___ ______________________________________ Cn&G*__________ Szom bat, binlus 20Az uj építkezési törvény Csak a kislakások építését fogja támogatni az állam Prága, június 19. A koalíció építkezési pétkáia tegnap folytatta tanácskozásait. A népjóléti miniiszteriuim előadója átnyújtotta az építkezési törvény tervezetét, amelynek alapél vei a következők: A teletekisajátitási jog érvényét meghosszabbítják. Építkezési segélyt csakis kisebb lakások építéséhez ad az állam. Különösen nagy kedvezményben részesülnek a legkisebb (20—40 négyzetméteres) lakások. A támogatás módozatai: az állam ,az építkezési költségek bizonyos százalékáért garanciát váltál, 15 éven keresztül bizonyos százalékú hozzájárulást biztosit, közvetlen állami kölcsönt nyújt és egy hitelakciót nyit meg, amelynél az annuitási fizetések kötelezettségének átvállalása nélkül szabad garanciát vállal. A hozzájárulás tehát a jövőben csakis bitelikölcsön jellegévé1! fog bírni. A támogatás mérvét a törvény precizirozni fogja. Az építkezési mozgalom támogatásával kapcsolatban külön lakbéradót az állami segély fedezete oéljából nem fognak bevezetni s a ház- osztályadót sem emelik föl. Az eddigi adó- és iiüetékk e dvezmén y ek fe nmar a dnak. A koalíciónak a Mlenc ruszinszkói mandátumból hatra fáj a foga Prága, június 19. A választás előtti idegesség nemcsak Prágában és Szlovenszkón észlelhető, hanem Ruszinszkóban is. A kormánypártok nagyon szkeptikusan fogják fel a politikai helyzetet s okulva az első választásokon, amikor a kormánypártok is külön-kiilön listával mentek és csúfos kudarcot vallottak, most általánosságban arra törekszenek, hogy a lojális pártok egységes listái állítsanak fel Ruszinszkóban. A ruszinszkói cseh tisztviselők lapja, a Podkarpatské Hlasy ezeket Írja: — A csehek egységes választási listával nagyobb eredményeket érhetnének el s könnyen megnyerhetnék a lojális magyarok, zsidók és ruszinok támogatását is s általában az egységes fellépés nem volna hatás nélkül Rusz'n- szkó összlakosságára sem. Ennek az egységes frontnak meg is volna az eredménye, a kilenc mandátumból hatot biztosan kapnának az egységes fronton induló csehek. Megirta a P. M. H., hogy Hrusovsky Igor hogyan festette le a Ceské Slovóban a Ruszinszkóban uralkodó állapotokat. Bennünket is meglepett az a hang, amelyen Hru- iovsky irt, mert nem voltunk hozzászokva tóhoz, hogy egy koalíciós képviselő és még hozzá a ruszinszkói koalíciós petka tagja teljes meztelenségében föltárja a valódi helyzetet. De még jobban meglepődött és természetesen megbotránkozott Necas szociáldemokrata képviselő s ílrusovsky cikkére válaszolva ezeket írja a Právo Liduban: — Ezt a cikket bizonyára átveszik az ellenzéki lapok s maholnap memorandum alakjában a népszövetség asztalára is kerül, hogy bebizonyítsa az ellenzék, hogyan nyomják el a csehek Ruszinszkó népét. Ru- szinszkón egyszerre segíteni azonban nem lehet, semmiféle kormány és közigazgatás nem képes erre. — A tűzzel való játék volna az, ha Ruszinszkó kérdését választás előtti agitáclős eszköznek akarnák felhasználni. Hrusovsky cikke nagyon sokat ártott az ügynek és a Prága, junius 19. A koalíció berkeiben most már nyíltan megkezdődött a harc az uj választásokért. Az egyes pártok közül ugyancsak a szociáldemokraták és néppártiak követelik a választásoknak őszre való kiírását, de a nemzeti szocialisták sem zárkóznak el ez elől. A politikai tanácskozásokat a parlamenti munka ujrafelvéíele ügyében még ma is folytatják. A munkaprogramot összeállítani azonban még mindig nem sikerült. A parlamenti választási ciklus lejárta előtti választások kérdése jutott előtérbe. A politikai petka tegnapi tanácskozásain az építési törvényt tárgyalták s szó volt már a választási törvény módosításáról is. A Národni Osvobozeni szerint még nem döntött a petka ez utóbbi kérdésben, mert még nehézségeket okoz a szenátus kérdése. A szenátorok ugyanis határozottan állást foglalnak az ellen, hogy a szenátust is feloszlassák. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a tavaszi ülésszak alatt sokat már nem fog végezni a parlament. Annyi bizonyos, hogy az adóreformot nem fogják most letárgyalni s ez csak össze! kerül napirendre, vagy pedig csak az uj választások után. A választási törvény módosítása óriási gondokat okoz a koalíciónak. Rechyné volt miniszter a Nova Svobodában máris bejelenti, hogy a szociáldemokraták minden választási reform ellen foglalnak állást. A Naprávo Bechyné nyílt ellentállását azzal magyarázza, hogy biztosítani akarja a kommunista pártból kivált Bubnik-csoport pozícióját, hogy ezzel is gyengítse ELkené- ket. Érdekes, hogy éppen úgy, mint a szociáldemokraták, a cseh nemzeti szocialisták sem mernek még főorgánumukban a választási reform ellen írni. Kahánek dr., a Ceské Slovo vezércikkírója a ,28. Rijen“-ben ir a reform ellen s kételkedik abban, hogy egyáltalában módosítanák a választási törvényt. Kahánek szerint a szavazatok számában valamilyen kompromisszum alapján kell megegyezni. Ha mégis módosításra kerül a sor, köztársaságnak. Necas ezután rámutat azokra a nagy dolgokra, amiket a csehek már edr dig is Ruszinszkó érdekében tettek. Az állami tisztviselők óriási munkát végeztek s éppen ezért megérdemlik, hogy nagyobb elismerésben részesüljenek. Hrusovsky azonban kompromittálta az összhivatalnokokat. Ezzel tehát csakis választási agitációt akart kifejteni a nemzeti szocialista párt részére, mert más célnak nem szolgálhatott ez a hang. akkor legfeljebb a prágai mandátumok elosztásának rendezéséről lehet szó. A módosítási általánosságban végrehajtani nem lehet, mert erre nem alkalmas a jelenlegi helyzet, rövid az Idő ahhoz s kedv sincsen hozzá. A Tribuna i's azt álltja, hogy a választási törvényt nem fogják módosítani. Az iparospárti Reforma nem hiszi, hogy a választási törvényt ne módosítsák. Ha az agráriusok akarják a reformot, akkor az meg is lesz. A cseh nemzeti szocialisták az uj választásokba csak akkor hajlandók belemenni, ha az állami tisztviselők fizetésrendezését tető alá hozzák. A német szociáldemokrata párt elnökségének tegnapi ülésén Czech dr. képviselő az uj választások kiirása mellett foglalt állást, mert a parlament mai' összeállításában még a legfontosabb feladatokat sem tudja teljesíteni. A cseh nemzeti demokraták kabinetkérdést csináltak a fizetésrendezési törvényből s ettől teszik függővé a koalícióban való maradásukat is. A Bohemia értesülése szerint mindezekről az eshetőségekről tárgyalt a koalíció politikai petkája s állítólag elhatározta, hogy az uj választásokat októberben kiírják. Júniusban még letárgyalják az építkezési törvényt és a választási törvénymódosítást, valamint a fizetésrendezést is s aztán feloszlatják a parlamentet. Mit ír a mmbztereLrök Iap°a? Svebla esti-lapja, a Veéer azt írja, hogy a pétka határozata értelmében a képviselőhöz elsősorban a határidőhöz kötött és a szenátus által már elfogadott javaslatokat fogja legközelebbi ülésein letárgyalni. A pétka nagy súlyt helyez arra, hogy az 1926. évi költség- vetés előkészítő munkálatai sürgősen befe- ] ez tessenek. Egyes lapok ama híreszteléseit, hogy a költség vetést esetleg már csak az uj parlament fogja tárgyalná, a Veéer minden alapot nélkülöző provokációnak mondja. A választási törvény módosításáról eze két. irja: A módosításról valóban folynak mái tárgyalások s a módosítást valószínűéi még a tavaszi ülésszak alatt fogják tör vénybe iktatni. Az adóreform ügyében tovább folynál a tanácskozások a pénzügyi pétkában. A javaslatot juil.ius első napjaiban beterjesztik '<■ parlamentnek. Ugyanakkor törvényjavaslato-’ terjeszt be a kormány, amelynek alapján s képviselőház és szenátus közös bizottság: megalakítható az adórefonmjavasiat földolgozása céljából. (Erre a törvényre azért var szükség, mert az alkotmány törvény a kéi ház közös bizottságairól nem rendelkezik.) A Veéer végül azt írja, hogy a mai pro- poziciók szerint július első harmadában él véget a parlament tavaszi ülésszaka. k Dunakonföderáció érvei Clam Martinié gróf volt osztrák miniszter- elnök a csatlakozás ellen Bécs, junius 19. Egy magyar újságíró beszélgetést folytatott Clam-Martinic Henrik gróf osztrák miniszterelnökkel az Ausztriával kapcsolatos középeurópai kérdésekről. A volt osztrák miniszterelnök kijelentette, hogy véleménye szerint a Németországhoz való csatlakozás általános követelése nem más, mint Ausztria nyomorult gazdasági helyzetének produktuma s a közel és távol jövőtől való félelem okozta kétségbeesés. Pedig Ausztria Németországtól gazdasági segítséget nem várhat. A mezőgazdasági termékeik terén Németország éppen úgy behozatalra van utalva, mint Ausztria s az ipari termékeknél pedig a drága szén, a kevesebb munkateljesítmény és a magasabb adózás folytán Ausztria már ma sem képes a német iparral versenyezni, jóllehet ma vámok védik Németországgal szemben. A csatlakozás esetén egy sarló alakú geográfiai figura állana elő, ami a forgalom és közigazgatás szempontjából nem lenne szerencsés. Ha Ausztria nyugati részei Dé'lné- metországhoz csatlakoznának, mi történne a többi részekkel? Nem lehetetlen, hogy eme az esetre Benesnek az asztalfiókjában van egy oly térképe, amely intézkedne e maradékok sorsa fölött. Mivel sem a nagy-, sem a kis antant nem egyezne bele a csatlakozásba, Kelet- és Kö- zépeurópa gazdasági és esetleg politikai föllépi lésének másik formulája marad hátra: a Dimakonföderációé. Gazdasági tekintetben ez kétségtelenül- az érdekelt államok megmentését jelentené. A gazdasági, a földrajzi viszonyok, a Duna-üiöér, a vasutháló- zaí mind a régi monarchia országainak egyelőre csupán gazdasági egymáshoz való csatlakozása mellett szólnak. A volt miniszterelnök tudja, hogy a krs- antant ez ellen a koncepció ellen van s hogy Magyarországon is „lehurrogják" azt, akii az Ausztriával való együttműködést hangoztatja. Pedig — nézete szerint — csak egy nép van, amelynek a magyar PletMciiffii a Ssilclés iiirii©áís a választási firiéiilÉtlssliísa Hériésélicii Az adóreform az uj parlament elé kerül — A cseh szociáldemokraták a választási reform ellen — Októberben lesz a választás? A szobrocska — A P. M. H. eredeíi tárcája — Irta: Zsoldos László. Szegény, ismeretlen fiatal szobrász volt Szekér a János, hanem azért mégis gazdagnak érezte magát, mert hónapokon át élt abban a boldog hiszemben, hogy nemhiába vetett szemet (hol a másodikemdeti hónapos szobácska udvari ablakából, hol a lépcsőházban) a Deáky ügyészék drága szép Sári leányára, akinek elsőemeleti csipkefüggönyös lányszoba-ablaka ugyancsak a folyosóra nyilottEz a gyöngéctóe alapzaton nyugvó ismeretség eleinte nem is nyilvánulhatott meg másban, mint hogy az ifjú müvészecske, ha otthon volt, lehetőség szerint folyton az ab- lalaka mögött leskelődött, hogy mikor pillanthatja meg az aranyos Sárikát, szemközt egy emelettel lejjebb a fehér leányszobában. Ez természetesen nem volt olyan könnyű, mivel kíviiág'tatlan szobába kicsit bajos dolog belátni. De másrészt nem is. volt oly nagyon nehéz, mert, ha valaki az ablaknál van, akkor mégis csak észre lehet venni s mivel Szekera ismételten, mindig az ablaknál settenkedett, Deáky Sári utóvégre még a leányszoba mélyéből is megláthatta, hogy ott van s les rája. Ebből önként következik, hogy ha történetes ii a lépcsőháziban találkoztak, a kisasszony niár, úgyszólván, előre érezte magán a kopottas ifjú ember perzselő tekintetét s ez minden érett gyereknek és éretlen felnőttnek jólesik. Hiába a peckes főtartós, mi egyéb, az ilyesmit mégis ki lehet találni s innen van, hogy az infámis fráter néhány hónap leforgása sarán már arra is rá- vetemedeít, hogy, bár teljes tisztelettel, de annál nagyobbat köszönjön a tizennyolcéves drága leánynak. És, ámbár Deáky Sári már tavaly óta zsurozott, sőt az idei farsangon már az első bálon is egész udvar gyűrűzött körülötte, ha egy-egy pereikére le talált ülni a pilis kanapéra a mamája mellé, mondom, mind e szédítő sikerek mellett, is a kisasz- szonyka már néma fejbiccentéssel kezdte fo- gadgatni ezt a beszédes néma köszönést, ami talán, még az álmoskönyv szerint is jó jelnek tekintendő a jövőre vonatkozólag. Egyszer azután, mert hiszem valami hangtalan összebeszélés folytán a két fiatal lélek már-már majdnem mindennap rendesen találkozott a lépcsőn, mondom, egyszer azután a drága szép Deáky Sári olyan ügyet-' lenül-e, vagy olyag ügyesen? — hívogatta lefele menet a keztyiijét, hogy a félkeztyü topp, éppen a második emeletről nyomába rohanó Szekera lába éilőtt lepottyant a földre. Vagyis a lépcső fokára. Szó sincs róla, a lepottyant félkeztyü egyáltalában nem ütötte meg magát nagyon, hanem azért a szobrász- ka mégis oly lázas és majdhogv azt nem lehetne mondani: önfeláldozó mohósággal hajolt le érte (ah, ah, a fejével pontosan a szép leánykának a térde magasságáig), mintha legalább is valami baleset történt volna és valaki összeesett volna a lépcsőn és természetesen, mintha a lelkes és buzgó fiatalember most tulajdonképp nem is művész, hanem legalább is a „mentők" lett volna. S valóban sikerült is a keztyüpséstől megmenteni a maga számára azt a kedvező alkalmat, hogy végre némi halvány joggal megszólíthassa itt a lépcsőházban az ideálját: — Parancsoljon, nagysád! (S egyúttal mindjárt be is mutatkozik) Szekera János szobrász, a második emeletről* A leány halkan hebegte: — Köszönöm, — és tovább lebegett a lépcsőn lefelé. Szekera szintén. — Merre megy nagysád? Szóval pompásan csevegtek az utcán, amelyek közül Sárika (pedig bizony Isten a Váci-utcába készült volt egyeitmá&t bevásárolni) most csaknem tüntetőén a gyöngébb kivilágitásu gyalogjárót kereste. S úgy látszik, gyérebb lámpafénynél buzgóbban jelentkeznek a ragyogó ötletek, mert mire a Deáky-leányt végre mégis kénytelen lévén bekanyarodni a villanyfényben úszó Váci- utcába, búcsút vett a kísérőjétől, már nagyszerű megállapodás történt kettejük közt abban, hogy Szekera szobrász legközelebb le fogja mintázni Deáky Sári őnagyságát. Természetesen otthon, az ügyész urék lakásán. És természetesen csak akkor, ha a papa beleegyezik. Ezt a beleegyezést pedig természetesen, Sárika fogja kieszközölni az apusnál. És ha meglesz a belegyezés, akkor természetesen meglesz a mintázás és természetesen remekül sikerülni fog a gyönyörű kis mell szobrocska, mert hisz‘ ugyan mi más is készülhetne ő róla, ha nem gyönyörű, remek kis mellszobor! Ebben váltak el egymástól. így már érdemes elválni. Istenkém, beh sok minden szépen indult dolog folytatódhatnék szépen az emberi életben. ha többnyire közbe nem jönne valami- Itt közbejött a másnap s a másnapon egy zsur. És ezen a zsuron egy vitéz ezredes, aki, mialatt szegény Szekera János már javában törte a fejét rajta, hogy hogymiként rs kezdi meg — nem a mintázást, hanem a mintázás közben a végleges meghódítást (leányét és szülőkéit egyaránt), azalatt, mondom, a másnapi zsuron a vitéz és nőtlen, sőt agglegény, de azért még mindig daliás ezredes, első látásra belebomlott a szép szőke Deáky-leányba s a zsúrra következő másik másnapon már teljes katonai díszbe vágván magát, meg is jelent vizitre az ügyészék házánál és nem tudom én miféle napiparan- csi formában, hanem az biztos, hogy megkérte a Sárika kezét- Életre-halálra. Amúgy katonásan. Az ügyésznek, ki hivataloskodása során már nem egy gazembert juttatott kötélre, aligha valami nagyon tetszhetett a halál, mert a kettő közül bizony az előbbit választotta. Az ezredesnek némi földbirtokocs- kája is volt, Deákyéknak pedig némi adós- ságocsikájuk s ez volt-e az oka, vagy pusztán az aranytallér, avagy csak egyedül az ezredes daliás mivolta, de annyi bizonyos, hogy Deáky Sári két nappal később már a vitéz ezredes menyasszonya volt. Mert az ezredes nem szerette a sok teketóriát. És egyszerre füstbe ment minden. Szegény kis képfaragó, amikor a megbecsülhetetlen házbeli pletyka jóvoltából még aznap este megtudta ,a kínos fordulatot, ugyanezen éjszakán még kínosabban leitta magát a legsötétebb külvárosi kocsmában, miközben folyton azt kiabálta harsogva magáról, hogy ő eddig azt hitte magáról, hogy képfaragó és csak most látja, hogy füstfaragó! Amiért is a szomszéd vörös terítéknél pohara zó kéményseprők nyomban meghívták az asztalukhoz- 9
