Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-03 / 99. (842.) szám

CfdlSÁ&U 1$W dW j<£Sf ffélévre 150, negyedévre 76, havonta ÉM JW 26 Kö: küllőidre: évente 450, félévre J/l/l'7M,r*\w'/¥ nJUTm r/LTJ £ ^1©^ fely |gt ^őg Ba -WT iSp » jHlIf Szerkesztőség: Práwa. II., Stcpánská Hf wijm J|f Jj§7 JJlF tigf Sf 8L JM ullce 16/Ill Telefon: 30-3-49. Kiadd­m 'HVáZSS* -tsafe g*hL ___hivatal: Prága, L, Llflová ullce 18. Te l.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap. Praha. Vasárnap -1925 májas 0 előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö: külföldre: évente 450. félévre 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. EGYES SZÁM ÁRA 1-20 Ke Szerkesztőség: Prága. II., Stcpánská ollce 16/llL Telefon: 30-3-49. Kiadó­hivatal: Prága, L, l-ll'ová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. A Mocenszfiói és Jlusztnszkói Szövetkezeit jp&tiiéSkmi napifopja Zfeíelös sx&vfoesxtö: ®*kf $&tw&n Vasúti szerencsétlenség eg? urasai alapiban két Miottai Prága, május 2. Tegnap reggel megren­dítő szerencsétlenség történt Prágában a vi- nohradi-i alagutban. Pár perccel négy óra előtt befutott az alagútba a Smichovból a prágai Wiilson-pályaudvarra menő vonat s az alagutban éppen ekkor haladt egy mun- káscsoport, amely haza akart térni a mun­kából. A kilenc munkás észrevette a közelgő és szabályszerűen kivilágított vonatot, Még egy vasúti szerencsétlenség Prága, május 2. A prágai vasutigazgató- ság jelenti: Ma éjjel 2 óra 20 perckor az 508-as személyvonat Horatitz állomás köze­lében összeütközött a késéssel befutó 542-es számú személyvonattal. Az összeütközést hi­bás váltóéilitás okozta. Több utas és egy Számos iiofélörcs m Mónii Óceánon Nagy viharokat jelentenek mindenfelől egyesek próbáltak is menekülni, de nem bírták elérni az alagút végéi s a moz­dony elkapta őket. Arctan Hajak munkás azonnal meghalt, Frantiisek Kraíovecet halálos sérüléssel szál­lították be a kórházba, ahol rövid idő múlva kiszenvedett. A többiek közül öten súlyosan megsebesülték. A vizsgálat megindult. vasutas könnyebben megsebesültek. Azonnal gondoskodtak orvosi segélyről és néhány se­besültet a saazi kórházba szállítottak. Az 506-os személyvonat 2 óra 20 perc késéssel indulhatott csak, de a késéstől eltekintve semmiféle közlekedési zavar nem volt. Mumusok (fi.) Prága, május 2. Minden csoda három napig tart. Hircden- ourg elnöksége fölött is hamarosan napi­rendre tértek az emberek. A nagy hadvezér vértelen győzelme Parisban, Londonban, Washingtonban és Romában — ma már meg lehet állapítani — nem váltott ki olyan kedvezőtlen hatást, amint azt Marx hívei a választás napja előtt jósolgatták. Még a francia külügyminisztérium tájékán sem tekinti senki provokációnak a tábornagy megválasztatását, amely egyébként élénken visszaemlékeztet a francia történelemnek egy nem is oly távoli epizódjára, midőn Thiers után Mac Mahont, a trónjától meg­fosztott III. Napóleon egyik leghívebb tá­bornokát ültették pár esztendővel Szedán és Frankfurt után a harmadik francia köztársa­ság elnöki székébe. Talán azért, mert saját történetüknek ez az epizódja is elmúlt anél­kül, hogy a császár tábornokának elnökké való választását a császár visszatérése kö­vette volna, a franciák nem tekintik az uj helyzetet oly vigasztalannak, amint a vá­lasztás előtt hinni lehetett volna. A nyugati nagyhatalmak kormányainak higgadt viselkedését azonban nem minden államban tekintették követendő példaképpen a hatalom urai. Lengyelországot kivéve, talán sehol másutt a világon nem fogadták oly leplezetlen ellenszenvvel, , bosszúsággal és idegességgel Hindenburg megválasztásá­nak hírét, mint Prágában. A cseh lapok minősíthetetlen szitkozódásokban törtek ki és Hindenburgot, akinek nemes emberi tu­lajdonságai előtt még legelkeseredettebb ellenfelei is mindig a legnagyobb tisztelettel hajolnak meg, valóságos Istenostorának, véreskezü zsarnoknak festették meg. Ugyanaz a gyűlölet, amely a Z III. diadal­mas amerikai útja alkalmával tombolt a cseh sajtóban, vált úrrá a lelkeken most is és néhány vérmes cseh lap még a tannen- bergi babérokat is le szerette volna rántani Hindenburg homlokáról, tagadásba véve hadvezér! zsenialitását. Csak egy-két félhivatalos lap nem üvöl­tözött a többi farkassal. A Prager Presse, amelynek állásfoglalásán meglátszik, hogy azt mondatról-mondatra Benes sugalmazta, az uj helyzetet úgy' foglalta össze, hogy Hindenburg megválasztatása nem fogja maga után vonni a németországi politikai konstelláció közvetlen megváltozását, vagy annak forradalmositását, és helyesen mutat rá arra, hogy Marx külpolitikai programja sem mozgott Hindenburgétől eltérő irány­ban. Ez a beállítás, mely csak azután került a* nyomdába, hogy Prágában ismeretessé vált Páris véleménye, eredetiségre termé­szetesen nem tarthat számot. Külügyminisz­terünk más szavakkal ugyanazt mondja, amit Briand és a Quai dőrsay más nota- bilitásai hangoztattak. Sokkal érdekesebb az a következtetés, amit a Prager Presse a belpolitikai hely­zetre nézve von le. Benes lapja úgy véli, hogy a német elnökválasztás eredménye megerősítette a cseh nemzeti koalíció esz­méjét és hosszabb időre biztosította a koa­líció élettartamát. A koalíciós pártok ugyanis ebből az eredményből azt a tanúságot von­ták le, hogy a csehszlovák belpolitikának status quo-ját a jövőben is fönn kell tartani és hogy a koalíciós pártok — amint Benes oly szépen kifejezi magát — az uj helyzetre való tekintettel kénytelenek lesznek a kon­szolidáció politikáját önmaguk igazgatni. Ugyanaz a lap, amely ma azt hangoz­tatja, hogy a koalíció létét a német veszély miatt hosszú időre biztosítani kell, két hét­tel ezelőtt még egészen más prognosztikon- ját adta a helyzetnek. Akkor azt a ballon d’essaie-t röpítette föl, hogy a német munka- közösség pártjai a választások után minden föltétel nélkül hajlandók lesznek belépni a kormányba. Ebből persze egy szó sem volt Halifax, május 2. A legutóbbi 24 óra alatt az Atlanti óceánon heves viharok dühöngtek, melyek sok emberéletet és nagy értékeket követeltek áldozatul. Uj-Skócia partjain szá­mos kisebb hajó zátonyra futott. Hosszabb ideig segélykéréseket hallottak a partvidé­ken, melyek, mint később kitűnt, a Clacka­London, május 2. A Primrose Leaure ülésén az Aíberíshallban Cbruchill angol pénzügyi államtitkár beszédet mondott, amelyben bevezetésképpen a külpolitika né­hány problémáját is érintette.. A mai kor­mány politikája mindenek előtt a béke po­litikája. A világbéke ma két nagy hatalom­csoport összefogott munkájától függ. A washingtoni konferencián Nagybirttánia, az Egyesült Államok és Japán egyesültek, az Óvilágban Chamberlain külügyi államtitkár igaz, de a Prager Presse mégis úgy tett, mintha' szentül meg volna győződve e hir helytállóságáról és mintha maga is örülne neki, ha a németek eddigi passzivitásukat föladva leülnének a kormány dúsan meg­térített asztalához. ' Akkoriban kezdődött meg a háborúság a vámok körül és Benes a Pr. Pr. utján szükségesnek tartott leadni egy riasztó lövést és a veszekedőket azzal rémitgetni, hogy a németek nemsokára kor­mányképesekké válhatnak. A háborúság, mint tudjuk, mostanáig sem ért véget, a riasztó lövésnek nem volt meg az ered­ménye és ezért Benes, aki különösen Len­gyelországra való tekintettel mindent el­követ, hogy a gabonavámokat a parlament megszavazza, hirtelen frontot változtat és most már nem a szudétanémeteknek a kor­mányba való belépésével fenyegetőzik, ha­nem előveszi a Hindenburg-munmst, kasz- szandrai pózzal Berlin felé mutat és ezzel a hatásos gesztussal akarja jobb belátásra bírni a veszekedőket. Nem kételkedünk benne, hogy ez a módszer be fog válni és a koalíció bölcsei azonnal, mihelyst elckeri- tették a láthatatlanná vált Svehlát, már csak a német választási eredmény hatása alatt is tető alá hozzák a gabonavámok régóta vajúdó kérdését, Benes is, kollégái is nagyon tévednek azonban, ha azt hiszik, hogy a koalíció uralmának biztosítása egyedül attól függ, vájjon ők akarják-e egymás között a békét. Ebbe más tényezők is bele fognak szólani, bele fognak szólani elsősorban a nemzeti kisebbségek, amelyek a következő válasz­tások alkalmával többséget fognak maguk­nak szerezni a nemzetgyűlésben. A Hinden- burg-mumussal meg lehet ijeszteni a koalí­ciót, de nem lehet megfélemlíteni a’ kisebb­mas nevű gőzöstől származtak. Ez a hajó a Capdor nevű sónerrel ütközött össze az At­lanti óceán északi részén, miközben a sóner kapitányának felesége, valamint a személyzet négy embere a hullámokban lelte halálát. A többieket sikerült megmenteni. törekszik arra, hogy az európai nagyhatal­mak, Anglia, Franciaország és Olaszország közösen garantálják a békét. Ezt a politikát Anglia a következő években is folytatni fog­ja. Churchill ezek után a budgetről számolt be. Ez a költségvetés a pénzügyi államtitkár szerint csak kezdetét jelenti a kormány szo­ciálpolitikájának. Még számos kérdés vár el­intézésre, igy mindenekelőtt a lakás- és a bérprobléma, ezen kívül pedig az ország vil- lamositása. ségeket, amelyeknek nincs okuk félni a mumustól. Csak azok félnek tőle, akik nem érzik magukat elég biztosaknak, elég erő­seknek arra, hogy vele szemben meg tudják védelmezni a rájuk bízott kincseket, össze­rezzennek a szél első fuvallatára, rémeket látnak, a legrosszabb eshetőségekre gondol­nak, amikor még semmi sem történt. Pedig nem a Hindenburg megválasztatása jelenti rájuk nézve a veszélyt és nem is az, hogy az ősz tábornagy, nem pedig Marx vonul be a wilhelmstrassei elnöki palotába, hanem inkább az, hogy Hindenburg nem fog szem­behelyezkedni kormányának politikájával, Stresemann programjával, amelynek lényege az, hogy a német birodalom Elzász-Lotha- ringiáról való lemondása fejében mozgási szabadságot kapjon kelet felé, abban az irányban, ahol a csehszlovák köztársaság is fekszik. Az uj perspektíva sem változott meg Hindenburg megválasztatásával, legfel­jebb körvonalai bontakoznak ki erőteljeseb­ben. Benes téved, ha azt hiszi, hogy a cseh nemzeti koalíció fönntartásával lehet leg­jobban ellensúlyozni a vélt, vagy valóságos veszélyt. Mentöl hosszabb ideig uralkodik a nemzeti koalíció és mentöl inkább nyomja a nemzeti kisebbségeket, főként a három milliós német népet, annál inkább hívja ki maga ellen a német birodalmat és azt az erős nemzeti szellemet, amely a forradalom nyomorúsága után most oly imponáló erő­vel uj életre támadt. A cseh nemzeti koalíció uralma csak egyre elmérgesiti a helyzetet a szomszédos államokkal szemben, amelyek nem nézhetik közönyösen fajtestvéreiknek szomorú sorsát. Külpolitikailag is csak nyer­hetne az állam, ha a koalíció korhatag rendszerét egy uj kormányzat váltaná fel mielőbb. Páris, május 2. Caillaux ma az angol és az amerikai sajtó néhány megbízottját fogadta. Kifejtette cdöttük, hogy határozott szándéka Londonba utazni és ott Churchill pénzügyi államtitkárral találkozni, de egyelőre még nem mondhat pontos dátu­mot utazása számára. Je'enleg igen leköti Franciaország szanálásának problémája és igy lehetetlen május 25-ike előtt utaznia. Caillaux ezután Angliának íz aranyvalu­tára való visszatéréséről beszéli. Megje­gyezte, hogy Amerika és Angba erre vo­natkozó lépései Franeiországot igen ké­nyes problémák elé állítják. Franciaország a legszívesebben azonnal követné az angol mintát, de a je'enl iri frank állás mellett ez iehetelen. Hogy mikor realizálhatja a fran­cia kormány erre vonatkozó kívánságait számos külső körülménytől függ s ennek következtében még igen v*essz van. A francia és angol pénzügyminisztereit találkozásától a világsajtó igen nagy dol­gokat vár. Elismert vélemény ugyanis az, hogy Churchill és Cai'laux Európa két legtökéletesebb pénzügyi Szakértője, akik ezen kivid pénzügyi körökben igen nagy presztízzsel rendelkeznek, ugv hogy együttműködésük nagyjelentőségűvé vál­hat az angol-francia gazdaság5 élei szá­mára. 208 haloüfa volt a szófiai süerényletnek Szófia, május 2. Hivatalos jelentés sze­rint a kát ed ralisban történt robbanás al­kalmával összesen kétszáznyolc ember halt meg. Újabb hirek szerint a hatóságok pontos értesülést szereztek Obow. Atanasow, Stoianow, Stambolinsiki kormánybeli minisz­tereknek és Todorow követnek a merénylet­ben való részvételéről. Az erre vonatkozó okiratokat a vizsgálat lefolytatása után nyil­vánosságra hozzák. A francia községi választások előtt Páris, május 2. A francia községi vá­lasztásokat összesen 37.965 községben fogják végrehajtani. Körülbelül 430 ezer községi ta­nácsost választanak, mert a törvény értel­mében mind olyan helyen, melynek lakossá­ga túlhaladja az ötszázat, tiz tanácsost vá­lasztanak. A 60 ezer lakos fölötti városokban 36 tanácsos van az 1884-ik évi törvény értel­mében. Ilyen város Franciaországban össze­sen 35 van. Páris 80 városi tanácsost vá­laszt. Az utolsó községi választásokat 1918 november 23-án, azaz rögtön a fegyverszü­net után tartották meg. A balti külügyminiszterek konferenciája Riga, május 2. Jelentettük, hogy Lett­ország és Litvánia külügyminiszterei május elsején konferenciát tartottak Rigában. A mai nap folyamán ezeket a tanácskozásokat a két államférfin befejezte. Sikerült arbit­rázs-szerződést teremteni, valamint egész­ségügyi, hajózási és halászati megállapodá­sokat, továbbá megvizsgálták azt a keres­kedelmi szerződéstervet, mely Lettország és Litvánia gazdasági unióját hivatott előkészí­teni. Elhatározták, hogy jumusban nagy konferenciát tartanak, melyre Észtországot is meghívják. Merénylefterv egy lettországi vonat el!en Krakó, május 2. Révaiból jelentik: Verő város közelében a vasúti síneken egy hatal­mas exploziverejü bombát találtak. A bom­bát alig néhány pillanattal a.z előtt sikerült a vágányról eltávolítani, mielőtt a kormány egyik különvonata, melyen képviselők és miniszterek utaztak, a kritikus helyen átha­ladt volna. Valószínűnek látszik, hogy kom­munista .. óny létről volt szó. Caillaex és Churchill laláihozása A két zseniális szakember Európa szanálásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom